Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. július 31. ZENEI NAPON: Vivaldi-est Nyírbátorban A nyírbátori zenei napok második hangversenyére ke­rült sor július 28-án a refor­mátus műemlék templomban. Az est műsorán négy Vival- di-mű szerepelt a Budapesti madrigálkórus és a Magyar Állami Hangverseny-zenekar kamarazenekarának előadá­sában. Vivaldi a 18. század első felének zseniális olasz mes­tere. Művészete forradalmi volt a maga korában, és utat mutatott az utána jövő nem­zedéknek, még Bachnak is. Műveinek főbb jellemzője a lírai költészet, a szenvedély és a csapongó romantika. Ezen jellemzői folytán a művek kiállták az idők pró­báját. Ma is élvezetesek, sőt egyre kedveltebbek, A Budapesti madrigálkórus — bár csak 19 tagból állt — végig magas színvonalat kép­viselt. Tömören, éretten, összecsiszoltan szólt. A kó­rus tagjai igen jól képzett énekesek egyenként is. A szünet előtti „Laude Jerusa­lem” című két kórusra írt mű előadása különösen tet­szett. Az együttes vezetője Sze­keres Ferenc, aki az est kar­mestere is volt. Egyszerűen, póz nélkül vezényelt, minden felesleges mozgást kerülve, ugyanakkor jó karaktereket adva az egyes tételeknek. A lassú tételek megformálása, intenzitása, belső fűtöttsége, ihletett megszólaltatása em­lékezetes maradt. Talán csak az egyes gyors tételek indí­tása sikerült túl gyorsra, és így a szólisták részéről né­hány héíyen kissé gondter­heltnek. A három szólista — Takács Klára, Szőkefalvy Nagy Ka­talin, és Illés Gabriella — szépen énekelt. Külön kell szólni az Operaház mezzo­szoprán énekesnőjéről Ta­kács Kláráról, akire különö­sen nagy feladat hárult, szin­te az egész műsort végigéne­kelte. Szólama technikailag és zeneileg igen nehéz volt. Eddig romantikus operákban és dalokban volt alkalmunk kivételes tehetségéről meg­győződnünk. Nagy erősségű és terjedelmes, szép hangjá­val ebben a stílusban is ott­honosan mozgott. A Magyar Állami Hang­verseny-zenekar tagjaiból ala­kult kamaraegyüttes jól lát­ta el feladatát, összeszokot- tan stílusosan, fölényesen játszották a nem könnyű, oly sok díszítéssel megtűz­delt szólamokat. Az est folyamán Jancsó Adrienne művésznő Áprily és Jékely verseit adta elő. A versek témája jól illesz­kedett a környezethez és ze­neművek hangulatához Jan­csó Adrienne szép orgánuma kitűnően érvényesült a temp­lom falai között. Szívesen hallgattuk volna még átélt, meggyőző előadását. Egy bensőséges hangulatú est emlékével távozva vár­juk a nyírbátori nemzetközi zenei tábor zenekarának és neves művésztanárainak au­gusztusi hangversenyeit. Babka József Új soromat filmbarátoknak FelliniBergman megyénkben Mi foglalkoztatja napjaink nagynevű filmrendezőit? Mi­lyen témát dolgoznak föl szí­vesen, hogyan látják környe­zetüket, a világot, az embe­reket? Merre tart a kortárs filmművészet, milyen eszté­tikai értékeket hordoz, mi­lyen technikával dolgozik? Ma körülbelül ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel ülünk be a moziba, ha a plakát igé­nyes alkotást ígér. Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a néző a megyei moziüzemi vállalat legújabb filmsoro­zatából. Kortárs filmklub szervezé­sét kezdték meg az elmúlt napokban Nyíregyházán, Má­tészalkán és Kisvárdán. Most keresik azokat a filmbaráto­kat, akik kíváncsiak napja­ink néhány jeles rendezőjé­nek csokorba gyűjtött alkotá­saira. Egyidejűleg arról is tájékozódnak, mit igényel­nek a nézők a vetítéshez kap­csolódva, s ettől függően szerveznek majd __ előadást, ankétot, vitát stb. Ügy terve­zik, hogy a bérlethez hasonló belépőjegyeket adnak majd ki, amely érvényes a kiegé­szítő programokra is. Az első, kísérleti sorozat­ban nyolc film szerepel. Há­rom alkotás képviseli az olasz filmgyártást, ebből kettőt valószínűleg látott már a mozilátogató közönség, An­tonioni : Az éjszaka című filmjét Monica Vittivel, Mar­cello Mastroiannival és Jeanne Moreau-val a fősze­repben, illetve a Cabiria éj­szakáit, Fellini és Giulietta Masina felejthetetlen művét. A harmadik a Paolo és Vit­torio Taviani testvérpár új színes olasz filmje, a Szent Lőrinc éjszakája. Két-két film került a sorozatba a svéd, illetve a spanyol ren­dezők munkáiból. Bár már szintén szerepelt a mozik műsorán, de feltehetően so­kan nézik meg ismét, hogyan ábrázol Bergman egy szerel­mi háromszöget, az Érintés­ben. Á másik svéd alkotás Danielsson színes szatírája, a Picasso kalandjai, a festő életének valódi és fiktív ese­ményeiről. Örökzöld témát ad a leg­különfélébb művészeti ágak­ban Carmen figurája. Carlos Suara: Carmenje Bizet ze­néjére készült színes, spanyol film. A Démonok a kertben, M. G. Aragon filmje egy csa­ládon keresztül mutatja be a spanyol politikai viszonyo­kat. A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a Manhat­tan című filmet kíséri majd, hiszen rendezője, főszerep­lője Woody Allen, a modern nagyváros tipikus, félelmek­kel teli kisembere az utóbbi évek egyik legnépszerűbb sztárja A filmsorozat a ter­vek szerint októbertől januá­rig tart. Magyar művésiek Görögországban A hét végén Görögországba utazott a Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara és a debreceni Kodály kórus. A jelen­leg is ott vendégszereplő Győri Balettel együtt vesznek részt az athéni fesztiválon. A görög fő­városban augusztus 7-én lépnek fel, Nikos Mamangakis görög ze­neszerző Multimédia c. művét adják elő. A különleges, sok mű­vészeti ág együttes hatására épülő mű ősbemutatóján a ze­nekart Sándor János vezényli. Az athéni fellépésen kívül a ma: gyár művészek előadásokat tar­tanak Kréta szigetén is. Újra villamos? Aki ült, utazott a 15 éve megszünteted nyíregyházi v lamoson, nosztalgiával gondol csilingelő hangjára, a kalauz kiabálására, amikor tudtunkra adta: Szabolcs utca, szakasz- határ, vagy: Erdei kitérő, hogy ne is beszéljünk az 50 fi léres szakaszjegyről, a forintos vonaljegyről, amelyikke Sóstóig utazhattunk, nyáron pedig nyitott kocsikon élvez­hettük az erdő üde illatát. Néhány évig még emlegettük, visszakíváncuk a villa­most, aztán az utóbbi időben feledésbe merült, legfeljebb akkor gondolunk még rá, ha meglátjuk Sóstón a kisvasú közelében a kismozdonyt, amelyet utódaink számára sze­retnénk megőrizni. Most újból lehetőségünk lenne látni, : ezután rendszeresen látni a régi villamosokat Ahhoz azon­ban, hogy ebből valóság legyen, összefogásra lenne szükség. A városi tanács néhány dolgozójának ötletét, már fel is karolta a Bánki Donát szakközépiskola: a tanárok, diákok elvállalták, hogy a lakatos- és fémszerkezeti munkákat el­végzik a megkopott, megrongálódott villamoskocsikon, de rendbe kellene tenni a padokat, kellene egy olyan vállala amelyik kiszállítaná Sóstóra és néhány méter sínpárt és né­hány talpfát is le kellene fektetni, hogy nyitott és zárt ko­csi is odakerülhessen a kismozdony mellé. „CSÚSZIK” A KÖRÚTFELÚJÍTÁS Rekord — később Rekordgyorsasággal újítják fel az Északi körutat — Irtuk vasárnapi lapunkban, hétfőn pedig kiderült, hogy rekord­gyorsasággal kell leszedni a forgalomelterelő táblákat, a kivitelezd, a Betonútépítő Vál­lalat ugyanis nem érkezett meg hétfő reggelre. Helyette egy telexüzenetet kapott a városi tanács: elromlott egy gépük, s csak augusztus 6-án tudják el­végezni a körút felújítását. Volt némi előzménye is a do­lognak. A szerződést megkö­tötte a tanács a betonútépí­tőkkel, hogy új technológiával valóban gyors munkával újít­ják fel az Északi körutat, de csütörtökön már jelezték, hogy gondjaik vannak, elfogyott a vegyszer, s nem kezdik meg hétfőn a munkát. A tanács válaszolt: már minden intéz­kedést megtettek, nem lehet el­halasztani a munka megkez­dését, s pénteken meg is kap­ták a telexértesítést, hogy hét­főn kezdik a munkát. Most újra várhatunk. Talán a jövő hétfőre vegyszer is lesz, és a gép sem romlik el... STRANDRÓL STRANDRA. Hét végén is nagy volt a for­galom megyénk fürdőhelyein. Felvételeinken: a vásáros- naményi Tisza-part (felül), s pillanatképek a sóstói meleg­strandról. (jávor) Kisvárdai hagyományok Hordódobás, rekeszváltó Egyszerre ötszáz hektoliter hűtött sör állhat Kisvárdán, a Borsodi Sörgyár kirendelt­ségén a tartályokban, hogy palackozás után Kisvárda és Vásárosnamény körzetébe kerüljön. Most szombaton éppen többletműszakot vállalt a ki- rendeltség 57 dolgozója, mert a melegben (amikor éppen nem esőre fordul a nyár) töb­bet kértek a boltokból, ven­te persze gondolnak az üdítő italt fogyasztókra is, hiszen innen szállítják az üzletekbe a kedvelt Pepsi-colát és a Gyöngy üdítőcsalád tagjait, mintegy 15 ezer hektoliter mennyiségben. A palackozóban szinte csak lányok, asszonyok dolgoznak, míg a rakodás nehéz munká­ját — néha nem elegen — férfiak vállalják S hogy munka mellett is jó legyen a hangulat, arról két szocialis­ta brigád, a rendszeres kirán­dulások gondoskodnak. Leg­utóbb pedig Kisvárdán fo­gadták a kirendeltségek kö­zötti kilencedik sportnap két és fél száz résztvevőjét, s Kalla Emil kirendeltségveze­tő irányításával olyan jól sikerült a versengés, hogy jövőre a soros kirendeltség­nek ugyancsak igyekeznie kell. S hogy a „sörös” ha­gyományok se vesszenek ki, a sportnapon a labdarúgás, asztalitenisz* lövészet és sakk mellett olyan versenyszámok is szerepeltek, mint hordódo bás, rekeszváltó. (1. b.) E gy íeiket vásárolt ta­valy i smerősöm. Meg­kötötte az adásvételi szerződést, aztán má­jusban benyújtotta a tanács pénzügyi osztályához, hogy igazolják: valóban annyit év. mert ugyebár ennek alapján kell fizetni az illetéket. Az osztály dolgozőja kiállított egy nyomtatványt, elküldte az iUetékhivataínak, ott pe­dig kiróttak 3300 forint illeté­ket. Az illetékhivatal tovább- küldte a földhivatalnak, ám ott észrevették, hogy a föld­terület nagysága nem stim­mel, hogy pontos legyek: a tanácsi dolgozó elírta a terü­let nagyságát, ezért vissza­küldték az illetékhivatalnak, ahol — a tévedés miatt — duplájára emelték az illeték összegét is. Ismerősöm el­ment megreklamálni a dol­got, ott azt mondták: kérjen egy olyan írást a tanácstól, amelyiken belátják tévedésü­ket, s nyomban törlik a pluszként kirótt illetéket. Közben persze telt az idő, s mire mindez megtörtént, 1984. április 18-át írtak. Az ügyintéző asszony azt mond­ta: rendben, egy hét múlva nyugodtan visszamehet Isme­rősöm. Ment, de fölöslege­sen. Aztán hetenként kétszer Is, mindig amikorra hívták, olykor még hivatali időn kí­vül is (!), aztán május kö­zepére már úgy tűnt: min­den rendben. Az ügyintéző azt mondta: már csak az osz­tályvezetővel kell aláíratni. Föl is ment hozzá, vissza is jött, mondván: minden a legnagyobb rendben. Ismerősöm, aki megnyugod­va távozott, néhány nap múlva elment az illetékhiva­talba, hogy törölhetik a té­vedés miatt kirótt illetéket, de ott még semmit nem tud­tak a dologról, mert a ta­nács értesítése nem érkezett meg. Újból a tanácsra veze­tett ismerősöm útja, de még egy másolatot sem kapott az állítólag már elkészített írás­ról. Felháborodva mesélte el ennek a több mint 400 nap­nak a történetét, hátha en­gem is feldühít a 30 napos határidő enyhe elcsúszása. Nekem azonban Rózsa Gyuri és a Leg . .. leg ... leg ... műsor jutott eszembe, ahol ezzel a sztorival két leg-ér- met is szerezhetnénk. Egyet a tanácsi dolgozó kapna a leg­hosszabb ügyintézésért, egyet meg ismerősöm, mint a leg­hiszékenyebb és legtürelme­sebb ügyfél. B. J. A töltőgépnél Vincze Ferenc né, az egyik brigád vezetője ellenőrzi a pontos töltést. (Császár Csaba felvétele.) Ha talál segítőkész partnereket a tanács, egykori tö­megközlekedési eszközünket, a nosztalgiával emlegetett vil­lamost unokáink is láthatják. déglőkből. Bár nincsenek az 1981-es csúcsnál, amikor két járásban egy év alatt 1Í7 000 hektoliter fogyott a sokaknak csak üdítőként használt, de kismértékben fogyasztva va­lóban üdítő hatású szeszes italból. Az idén — ahogy a Mi volt a portás táskájában? kereslet látszik — a százezer hektoliter sem fogy el a Borsodi világosból és a többi sörfajtából, amelyet a kis­várdai kirendeltségből szál­lítanak ki. A kis üzem tulajdonkép­pen 1970-ben kezdte meg mű­ködését, az akkori igények szerint építettek be egy fél­automata palackozógépet. Most az NDK-gyártmányú gép óránként hatezer palac­kot képes megtölteni. Mellet­Amikor egy mezőgazdasági termelőszövetkezet portásának táskáját kinyitották, tíz kiló ta­karmányt, valamint két sörös­üveget találtak benne. Egyben megállapították, hogy a portás ittas. A portás arra hivatkozott, hogy a takarmányt egy zacskó­ban találta, és azzal a szán­dékkal tette a táskájába, hogy majd jelenti és leadja. Ezt a védekezését nem fogadták el, és fegyelmi büntetésül más munka­körbe osztották. A döntés hatályon kívül he­lyezéséért a portás a tsz ellen pert indított. Az első fokon ítél­kező munkaügyi, majd fellebbe­zésre a megyei bíróság a kere­setnek helyt adott. Ezt azzal in­dokolták, az eltulajdonítási szán­dék nincs bizonyítva. A táskát mindenki láthatta, nem rejtette el. A talált tárgyak leadására nem volt határidő. Figyelembe vették azt is, hogy korábban megdicsérték, mert a szövetkeze­ti tulajdont szigorúan védte. A jogerős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyez­kedett. A portás magatartása nemcsak az általa másokkal szemben folytatott gyakorlattal, hanem az elnöki utasítással is ellentétes — hangzik a határozat. Ezek sze­rint attól, aki szövetkezeti tu­lajdont akar elvinni, azt el kell tőle kobozni és a történtekről nyomban írásbeli jelentést tenni, valamint az anyagot eredeti he­lyére visszatenni. Mindezekből következik: nincs bizonyítva, hogy a portást nem eltulajdoní­tási szándék vezette. Ezzel a feltevéssel nem ellenté­tes, hogy a táskát nem rejtette el, mert, ha az ellenőrzésnél nem nézik meg, nem derül ri, ml van benne. Az elkövetett, vétség — ittasság nélkül is' egymagában olyan súlyos, hogy azzal a kiszabott büntetés arány­ban áll, mert csak ez szolgál­hatja a portás és mások nevelé­sét, valamint visszatartását at­tól, hogy hasonló vétséget el­kövessenek. Tekintetbe kell ven­ni azt is, hogy a megbüntetett ember feladata volt a szövetke­zeti tulajdon szigorú védelme A Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályon kiv it helyezte és a fegyelmi büntetet: helyben hagyta. 1312223

Next

/
Thumbnails
Contents