Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

Megyei oktatáspolitikai tanácskozás Nyíregyházán Szabolcsi üzemek csatlakozása a kongresszusi Tanévzáró — egyben az ősszel kezdődő új iskolai év főbb tennivalóira is előrete­kintő — megyei oktatáspoli­tikai tanácskozást tartottak július 2-án Nyíregyházán. A Krúdy filmszínházban sor­ra került értekezleten részt vettek a megyei általános, középiskolai és bentlakásos intézmények igazgatói, a szakfelügyelők, a pedagógus pártalapszervezetek titkárai. A tanácskozásnak — me­lyen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titká­ra és Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbi­zottság első titkára — külön jelentőséget adott, hogy a közelmúltban készült el a minisztérium komplex vizs­gálatát, tapasztalatait össze­gező elemzés, mely az elmúlt öt év nevelési-oktatási fel­adatainak megvalósítását kö­vette nyomon. A megyei oktatáspolitikai tanácskozáson az elmúlt tan­év, valamint a minisztériu­mi vizsgálat legfontosabb ta­nulságairól, a további tenni­valókról Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője számolt be. A főbb megállapítások — amelyek egybeesnek a me­gyei párt- és oktatási szer­vek elemzéseivel — az okta­tó-nevelő munka tárgyi és személyi, valamint tartalmi, módszerbeli és irányítási munkájában elért kedvező változásokat emelték ki. A megye egy sor közoktatási mutatóban felzárkózott az országos átlaghoz, néhány­ban pedig meg is haladta azt. Szólt az előadó a területi aránytalanságok okozta ne­hézségekről is, majd a de­mográfiai hullám miatt sür­getővé váló feladatokról. Részletesen elemezte — a mi­nisztériumi vizsgálat megál­lapításaira is hivatkozva — a tanulmányi munka, a tankö­telezettség kedvező és ke­vésbé kedvező jelenségeit, foglalkozott a korszerű érté­kelés és osztályozás iskolai gondjaival és feladataival, a továbbtanulást befolyásoló tényezőkkel, a tehetséggon­dozással, valamint a hátrá­nyos helyzetű tanulók felzár­kóztatásának iskolán belüli és azon kívüli lehetőségeivel. Hangsúlyozta: a miniszté­riumi vizsgálat — amilyen korábban 17 évvel ezelőtt volt — értékes szakmai se­gítséget adott az oktatás irá­nyítóinak, amelyet jól fel­használhatnak a helyi fel­adatok további kimunkálá­sánál. Ekler György felszólalásá­ban kiemelte oz iskola és a társadalom kapcsolatában rejlő további lehetőségeket, felhívta a figyelmet az isko­lák, az üzemek és egyéb munkahelyek elevenebb, kor­szerűbb együttműködésére, amely jól kamatozhat a fia­talok életre nevelésében, pá­lyaválasztásában, eszmei-po­litikai fejlődésükben. Szólt azokról a társadalmi folya­matokról is, amelyek a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével az iskolai életet is érintik, s amelyek­ről az életkori sajátosságok­nak megfelelően a tanulók­kal is szót kell váltani, vála­szolni szükséges az őket ér­deklő legfontosabb kérdések­re. Bakos Istvánná, a Műve­lődési Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese — töb­bek között — a közoktatás távlati fejlesztési tervéről és a helyileg kialakítandó okta­tási-nevelési programok ki­dolgozásának jelentőségéről szólt, Oláh Gábor, a Pedagó­gusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára a neve­lők élet- és munkakörülmé­nyeinek várható javulását, a szakszervezeti tevékenység szerepét vázolta. Lippai Ger­gely megyei úttörőelnök a mozgalom időszerű kérdé­seivel foglalkozott hozzászó­lásában. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese foglalta össze a jelentős tanácskozás tapasztalatait, mondott kö­szönetét a nevelők egész évi munkájáért, valamint a mi­nisztérium elemző, feltáró, a feladatok kidolgozásához nagy segítséget adó közre­működéséért. Trojkában tanulnak Mátészalkán először: megnyílt az orosz nyelvi tábor Orosz nyelvi diáktábor nyitotta meg kapuit hétfőn dél­előtt Mátészalkán, a középiskolai kollégiumban. A szatmári városban most először rendeznek ilyen tábort, amelynek célja segíteni az orosz nyelv iránt különösen érdeklődő, te­hetséges fiatalokat az orosz nyelvi beszédkészség elsajátítá­sában és gyakorlásában. Már a hét végén megérkeztek az első vendégek a teg­napi ünnepélyes tábomyitóra, melyen köszöntötték a részt­vevőket: a száz magyar diákot, akik most fejezték be a kö­zépiskola második osztályát, az ötven szovjet filológus egyetemi hallgatót illetve a tanárokat. Trojkában tanulnak a fiatalok, két magyar diákot egy szovjet egyetemista segít, 5 mivel a táborélet egész ideje alatt, még a kirándulásokon és szabad idős programoknál is az orosz a „munkanyelv”, a három hét felér egy intenzív képzéssel. A legfontosabb a nyelv gyakorlása, a meghatározott napirendek segítségével, a tábori program összeállítói azonban gondoltak a megfe­lelő szórakozásra és kikapcsolódásra is, így a résztvevők a környék nevezetességei vei is. és felszabadulási munkaversenyhez ■amsaasassHssHHHHaaaHHaHssaasaBBssaaHi Több export, jobb minőség kevesebb költséggel (FolyUtái a 4. oldalon) Megalakult a munkavédelmi felügyelőség CSATLAKOZNAK A KONGRESSZUSI ÉS FEL- KÖZÖTT VÁLLALTAK, HOGY NÖVELIK TER- SZABADULÁSI MUNKA VERSENYHEZ ME- MÉKEIK MENNYISÉGÉT, JAVÍTJÁK A MINŐ- GYÉNK ÜZEMEI IS. A KOLLEKTÍVÁK TÖBBEK SÉGET, CSÖKKENTIK A KÖLTSÉGEKET. A gyár negyvenegy szocia­lista és munkabrigádja fe­lülvizsgálja éves vállalásait, s azokat a munkaverseny szellemében szükség esetén kiegészíti. A szálgyártó üzem dolgozói például a jobb mun­kaszervezéssel heti egy órá­val csökkentik majd az ál­lásidőt, mely mintegy hu­szonöt tonna fóliacsíkot je­Munkásgyűlés a nagyhalászi zsákgyárban. Képünkön: Vígh Györgyné varrónő, a kikészí­tőüzem brigádjainak nevében szólt. (Gaál Béla felvétele) A Minisztertanács közel­múltban hozott határozata alapján a munkavédelmi te­vékenység ellenőrzése, irá­nyítása és koordinálása július elsejétől állami feladat lett. Ezeket a feladatokat a nép­gazdaság egész területére ki­terjedő jog- és hatáskörrel a Minisztertanács közvetlen felügyelete mellett működő Országos Munkavédelmi Fel­ügyelőség látja eL Szabolcs-Szatmárban jú­lius elsejével a Bethlen Gá­bor u. 24. szám alatti szék­hellyel alakult meg a megyei munkavédelmi felügyelőség, amelynek jogköre — mint azt Benkei Lászlótól, a felügye­lőség vezetőjétől megtudtuk — kiterjed a megyében mű­ködő állami és szövetkezeti iparra, az állami és szövet­kezeti mezőgazdasági üze­mekre és intézményekre, a magánkisiparra és kereske­delemre, továbbá a kisszövet­kezetekre és gazdasági mun­kaközösségekre egyaránt. A KENDER-, JUTA- ÉS POLITEXTIL NAGYHALÄ- SZI ZSÄKGYÄRÄBAN a hétfőn megrendezett mun­kásgyűlésükön ajánlották fel, hogy jobb munkával készül­nek a kettős eseményre. A dolgozók vállalták, hogy ter­melési értéktervüket négy­öt százalékkal, exporttervü­ket pedig öt-hat százalékkal teljesítik túl az idén. Ez azt jelenti, hogy a nagyhalászi gyár ebben az évben tizen­négy százalékkal növeli ter­melési értékét, exportja pe­dig harminc százalékkal ha­ladja meg a múlt évi meny- nyiséget. Hétköznapi nyelvre lefordítva: többek között két és fél millió darabbal több zsákot szándékoznak értéke­síteni tőkés piacokon a ta­valyihoz képest. A mennyiség mellett gon~ doltak a minőség javítására is a rétközi kollektíva tag­jai. Azt tervezik, hogy két Az ülésszak részvevői a múzeumfaluban. (J. L. felv.) Ma folytatódik a tudomá­nyos ülésszak és közgyűlés; hat tudományos előadás hangzik el, ekkor adják át a társaság által alapított ki­tüntetéseket. Délután a ven­dégek tanulmányúton vesz­nek részt, ellátogatnak Ti- szabercelre, Paszabra, Tisza- lökre és Tamás-bokorba. Szerdán üzem- és múzeumlá­togatással, városnézéssel fe­jeződik be a háromnapos ülésszak. százalékkal növelik az első osztályú termékek arányát, mely mintegy 150 ezer kivá­ló minőségű zsákot jelent. Mint a kollektíva képviselői — Radó András, Vígh Györgyné, Gégény Gyula — elmondták, az emberek sa­ját feladataikon túl szükség esetén besegítenek a szűk kapacitással rendelkező üze­meknek, s vállalták a dolgo­zók a több munkakör ellátá­sához is elegendő ismeretek megszerzését, hogy a kriti­kus szállítási határidők ese­tén a kulcsfontosságú helye­ken elegendő munkáskéz áll­jon rendelkezésre. Megkezdődött a Magyar Földrajzi Társaság közgyűlése Nyíregyházán Három napig Szabolcs- Szatmár megye ad otthont az ország földrajz szakos taná­rai, földrajztudósai képvise­lőinek. Július 2-án este nyílt meg a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola előadótermében a Magyar Földrajzi Társaság 108. köz­gyűlése és 37. vándorgyűlé­se. Az ország minden tájáról érkezett 300 részvevő hétfőn sóstói kirándulással kezdte a háromnapos programot, meg­nézték a múzeumfalut, a für­dőt, majd a vendéglátó ta­nárképző főiskolát mutatták be a földrajzi társaság tag­jainak. Este került sor a ván­dorgyűlés megnyitójára, dr. Füsi Lajos főtitkár mondott beszédet, majd dr. Frisnyák Sándor, a tanárképző főisko­la főigazgató-helyettese, osz­tályelnök „Nyíregyháza föld­rajzi képe” címmel tartott előadást. MA Megszépülő házak (2. oldal) A fonónő vizsgája (3. oldal) tgbgfg épfcofflinij 12 pótkocsival és bálázóval ellátott MTZ-tnktorn ás 3 8ábsa*Stcsftf

Next

/
Thumbnails
Contents