Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

4 Kelet-Magyaromig 1984. július 13. Az ENSZ főtitkára Moszkvában tárgyal A londoni fordulat kétség­kívül hirtelennek tűnik. Még akkor is, ha tudjuk, hogy Nagy-Britamnia közéletét hó­napok óta bolygatja^ a belpo­litika húrjait igencsak feszíti a szénbányászok sztrájkja. Eddig mégsem látszott gyen­gének a kormány, sőt Marga­ret Thatcher miniszterelnöki pályafutását sikeresnek lehe­tett értékelni. Mindeddig nem tűnt úgy, hogy Thatche­rek bajban lennének. E hét közepétől azonban ez a helyzet megváltozott. A je­len, de méginkább a közel­jövő komoly válságjelekkel terhes. Kedden ugyanis sztrájkba léptek az ország dokkmunkásai. A brit kikö­tők dolgozóinak nagyabb ré­sze beszüntette a munkát. A munkabeszüntetés egy belső konfliktus nyomán kezdő­dött, de szorosan a bányá­szok sztrájkjához kapcsoló­dik. Az történt ugyanis, hogy a brit acélszövetség egy hete szervezetlen munkásokkal rakatott ki vasércet egy észak-angliai kikötőben, jól­lehet évtizedes megállapodás szerint ezt a munkát csak szakszervezeti tagok végez­hették volna el. Ők azonban szolidaritást vállaltak a vas- és acélműveket blokád alatt tartó bányászokkal, s nem dolgoztak. Az acéltröszt te­hát •— a szállítási dolgozók szakszervezete szerint — szerződést szegett, mire meg­hirdették a sztrájkot. A brit szénbányászok zöme után most már a dokkmunkások jelentős része sem dolgozik. Ez pedig rövidesen igen je­lentős gazdasági- következ­ményekkel járhat: a kikötők ugyanis a brit külkereskede­lem fő csatornái. Tízegyné­hány éve ugyanez történt. Az akkori konzervatív kormány rendkívüli állapotot vezetett be, aztán mégis belebukott a sztrájkmozgalmakba. That­cher — aki ugyancsak nem akar engedni a bányászoknak — könnyen hasonlóan jár­hat. Annál is inkább, mert a sztrájkokat veszedelmes pénzügyi válság kirobbanása követte: felemelték a kamat­lábakat és a fant árfolyama vészes mélységekbe zuhant. Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetések főtitkára, aki szer­dán érkezett Moszkvába a szovjet kormány meghívásá­ra, csütörtökön találkozott a szovjet ENSZ-társaság kép­viselőivel. A világszervezet főtitká­rát a szovjet közélet neves személyiségei üdvözölték. Rámutattak: a Szovjetunió a maga részéről döntő mérték­ben hozzájárul a győzelem­hez és az ENSZ története so­rán következetesen kiállt a világszervezet alapokmányá­ban foglalt célok és elvek mellett. A szovjet emberek támo­gatják az ENSZ és főtitkára tevékenységét, amelynek cél­Moszkvában Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára (jobbról a harmadik) a KGST székhazában Vjacseszlav Szicsov, a szocialista országok gazdasági szervezetének tit­kára (balról az első) tájé­koztatta Cucllart. ja a háborús veszély csökken­tése, a béke megszilárdítása és a nemzetközi légkör ja­vítása — mondották. Cuellar beszédében ki­emelte, hogy az ENSZ törek­vései nem az erőszakon, fegy­vereken és az előítéleteken vagy türelmetlenségen ala­pulnak, hanem az emberek­nek az együttműködésre va­ló vágyán, azon, hogy a vi­lág népei alkotni és nem rom­bolni akarnak. ACZEL GYÖRGY INTERJÜJA A L’HUMANITÉBEN A L’Humanité csütörtöki számában több mint egy új­ságoldal terjedelemben kö­zölte azt az interjút, amelyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára adott Bemard Frede- ricknek, a lap kiküldött tudó­sítójának. TERV A MEGSZÁLLT LIBANON felszabaditasara A libanoni kormány szer­dán bizottságot hozott létre azzal a feladattal, .hogy átfo­gó tervet dolgozzon ki az Izrael megszállta Dél-Liba- non felszabadítására — je­lentette be Rasid Karami mi­niszterelnök a Baabda-palo- tában tartott ülés után. A li­banoni hadsereg tisztjeiből álló bizottság feladatai kö­zé tartozik az is, hogy meg­nyissa a Dél-Libanont az or­szág többi részével összekö­tő útvonalakat, köztük a ten­gerpart mentén vezető utat is. ORKÁN AZ NDK-BAN Orkánszerű szél, felhősza­kadás és jégverés sújtotta csütörtökön virradóra a Né­met Demokratikus Köztár­saság több vidékét. A széllö­kések sebessége Erfurt kör­nyékén elérte az óránkénti 150 kilométert. A vihar fákat tépett ki tövestől, tartóoszlo­pokat döntött Isi és lakóhá­zak tetőit sodorta el. Rügen mellett egy tanya villámcsa­pás miatt kigyúlladt, Erfurt­ban három helyen keletke­zett tűz. Az ítéletidő miatt több közlekedési útvonalat lezártak. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár mexikói látogatását befejezve megerősítette: Bonn kész részt venni azon a szep­temberi, Costa Ricában tartandó külügyminiszteri tanácsko­záson, amely a közép-amerikai válság rendezésével foglal­kozik. 4. Dorian ezredes, Paget tá­bornok, Lacombe, Halley és Donovan ezredes csendesen beszélgettek. Dorian kávét ivott és közben cigarettázott. — A szükséges intézkedé­seket megtettük — foglalta össze. — Az Alfa 3-asok meg­kezdték felderítő útjukat, a videokazetta útban van, Do­novan ezredes utasította a légi elhárítást a védelemre és keressük a rádióamatőrt, aki vette az MZ vészjelét. Nincs mást tennünk egyelő­re, mint várnunk. Hiszen tu­lajdonkeppen még alig tu­dunk valamit. Csak akkor in­tézkedhetünk, ha pontosan tudjuk, miről van szó. Ebben a pillanatban meg­szólalt a mikrofonban az ügyeletes: — Rendkívüli adás, uraim! — jelentette. A vonalban az MZ. Dorian odaugrott a műszer­falhoz és bekapcsolta a kép­ernyő-kivetítőt. Lane főhadnagy tűnt fel a l méter hosszú és 3 méter magas vásznon. A főhadnagy arca elnyűtt volt, hangja re­kedt. Haja kócosán hullott a homlokába. — Itt az MZ. Lane főhad­nagy, jelentkezem. Paget bekapcsolta a mag­netofont. Lane nem is tudott többet mondani, valaki durván elta­szította. Egy férfi tűnt fel a képernyőn, szkafanderszerű öltözetben. Arcát álarc takar­ta. Rekedt hangon megszó­lalt, valami furcsa akcentus­sal. — Közleményt olvasok be önöknek. — Az Epszilon hadműve­let során fogságba ejtettük az MZ űrmegfigyelő-állomást, Lane főhadnagyot, az állo­más parancsnokát és két űr­hajóst. Kisebb sérüléseket le­számítva semmi bajuk nem esett. Egyelőre nem tartjuk fontosnak közölni önökkel, hogy kik vagyunk. Azt vi­szont igen, hogy nagy teljesít­ményű ionágyut helyeztünk el az űrmegfigyelő-állomá- son. Tudjuk, hogy holnap összeül a parlament. Most 17 óra 8 perc van. Amennyi­ben 24 óra múlva, azaz hol­nap 17 óra 8 percre nem tel­jesítik követeléseinket, meg­semmisítjük a parlament épületét, természetesen a bennelévőkkel egyetemben. Tudjuk, hogy a délelőtti ülésszak 14 óráig tart, utána másfél órás szünet van, majd 16 óra 30 perckor a délutáni következik. 17 óra 8 perckor tehát ott kell tartózkodnia a 350 képviselőnek — beleértve az egész kormányt — és az épületben dolgozóknak. Ha viszont elhalasztják a parla­ment ülését, meg kell ma­gyarázni, hogy miért tör­tént. Önökre bízzuk a válasz­tást. Követelésünk a következő: 17 óra 8 perckor az űrállo­másra kell érkeznie Sisley professzornak az Epszilon el­nevezésű kisérleti anyagot tartalmazó csomaggal. Felhívjuk figyelmüket ar­ra, hogy amennyiben megkí­sérlik visszafoglalni az űrál­lomást, akkor haladék nélkül megsemmisítjük a parlamen­tet, a hadügyminisztérium és a biztonsági szolgálat épüle­tét. Az ionágyú 2. fokozata 3 kilométeres körzetben hat, ebben a körzetben sem élő­lény, sem más anyag meg nem marad. Vége. Dorian némán meredt a többiekre, majd megszólalt: — Most már legalább tudjuk, miről van szó. A teremben felvillant a pi­ros lámpa, majd megszólalt a mikrofon. — Itt az automatikus elem­zőközpont. Első számú riadó­készültséget rendelünk el. Közöljük önökkel, hogy az egész harmadik szintet lezár­tuk. Riasztottuk Humprey tá­bornokot. a biztonsági szolgá­lat vezetőjét. aki rövidesen jelentkezik. Tőle néhány perc múlva mindent megtudnak. Az automatikus elemzőköz­pont működését felfüggeszt­jük, a továbbiakban az em­beri irányításra kerül sor. Még egyszer hangazonositást végzünk. Dorian ezredes mondja: én Dorian ezredes vagyok. És várjon három másodpercet... Megálla­pítottuk, hogy ön valóban Dorian ezredes ... Kérem, Paget tábornok, mondja: én Paget tábornok vagyok ... Tíz perc múlva Humprey tábornok jelent meg a terem­ben. — Kérem, foglaljanak he­lyet uraim — mondta, mi­után mindenkivel kezet fo­gott. — Azzal kezdem, hogy ilyen helyzetben, mint amibe kerültünk — automatikusan a Szirom parancs lép életbe. Ez korlátozott válsághelyzetet jelent. Nem az egész ország megsemmisítéséről van szó, egyelőre csak lokális részek­ről. Bár, ha belegondolunk: a parlament, a hadügyminisz­térium és a biztonsági szolgá­lat épületének megsemmisíté­se — egyenként három kilo­méteres körzettel, akkor az a 17 óra 8 percet tekintve — amikor az emberek zöme még a főváros eme kiemelt cent­rumaiban tartózkodik — roppant veszélyes. Nos, de a helyzet elemzésére még sort kerítünk. Azt szeretném kö­zölni önökkel, hogy idejövet — a gépkocsiból folytattam telefonbeszégetést a kor­mánnyal — felhatalmaztak, hogy azonnal hozzuk létre a válságcsoportot. A csoport vezetésével önt bízták meg, Dorian ezredes. Tagjai az itt lévők, kiegészítve még né­hány szakértővel, akik rövi­desen ideérkeznek. — Dorian ezredes, átadom önnek az Epszilon-dossziét. Kérem, tanulmányozzák át, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Elmondom még önöknek, hogy a válság­csoport a legteljesebb önál­lósággal, saját felelősségére rendelkezik. Az adott esetben a legcélszerűbb intézkedése­ket hozhatjuk meg, tekintet nélkül mindenkire. Mozgósít­hatják a hadsereget, a rend­őrséget, a biztonsági szolgá­latot és — hadd tegyem hoz­zá — adott szituációban még az emberáldozatoktól sem szabad visszariadniuk — az emberiség érdekében ... (Folytatjuk) A demokrata konvenció elnököt jelöl M ajdnem 30 ezer láto­gató szállja meg a hét végén San Fran- ciscót, holott a demokrata párt elnök jelölő tanácsko­zásán — az amerikai poli­tikai nyelv ezt konvenció­nak nevezi — körülbelül Csak négyezer küldött vesz részt. A többiek — a sajtó, a rádió, a televíziós állomá­sok kiküldött tudósítói, technikusai, a delegációk kísérőd, a párt hivatalos ap­parátusának tagjai, a kü­lönböző érdekképviseleti csoportok küldöttei, nomeg az egyszerű kíváncsiak. A nagy tömeg nyilván alapo­san megnehezíti a szerve­zők, a biztonsági szervek munkáját. A biztonság megteremté­se elvben egyszerűnek lát­szik. A tanácskozás színhe­lye, a Moscone kongresszu­si központ ugyanis a föld alá épült. Bejáratait azon­ban így is olyan betonaka­dályokkal zárják el, amilye­neket nemrég a Fehér Ház kapuinál állítottak fel Wa­shingtonban. Még a lég­kondicionáló berendezések beszívó szerkezeteit is őr­zik, a rendőrség az egész központ körzetét lezárja a forgalom előtt, csak a hiva­talos belépők birtokosai és a közvetlen környék igazolt lakosai mehetnek majd át a kordonon. A tanácskozás szórakoz­tató látványosság is lesz az amerikaiak számára. A te­levíziós hálózatok rendsze­resen közvetítenek a kon­vencióról, sőt egy vezetékes tévétársaság „kalapácsütés­től kalapácsütésig” — va­gyis a megnyitástól a bezá­rásig állandó élőadást ter­vez. A tévéközvetítések azonban máris problémákat jelentenek. Az elnökjelölt­ségre a legnagyobb eséllyel pályázó Walter Mondale például szeretné elérni, hogy a várhatóan óles vitá­kat kiváltó felszólalások — így Jesse Jacksoné is — ne akkor hangozzanak el, ami­kor a televíziós társaságok éppen egyenes közvetítésit adnak. A demokrata pártot ugyanis alaposan szétzilálta a három jelölt, Mondale, Hart és Jackson kiélezett versengése, s mivel sem Hart, sem Jackson nem ad­ta még be a derekát — no­ha Mondáié elvben meg­kapta már a jelöléshez szük­séges számú küldött támo­gatását —, lehetnek és lesznek is viták magán a tanácskozáson is. A demokrata párti ta­nácskozással egy időben rengeteg tüntetés lesz a Csendes-óceán partján fek­vő városban: a rendőrség számításai szerint legalább negyedmillió ember vesz majd részt a legkülönbö­zőbb politikai irányzatú megmozdulásokon. A leg­nagyobb szabásúnak a ta­nácskozás megnyitását köz­vetlenül megelőző béke­tüntetés ígérkezik. Ennek jelszava: „1984-ben szavaz­zatok a békére”. A tanácskozás napirend­je pontosan meg van hatá­rozva: meg kell választani a párt elnök- és alelnökje- lödtjét, s el kell fogadni a választási programot, az úgynevezett platformot. A megnyitó beszédet a párt egyik népszerű, befo­lyását gyorsain növelő sze­mélyisége, Mario Cuomo, New York állam kormány­zója tartja július 16-án, hétfőn. Még ugyanerre a napra tervezik a volt de­mokrata párti elnök, Jimmy Carter rövid üdvözlő be­szédét is. Kedden lesz a po­litikai program vitája, vár­hatóan ekkor szólal majd fel Jesse Jackson. A másik rivális, Hart szenátor előre­láthatólag szerdán kap szót, s esetleg beszédet mond Edward Kennedy szenátor is, aki az utóbbi időben — amióta kivonta magát az elnökjelöltek so­rából — a pártegység hely­reállítójának szerepétakar­ja magára vállalni. Az el­nökjelölt személyéről tulaj­donképpen már biztosira ve­szik a döntésit, az alelnök- jelöltet a csütörtöki ülésen választják majd meg. Ku Klux Klán-fenyegetések A kínai olimpiai kül­döttség tagjai címé­re szerdán halálos fenyegetések érkeztek a Ku Klux Klan szélsőséges amerikai szervezettől — je­lentették be szerdán hiva­talosan Pekingben. A fenyegető hangú nyom­tatványok, amelyeknek a létét a Kínai Olirngáai Bi­zottság is megerősítette, Ku Klux Klan aláírással ér­keztek és az Egyesült Álla­mokban adták fel. Mint is­meretes, az elmúlt napok­ban hasonló fenyegetéseket kaptak több ázsiai és afri­kai országok — Malaysia, Szingapúr, Dél-Korea és Hongkong — Los Angeles­be készülő sportolói. Kína már felhívta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az olimpiai játékok szervező bizottságának figyelmét az ügyre — közölte az AFP francia hírügynökséggel a kínai nemzeti sportbizott­ság szóvivője. Szerdán Szenegál és Ka­merun is bejelentette, hogy fenyegető leveleket kapott a fajüldöző szervezettől. A Ku Klux Klan emblémájá­val érkezett levelek fegyve­res támadással fenyegetik meg a két ország sportolóit, amennyiben elmennek a já­tékokra. a skini kaMit

Next

/
Thumbnails
Contents