Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. július 29.

Kelet-Magyaronzág

7

1984. július £9., vasarnap 1984. július 30., hétfő

KOSSUTH RÁDIÓ

7,23: Találkozások. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,20:

Énekszóval, muzsikával. —9,00: Rádiómagazin. — 10,03: Apák ősapák szava susog, mint fű bársonya. összeállítás a lengyel népköltészetből. II. rész. — 10,52: Vasárnapi koktél. —12,05: Harminc perc alatt a föld körül. — 12,35: Édes anyanyelvűnk. — 12,40: Egy korty tenger. — 12,50: Az élő népdal. — 13,00: Uj Haydn-lemezeinkből.

— 13,38: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Harmath Imre— Mihály István operettjéből. — 14,04: Határ — idő — napló. — 14,35: Eszkimók és indiánok Kanadában. — 15.05: Művészlemezek. — 15,59: Napjaink magyar irodalmából. — 17,05: Jelen időben. — 17,35: Népdalok. —18.40: Tudós nők. Moliére vígjátéka.

— 20,47: Wilhelm Furtwängler Beethoven-müveket vezényel. — 22,20: Régi híres énekesek műsorából. — 22,50: Francia muzsika. — 0,10: Virágénekek.

PETŐFI RÁDIÓ

6,00: Népszerű muzsika — koránkelőknek. — 7,00: Az evangélikus egyház félórája. —7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 9,05: Mit hallunk? — 9,35: Csanádi Imre versei. — 9,50: Magnóról, magnóra. —

10,35: Lehár operettdalaiból. — 11,00: Mókusok. Krimikomédia.

— 11,44: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,47: A rézorrú tündér. Mesejáték. — 14,00: Júliusi tudományos mozaik. — 14,35: Táskarádió. — 15,35: Poptarisznya.

— 17,30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18,33: Útközben, hazafelé ... — 20,35: Erich Kunz bécsi dalokat énekel. — 20,50:

Társalgó. Másfél óra irodalom- kedvelőknek. — 22,15: Szórakoztató zene éjfélig.

3. MŰSOR

7,00: Reggeli hangverseny. — 8,11: Komolyzenei zsákbamacska. — 10,05: Sibelius: Finlandia — szimfonikus költemény.

— 10,05: Uj Zenei Újság. — 10,15: öt kontinens hét napja.

— 11,03: Lakmé. Részletek Delibes operájából. — 11,44: Montreux Vevey-i fesztivál. IV/3. — 12,55: Kis magyar néprajz. — 13,05: lan Dury felvételeiből. — 13,35: Népdalfeldolgozások. — 13,55: A Juillard vonósnégyes játszik. — 14.26: Az álarcosbál. Háromfelvonásos opera. — Közben, 15,18: A környező világ.— 15,43: Az operaközvetítés folytatása. — 17,02: Nagy siker volt! — 18,30:, Na maternjem jeziku. — 19,05: ln der Muttersprache. — 19,35: Barokk zene

— 20,30: Sztárok sztereóban. — 22,15: Toronyzene. — 22,26: A megszabadított Don Quijote. — Lunacsarszkij drámájának rádióváltozata.

NYÍREGYHÁZI rádió

8,00: Hírek. Lapszemle. Évfordulónaptár. — 8,30: Hangverseny a stúdióban. Vendég: a Holborne rézfúvós együttes. Riporter: Matyasovszki Edit — Mai krónikások (Kolláth Adrienne) — Emlékezz, hogy emlékezzem. 55 éves érettségi találkozó Nyíregyházán. Riporter: Vécsey Ágnes. — 9,57—

10,00: Műsorelőzetes, -p 18,00— 18,30: Összefoglaló. Észak-Ti- szántúl hétvégi sportjáról. * A nap szerkesztője: Haskó József.)

MAGYAR TV

8,30: Tv-torna. — 8,35: Óvodások filmműsora. — 8,55: Idesüss! — 9,20: Vitéz László és a többiek. Itt n§qrv szabad énekelni! Csodaládá. — 9,50: A bűvös tűzszerszám. Dán rajzfilm. — 10,55: Hírek. — 11,00: Cirkusz, cirkusz. NSZK-film. — 14,40: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 14,45: Vasárnapi muzsika.

— 15,35: Műsorainkat ajánljuk!

— 16,00: Képújság. — 16,05: Az én lányom nem olyan. Magyar film. — 17,20: Reklám. — 17,25: Delta. Tudományos híradó. — 17,55: „Wörthi-tó rózsája, 1984”. Szórakoztató műsor. — 19,25: Hírek. — 19,30: Reklám. — 19,40: Tv-torna. — 19,45: Esti mese. — 20,00: A Hét. — 21,00: Marco Polo. VIlI/5. rész. — 22,15: A King’s Singers együttes hangversenye. — 23,25: Hírek.

2. MŰSOR

20,00: Pilar Lorengar. Spanyol filmsorozat. — 20,50: Vigeland. Lengyel rövidfilm. — 21,00: Nyelvtanulók figyelmébe! Za- dig. — 22,45: Képújság.

SZOVJET TV

16,45: Két huszár (tv-film

I—II.) — 19,00: Híradó. — 19,35: Hangverseny. — 20,10: Labdarúgószemle. — 20,40: Hírek. — 20,50: Államhatár (tv-filmsoro- zat). — 21,55: Szovjet dalok.

30., hétfő

KOSSUTH RÁDIÓ

8,25: Pablo Casals szonáta- felvételeiből. — 9,32: Magány. Vajda János versei. — 9,42: A Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: János vitéz. Részletek. — 11,15: A Párizsi

Fúvósegyüttes játszik. — 11,30: Szalmás Piroska műveiből. — 11,46: Vallomások. XXI/16. rész.

— 12,30: Ki nyer ma? — 12,45:

Olimpiai híradó. — 13,15: válaszolunk hallgatóinknak. —- 13.30—14.28: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,28: Palóc népdalok. — 14,37: Karinthy Ferenc: Rio. — 14,54: Édes anyanyelvűnk. — 15,05:

Toldi estéje. 1. rész: Arany János elbeszélő költeményének rádióváltozata. — 16,02: Daloló, muzsikáló tájak. Békés. — 16,23: Látogatóban. — 17,05: Zenei események a régi Nemzeti Színházban VI/2. rész. — 17,57: Tudományos híradó. — 19,15:

Hétfő este mindenkinek. — 20,23: A Bajor Rádió Szimfonikus zenekarának hangversenye. — 22,25: Tíz perc külpolitika. — 22,35: Régi híres énekesek műsorából. — 23,00: A Juil- lard-vonósnégyes játszik. — 0,10: Aldobolyi Nagy György táncdalaiból.

PETŐFI RADIO

8,05: Nóták. — 8,50: Slágermúzeum. — 9,50: Köznapi ügyeink. — 10.00—12,00: Zenedélelőtt.

— 12,00: Népi zene. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Nemzetközi sajtószemle. — 14,00—17,00: A rádió kívánságműsora. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági mindenféle. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,35: Minden hangra emlékezem. — 19,30: Sportvilág.

— 20,00: Vikár György pszichiáter műhelyében. — 20,35: Egy lemez harmadik oldala. — 21,50: Hangszere a cimbalom. — 22,20: Újdonságainkból: Külföldi slágerek. — 23,25: Nótacsokor.

3. MCSOR

9,00: A Balsors és a katona. Mesejáték. — 10,05: Operafelvételek. — 10,35: Barokk zene. — 12,07: Péczeli Sarolta énekel. — 13,07: Napjaink magyar irodalmából. — 14,00: Népdalok. — 14,18: Zenekari muzsika. — 16,02: A hét zeneműve. — 16,32: Okeghem: Missa Mi-Mi. — 17,00: A Slade-együttes felvételeiből.

— 17,30: Operettrészletek. — 18,04: Zenekari muzsika. — 19,05: Donizetti: Az ezred lánya. XII/ll. rész. — 20,57: A Poptarisznya dalaiból. — 22,00: A zenéről. Beethoven zongoraszonátáiról. — 23,00: A Kőszegi PWO + Brass dzsessz-együttes játszik.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. (Közben: Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. Fészekrakás ’84.) — (8,00—18,30:

Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.)

SZLOVÁK TV

17,00: Hírek. — 17,05: Iránytű. — 17,55: Pionírok magazinja. — 18,25: A rendőrség nyomoz. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Képek a Szovjetunió népeinek életéből. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: Tragédia — logika nélkül. Tv-játék. — 21,20: AZIMUT. Katonák magazinja.

— 22,00: Ez történt 24 óra alatt.

— 22,15: Civilizációs betegségek. 3. rész. — 22,40: Hírek.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi 29—30-án: KING KONG (14 év!, amerikai). Ea. kezd.: 16, 18,30 és 21 óra!

Kert mozi 29—30-án: BALFÁCÁN (francia).

Béke mozi 29-én: KICSI ÉS PICI (olasz). Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra! 30-án: A PAGODA CSAPDA JA (szovjet). Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra! 29-én matiné: LOLKA ÉS BOLKA A FÖLD KÖRÜL.

Móricz Zs. mozi 29—30-án: 25 MILLIÓ FONTOS VÁLTSÁGDÍJ (angol).

Mátészalkai mozi 29—30-án: HÁZASSÁG SZABADNAPPAL (14 év!, magyar).

Kisvárdai mozi 29—30-án:

SZERELEM NÉLKÜL (14 év! lengyel). 29-én matiné: AZ ÉNEKLŐ KUTYA.

Fehérgyarmati mozi 29—30-án:

TE, RONGYOS ÉLET!... (magyar, 14 év!). 29-én matiné: HAHÓ, A TENGER!

Vásárosnaményi mozi: KINCS. AMI NINCS (olasz), 30-án: SZÜZFORRÁS (svéd).

Nyírbátori mozi 29—30-án:

HOLDTÖLTE TEXASBAN (14 év!, francia), 29-én matiné: SASSZARNY.

Megyei és városi művelődési központ: 30-án 19 órakor a városi tanács udvarán VIRTUÓZOK A ZENÉLŐ UDVARBAN. A Debreceni ütőhangszeres együttes műsora.

Sóstói kultúrpark: 20 órától PROGNÓZIS együttes koncertje. (1352)

Á tirpák nyelvről a szabolcsi kutató

Létezett-e nyíregyházi nyelvjárás?

Több olvasónk érdeklődött az iránt, létezik-e még a nyíregyházi tanyavilágban az úgynevezett tirpák nyelv, s milyen hiteles feljegyzések maradtak róla. Mivel úgy véljük főként a fiatalok keveset tudnak a tirpák múltról, néhány adalékot felidézünk dr. Németh Zoltán „Az egynyelvüség, kétnyelvűség kérdése a nyíregyházi tirpákság esetében” cimü korábban megjelent munkájából.

Kutatásaiból megtudhatjuk, hogy a Nyíregyházára települt szlovákok úgynevezett nyíregyházi — szlovákul „niredházszke ná- recie” közismerten tirpák — nyelve — a saját Békés megyéből hozott, a nógrádi, gömöri, valamint más területek szlovák (vagy egyéb szláv, lengyel, ruszin) nyelvjárásainak keveredéséből alakult ki.

TÖBBEN VOLTAK

MINT A HELYIEK

A korabeli adatok szerint Békés megyéből 1753 őszén 449 családfő — körülbelül 2000 személy — szándékozott áttelepülni Nyíregyházára. Az első nyiregyhá/.i összeírás 1754-ben 214 szlovák

családfőt mutat ki. Más források 300 családot említenek. Az akkori Nyíregyháza 590 lakosú volt, s 1500—2000 szlovák telepes költözött ide. A magyar őslakosság három-négyszeresét kitevő szlovák ajkú telepesek a magukkal hozott nyelvjárást, vagy nyelvjárásokat beszélték.

Évtizedekig szlovák anyanyelvűk és evangélikus vallásuk jelentette az összekötő kapcsot, de az 1824-es évben, amikor megváltották magukat a földesúri terhek alól, mind többet érintkeztek a magyar gazdákkal. Kénytelenek voltak a magyar nyelvvel is megismerkedni. Általánosan azonban csak a műit század vége felé beszélik — a tirpáknak nevezett szlovák telepesek — mind a két nyelvet, de még akkor a szlovák a gyakrabban használt nyelv.

Márkus Mihály így írt 1943-ban: ,,A kisgazdák beszélik az igazi tirpák—magyar és tirpák—tót nyelvjárást. Mindannyian két- nyelvűek, de anyanyelvűknek a magyart vallják. Az idősebb nemzedék ugyan még jobban beszéli a tirpák—tót nyelvet a magyarnál. Hozzáteszi még: „A legifjabb nemzedékről már elmondhatjuk, hogy túljutott a nyelvcserén és jelenleg éppen olyan könnyedén beszél magyarul, mint tirpák—tótul."

12 000 kilométer évente

Teun és Huib Hollandiából

Kisebbfajta csődület a nyíregyházi Kossuth téren. A bámészkodók, mint a jó lovat vizsgál- gatják az errefelé csodaszámba menő masinákat. A gyűrű közepén egy ezer köbcentis Suzuki meg egy ezeregyszázas Yamaha, a rendszámtábla alatt két nagybetű: NL.

Teun de Lange és barátja, Huib Hunt a dél-hollandiai Hoogerhei- ből érkezett Magyarországra. Az Igrice kempingben vertek tanyát két éjszakára.

— Június 21-én indultunk otthonról, s Belgium, az NSZK, Ausztria érintésével mentünk Jugoszláviába. Két nap után indultunk a Balatonra, onnan Tiszafüredre, ahol egy barátunk lakik. Egy hétig voltunk a vendégei. Két éve már Jártunk Magyarországon, akkor ismerkedtünk meg vele — mondja a huszonöt éves Teun, aki otthon autópálya építésén dolgozik, ö jött a Yamahával.

Barátja, Huib 31 éves, elektrotechnikai üzemben dolgozik. Már öt éve túráznak együtt, minden nyáron megtesznek két keréken vagy tizenkétezer kilométert.

— Jártunk még Franciaországban, Angliában. Görögországban, Svájcban, Olaszországban, Romániában, Törökországban, Csehszlovákiában. NDK-ban, Luxemburgban — sorolja Huib eddigi állomásaikat.

— A Yamaha kétszáz, a Suzuki kétszázhuszonöt kilométeres sebességet bír, de Magyarországon csak hetvennel mentünk — mosolyognak.

Hiszem, ha akarom . . .

Indultak tovább Miskolcra, onnan Budapestre. Magyarországra biztosan visszatérnek még:

— Nagyon barátságosak az emberek, az idő pedig sokkal kellemesebb, mint mifelénk.

(papp)

Teun de Lange, a Yamaha, a Suzuki és Huib Hunt. (Jávor László felveteie)

HIBÁSAN BESZÉLTÉK .

,.A magyar nyelv elsajátítása nem volt zökkenőmentes. Néha- néha nehéznek, kimondhatatlannak bizonyultak a magyar szavak, gyakran gúnyolták is a magyarok azokat, akik hibásan beszélték nyelvükét. Sokszor jobbnak látták a derék szlovák ősök, ha a valódi anyanyelvükhöz folyamodnak. Ez viszont a nyelvi befeléfordulásnak kedvezett,

amely lényegében az adott nyelvjárás fennmaradását eredményezte ...”

Itt jegyezzük meg, hogy dr. Németh Zoltán az egynyelvüség— kétnyelvűség témakörében irt munkájának második kötete is megjelent „Nyíregyházi szlovák” („tirpák”) nyelvjárási- és néprajzi emlékek” címmel a Jósa András Múzeum gondozásában. Ebből sok érdekességet tudhatunk meg többek között arról, hogyan tanultak meg a tirpák telepesek magyarul. Kevesen tudják talán azt is, hogy 1957-ig a magyarral felváLtva szlovák nyelven is folyt az istentisztelet a nyíregyházi evangélikus templomban, s azért szűnt meg az egyházközség tanácsának határozatára, mert „a tót nyelvű istentiszteletek nagyon elnéptelenedtek ...”

MA IS TANÍTJÁK

Élt tehát egy sajátos nyelv, amely hosszú ideig fontos szerepet töltött be, s amelynek ismerői közül ma már nagyon kevesen élnek. Tegyük hozzá, hogy a nemzetiségeket megillető jogok értelmében néhány nyíregyházi tanyai iskolában ma is van szlovák nyelvű oktatás, de ahogyan a tanárképző főiskola tanára írja: a tirpákság magyar egynyel- vűségének tényét és állapotát már nem módosíthatja, a kétnyelvűséget már nem teremtheti újjá. De a lehetőség a ma születő utódoknak is nyitva áll, hogy az iskolában az ősök nyelvét elsajátítsák. A tapasztalatok szerint a szlovák oktatás főként az orosz nyelv alapjainak elsajátításához ad komoly segítséget.

P. G.

Szex-Lex

Néhány napja jelent meg a megyeszékhely hírlapárusainál a Medicina Kiadó Szex- Lex című szexuális felvilágosító füzete, amit a szerzők azoknak a fiatal házasoknak ajánlanak. akik gyermeket akarnak. Dicséretes jelenség, hogy ebben az évben már több ilyen — a közízlést nem bántó, a szexualitást nem lealacsonyító — kiadvány látott napvilágot a jó Ízlés és a szolid erotika határán belül. A ,,Szex-Lex”-et elsősorban már házas fiataloknak ajánlják, de hasznos olvasmány minden harmonikus partnerkapcsolatra vágyó fiúnak és lánynak. Az új kiadványt huszonnyolc fénykép és grafika illusztrálja. Képünkön a Szex-Lex egyik íényképillusztrációja. (császár)

Lengyel lap felfedezése

Magyar az első repülő?

Meglepő magyar vonatkozású cikket közölt nemrégiben a varsói Kurier Polski. Az első oldalon nagy. kövér betűkkel állt a Cím: ..KI VOLT AZ ELSŐ A LEVEGŐBEN : amerikai kétüléses vagy magányos magyar?”

Meglepetésemből felocsúdva elolvastam, hogy mit ír ez az érdekes lap:

„A repülés úttörői? Tudjuk — Orvielle és Wilbur Wright, amerikai konstruktőrök és pilóták, akik 1903-ban először repültek saját tervezésű gépükön. Ezt tudja csaknem minden gyermek. Ugyanakkor . . . Lehetséges, hogy eljön ennek a nézetnek a revidiálása!”

És tovább idézek a Kurier Polskiból:

„A levegőbe emelkedő készülék. amelynek rajzát közöljük, a magyar Némethy Emil találmánya. Gázolajjal működő motorja 2,5 lóerős, a gép alá helyezett kerekek segítségével felgyorsul, a levegőbe emelkedik a megfelelően hajlított szárnyak segítségével, ahol sokáig maradhat egy kis propeller segítségével, amit a gép első részében helyeztek el

Eördögh Dánielnek Kopócsapátiba...

Százötven éves levél

Érdekes dokumentum került a Beregi Múzeum birtokába, amelyről Csiszár Árpád nyugalmazott műzeumigazgatótól kaptunk tájékoztatót: egy családi levél, amit üosvárói Ilos- vay Menyhért írt apósának, Eördögh Dánielnek Kopócsapá- tiba. 1831. augusztus 6-án. A levélben részletes tudósítást olvashatunk az akkor dühöngő kolerajárványról és az ellene való védekezésről.

Máramaros. Ugocsa megyéket és Bereg megye északi részét védöőrséggel választották el a szomszédos területektől, mivel azokon a helyeken kezdett pusztítani a kolera. Az őrség két parancsnoka Uosvay Menyhért és Bay György főszolgabíró volt. Az őrök naponként 10 ezüst krajcár fizetést kaptak, feladatuk volt megakadályozni, hogy bárki átlépjen a felállított záróvonalon. Sem a lezárt területről a még koleramentes részekre, sem ezekről oda senkit nem engedtek át. Az esetleges levelezés megfüstölésérői maguk a parancsnokok gondoskodtak. Beszámol arról a levél, hogy a városokat is elzárták a forgalomtól. az elzárás miatt zendülések is kitörtek.

Történtek kísérletek a határvonal átlépésére, de az ezzel próbálkozókat letartóztatták, és őrizetbe vették. A levél Írása idején egy máramarosi szolga- bíró és egy megyei esküdt volt ilyen őrizetben. Leírja, hogy a kolera a szegény nép közt dühöng. az url családokból még nem szedett áldozatokat, de már előfordult.

A levelet egy hajdúval küldi. és ugyanaz á’ltal várja a választ is. Szeretné, ha a hajdú Nagykárolyba is el tudna menni, és testvérét elhozhatná. A záróvonalat ekkor már megrövidítették, de annál nagyobb elfoglaltságot ad az őrzés, és emiatt még az aratásnak sem tudott utánanézni, pedig nagyon jó gabonatermés volt. A levél nagyon emberi közelségbe hozza ennek a nehéz korszaknak a gondjait, probléfnáit.

(b. e.)

(ugyanaz a módszer, ami a rendes sárkánynál). A felengedett vagy eredményesen a levegőbe emelkedett gép a szárnyak előrevagy hátrafelé mozgatásával repül. Erős szélben ilyen utazás lehetetlenség. Jó útra is szükség van. hogy a gép fel tudjon gyorsulni.”

Az idézett információnak nem lenne semmi rendkívüli jelentősége — írja tovább a Kurier Polski —, ha nem ismernénk azt a tényt, hogy a Wedpowiec című, Varsóban és Lvovban megjelenő képes hetilap nem közölte volna már 1901. augusztus 4- én! s mi több: a szakemberek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a magyar első próba - repülése rendkívüli érdeklődési váltott ki akkor, de később megfeledkeztek róla.

A Wedpowiec. amelynek számát Artur Matuszkiewicz vitte be a Kurier Polski szerkesztősegébe. a rajzon kívül nem közöl részleteket. ..Amikor kipróbálták Némethy gépét és hogy milyen távolságot tett meg. sokkal korábbi próbarepülés volt. mint amit a két amerikai tandem (kétüléses) végzett. Vajon Wright- testvéreknek akarták átadni az elsőség pálmáját? így lehet feltételezni. Tény. hogy Némethy Emil szerepe a ..Magyar Repülés Történetében”, de a neve mellett nem közölték az 1901-es próbarepülést . .. Talán tudnak erről valamit a Kurier Polsiki olvasói? Várjük á; leveleket: 00-918 Warszawa. uí. Hibnera 11. Telefon: 27-07-19, . _

Ennyit ír a Kurier Polski. Hozzátehetjük, hogy átlapoztunk minden fellelhető magyar könyvet. Sem az Uj Magyar Lexikonban. sem a „Spisie Wielkich Wegrów”, sem a lengyel enciklopédiában nem találtuk Némethy Emil nevét, de nem találtuk a „repülés”, „repülőgépek” címszó alatt sem.

Különben érdekes lenne felkutatni Némethy Emil alakjának kilétét, és az első próbarepülé- sek történetét. Mi lengyelek nagyon örülnénk, ha kiderülne, hogy a Wright-testvérek előtt a levegőbe elsőiként a ml Duna menti barátunk. Némethy Emil emelkedett volna.

Juszynski Cezary lengyel újságíró