Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

1984. július 31. Kelet-Magyarország 7 >.984. július 31., kedd KOSSUTH RADIO 8,23: Cseppböi a tengert.. Vikár György pszichiáter mű­helyében. — 9,00: A hét zene­müve. — 9,39: Fúvószene tánc­ritmusban. — 9,44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. — 10,03: Az MR 10—14 különkiadása. - Í0.35: Korda György és Balázs Klári-énekel. — 11,00: Verbun­kosok, nóták. — 11,44: Vallo­mások, 1942. XXII/17. rész - 12,30: Ki nyer ma? — 12,43: Olimpiai híradó. — 13,15: Tör­vénykönyv. — 13,30: Suppé — A szép Galathea. Vidám mitoló­giai játék. — 14,43: Arcképek a román irodalomból. — 15,05: Családi szőttes. — 15,35: Kórus- pódium. — 16,00: Menyasszo­nyaim. Irta: Günther Rücker. — 17,05: Az Iskolarádió műsora. — 17,35: Filmzene. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Giuseppe Valdengo operaáriákat énekel. — 19,38: Csárdás Macabre. Hangjáték. — 21,30: Az egész­ségügy világválsága, 2000-re? — 22,25: Tíz perc külpolitika. — 22,35 : Szerelmi népdalkettő­sök. — 22,47: Késő este. Társa­dalmi nyilvánosság. — 22,57: Orosz kamaramuzsika. — 0,10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RADIO 8,05: Kalmár Magda nótafel­vételeiből. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00—12,25: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,23: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 13,30: Jan Seidel dalait Drahos- lava Kralovcova énekli. — 13,45: Zenés délután. — 14,00: Operaslágerek. — 14,35: Tánc­zenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsfor­galom. — 18,00: Kamasz-panasz. — 18,35: Ritmus! — 19,08: Ma­gyar anekdotakincs. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Ha­zánk és a műszaki haladás. — 20,45: Népzenei együttesek fel­vételeiből. — 21.08: Egy svájci óra. Otiműsor. — 22,08: Nosztal­giahullám. — 23.25: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9,00: Könnyűzene Berlinből, Varsóból, Szófiából és Buka­restből. — 10,01: A tűz angyala, ötfelvonásos opera. — 12,12: Barokk zene. — 13,07: Veszpré­mi kamarazenekari fesztivál II. rész. — 14,05: Világújság. Sajtó­szemle. — 14,25: Mozart-művek. — 16,00: Fiorenza Cossoto és Piero Cappuccilli operafelvéte­leiből — 16,38 Labirintus. — 16,53: Viktoria Jagling gordon­kán játszik. — 18,05: A Bécsi filharmonikus zenekar hang­versenye. — 18,30: Na matern- jem jeziku. — 19,05: In der Mut­tersprache. 19,35' Félóra népze­ne. — 20,05: Balassa Sándor műveiből. — 20,55: Otelló. Rész­letek. — 22,00: Beethoven zon­goraszonátáiból, — 23,14 A Bourne Singers együttes enekel. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. - 17,05' Deák Bili Gyula énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. — A tartalomból: Egészségünk. Dr. Kovács Lajos előadása a fo­gyókúráról — Útépítés társu­lásban (Horvát Péter) — Ka­zalban a tű (Haskó József) — A nyíracsádi hírvivő (Pálfi Balázs). — 18,00—18,30: Észak - tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 10,00: Tv-torna. — 10,05: Csak gyerekeknek. — 10,40: A Fehér Farkas. Francia filmsoro­zat. III/l. rész. — 11,40: Grúzia — legenda és valóság. — 12,05: Képújság. — 16,20: Hírek. — 16,25: A Tenkes kapitánya. Xin/1. rész. — 16,55: Ütőn. NSZK tv-filmsorozat. — 17,45: Képújság. — 17,50: Kean, a szí­nész. — 18,15: Reklám. — 18,30: Telesport. — 19,30: Reklám. — 19,40: Tv-toma. — 19,45: Esti mese. — 20,00: Tv-híradó. — 20,30: Európai ember. Olasz filmsorozat. vni/1. rész. — 21,15: A Röpülj Páva győztese. — 21,30: Stúdió ’84. — 22,30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,50: Képújság. — 18,55: Ivan Pirjev. — 19,35: Tv-hangver­seny a Zeneakadémián. — 20,30: „Hát annak születtem” Svábok Szatmárban. — 21,00: Suksin: Falusiak. Tv-film. —> 21,20: Tv- híradó 2. — 21,40: Szúnyog. Francia tv-film. — 22,35: Kép­újság. SZOVJET TV 17,00: Az író és az élet. — 17,50: Film. — 19,00: Hírek. — 19,35: Mit, hol, mikor. — 20,40: A világ eseményei. — 20,55: Esztrádhangverseny. — 21,30: Államhatár. (Film, I. rész.) — 22,35: Hírek. — 22,40: Heti sportösszefoglaló. — 23,10: Ze­nés műsor. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Autósok-motorosok ma­gazinja. — 9,30: Tragédia — logika nélkül. Tv-játék. — 10,35: A rendőrség nyomoz. — 10,40: Urh-kocsival. Magazin. — 11,20: Hírek. — 17,20: Hírek. — 17,25: A jelen mérföldköve. — Dokumentumfilm. — 17,55: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18,25: Telesport. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Hivatali regény. Szovjet film 1. rész. — 21,10; Énekszó­val, muzsikával. — 21,30: Tu­domány a gyakorlatban. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Musica Viva. Zenei ma­gazin. — 23,00: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: KING KONG (114 év, aimeriikai) Eat k.: 16, 18,30 és. 21 óra. Kert mozi: BALFÁCÁN (fraln- cia) Béke mozi: KVARTETT (16 év, angol). Ea. k.: 9 és 11 óra. A PAGODA CSAPDÁJA (szov­jet) Ea. k.: 16, 18 és 20 óra. Móricz mozi: VIGYÁZZ, JÖN A VIZIT! (14 év, csehszlovák) Mátészalka mozi: SOK PÉNZ­NÉL JOBB A TÖBB (16 év, fra/ricia) Kisvárda mozi: A MANDER- LEY-HÁZ ASSZONYA (ameri­kai) Fehérgyarmat mozi: TE, RONGYOS ÉLET!, . . (magyar, M év) Nyírbátor mozi: KICSI ÉS PICI (14 év, olasz) Vaiaiak Kecskeméten Nem csak az alma van a világon... — tréfásan akár ez is lehetne a mottója a vajai kertbarátok körének. A Hazafias Népfront mel­lett működő közösség tagjai más területekre is kíváncsi­ak — ez földrajzi és szakmai szempontból egyaránt igaz. Nemrégiben például Bács- Kiskun megyébe szerveztek közös kirándulást. Negyven­hármán indultak útnak, hogy a zöldségfélék és a szőlő ter­mesztéséről többet tudjanak meg kecskeméti és környék­beli kollégáiktól. Kecskeméten a Szőlészeti Kutató Intézetben ismerked­tek a szőlőművelés korszerű formáival, s természetesen megkóstolták a szőlő levét is a hűs pincében . .. Kecelen a művelődési központ kert­barátköre látta vendégül a vajaiakat — itt két kisker­tet is meglátogattak, s meg­csodálták a zöldséget-virágot. Jártak ezenkívül a keceli szakszövetkezetben, és ellá­togattak Kiskőrösre is A kitűnően sikerült vál­lalkozás után egyöntetű a vé­lemény: a jövő évben is mgg kell szervezni egy ehhez hasonló tapasztalatcserét, mely kirándulásnak, pihenés­nek sem volt utolsó. FELVESZÜNK: hazai munka- helyeinkre lakatos, hegesztő, mi­nősített hegesztő, csőszerelő, ács-állványozó szakmunkásokat, betanított illetve segédmunkáso­kat. Minősítet hegesztőknek EC —1/1B; EC—2/B, valamint hídda* rusnak azonnali külföldi kikül­detést biztosítunk. A többi szak­munkásainknak néhány hónap eltelte után. Szállást, főétkezést biztosítunk. Utazási költséghez hozzájárulunk. Kiemelt bérezés. Jelentkezés és felvétel: Gép- és Felvonószerelő Vállalat Kiren­deltsége 4400 Nyíregyháza, Vas­vári Pál u. 68. 1/21. (Körút, vagyis Zöldelefánt Étterem mö­gött, Cascós toronyházzal szem­ben) (1314) Figyelem! Aratáshoz IFA, UAZ, zsuk fődarabok, fel­újított motorok, kardánok, csuk- Oióstengelyeki. MŰSZAKI BOLT, Nyíregyháza, Rákóczi u. 44. Engedményes Robi—52 rotáció6- kapa-vásár. Kapható még: mo­toros fűnyíró, rotációskapa:, láncfűrész és alkatrészei. (106044) Sláger a heves/ Háztáji dohány, háztáji szárító #fmrtószked/ünk I Dísz> és gyógynövény A tüsorkeretek állványzatának egyszeri berakásakor 2200 kilogramm dohányt kell elbírni... (Jávor László fel­vételei) elhelyezni. Ha jó lesz a ter­més (most annak, mutatko­zik), ha jól lesz a szárítás és a dohány minősége, úgy a háztáji szárító ára nagyon gyorsan megtérülhet. Nagyanyáink lói ismerték A házikertek kissé . elfeledett dísz- és gyógynövény-különle­gessége a körömvirág. Egyéves növény. Szára átlagosan . 25 cen­timéter magas, de szakszerű gondozás esetén az '50 centimé­ter magasságot is elérheti. To- jásdad levelei felállóak. Na­rancsvörös dekoratív virágai fé­szekvirágzatot alkotnak. Június­tól kezdve őszig folyamatosan nyünak, virágzanak. Termései sajátosan körömszerűen, meg­görbültek, barna színűek. A kö­römvirág nevét ezekről a nagy. körömszerűen meghajlott ter­méseiről kapta. A falusi házak „előkertjeiben” már a tizen­kettedik századtól kezdve foglal­koznak termesztésével. A körömvirág szép, narancs- színű sziromlevelei festékanya­gokban igen gazdagok, így nem csoda, hogy az élelmiszer-ipari szakemberek hamar felfigyeltek erre az érdekes növényre és élelmiszerfestékként hasznosít­ják. A „népi gyógyászatban” teaként gyomor- és bélfekélyek ellen használják, de a külsőleg nehezen gyógyuló sebek, feké­lyek borogatására is alkalmaz­zák. A körömvirág igénytelen, ha ősszel gondosan felásott, majd vetés előtt kertszerűen elmun­kált talajba neveljük, úgy a szakszerű gondozást meghálálja. Tavasszal március hónapban vetve akár 40 centiméteres sor­távolságra, akár fészekbe 50 cen­timéteres sortávolságra elhelyez­ve 8,- maximum 15 gramm magot igényel tíz négyzetméterenként. Amennyiben sűrű a kelés, úgy érdemes a körömvirágot 15 cen­timéteres tőtávolságra kiritkita- ni. Az így nyert palántákat, a „hézagok” pótlására vagy dísz- növényágyások szegélyezésére használhatjuk. Fejlődése so­rán rendszeres kapálást, gyom­talanítást igényel. A kinyílt vi­rágok folyamatosan gyűjthetők. A lecsípett virágról óvatosan kell letépni a narancsszínű szir­mokat, majd árnyékos, száraz, szellős helyen kell azokat meg­szárítani. A megszáritott anya­got széles szájú üvegben lehet tárolni. Tíz négyzetméteres felü­letről körülbelül 8—10 deka­gramm száraz szirmot nyerhe­tünk. A leggondosabb ápolás esetén is előfordulhat, hogy ká­rosítok támadják meg növénye-, inket, melyek közül a levéltet- vek, a zöld őszibarack-levéltetu és a fekete répalevéltetű a leg­veszélyesebbek. A károsítok tülszaporodása esetén a virágzás is elmaradhat. Ilyen esetben azonnal védekez­nünk kell. Jó hatású készítmény a Pirimor 0,05 százalékos tö­ménységben, ködszerüen perme­tezve. A permetezés során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat, magunk és környezetünk védelme érdekében szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba Helyére kerül a háztáji do­hányszárító „lelke”, az olaj­égő. A háztáji dohánytermesz­tés területi nagysága vetek­szik lassan a nagyüzemivel. Űj dolog, hogy a kisüzemek a nagy levelű dohányfajták­ról egyre inkább áttérnek a mesterséges szárítást igénylő hevesi fajták termesztésére. Ez jövedelmezőbb, ugyanak­kor kevesebb vele a munka, hiszen elmarad a hosszadal­mas fűzés, csomózás és még néhány folyamat. Hátrány — ha annak lehet nevezni —, hogy a hevesi fajtákhoz szárítókamra és jelentős energia szükséges. A szárítókamra nem aka­dály. Oroson Jaszai László- ék (a család) két hektáron termesztenek dohányt. Idén a termést már saját dohány­szárítójukban érlelik bar­nássárgára. A KD—25 tí­pusú háztáji dohányszárítót állami támogatással vásárol­ták. Ottjártunkkor a NYIDO- FER dolgozói a budapesti TSZKER megbízásából sze­relték az olajégőt, készítették az állványzatot a tűsorkere- teknek. A háztáji szárítóba egy-egy alkalommal 2200 ki­logramm zöld dohányt lehet Használjuk a biomasszát A Minisztertanács februá­ri ülésének egyik fontos na­pirendi pontja volt a bioló­giai eredetű erőforrások komplex hasznosítása. A biológiai eredetű anyagok — vagy ahogyan a szakemberek fogalmaznak: a biomassza — fogalma meglehetősen nehe­zen írható körül. Ide tarto­zik minden olyan anyag, amely él, vagy a közelmúlt­ban még élt. Vagyis minden növény, a gabonaféléktől az erdők, mezők növényzetéig, akár mezőgazdasági művelés keretei között termesztik, akár vadon terem. A bio­massza fogalmába tartozik a melléktermék is, szalmától a fagazdaságban keletkező nye- sedékig. A csonka felsorolás is ele­gendő annaik érzékeltetésé­re, hogy a kormány nem je­lentéktelen témát tűzött na­pirendjére. Annál is inkább, mert hazánknak, megyénk­nek kedvezőek az adottságai ebben a szférában. Viszony­lagos nyersanyag-szegénysé­günkkel ellentétben a bioló­giai eredetű anyagok előál­lításában gazdagnak mond­hatjuk magunkat Mezőgazdaságunk és élel­miszeriparunk stratégiai je­lentőségű. A gabona, a zöld­ség és gyümölcs, a takar­mány, hús, tej, tejtermék, bor — ma keresett cikkek a vi­lágban. Világszerte egyre több figyelmet fordítanak an­nak a vizsgálatára is, hogy a különböző biológiai anyagok milyen szerepet tölthetné- nek be az energiatermelésben és másban. Üj iparágak ala­kulnak ki, mikroorganizmu­sokat fognak munkára, s mind nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák. Természetes anyagokkal igyekeznek helyettesíteni a műtrágyákat és növényvédő szereket. Nem új dolgok ezek, hi­szen valamikor teljesen ter­mészetes volt, hogy az em­beri fogyasztásra, vagy ta­karmányozásra alkalmatlan anyagokat felhasználták trá­gyázásra, vagy energia előál­lítására. A technika rohamos fejlődése azonban fokozato­san leszoktatta az emberisé­get erről a régi és jó gyakor­latról, s e szabály alói ha­zánk sem volt kivétel. Mintegy 60—65 millió ton­na biomassza keletkezik ná­lunk évenként. Ebből 55 mil­lió tonna a növényvilág és — természetes hozadéka, a többi pedig az állattenyészté­sé. A számítások szerint a növényi eredetű biómassza 60 százalékát hulladékként tartottuk nyilván, az állatte­nyésztésben még ennél is magasabb volt a hulladék; arány. Nem arról van szó, hogy minden mellékterméket vesz­ni hagytunk. De bizonyára mindenki látott már aratás után felégetett tarlót, ahol lángok pusztították el a k - csépelt szalmát is, vagy á - lattelepet, ahol szabadon folyt a híg trágya, szennyez­ve a vízgyűjtő területet. És biztosan sokan láttak már erdőirtást otthagyott vágo- téri nyesedékkel, vagy vágó­hídi, konzervgyári hulladék- szállító autókat, amint a sze­méttelepek valamelyikén le ­ürítik a tartalmukat — pe­dig nem minden hulladék. A biológiai eredetű anyagok komplex hasznosítására szük­ség van, s ennek keresni keil a módját. Olvasni jó és hasznos Sertéstenyésztők könyve: e Sertésegészségtan A sertéstenyésztés a mezőgazdasági termelés jelentős részének számított a múltban, az a jelenben és lesz a jövőben is. A Sertés­egészségtan című kézikönyv két fő részre oszlik. Az általános ré­sze a sertés anatómiai, élettani, anyagforgalmi, állathigiéniai, sza­porodásbiológiai és immunbiológiai viszonyaival ismerteti meg az olvasót. A részletes rész a sertés vírusok okozta, baktérium eredetű be­tegségeivel, a parazitázisokkal, a mérgezésekkel és az egyéb ser­tésbetegségekkel foglalkozik, jelentőségüknek megfelelő részletes­séggel és terjedelemben, azonos vagy közel azonos felépítést kö­vetve. A szerzők — dr. Szabó István szerkesztésében — a betegségeket a gyakorlati igényeknek megfelelően elsősorban a nagyüzemi ser­téstenyésztés szempontjából tárgyalják. Ettől függetlenül a könyv­ben írottak a kisüzemekben is hasznosíthatók. Értékes része a könyvnek a függelék, amelyben a szerkesztő szerző a sertésállo­mányokban megfigyelhető legfontosabb klinikai tüneteket és kór­bonctani elváltozásokat foglalja össze, rámutatva az oktani és di­agnosztikai összefüggésekre. A könyvet jól szerkesztett táblázatok és szemléltető ábraanyag egészíti ki, amely hasznosan támogatja az egyes szövegrészek jobb megértését. Rántott karalábé húskörettel A gazda legnagyobb öröme, ha munkáját bő terméssel hálálja meg a főid. Idén minden össze­jött ahhoz, hogy a káposztafé­lék bő termést adjanak. Volt meleg is. bőséggel csapadék, igy nem csoda, hogy Balogh Tibor nagycserkeszi kistermelő karalá­béja négy kilogrammosra nőtt. Ezer ölön — viszonylag nagy területen — káposzta és karalá­bé vegyesen díszük, a fénykéi felvételen is látható hason nagyságban. De hát mire jó a ha egy karalábé négy kilogran mos, hiszen a húslevesbe al pár szelet kell? Az ősterme szerint van keletje az árujána hiszen finom a karalábéfőzele is. de a rántott karalábé nag- szerű csemege. Ki lehet próbá ni. Talán úgy, hogy rántott k; ralábé húskörettel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents