Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

Falitárolók. Ä retű falitárolók főként a ki­sebb lakásokban szinte bú­tort helyettesíthetnek, és óvodástól kezdve az egyete­mista szobájáig, praktikus kiegészítői a lakásfelszere­lésnek. Kisebbeknek az ágy melletti falra szerelhetjük fel: ide rakhatja alvás előtt a mesekönyvet, a játékot stb. Középiskolásoknak, egye­temistának már komolyabb, nagyobb méretben, sok ké­nyelmes zsebbel, tasakkal el­látva kivitelezzük, amibe a tanszereken, hobbi felszerelé­sen át a tornacipőig, tenisz­ütőig, rengeteg minden elfér. Erős nyugágy-, illetve roló­vászon célszerű hozzá, és al­só-belső szegélyébe behúzott merevítő rúd. Ha elkészült, csak nagyon fixen, a tiplivel erősített szögre akasszuk, ne­hogy leszakadjon. Nyári étkezési veszélyek A tapasztalatok szerint a nyári idényben megnő az ételekkel kapcsolatos fertőzések száma. A leggyakoribb tünetek: rövidebb- ttosszabb Jappangási idő elteltével, a fertőzött (romlott) étel elfo­gyasztása után néha csak tél vagy egy, de néha 10—12 órával később fejfájás, hányinger, hányás kezdődik, :ajd a beteg több­nyire belázasodik, hasmenés gyötri. A különböző okok és kóroko­zók következtében nemcsak a tünetek lehetnek változatosak, de a gyógyulási készség is: a gennykeltö sztafilokokkuszok követ­keztében a beteg ugyan nagyon elesettnek látszik, de maga a be­tegség nem szokott halálos lenni, a szalmonellák okozta fertőzé­seknek viszont körülbelül egy százalékának ilyen szomorú vége van. Mit kell tennünk a megélő zés érdekében? A HŰTÉS NEM PUSZTÍTJA EL A KÓROKOZÓKAT! A háziasszonyok természetesen a romlékony élelmiszerek tárolá­sára használnak hűtőszekrényt. Azok a baktériumok azonban, amelyek a hűtőszekrény ala­csony hőmérsékletén nem tud­nak szaporodni, nem pusztulnak el. csak felfüggesztik életműkö­désüket; amikor újra a szá­ntukra kedvező hőmérsékletre kerülnek, szaporodásuk gyorsan megindul. Egyes élelmiszerek (levesek, tojásos és tejes ételek, hidegkonyhai készítmények, ha­lak, belsőségek, nyers darált hús) maximálisan 24 óráig tart­hatók a szokásos, 5 Celsius-fok körüli hűtőszekrény-hőmérsékle­ten. Ennél tovább, 2 napig tá­rolható a felvágott, a nyers hús, az elkészített szárnyas, a főtt és sült hal. a kényesebb gyümölcs (eper, málna), a salátaféleség, a tej, a bontott vaj, a tejszín. Három napig is eltarthatók a sült húsok, sült baromfiak, más — kevésbé kényes — gyümöl­csök, a paradicsom, a paprika. Ennél hosszabb ideig csak azok az élelmiszerek tárolhatók a hű­tőszekrényben biztonságosan, amelyek hűtőszekrény hiányá­ban is kibírnak néhány napi tá­rolást. Különösen veszélyes a nyáron oly kedvelt fagylalt fogyasztása akkor, ha az első lehűtést köve­tően a massza felengedett és azt — lelkiismeretlenül — újra le­fagyasztották. Az ilyen fagylalt­ban ugyanis — különösen akkor, ha tej, tojás is van benne - gyorsan elszaporodnak a kór­okozók. Mindez értelemszerűen más élelmiszerre is vonatkozik, de egyeseknél (például levesek­nél) felforralással védekezhe­tünk a kórokozók elszaporodása ellen. A hűtőszekrény másik veszély- forrása az, ha nem választjuk határozottan külön azokat az élelmiszereket, amelyek termé­szetes állapotukban is fertőzé­sek forrásai. A tojás héja példá­ul rendszerint tartalmaz mikro­organizmusokat (a kacsatojások jelentős százaléka pedig szalmo­nellával fertőzöttek). A zöldsé­gek trágyázott földből származ­nak, a gyökérfélék között is ke­vés a mosott, nagyrészük földes. A gyümölcsökön permetlé lehet. Ügy helyezzük el őket, hogy még a hűtőszekrény polcával, fiókjával vagy falával se érint­kezzenek; erre egy külön do­bozt alkalmazzunk. ÉTELMÉRGEZÉSEK Legveszélyesebb a botulizmus, és bár a megbetegedettebbje 30— 50 százaléka meghal, szerencsé­re hazánkban ritkán (és akkor is inkább télen) fordul elő. Nem maga a kórokozó, hanem mér­gező anyagcsereterméke (toxin- ja) öl. Disznósajttal, más féltar­tós termékekkel, felpüffedt kon- zervekkel juthat az emberbe. Az ételek elkészítésével fog­lalkozók kezén, orrán vagy más bőrfelületén levő gennyes patta­nás, torokváladék könnyen okozhat sztafilokokkusz fertő­zést; ez gyorsan kifejlődik, de hamar is gyógyul. A közétkezte­tésben, élelmiszeriparban és -kereskedelemben dolgozókat eb­ből a szempontból is rendszere­sen ellenőrzik; de a háziasszonyt nem. Az összes „ételmérgezés"- nek mintegy fele így keletkezik. Közel sem ilyen gyakori a szalmonellafertőzés. Ez ellen azért könnyebb védekezni, mert a kórokozók már 60 Celsius-fo­kon, toxinjalk pedig 100 Celsius- fokon elpusztíthatok. A fertőzést víz. legyek, rágcsálók is közve­títik: ezt jó tudni a megelőzés­hez. HA MAR MEGTÖRTÉNT A BAJ... Az ételmérgezésben szenvedő beteghez sürgősen orvost kell hívni. Megérkezésig a beteget fektessük, és ha hányás, hasme­nés miatt nagy a folyadékvesz­tesége, itassunk vele (kortyon­ként) hideg teát. A folyadék­veszteség következtében előálló kiszáradás különösen gyerme­keknél növeli a kockázatot. Ne feledkezzünk meg arról, hogy például a szalmonellafer­tőzött személy maga is további fertőzés forrása, tehát el kell különíteni; széklete, hányadéka, környezetének szennyezett tár­gyai fertőtlenítésre szorulnak. Ilyenkor a beteg hozzátartozóit akkor is megfigyelés alá helye­zik, ha nem érzik magukat be­tegnek. Mérgezést persze nemcsak az ételek, hanem más is okozhat: vegyi anyagok, növényvédő sze­rek, gombák stb. Nyáron ezek a veszélyek is íokozottabbak. Az óvórendszabályok betartásá­val azonban nem szükségszerű hogy számuk növekedjek. K. K. Pótvizsga K iosztották a bizonyítvá­nyokat, megkezdődött a gyermekek megérde­melt nyári szünideje. Máris hallom a tiltakozást egyes szülök részéről: — Megérdemelt? Az én fiam/ lányom egy/két tárgyból is bukott. Neki bizony nem lesz megérdemelt nyári szünidő. Neki készülnie kell a pótvizs­gára! Bizony nem nagy öröm sem a szülőnek, sem a gyermek­nek — sőt a pedagógusnak sem — a bukás. De ez jelent- heti-e azt, hogy a gyerek egész nyáron „büntetésben” van, hogy nem mehet nyaral­ni, hogy nem mehet barátai­val a térre, hogy egész nyáron csak szemrehányásokat kell hallania és egyáltalán semmi mást nem tehet, mint készül­het a pótvizsgára?! Ez lenne a legrosszabb mód­szer. Ha már megtörtént a baj, persze, hogy ne dicsér­jük meg érte csemeténket, de azt nézzük, hogyan készülhet fel úgy a pótvizsgára, hogy közben azért pihenjen is, le­gyen módja testileg-szellemi- leg újraépülni, hiszen akkor a tanulás is könnyebben megy. Mindenekelőtt nézzük meg, nincs-e szüksége segítségre? Lehet, hogy olyan tárgyból ké­szül a pótvizsgára, melyet nem csupán lustaságból nem ta­nult, hanem amelyet egyszerű­en nem ért; valamiben elma­radt a többiektől és nem tud­ta pótolni azt, ami hiányzott a gondolatsorból. a tudás­anyagból. Prédikáció, órák hosszat kö­telező szobában ülés helyett inkább vele együtt állítsunk össze egy tervet arról, hogy naponta mit tanuljon meg; ha kell, szerezzünk hozzá segít­séget, ha módunkban áll, kér­dezzük ki. Ha a gyerek napi egyetlen órát rászán az elmu­lasztottak pótlására és a szülő negyedórát biztosít magának az ellenőrzésre, akkor nem lehet baj. D e ez sem teljes megol­dás. Legyen a pótvizs- gázö gyereknek is leg­alább két-három telje­sen szabad hete. Tudjon arról, hogy lesz ilyen ideje, mert akkor könnyebb elviselni a na­pi egy órákat. A pótvizsgára való készülés ne elsősorban büntetés legyen, hanem értel­mesen arra szánt idő, hogy a gyermek pótolja mulasztását. Ha segítséget, megértést kap és ugyanakkor rendszeresen ellenőrzik; ha felcsillan né­hány szabad hét reménye, ak­kor várhatóan sikeresebb lesz a pótvizsga. Es talán elegendő tanulság arra is, hogy a jövő esztendőben ne kerüljön rá sor. S. M. Pörkölt Ibolya, rözsalakvár Virágos ételek Néhány száz évvel ezelőtt szí­vesen használtak az édességek készítéséhez illatos virágokat és ezzel növelték élvezeti értékét. Az ilyen ízesített-illatosított éte­lek és sütemények készítése fi­gyelmet követelt, mivel megle­petésnek, különlegességnek szán­ták. Ma, amikor az ételek, édes­ségek íze sok helyen egyforma, minden jellegzetesség nélküli, nem árt egy kicsit szétnézni e régi receptek között. E sorok írója még otthon, a szülői háznál ismerte meg egyi- két-másikát. Ma újra divatba jött a szakácskodás — így talán egyesek megpróbálják ezeket az érdekes, különleges ételeket sa­ját kezűleg is elkészíteni. A leszedett rózsa sziromlevele­it összegyűjtjük és még frissen apróra vágjuk, majd ugyanany- nyi porcukrot teszünk bele, mint amennyi a vagdalék súlya volt. Feiforralás után besűrítjük és kihűlve üvegekbe tesszük, majd langyos sütőben tartjuk 2—3 órát. A rózsalekvárt lezárt üve­gekben, hűvös helyen tartjuk. Amikor másféle dzsemet készí­tünk, abba teszünk egy-egy kis- kanálnyit: az egész dzsem kü­lönlegesen finom ízűvé és illatos­sá válik. A RÓZSAKENYÉRHEZ 7 db tojásfehérjét habosra kikeve­rünk, majd 45 dkg liszttel, 42 dkg hámozott, vágott mandulá­val, 2—3 csepp rózsaolajjal és 60 dkg cukorral összegyúrjuk és kevés (cukorral meghintett desz­kán kolbászformájúra gyúrjuk. Sütőlemezen két órát pihentet­jük, majd kisütjük. A FRANCIA PÖRKÖLT IBO­LYÁT még századunk elején is készítették éttermek konyháin és cukrászatokban. 10 dkg cuic rőt kevés vízben fel kell olvasz­tani és ebbe 6—8 dkg friss ibo­lyát kell tenni. Jól felforraljuk a keveréket, de óvatosan és las­san kevergetjük, hogy a virágok épen maradjanak. Ha a cukros lé már besűrűsödött, levesszük a tűzről és a benne lévő virá­gokat óvatosan átforgatjuk, szi­tára helyezzük és vaníliás cukor­ral finoman behintjük. A még meleg virágokat itatóspapírra helyezzük es kihűlés után torta vagy desszert díszítésére hasz­náljuk. AZ IBOLYAFAGYLALT így készül: az ibolyát kipréseljük, kevés citromlével Ízesítjük, majd kevés vízzel hígítjuk, aztán ki­fagyasztjuk. A JAZMINFAGYLALTOT így kell készíteni: egy fél marék jázminszirmot fél liter forró tejszínnel leforrázunk. Kihűlés után kendőn átszűrjük, majd 4 tojást és cukrot teszünk bele, megkeverjük és felfőzzük. Át­szúrás után fagyasztjuk, ha ki­hűlt. A SZEGFÜFAGYLALT így ké­szül: 4 darab tojást jól kikeve­rünk, belekavarunk fél liter tej­színt, 25 dkg cukrot és egy csepp szegfűolajat. Kendőn a keveré­ket átszűrjük és kifagyasztjuk. A RÓZSASZÖRP készítése is egyszerű: fél kg cukrot másfél dl vízzel felforralunk és 15 dkg rózsalevelet adunk hozzá. Cse­répfazékban egy napon át hű­vös helyen tartjuk a keveréket, majd szitán átszűrjük és üveg­ben jól lezárjuk. Turmixitalok, ételek, sütemények illatosítására egyaránt alkalmas. Megemlítjük végül a dulcsásza nevű édes készítményt, mely Keleten közkedvelt édesség. Cuk­rozott, vegyes gyümölcsöt egy­forma nagyságú darabokra vág­nak, egy tálban mézzel keverik el, de adnak hozzá lehúzott hé­jú, vágót mandulát vagy diót és mazsolát, darabos mogyorót. Ezután 1—2 csepp rózsaolajat ke­vernek bele. majd tányérra ki­adagolják vagy celofánnal bélelt dobozba töltik. Igen finom, erő­sen illatos édesség. Rudnay János Megismerni a hazát! KÜLFÖLDRE UTAZNI, világot láni jó dolog, öröm, élmény, gazdagodik vele a tudatunk (a pénztárcánk ke­vésbé), de megéri, mert amit egyszer láttunk, az már a miénk, azt más szemmel néz­zük albumokban, képeslapo­kon, filmekben, könyvekben. De ha megkérdeznénk talá­lomra kiválasztott ezer kül­földet járó honfitársunkat, vajon mit ismernek a saját hazájukból, bizonyos, hogy közülük legalább ötszáz a Duna-kanyaron, a Balatonon vagy saját lakóhelye környé­kén kívül bizony igen keve­set tudna felsorolni. Pedig mennyi gyönyörű, érdekes, szépséges tája van hazánknak az Őrségtől a Hortobágyi Nemzeti Parkig. Napozó­gyékény Strandoláskor, üdüléskor nélkülözhetetlen lehet egy összehajtható, kézben vihető napozógyékény, ami persze más anyagból is gyorsan el­készíthető házilag, összeállí­tásához erős roló- vagy nyug­ágyvászon (esetleg frottír) a megfelelő anyag: 120 cm szé­lesből 2,40 m szükséges hoz­zá, valamint azonos méretű, 4—5 mm vastag habszivacs, egy erős — alul nyitható — cipzár, amit a két keske­nyebb lap szélére varrunk, és 10 m danubia szalag. A szabásminta szerint le­szabott két egyforma vászon­lap közé helyezzük az azo­nos méretű habszivacslapot, s összeférceljük. Hasonló­képpen készítjük el a két keskenyebb lapot, s rátűzzük a szélekre a cipzárat. Ezt követően az egészet 2—3 cm széles, s az anyaghoz illő színű danubia szalaggal pasz- polozzuk, illetve összedolgoz­zuk, ezzel jelezve az egyes még összegépelés előtt az kockák összehajtogatási he- egyik külső oldalra zsebet lyét is. Elkészítjük a íogófü- (zsebeket) rávarrni, amibe leket is, ezt is a megfelelő bérletet, újságot stb. lehet helyre varrjuk. Érdemes tenni. a szinte mediterrán jellegű Pécs környéki vidékektől Bc- reg szépséges tájaiig. Itt a nyár, kerekedjen fel hát a család a hétvégeken egy kis országjáró túrára. A megyei idegenforgalmi hiva­talok nem csak jó tanáccsal szolgálhatnak, de segítenek a szálláslehetőséget is biztosí­tani; nyitva már a kempin­gek, s akiknek nincs saját sátorfelszerelése, az bérelhet lis. Talán nincs is nagyobb él­mény a család, elsősorban a gyerekek számára, mint egy sátorozással összekötött hét­végi országjáró kirándulás. Budapesten és az ország több vidékén a Hazafias Népfront szervez ilyen csalá­di kirándulásokat, kapcsolód­junk ezekbe, vagy vigyük ön­állóan a családot. Nemcsak az lesz nagysze­rű élmény, hogy új tájakkal ismerkedünk, de a családi együttlétre is nagyszerű az ilyen túra. A hűtőtáskában fasírt és körözött, retek és hagyma, egy kis bográcsban készülő paprikás krumpli — nem kell ennél finomabb, és amit elköltünk az útra. be­hozhatjuk az úticsomag tar­talmán. Az a fontos, hogy minél többet lássunk, hogy felkészülten induljunk, hogy tudjuk, mit érdemes azon a vidéken megnézni. Ezzel a nagyobb gyereke­ket is megbízhatjuk. Készül­jenek fel a hazai útikönyvek­ből, és legyenek ők az útika­lauzok. A legtöbb . gyerek örömmel vállalja ezt a fele­lősséget, és sokkal jobban rögződik is benne, amit lá­tott, mintha csak elmagya­ráznánk neki. LEGYEN TARTALMAS, kellemes időtöltés ez a nyár, Ha csak hazánk egy vágy két táját megismerjük egy-egy nyáron, akkor néhány év alatt töfebet tudunk erről az országról, jobban a magunké lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents