Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
8 Kelet-Magyarország 1984. július 22, álltak. S ha még azt is hozzávesszük, hogy a verseny alatt harmincöt fok meleg volt, igazán jó teljesítmény a harmadik hely. A természetjáró akadályversenyen pedig az utolsó pillanatig versenyben volt a csapatunk az első helyért, egészen kis különbséggel szorultak a dobogó második fokára. Ebben a számban a hat férfi mellett négy női induló is volt a csapatban. A tizennégy kilométer során tíz akadályt kellett teljesíteni, olyat, mint sátorállitás, favágás, lövészet, memóriateszt. Egy emberként örültünk a sikernek. K-M.: Egy hete ért véget a négynapos találkozó. Hogyan készülnek a következőre? Csekk Sándor: Elsősorban híveket toborozunk, s ezt jól szolgálta nemrég a Tiszavasvá- riban megtartott dolgozó fiatalok kempingtalálkozója. Legközelebb a nyíregyházi KISZ-bi- zottság tartja találkozóját Bak- talórántházán. Egészen pontosan július 27—29. között. Emellett sokan közülünk tagjai különböző természetjáró, tájékozódási futó szakosztályoknak, állandó versenyben vannak. Értei Zoltán: Nagyon fontosnak tartom a megfelelő edzettségi állapotot, a fizikai erőnlétet. Ez a mindennapi munkában, a magánéletben kamatoztatja magát. Ehhez kitűnőek a futóversenyek. Az itt ülők közül hárman, Kovács Andrással és Orosz Lacival együtt teljesítettük az olimpiai ötpróba követelményeit. Kovács András: Nem öncélú dolog ez, mint ahogy első hallásra tűnhet. Barátaim, ismerőseim közül már sokan „fertőződtek” a sporttal. A munkahelyeken még nem ismerik kellően a DFKT-t, de én bízom benne, hogy a jövőben sehol sem gördítenek ez elé akadályt. Hajiing Éva: Ezt az elismertetést segítheti, ha két esztendő múlva Nyíregyházán rendezik meg a soron következő nyolcadik Dolgozó Fiatalok Országos Kempingtalálkozóját. Ugyanis szó volt erről Kiskundorozs- mán, s úgy tűnik, Nyíregyháza vállalkozik erre a feladatra. Vándorkupa Vaján Hajiing £va: Gondoskodtak rólunk a Csongrád megyeiek, nem unatkoztunk egyetlen percig sem. Habár én is első éves táborozó voltam, nincs összehasonlítási alapom, de láttam, mindenki jól érezte magát. A megnyitó Szegeden, a tiszai rakparton volt, majd ismerkedési sokadalmat tartottak, ahogyan a rendezők hívták. Másnap Opusztaszeren a tájékozódási futóversenyt rendezték meg, ezt követték a szabad idős programok. Volt ebben politikai kabaré, diszkó, városnézés, sétahajózás a Tiszán. A következő nap az alföldi akadályverseny kötötte le a résztvevőket, azután különböző sportversenyek. A kispályás focitól a vízibicikli-ver- senyig, a csónakázástól a tánc- versenyen keresztül a vízirögbiig mindenben lehetett versenyezni, s természetesen nevetni, szórakozni. Kovács András: Mind a hét találkozón részt vettem eddig, s mindig jobb programokat, változatosabb műsorokat állítanak össze a rendezők. En az egésznek a hasznát abban látom, hogy akik állandó résztvevői a DFKT-nek, azok megismerik az országot, megismerik a munkásfiatalokat, ismeretségek, barátságok kötődnek. A sport, az azonos érdeklődés összehozza a fiatalokat. A versenyek izgalmasak, remek hangulat alakul ki, a megyék küldöttei szinte egy emberként izgulnak, szurkolnak a versenyzőikért. Most sem volt ez másként. K-M.: Ha már a versenyeknél tartunk, hogyan szerepelt a maroknyi szabolcsi csapat? Orosz László: Kitettünk magunkért, mindannyiunk nevében mondhatom, nem vallottunk szégyent. A tájékozódási futóversenyen Értei Zoli második lett. Kovács András harmadik, Csekk Sanyi negyedik, Zelei Feri és Kiss Laci hetedik, s jómagam is elcsíptem egy nyolcadik helyezést. Csapatban dobogósak, harmadikok lettünk. Hajiing Éva: Nagyon szurkoltunk a fiúknak, szépen helytCsekk Sándor, Szaniszlé András, Kovács András, Hajling Éva, Orosz László, Értei Zoltán és Sipos Béla. Ami a középiskolásoknak az ODOT, az a munkásfiataloknak a DFKT, vagyis a Dolgozó Fiatalok Országos Kempingtalálkozója. Az idén a Szeged melletti Kiskundorozsmán találkoztak július 12—15. között a fiatalok, s az 1800 résztvevőből negyvenötén Szabolcs-Szatmár megyeiek voltak. Közülük beszélgettünk Hajiing Évával, a Mezőgép műszaki rajzolójával, Szaniszló Andrással, a papírgyár anyaggazdálkodójával, Kovács Andrással, a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet kárpitosával, Értei Zoltánnal, a ' Mezép géplakatosával, Orosz Lászlóval, a Zöldért hűtőgépészével és Csekk Sándorral, a konzervgyár stúdiókezelőjével. Szerkesztőségünket Sipos Béla képviselte. K-M.: Országosan nagy tábora van a DFKT-nek, ez kitűnik a résztvevők számából. Szabolcs-Szatmár megyében menynyi híve van a mozgalomnak? Kovács András: Számszerűleg nehéz lenne megítélni, szerencsére napról napra többen vagyunk, de úgy érzem, kevesebben, mint amennyien lehetnénk. Ez alatt azt értem, hogy Borsodból, Hajdúból háromszor annyian voltak Kiskundorozsmán, a VII. találkozón, mint mi. Ogy gondolom, kevesen ismerik a DFKT-t. Szaniszló András: Először vettem részt országos találkozón, sőt nem sokkal a rendezvény előtt ismertem meg a DFKT-t. Mondhatom, óriási élmény volt számomra. Rendkívül jó fizikai felkészültség szükséges egy ilyen találkozón való részvételhez, s mindamellett érdekes is. Én még egy fogadalmat is tettem, mert az első nap nagyon kikészült a tüdőm, ugyanis mostanáig napi másfél-két doboz cigarettát szívtam el: ezután nem gyújtok rá. K-M.: Milyen programot állítottak össze a rendezők? Bajnok, Bakosi cipőjében Tavaly nyáron jelent meg először főcímként lapunkban a neve így: Csaba Norbert. Másnap aztán kiderült, hogy rosszul írtuk. Azóta sokszor ért el kitűnő eredményt különböző versenyeken az NYVSSC serdülőatlétája, nem csoda hát, ha megtanultuk: nem Csaba — Csoba. ARANYAT ÉRŐ PONTOK A nyíregyházi 2. számú, Jókai általános iskola, aztán már a Vasvári gimnázium tanulója legutóbb hatodik lett az úttörőolimpián (itt 60 méter, távolugrás, súlylökés, kislabdahajítás és hatszáz méter alkotta versenyszámát), az elmúlt hét végén pedig a serdülő „B” kategória országos bajnokságán a többpróba „A” változatában 1983 után ismét bajnoki címet szerzett! 100 gáton, távolugrásban, magasugrásban és gerelyhaj ításban gyűjtötte az aranyat érő pontokat. — Ebben a korcsoportban csak az összetett versenyszámokban lehet minősítést elérni, hogy minél sokoldalúbban felkészített gyerekek jussanak el a szakosodásig — magyarázza Norbi edzője, Végvári Ferenc. — A távolugrást szeretem legjobban — árulja el a tizennégy éves korára 174 centire nyúlt, ötvenkilenc és fél kilós atlétareménység. Alkata — egyelőre kicsiben — Pálóczit idézi. Minden bizonnyal jó néhány centi még benne van, hiszen egy év alatt hat centimétert nőtt. — Mindig szerettem futkározni. Negyedikes voltam, amikor edzők jártak az iskolában. Elhatároztam néhány barátommal, hogy megpróbáljuk az atlétikát. Első edzőm Szekér Lászlóné volt — emlékezik Norbert. lAVfTÁS! —. KÖLCSÖNCIPÖBEN Lelkesedése azóta sem csökkent. Igaz. örökölhetett is valamit, mivel édesapja középtávfutásban versenyzett valamikor. Már tízéves nagyobbik öccse is elkezdte az edzéseket. Csobáék- nál úgy látszik családi vonás az atlétika szeretete. — Néha bolondozik, de ez általános gyerektulajdonság. Tudatosan, célszerűen dolgozik, önállóan is tud készülni, odafigyel minden momentumra, tanácsra — jellemzi tanítványát az edző, s ahogyan ez a fiú beszél, viselkedik, azzal csak megerősíti Végvári Ferenc szavait. Szinte nincs olyan verseny, ahol ne javulnának az eredményei. Tavaly az OB-n 160-at ugVégvári Ferenc és Csoba Norbert. rótt magasban, idén a területin 170-et, az országoson 177-et. — Ugyanezek a számok távolugrásban: 561, 627, 604. Ez utóbbi cáfolni látszik a fentebb elmondottak igazságát, de van rá magyarázat. Tűző napsütésben versenyeztek Budapesten, s a magasugrást 135 centiméteren kezdte a mezőny. Mire Norbi befejezte ezt a számot — utoljára — addig a többiek végeztek a távolugrással, így alig maradt ideje az egyes próbálkozások között. Azért egy év alatt hatvanhat centimétert javulni, nem akármilyen dolog! Ráadásul kölcsönci- pöben versenyzett. Nem sikerült Norbinak egy igazán jó lábbelit szerezni, ezért elkérték a Bakosi Béláét. Jó ómennek bizonyult, mintha mesebeli mérföldjáró csizma lett volna. — Egy héten ötször edzünk, két, két és fél órát. Ilyenkor az összetett versenyek után, van egy pár hét szünet — adja meg a szép eredmények egyik magyarázatát Norbert. Idén viszont ez a pihenőidő is lerövidül, mivel augusztus elején a prágai nemzetközi úttörőversenyen indul, aztán kint maradnak három hétre edzőtáborban, Csehszlovákiában. Mire hazajön, már készülni kell a szeptemberi egyéni országos bajnokságra. ÉLETE NAGY CÉLJA Azért senki ne gondolja, hogy Csoba Norbert egy agyonhajszolt, sajnálnivaló ember. Élvezi az edzéseket, érezhető céltudatossága dacára kicsit talán még játéknak fogja fel. Értelmes, vidám srác, aki a csínyekből általában nem marad ki, s nagyon szeret beszélgetni. — Szeretnék egyszer eljutni az olimpiára és állandó válogatott lenni — vallja meg nagy célját. Minden remény megvan, hogy ez teljesüljön is. Tehetséges, szorgalmas, mi kell még? . . . Hogy ezek a tulajdonságai meg is maradjanak. Papp Dénes Röplabda után teke fVÍW Lakatos Zsuzsa portréja A sportot kedvelők széles táborában nem kell külön bemutatni Lakatos Zsuzsát, az egykori nyíregyházi röplabdázót. Hosszú évekig elképzelhetetlen volt nélküle a Spartacus röplabdacsapata, ő viselte a kapitányi karszalagot is. NB I-es múlttal a háta mögött mondott búcsút szeretett sportágának, majd nem sokkal később egy másik sportágat szeretett meg. s itt is eljutott az első osztályig. Am maradjunk még az elején. így vall Lakatos Zsuzsa röplabdás pályájáról. — Még az általános iskolában, Nagyasenkeszen ismertem meg ezt a sportágat. A Zrínyi Hona Gimnáziumban már természetes volt, hogy a háló elé álltam. Ott Góczi Árpád, a Spartacus edzője vezette a tréningeket. Az Iskolában szerették a sportolókat, sok segítséget kaptunk, viszont ez nem kivételezésben mutatkozott meg. Keményen számon kérték tőlünk is a tananyagot. Érettségi után négyőnket. Zempléni Ibolyát, Kóródl Katit, Hová- nyi Máriát és engem leigazolt a Spartacus. Ketten azonnal helyet kaptunk, többször a kezdő hatosba is belkerültünk. Akikor az NB II-ben játszott a Nyíregyházi Spartacus női röplabdacsapata. Lakatos Zsuzsa és csapattársai öt éven keresztül mindig a dobogós helyek valamelyikén végeztek, csak éppen a legfelsőre nem sikerült feláll- niuk, az osztályozókon pedig kisebb, nagyobb balszerencsével maradtak el az NB I-töL Aztán elérkezett az 1969-es esztendő: százszázalékos bajnokságot nyertek és nyitva állt az út az első osztály felé. — Érezhető különbség volt a két osztály között — folytatja Lakatos Zsuzsa. — Több edzést tartattunk, minden csapat ellen küzdeni kellett, nem volt lefutott mérkőzés. Nem kaptunk munkaidő-kedvezményt sem, azt hiszem nyugodtan mondhatom. Igazi amatőrök voltunk, akik sportszeretetből játszanak. Legjobb eredményünket 1971-ben értük el, amikor a vidék legjobbja voltunk. Majd jött az a bizonyos 1972, amikor szerencsétlen körülmények összejátszása folytán kiestünk az első osztályból. A Spartacus egy részéből megalakult a Pálma SE. egészen az NB II-ig vittük. S milyen az én szerencsém. 1976-ban támogatás hiányában megszüntették a szakosztályt. — Tizenhat éve dolgozom a Taurusban, s ez döntően hozzájárult az új sportágválasztáshoz. Üresnek éreztem magam, a napjaimat röplabda nélkül, s a gyárban már múltja volt a tekézésnek. Hiányzott a rendszeres, megszokott mozgás, elmentem a lányokkal a tekecsarnokba. S ml lett belőle? Ma már versenyszerűen játszom, tagja vagyok a csapatnak. Tavasszal megnyertük az NB Il-es bajnokságot. így ősztől az NB I-ben szerepelünk. Hétfőn kezdjük meg a szeptemberi rajtra a felkészülést. Két sportágiban is NB I-es csapatban játszani, nem kis dolog. Lakatos Zsuzsának ez sikerült. — A kívülállók azt gondolják, könnyű sportág a tekézés — mondja a Taurus csoportvezető technológusa. — Csak a látszat az. A golyó súlya két kiló 90 deka. Egy-egy versenyen százszor gurítunk, s bizony a végefelé már két-háromszor nehezebbnek érezzük az eredeti súlyánál. Különben olyan ez a sportág is, mint a tenisz. Nem lehet korhatárhoz kötni addig játszható, amíg az ember elbírja a golyót. A Postás SE női csapatában a legidősebb játékos 54 éves. Én csak azt szeretném elérni, hogy a tekesportb t is legyen vagy tizenhat éves múltam, mint a röplabdában van. Ebből az újabb tizenhatból már nyolc év eltelt, A Taurus női tekecsapatának tagja tehát második NB I-es bemutatkozására készül. Két sportágban pedig eljutni az első osztályig, igazán remek teljesítménynek számít. Lakatos Zsuzsának ez sikerült. S. B. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi nana utca 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329 Telexszám: (73) 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 47, 4401. Mátészalkai fiókszerkesztöség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: (73) *95. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: Mádi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesltő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 forint, negyedévre 102 forint, egy évre egyéni előfizetőknek 400, közületi előfizetőknek 408 forint. Kérés nélkül küldött kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyíregyháza, Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 Tizenhetedik alkalommal indítja a Nemzetközi Tisza-túrát a Szabolcs-Szatmár megyei Természetbarát Szövetség, ezúttal újból Csengerből vág neki a mezőny az 560 kilométeres távnak. A túra megnyitóját vasárnap 10 órakor tartják a csengeri Sza- mos-hídnál, s a résztvevők augusztus 10-én érkeznek a szegedi célba. — Kettőszázötvenegy túrázó jelezte részvételét — újságolta Kiss Gyula, a Szabolcs-Szatmár megyei Természetbarát Szövetség elnöke. — Érkeznek versenyzők Ausztriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, az NSZK-ból és természetesen magyar hajósok is csurognak majd a Tiszán. A külföldiek már napokkal a rajt előtt a helyszínen vannak, akli- matizálódnak, kóstolgatják a folyó vízét. A hazai résztvevők szombaton gyülekeztek Csenger- ben. Az első napon Rápolt, községig evez a mezőny, majd 23-án érkezik Vásárosnaményba. Aztán Benk, Tuzsér, Tiszatelek és Tokaj következik, ahol július 27-én kötnek ki a hajósok, majd egy nap pihenő következik. A vállalkozó kedvűek ismét csónakba ülnek, s a Bodrogon felevezhetnek Sárospatakig. Tokajból július 29-én reggel Indul a társaság és a tiszalöki vízieröműnél zsilipen keresztül eveznek tovább Mai műsor Labdarúgás, a Magyar Népköz- társasági Kupa megyei döntője (kezdési idő 17,00 óra): I. csoport: Nyírlugos—NYVSSC, v: Ti- ba (Király L., Kún). Oros—Ti- szavasvári, v: Nagy J. (Tamas- kovics, Dávid). II. csoport: Fé- nyeslitke—Rakamaz, v: Fehér Z. (Virág, Heckmann). Pap—Ibrány, v: Szabó (Kozsla, Tassy). III. Tiszadadaig. Egyébként még egy zsilipelés vár a mezőnyre: augusztus 3-án, a kiskörei erőműnél. Szolnokon augusztus 4-én, Csongrádon pedig 8-án kötnek ki a túrázók. Akiknek kedvük van, két nap múltán Belgrádig folytathatják útjukat. A szervezők arra törekednek, hogy a folyó nyújtotta természeti szépségeken kívül valamennyi résztvevő megtekinthesse a part menti települések érdekességeit: a csengeri műemlék református templomot, a szabolcsi földvárat, a tiszalöki, a kiskörei erőmüvet, a szolnoki vízügyi skanzent, a tiszafüredi arborétumot. csoport: Nyirmada—Kisvárda, v: Balogh M. (Vári, Losonczi). Vitka —Tuzsér, v: Bárdi (Nagy F„ Héri). IV. csoport: Ópályi—Bakta- lórántháza, v: Gál Z. (Szakács, Gál J.). Nyírgyulaj—NagykáUő, v: Soós (Gombkötő, Vida). V. csoport: Enesencs—Asztalos János SE, v: Király G. (Kelemen, Szarvas). Csenger—Nagyecsed, v: Kosztyú (Berencsi, MónUs). VI. csoport: Tisztaberek—Mátészalka, v: Kelemen (Gergely, Farkas). Túrricse—Fehérgyarmat, v: Fra- nyó (Lőrlncz, Fodor S.). A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat pályázatot hirdet TERV ÉS KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Az állás 1984. augusztus 1-től betölthető. Feltétel: szakirányú felsőfokú — elsősorban közgazdaság- tudományi egyetemi végzettség, 8—10 éves szakmai gyakorlat. A vállalat „B” kategóriájú. (Cím: Nyíregyháza, Dugonics u. 2.) A pályázatban szerepeljen a pályázó neve, jelenlegi munkahelyének, munkakörének és jövedelmének megnevezése, önéletrajza, szakmai tevékenységének részletes leírása, az iskolai végzettségről és egyéb képesítésről szóló bizonyítványának másolata. A PÄLYÄZATOT 30 NAPON BELÜL KÉRJÜK ELJUTTATNI a vállalat személyzeti és oktatási osztálya vezetőjének, aki a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME. Sz. rendeletben foglaltaknak megfelelően. (1040) Vándorkupát alapított Vaján a helyi népfrontbizottság a kispályás labdarúgás hívei számára. Hat csapat nevezett a nyár elején a bajnokságra, és csaknem száz fiatal és idősebb vajai ppl- gár rúgta a bőrt ’; a ;iriéeóséken. ' A vajai tsz és, á'/hépfrontbizott- ság együttműködési megállapodást kötött, feUkögpSen intézték a kis bajnokság'Szervezési . részét. Ami péqig á költségeket illeti: a játékospk^at^k'össze a szükséges összeget... A végeredmény július közepére született meg: a tsz műszaki főágazatának csapata lett az első, a tsz vegyes csapata a második és a kisiparosok válogatottja a harmadik.