Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

1984. augusztus 14. Kelet-Magyarország 7 Válasz olvasók levelére Pár csepp motorolaj Több olvasónk Is szóvá tette hogy a nagy teljesítményű ja­pán permetező egy Idő után nem a kívánt teljesítménnyel dolgozik. Ml lehet a baj? Er­re a kérdésre válaszol Huszár István, a mezőgazdasági főis­kola gépészmérnöke. Idő előtt tönkremegy min­den olyan súrlódó felület, melyet nem megfelelő módon működtetünk. A megfelelősé­get az alatt értjük, hogy a munkánkat segítő, vagy ben­nünket helyettesítő gépek a fizikai törvények ismeretében készültek, következésképpen e törvények alkalmazását kell biztosítani az üzemelés során is. Az SPS—10 Super Portable nagy teljesítményű permetező egység működtetése során többen tapasztalták, hogy alig néhány napos üzem után csökkent a gép által előállí­tott nyomás, s egyre inkább nagyobb fordulattal kellett járatni a gépet. Szinte minden esetben azo­nos okot lehetett megállapí- ni. Ez pedig a munkahenger és a benne mozgó gumidu­gattyú közötti tömítetlenség miatt fordult elő. A tömítet­lenség korai oka abban ke­resendő, hogy nem olvasták el figyelmesen a kezelési utasítást. Sajnos egy ábrához tartozó három szó „Néhány csepp motorolaj” található csupán feliratként, ami azt jelenti, hogy mindennap üzem­kezdetkor az ábrán jelzett helyen lévő furaipa 5—10 csepp SAE—30, vagy hasonló minőségű savmentes motor­olajat kell csepegtetni. Ez biztosítja a permetlé felszí­vásáig a henger és a dugaty- tyúgumi közötti tömítettség­növelést és az úgynevezett folyadék súrlódását. A gumidugattyú hamar el­kopik, ha kenés nélkül teszi meg azt a 4 mm-es utat, mely munkaterületét jelenti. Ez pedig percenként 4000— 5000-szer fordul elő. A . folya­dék felszívása után a kenést most már á permetezőszer biztosítja. Ezért fontos, hogy lehetőleg ülepített vagy me­chanikai szennyeződéstől jól szűrt vizet használjunk. A fúrott kutak friss vize álta­lában tartalmaz annyi homo­kot, ami már a kopást elő­idézi. Hasonlóképpen a kel­lően fel nem oldott vegysze­rek is segítik a kopás kiala­kulását. Idő előtti lombhullás Az utóbbi időben egyre több kertbaráttól hallani olyan pa­naszokat, hogy hull a cse­resznye- és meggyfák levele. Mi az oka ennek az idő előtti lombhullásnak? Ha valaki figyelmesen meg­nézi a beteg fák leveleit, ta­pasztalhatja : a megtámadott levelek színén liláspiros vagy sötétbarna, 1—3 mm átmérő­jű kerek, illetve a vastagabb erektől élesen határolt, szeg­letes foltok jelennek meg. Legtöbb folt a főér mellett vagy a levél szélének közelé­ben észlelhető. Ha nagymérvű a betegség elhatalmasodása, úgy a kez­detben elszórtan mutatkozó foltok összeolvadnak, s ké­sőbb a levelek felületének nagy részét beborítják. Nyo­mon követve a kórokozó fej­lődést, azt lehet tapasztalni, hogy a foltok közepe kifehé­red ik, de a klaszterospórlu- mos levéllyukasodással szem­ben nem hullik ki a levélből. Ha a levélfonákon kezdet­ben a levél bőrszövetével fe­dett, majd felszakadozó, sár­gás rózsaszín spóratelepek tűnnek fel, úgy egyértelműen megállapítható, hogy a cse­resznye és a meggy blumeri- eUás (régebbi elnevezés sze­rint: cilmdrospróimos) levél­foltosságával állunk szemben. A gomba által erősen fertő­zött levelek elsárgulnak, majd lehuUanak. A kórokozó elleni hatékony védelemhez tudnunk kell, hogy a gomba ivartalan for­mája telel át a lehullott, fer­tőzött leveleken. Ezekből in­dul ki — tavasszal — a fertő­zés. Spóráit áprilistól „neve­li”, melyek a fiatal leveleket fertőzik. Az elsődleges fertő­zések nyomán a levelek fo­nákén újabb spóratelepek kép­ződnek, amelyekről a lefűző­dő spórák újabb fertőzéseket Idéznek elő. Dr. Széles Csaba j ___________________ _____I 1984. augusztus 14., kedd Hornosak a mézről vau szó KOSSUTH BADIO 9,00: A hét zeneműve. Bruck­ner: Te Deum. — 9.30: Mind­szenti Ödön nótafelvételeiből. — 9,46: Játsszunk a billentyűk­kel! Anélll. a finn kislány. — 10,35: A Kormorán együttes új felvételeiből. — 11,00: Nótacso­kor. — 11,36: Barabás Tibor no­velláiból II. Télikabát. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvény- könyv. — 13,00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. Az amszterdami Concertge- bouw zenekara játszik. — 13,56: Benkő Dániel és az Eder vo­nósnégyes felvételeiből. —14,35: Arcképek a román irodalomból, örökké láng leszek. — 15,05: A Lipcsei Rádió énekkara énekel. — 15,25: A biborbanszületett. Passuth László regényének rá­dióváltozata. — 16,00: Népzenei Hangos Újság. — 16,40: Mátray Ferenc operettfelvételeiből. — 17.05: Mozgásterek. — 17,30: Rácz Aladár (cimbalom) felvé­teleiből. — 17,45: A Szabó csa­lád. — 19,15: Aki civilben is cár volt... Epizódok Fjodor Saldapin életéből, válogatás le­mezeiből. — 20,05: Heléna még mindig szép. — 20,35: Vujicsics Tihamér népzenei feldolgozá­saiból. — 21,07: „Szeretem a deszkák furcsa népét...” Vá­logatás Juhász Gyula művei­ből. — 22,20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22,30: Szimfonikus tán­cok. — 23,00: Jeney Zoltán fu- volázlk. PETŐFI BADIO 8,05: Indulók, táncok — fúvós- zenekarra. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8,35: Társalgó. — 10.00— 12,25: Zenedélelőtt. — 12,25: Ifjúsági könyvespolc. — 12,35: Melódiákoktól. — 13,25: Látószög. — 13,30: Prokofiev: Gyermekzene. — 13,45: A Pető­fi rádió zenés délutánja. — 14,00: Operaslágerek. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Dispu­ta — arról. hogy. — 18,35: A Hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 19,05: Magyar anekdotakincs. XXIV/21. rész: Fortuna vagy „Itt nyugszik 40 ezer korona*'. — 19,35: Csak fia­taloknak! — 20,35: Ózondús szmogveszély. Kovács Margit egyetemi tanárral beszélget Pa- lugyai István. — 20,45: A rádió Dalszínháza. Offenbach: Kék- szakáll. Daljáték — három rész­ben. — 22,43: Hajdú Erzsébet népballadákat énekel. Pártos Ilona hárfázik. — 23,20: A mai dzsessz. Eric Gale felvételeiből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: A Du­ran Duran együttes játszik. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tartalomból. Egészségünk. — Dr. Baráz Sándor előadása a mozgásszervi betegek életmód­járól. — Vízrendezés a Tisza- háton (Szilágyi Mária) — A növényvédő géptől a bányagé­pig (Kolláth Adrienne). — 18.00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: Gönczi Mária) MAGYAR TV 10,00: Tévétorna. 10,05: örs- béli krónikák. — 10,50: Hahó öcsi. Magyar film. — 12,10: Képújság. — 16,40: Hírek. — 16,45: Fanfár. 5. rész. — 17,15: A Tenkes kapitánya. 5. rész. A fürdőmester. — 17,40: Képúj­ság. — 17,45: A pécsi körzeti stúdió műsora. — 18,20: Rek­lám. — 18,30: Telesport. 19,30: Reklám. — 19,40: Tévétoma. — 19,45: Esti mese. — 20,00: Tv- hiradő. — 20,30: Az európai ember. 5. rész. — 21,30: Stúdió *84. — 22,30: Kockázat. — 23,00: Tv-hlradó 3. 2. MŰSOR 19,00: Képújság. — 19,05: A 2000 éves Gyulafehérvár. — 19,15: Gondolkodó. — 20,05: Haydn-napok Bécsben. — 20,30: Nem félünk a rokonok­tól. NSZK tévéfilm. — 21,30: Tv-hiradó 2. — 21,50: Filmmű- gor. — 22,35: Képújság. SZOVJET TV 16,15: Élet és tudomány. — 16,45: A világ eseményei. — 17,00: Az ember és a törvény. — 17,30: Hangverseny. — 17,50: Emberek és delfinek. — 19,00: Hírek. — 19,35: Az író és a sport. — 20,55: A világ esemé­nyei. — 21,15: Progovék. Tv- fiim, VI. — 22,25: Hírek. — 22,30: Sportműsor. — 23,00: Hangverseny. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Autósok-motorosok ma­gazinja. — 9,30: Egy élet útja. Tv-film, 2. rész. — 10,35: A rendőrség nyomoz. — 10,40: Urh-kocsival. — 11,20: Hírek. — 16,10: Hírek. — 16,15: Szlo­vákiai kerékpáros körverseny, 6. szakasz. — 17,15: Vidám ka­tasztrófák világa. A. Mikulka portréja. — 17,30: Közép-szlo­vákiai magazin. — 18,00: Sport- revü. •— 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Mikulaas Ales. Cseh film. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Műsor az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére. — 23,05: Hírek. ROMAN TV 15,00: Teleobjektív. — 15.05: Ének augusztus dicsőségére. — 15,25: Nyaralás. — 15,31: Lá­togatás Pakisztánban. Doku­mentumfilm. — 15,50: Nemzeti fesztivál nyertesei. — 16,00: A nők világa. — 20,00: Híradó. — 20,20: Napirenden a gazdaság­ban. — 20,35: Dokumentumaim 1944-ről. — 20,55: Könnyűzenei műsor. — 21,10: Tv-színház. — 22,16: Híradó. MOZIMŰSOR Kert mozi műsora: BETYÁ­ROK (román.) Béke mozi műsora: MENY­NYEI SEREGEK (magyar) Ea. kezd.: 9 és 11 óra'. E. T. (A FÖLDöNK'IVÜLI) (amerikai) Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra. Móricz mozi műsora: ÜVEG- TÖRÖK (16 év, angol) Nyírbátor mozi: KI ÖLI MEG EUROPA NAGY KONYKAFÖ- NÖKEIT? (14 év, am.—NSZK) Mátészalka mozi: RÖPKE ÉJSZAKA (szovjet) Kisvárda mozi: HARAGBAN A VILÁGGAL (amerikai) Fehérgyarmat mozi: A PISZ­KOS TIZENKETTŐ I—II. (14 év, amerikai) Ea. kezd1.: 18 óra. Uborka a háztájiból Vaján Helmeczy Mik- lósék a háztájiban uborkát termesztenek. Eddig a Nyíregyházi Konzervgyárban két mázsát adtak le a jó minőségű termésből. (JL) méhészeknek nyújtott többféle kedvezmény is megszűnt. Ezt a helyzetet a méhállomány fertő- zöttsége tette még súlyosabbá. Jól illusztrálja a hazai méhé­szet ellentmondásos helyzetét, hogy még a statisztikában sincs meg az összhang. A KSH 385 ezer méhcsaládról ad számot, ezzel szemben a Hungaronektár 680 ezer méhcsaláddal számol. Ugyanakkor a méhegészségügyi felelősi hálózat 1983-ban 631 ezer méhcsalád után fizetett ki ellen­őrzési díjat. Becslések szerint hazánkban 30 ezer ember foglal­kozik méhészettel, az állomá­nyok 99,2 százaléka magántulaj­donban van. Jelenleg a krajnai ' méhfajta az uralkodó, amely megfelel a termelési célkitűzé­seknek, de a fajtában rejlő ge­netikai kapacitást még nem si­került kibontakoztatni. Sokat or­vosolhatna a jelenlegi bajokon a méhkímélő technológiák széles körűbb alkalmazása. Ez érde­keltség hiánya miatt gyakran csorbát szenved, de szelektív — méhkímélő növényvédő szer — sincs még forgalomban. A magyar méhészeti termelés­re a mézcentrikusság a jellem­ző. Sokkal kiegyensúlyozottabb lenne az ágazat, ha az egyéb termékek — a virágpor, a viasz, a propolisz — arányos termelte­tése és forgalmazása szervezet­tebben folyna. Nehezíti a méhé­szek helyzetét az eszközellátás megoldatlansága, sokszor a leg­alapvetőbb felszerelésekhez — kantárakhoz, keretlécakhez — csak gyenge minőségben jutnak hozzá. Külön gond az állandó­sult kannahiány és az aprócik­kek beszerzésének nehézsége. Az ágazat közvetlen termelési értéke — öt év átlagában — meghaladja az évi 1 milliárd forintot, az exportból pedig 15— 16 millió dollár realizálódik. Eb­ből is látható, hogy a méhészet az eddiginél nagyobb törődést, fokozottabb figyelmet érdemel. Egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzeti vagyonnak ez az 1,5 milliárdos része miként haszno­sul. És az sem. hogy a lakosság mennyi és milyen méhészeti ter­méket fogyaszt, hiszen ezek az anyagok táplálkozás-élettanilag kedvező hatásúak. Éppen ezért helyeselhető a MÉM döntése, hogy a kialakult helyzet rende­zésére, az érdekképviselet ellá­tására Magyar Méhészeti Egye­sületet hozott létre. Így remél­hető, hogy a hazai méhészet előbb-utóbb megszabadul bék­lyóitól. s kiegyensúlyozottan fej­lődik tovább. Szövőlepkék inváziója Nagy tömegekben repülnek az amerikai fehér szövőlepkék. Az alma-, a körte-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, a juhar-, az eperfák leveleinek fonákjára ra­kott tojáscsomőkból kikelő apró kis hernyók rövidesen megkez­dik a károsítást. Szeptember kö­zepére a fák egész lombozatát lerághatlák, ha nem védeke­zünk ellenük, ami pedig igen egyszerű. A MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja szerint a kártétel „méreg” permetezése nélkül is megakadályozható. Rendszeresen — hetenként leg­alább kétszer — figyelni kell a fákat, s ha észreveszik az első 1—2 leveles „pókhálós" szövedé- kes hajtásvégeket, leveleket, azonnal vágják le és tapossák össze. Ilyenkor az apró hernyók még együtt vannak, egyszerű az elpusztításuk. Ha késlekednek, a hernyók szétmásznak a fa koro­nájában, s akkor már a legbiz­tosabbnak tartott vegyszerekkel sem lehet jő hatásfokkal véde­kezni. Nem kell a szőlőt metszeni A Licencia Külkereskedelmi Vállalattal kötött szabadalmi és know-how hasznosítási szerző­dés alapján a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetben megkezdik a Babó-féle ágas- kordonos, biológiai természet- szabályozású szőlőművelés nagyüzemi alkalmazását. Az el­járás Babó Tivadar kertészmér­nök 20 éves munkájának az eredménye. A feltaláló a szőlő- termesztésnél olyan magasműve­lési módszert dolgozott ki, amellyel lényegesen csökkenthe­tők a termesztési költségek és a gyümölcs minőségének megőr­zése mellett növelhetők a hoza­mok. Az új eljárás újonnan és ré­gebben telepített szőlőknél egy­aránt alkalmazható. Mindkét esetben három, illetve négy év után feleslegessé válnak a sző­lőnél az olyan munkák, mint a hajtásválogatás, a csonkozás, a köiözés és a metszés. A feltaláló által kidolgozott biológiai mód­szerrel szabályozható a szőlőtő­kék hozama, biztosítható a ter­més mennyiségének és minősé­gének megfelelő összhangja. A magyar találmány Iránt nemcsak itthon, külföldön Is ér­deklődnek. Az eljárást már az NSZK-ban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, va­lamint az USA-ban és Ausztrá­liában szabadalmaztatták. Mélyponton a méhésxet? Tejsavas erjesztő A silózott takarmány tartósítá­sára alkalmas adalék gyártását kezdték meg a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság újberekl takar­mánykeverő üzemében. Az ame­rikai Pioneer-cég receptje sze­rint készülő koncentrátum meg­gyorsítja a tejsavas erjedést, ez­által értékesebb, jobban elálló takarmányt tudnak készíteni a gazdaságok. A terméket Szekszárdon hazai szükségletre és osztrák exportra gyártja közös vállalkozásban a Szekszárdi Állami Gazdaság. Nincs olyan év, hogy ne ol­vashatnánk megdöbbentő méh- pusztulásakról. A kár többnyire tetemes. Szomorúbb, hogy a pusztulások évről évre ismétlőd­nek. Mindez sugallja: az érin­tettek — a mezőgazdászok és a méhészek — olykor nem a leg­jobb viszonyban vannak egy­mással. Különben nem fordul­hatnának elő újra és újra a vegyszerezés miatti méhtragé- dláik, és emiatt nem keltene kés­hegyig menő bírósági vitákat folytatni. A mezőgazdasági üzemekre ál­talában kétféle magatartás a jel­lemző: vannak olyanok, akik­nek terhes a méhészek jelenléte, de vannak olyan mezőgazdasági nagyüzemek Szabolos-Szatmár- ban is, ahol fölismerték a mé­hészek jelenlétének fontosságát, a vándorméhészek letelepedését szerződéssel garantálják. A méhészeket sokszor és sok helyütt kegyelemből tűrik meg. A nagylelkűség eme gyakorlói megfeledkeznek a méhek alap­vető szerepéről. A növényter­mesztés 11,5 milliárd forintos termelése a méhes megporzás nélkül el sem képzelhető. A Pergetik a legértékesebb akác­mézet szorgos méhecskék a technoló­gia nélkülözhetetlen elemét je­lentik. A MÉM-ben már 1977-ben fölismerték a helyzet tarthatat­lanságát. akkor — miniszteri ér­tekezleten — határozatot hoztak arról, hogy a méhes megporzás a mezőgazdasági technológia ré­szévé váljon. Sajnos, ezt az el­képzelést csak részben sikerült megvalósítani. Néhány helyen létrejöttek sikeres megporzó központok — például a nyírker­ti —. de a kezdeményezés még­sem vált általánossá. Napjainkban a méhészet rend­kívül nehéz Időszakot élt át. Mélyponton van. Mindez össze­függ a méz világpiaci árának nagymértékű csökkenésével. A magyar méhészet az utóbbi években jelentős vetélytársak- kal, — Mexikó, Argentína — ta­lálta magát szemben a nemzet­közi piacon. Az értékesítési gon­dok miatt pedig lelassult a ha­zai felvásárlás. stagnál vagy csökken a méz átvételi ára, nő a raktározott méz mennyisége. Ennek következményeként a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents