Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. július 26. Kádár János a Habselyem Kötöttárugyárban (Folytatás az 1. oldalról) 37 százaléka párttag, s a párt­tagság aránya az egész vál­lalatnál magas. Tevékenyen, példamutatóan dolgozik a többi társadalmi szervezet is, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. S vannak számszerűen nem ki­mutatható eredményeik is, mint például az a jó kollek­tív szellem, amelyet a láto­gatás közben is érzékeltünk. Az önök vállalata tehát az ország egyik fontos gyára, ezért örülök annak, hogy al­kalmat találtunk erre a láto­gatásra. Ezekre a találkozók­ra nekünk is szükségünk van. — Minden szóba került itt, ami ennek a vállalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Sok helyi kérdés, amelyeknek egy része ugyanakkor az egész szakma, a textilipar, sőt az ország problémája is. Nagyon tetszett, hogy a föl­szólalók közül nagyon sokan — az üzemen túltekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, mint például a fiatalok képzését, vagy a tő­kés importmegtakarítást. Ter­mészetesen most nem tudok minden kérdésre külön kitér­ni, de kérem, hogy önök az­zal az érzéssel menjenek el erről a találkozóról, hogy nem hiába szóltak, mert mindazzal, amit elmondtak, a továbbiakban foglalkozni fo­gunk. — Megismerkedve önökkel, munkájukkal, először is sze­retnék a nagyüzem vezetői­nek, párttagságának, vala­mennyi dolgozójának gratu­lálni ahhoz a tisztes és be­csületes helytálláshoz, amit az utóbbi években a legfon­tosabb területen, a termelés­ben, s emellett a társadalmi munkában tanúsítottak. Az eredményeket jelzi az a sok magas kitüntetés is, amelyet a kollektíva kapott. Persze az hiszem, legalább ilyen fontos, hogy azok az embe­rek, akik ezt a munkát elvé­gezték, a saját lelkiismere­tükkel is összhangban lehet­nek és bátran nézhetnek a tükörbe. Kérem önöket, hogy tolmácsolják valamennyi dol­gozónak a Központi Bizottság elismerését, és az én szemé­lyes gratulációmat, üdvözlete­met is. Kedves elvtársak! — Ezen a találkozón meg­osztjuk gondjaikat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről^ amelyekkel mi a Központi Bizottságban fog­lalkozunk. Ezek közül első­sorban a nemzetközi helyze­tet említem, amely az utóbbi időben feszültebbé vált. Ért­hető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk, országunk biztonsága és békéje. — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett feszültséget az Egyesült Államok azon kö­reinek tulajdonítjuk, ame­lyek az elmúlt években célul tűzték, hogy erőfölénybe ke­rüljenek. Ennek keretében a múlt év végén megkezdték az amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéták telepítését Nyu- gat-Éurópában. Ha ez a fo­lyamat tovább tart, akkor egy új fegyverkezési verseny bon­takozik ki és a helyzet még veszélyesebbé válik. — A Varsói Szerződés or­szágai világosan állást foglal­tak: erőfölényre nem törek­szenek, de az erőfölény meg­szerzését a szembenálló fél­nek sem engedik meg. Ez most a legfontosabb kérdés, mert népeink biztonságának, jövőjének, békés építőmun­kájának feltételeiről van szó. A Varsói Szerződés vala­mennyi állama békét akar; a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti békés egymás mellett élés, a felek érdekeinek megfelelő széles körű kapcsolatok híve. Ettől a politikától a jelenlegi bo­nyolult, feszült helyzetben sem térünk el. Azt javasoljuk, hogy .az érdekeltek biztonsági érdekeit kölcsönösen figye­lembe véve, új fegyverkezési hullám nélkül, a fegyverzet alacsonyabb szintjén tegyük még szilárdabbá a békét. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés valamennyi tagál­lama, így a-Magyar- Népköz- társaság is azt vallja, hogy a jelenlegi helyzetben is min­den kérdés rendezhető tár­gyalások útján. Ehhez persze nem por hintésre, a népek fél­revezetésére, hanem érdemi, valódi tárgyalásokra van szükség. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi orszá­ga ilyen megbeszélésekre bármikor kész. Ez külpoliti­kánk lényege, ami meggyő­ződésem szerint megfelel né­pünk, a szocialista közösség, az egész emberiség érdekei­nek. — A Varsói Szerződés tag­államai az utóbbi időkben több javaslatot is előterjesz-. tettek. Tavaly januárban nagy hangsúlyt adtak annak a kezdeményezésüknek, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek olyan megállapodást, amely­nek értelmében lemondanak az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetőzésről, s békés, gyümölcsöző kapcsola­tokra törekednék. Ez a javaslat változatlanul érvényes. De ugyanígy említ­hetjük a Varsói Szerződés azon indítványát is, hogy az országok állapodjanak meg a fegyverkezési kiadások be­fagyasztásában, majd csök­kentésében. Ez ésszerű javas­lat, amelynek megvalósítása minden nép javát szolgálná. — A Szovjetunió több ja­vaslatot tett, így például ki­emelkedő jelentőségű volt, hogy bejelentette, elsőként nem alkalmaz nukleáris fegy­vert és kezdeményezte, hogy ugyanilyen kötelezettséget vállaljon minden olyan nuk­leáris hatalom, amely ezt még nem tette meg, A Szovjetunió állást foglalt a vegyifegyve­rek betiltása mellett, s ki­emelkedően fontos az a leg­újabb keletű indítványa, hogy szülessék megállapodás a vi­lágűr militarizálásának meg­tiltásáról. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatai kézzelfoghatóak és konkrétak. Ha ezekre a ja­vaslatokra érdemi választ ka­punk, lehetséges a tárgyalás és a megyegyezés az Egyesült Államokban esedékes elnök- választás időpontjától füg­getlenül is. Sajnos ezek az ér­demi válaszok még késnek. Mi várjuk ezeket, s mély meg­győződésem, hogy ezt várják más népek is, mert ez felel meg érdekeiknek. — Hazánkban a párt, a kor­mány a tásadalomi szerveze­tek nagyfokú nemzetközi ak­tivitást fejtenek ki; Ehhez hazánk fejlődése révén — s ebben az önök munkája is benne van — a lehetőségeink is megvannak. Magyaror­szág ma bizonyos nemzetkö­zi tekintélynek örvend. Gya­koriak nálunk a nemzetközi találkozók, tanácskozások. Mi azért dolgozunk, hogy fej­lődjenek a kelet—nyugati kapcsolatok és az érdemi megbeszélések eredménye­ként olyan helyzet és légkör alakuljon ki a világban, amelyben létrejöhetnek a valódi nemzetközi tárgyalá­sok és megyegyézések. — A Magyar Népköztár­saság a nemzetközi életben egyenes és tiszteséges úton ' szerzett magának megbecsü­lést. Mi minden partnerünk­nek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialis­ta ország vagyunk, szocia­lizmust építünk a társadalmi fejlődés útján járunk és foly­tatni akarjuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeink­nél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Var­sói Szerződés, a KGST többi országával, együttműködünk a béke minden hívével. — Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerünk a pár­tok között is kialakult. Részt vettünk legutóbb a szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottsági titkárainak prágai megbeszélésén, amelynek résztvevői hangsúlyozták, hogy készek együtt dolgozni minden becsületes békeerő­vel, a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal, a fejlődő országok társadalmi-politikai erőivel, a józanul és felelő­sen gondolkodó nyugati poli­tikai tényezőkkel. Célunk, hegy a feszültség csökkenjen, és a világ alapvető problé­máit tárgyalások útján old­ják meg. Mint kommunisták, szocialista elveket valló fele­lős emberek, meggyőződéssel valljuk, hogy nincs az embe­riségnek más útja, mint a béke. Mi nem terjesztjük vi­lágnézetünket, rendszerün­ket sem fegyverrel, sem erő­szakkal, de azt sem tűrjük, hogy az ellenforradalmat ex­portálják. Tárgyalások meg­állapodások kellenek, hogy a világ kijusson a jelenlegi fe­szült helyzetből. A kapitaliz­musnak sincs más útja, mint az, hogy tudomásul vegye a világ realitásait. A két társa­dalmi rendszer vitáját majd a gyakorlat dönti el. Ml nem­zeti boldugulásunkat a szo­cialista építmunkával akar­juk elérni, s ehhez békére van szükségünk. Ebben bí­zunk, ez felel meg elveink­nek, érdekeinknek. — A belpolitikáról is szó­lok néhány szót. Amit önök itt a saját kollektívájukban érzékelnek, az bizonyos érte­lemben az országos helyzet­nek is tükre. A belpolitikai helyzet szilárd, a párt veze­tő szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatá­ban és szellemében készü­lünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. Ez nagyon fontos történelmi állomás és módot ad az áttekintésre mit csináltunk, hogyan éltünk, mit értünk el és mit nem, mire törekszünk a jövőben. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jövő év tavaszára ösz- szehívja a párt XIII. kong­resszusát. Országgyűlési és tanácsválasztások is lesznek, hiszen lejárt a mandátumuk, tehát egy nagy politikai kam­pány előtt állunk. Milyen szellemben akarunk a kong­resszusra készülni? — Először is az eddig vég­zett munkánkat és helyzetün­ket kritikusan, a valóságnak megfelelően akarjuk áttekin­teni. Amikor azt mondom „kritikus”, akkor arra gondo­lok, hogy azt is meg kell ál­lapítanunk, ami helyes, ami rendben van, amit nem vál­toztatni, hanem erősíteni kell. Nekünk a kongresszuson és a a választási előkészületek so­rán is a nép életét meghatá­rozó alapkérdésekkel, az élő problémákkal kell foglalkoz­nunk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kongresszus leg ­fontosabb határozatait a Ha­zafias Népfrontba egyesült társadalmi erők elfogadják. Munkaértekezletet akarunk tehát tartani és a választáso­kat is ebben a szellemben kí­vánjuk majd lefolytatni. — Az elmúlt hónapokban széles körű kezdeményezések bontakoztak ki a felszabadu­lás 40. évfordulójának tiszte­letére. A dolgozók szocialis­ta munkaverseny-felajánlá­sokat tettek, amelyeket a pártkongresszusra is kiterjesz­tettek. Olvashattuk a sajtóban, hogy üdvözli ezeket a kezde­ményezéseket a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságai. Él­ve az alkalommal, a párt Központi Bizottsága nevé­ben csatlakozom ehhez. Nagyra értékeljük és megkö­szönjük azl az állásfoglalást, amely a dolgozók felajánlá­saiban megnyilvánul. Meg­győződésem, hogy ez a szo­cialista munkaverseny való­ban megtiszteli a nagy ese­ményeket, amelyekre ké­szülünk, ugyanakkor a fel­ajánlások a mindennapi kér­dések megoldásában is segí­teni fognak. — Azt várjuk, hogy a párt, egész népünk a választás kapcsán is megerősíti majd po­litikánk alapvető és lényegi vonásait. Meggyőződésünk szerint politikánk elvi alapo­kon nyugszik, fő irányának helyességét a gyakorlat va­lamennyi területén igazolta. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a végrehajtás gyakran már kevésbé sikerül úgy, mint a célok meghatározása. A gya­korlatot kell tehát megjavíta­nunk, és közben megvizsgálni olyan döntéseket is, amelye­ket mi magunk hoztunk, de a gyakorlatban nem egészen váltak be. Ezeket ki fogjuk avítani. így készülünk a kongresszusra; azzal a köte- lességtudattaíL, amelyet né­pünk ügyének a becsületes szolgálat^ megkövetel. — Azt gondoljuk, hogy en­nek a politikának a megerő­sítése tovább szilárdítja majd nagy vívmányunkat. — Magyarországon sikerült olyan nemzeti összefogást létrehozni a szocialista célok érdekében, amire a történel­münkben nem volt példa. En­nek az egységnek a munká­sok, a parasztok, a kommu­nisták, a pártonkívüliek és az egyházak egyaránt része­sei. Azért is említettem kü­lön az egyházakat, mert az is hozzátartozik a társadalmi közmegegyezéshez, hogy Ma­gyarországon lelkiismereti szabadság van, senkit nem bántanak a meggyőződéséért, az egyházak normálisan mű­ködnek. Nagyon fontos ese­mény volt az idén tavasszal, hogy valamennyi magyar egyház és felekezet képvise­lői — saját elhatározásukból — tartottak egy értekezletet, amelynek egy nagyon szép nevet is adtak: Felelősséggel a hazáért és az emberiségért. Megtisztelő a Luteránus Vi­lágszövetség döntése is, hogy most először egy szocialista országban, hazánkban tartják nagygyűlésüket. — Ma széles körű társadal­mi kezdeményezőkészség ta­pasztalható az országban a Hazafias Népfront keretében, és ebben az egyházak is részt vesznek. Ebben is kifejezésre jut szövetségi politikánk: mindenkivel egyetértésre tö­rekszünk és készek vagyunk együtt dolgozni, aki társadal­mi rendünket tudomásul ve­szi, törvényeinket tisztelet­ben tartja, népünk szocialis­ta céljait elfogadja és elő­mozdítani igyekszik. — Ami az épitőmunkánkat illeti: az itt elhangzott föl- szólalások is sok nehézségről számoltak be. Ezekről szólva nem felejtjük el, hogy az utóbbi években nagyon nehéz körülmények között jelentős eredményeket értünk el a népgazdaságban. így például az első fél év eredményei az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken is alapjá­ban a népgazdasági terv sze­rint alakultak. És ez nem Ke­vés az adott körülmények kö­zött — A minap részt vettünk egy Komárom megyei aratási gépbemutatón. Láttuk, hogy az iparszerű kukoricater­melési rendszer sz.ép ered­ményeket ér el és a Komá­romi Mezőgazdasági Kombi­nát is jól gazdálkodik. Ta­pasztalhattuk, hogy — s eb­be az időjárás is besegített — javultak a kalászosok ter­méskilátásai. Most szakértők a kukoricáért izgulnak, amely több csapadékot kíván. Ne­kem különösen tetszett hogy a mezőgazdasági szakembe­rek nem pihennek a babérja­ikon, a jövőbe néznek. Az iparban is így van ez, hiszen a bemutatott gépeket is jó­részt a magyar ipar állítja elő. A népgazdasági megszi­gorítások a mezőgazdaságra is érvényesek, de azért a technika fejlesztésével is fog­lalkozni kell. — Népgazdaságunk első féléve biztatóan alakult. Ter­mészetesen vannak gondja­ink és nehézségeink is. Em­lékeznek, a XII. kongresszu­son nyíltan beszéltünk, és azt mondtuk: ezeknek az éveknek az első számú kér­dése, hogy a külföldi adósság növekedési ütemét * állítsuk meg, sőt, ha lehetséges csök­kentsük terheinket. Később, az ország fizetőképességének fenntartása vált központi kédéssé. Eközben minden erőnket arra kellet összpon­tosítani hogy az elért élet- színvonalat megőrizzük. A program befejezéseként Kádár János a vállalat gyártmányszerkezetét rep­rezentáló divatbemutatón vett részt. A vendég elismerő szavakkal nyugtázta a látot­takat: a gyári tervezők és gyártmányfejlesztők munká­ja alapján készült, számos nagy- és nivódíjjal kitünte­tett női és gyermek ruházati cikket. Üdvözlő táviratok Kuba nemzeti ünnepén Kuba nemzeti ünnepén táviratban köszöntötte Fidel Castrót, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárát, a Kubai Köztársaság államtanácsa és mi­nisztertanácsa elnökét Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Hasonlóan táviratot küldött Apró Antal, az országgyűlés elnöke, va­lamint á Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa, Moncada emléke M oncada ostromára, er­re a lehetetlent meg­kísértő, tragikus végű akcióra emlékeznek ma Ku­bában. A karnevál utáni bó­dult hajnalra, amikor — 31 évvel ezelőtt — mintegy más­fél száz fiatal a vérgőzös Ba­tista diktatúra fellegvára, a Moncada laktanya ellen in­dult, Fidel Castro, a zsarnok­ságot fanatikusan gyűlölő ügyvéd vezetésével. Vakme­rő rajtaütésüket akkor meg­hiúsították, 70 társukat le­mészárolták. Ám a kudarc­ból, az áldozatból új erőt me­rítettek, a megtorlás nem fé­lemlítette meg őket. Fidel gyújtó hangú védőbeszédében bírái szemébe vágta: „A tör­ténelem fel fog menteni!” Prófétikus szavai már öt évvel később valósággá let­tek. A mexikói száműzetésé­ből visszatért Fidel és gyor­san gyarapodó csapata, a Moncada ostromáról elneve­zett Július 26. Mozgalom tag­jaiból és a hozzájuk csatlako­zó parasztokból alakult fel­kelő hadsereg lángba borí­totta a karibi szigetországot. Szilveszter éjszakáján elme­nekült az imperialistabarát diktátor, s 1959. január else­jén a szakállasok bevonultak Havannába. A Moncada-program polgá­ri demokratikus célkitűzései­vel indult forradalmi folya­mat szükségszerűen vezetett el a szocialista átalakulás meghirdetéséhez Latin-Ame- rika első szabad földjén — alig 90 mérföldnyire az Egye­sült Államok partjaitól. Dá­vid és Góliát képében két társadalmi rendszer került itt szembe egymással. Washing­ton széles eszköztárat vetett be a forradalom megfojtásá­ra, a hajmeresztő merényle­tektől egészen a fegyveres ag­resszióig. Ám a disznó-öböl- beli fiaskó, a karibi rakéta- válság, az elmúlt 25 esztendő eredményei bizonyítják: a szocialista országok közössé­gének tagjává lett Havanna nem hagyja letéríteni magát választott útjáról. A kubai forradalom ha­talmas társadalomátalakító munkájának eredményei, az írástudatlanság felszámolása, az impozáns oktatási rend­szer kidolgozása, a széles kö­rű egészségügyi hálózat ki­építése méltán váltanak ki el­ismerést. Ha zökkenőkkel iá, de növekszik a gazdaság tel­jesítőképessége, az USA szi­gorú blokádja, gazdasági nyo­mása ellenére. A szigetország ma Kuba Kommunista Párt­jának II. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtá­sán, a második ötéves terv feladatainak teljesítésén munkálkodik. A gazdasági törvényszerűségek mind fo­kozottabb figyelembevételé­vel, a hatékonyság, az éssze­rűség követelményeinek szem előtt tartásával, a KGST- együ ttműködés lehetőségei - nek, előnyeinek mind telje­sebb kihasználásával sikerül ellensúlyozni a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági körül­mények, a természeti csapá­sok gátló hatásait. Következetes, áldozatkész internacionalista politikájá­val Havanna nemzetközi te­kintélyt vívott ki. Meghatá­rozó szerepet játszik az el nem kötelezett országok moz­galmában. Példája ösztönzést, erkölcsi támogatást jelent a latin-amerikai forradalmi mozgalmak számára. Was­hington és Havanna viszo­nya azonban átmeneti olva­dás után, a nicaraguai forra­dalom győzelme, a közép­amerikai haladó mozgalmak fellendülése óta ismét mély­ponton van. A Reagan-kor- mányzat elvakult vádaskodá­sai, a grenadai invázió, a Ku­ba és Nicaragua címére inté­zett nyíft katonai fenyegeté­sek ellenére Havanna a kö­zép-amerikai válság tárgya­lásos rendezése mellett száll síkra. Ugyanakkor a növek­vő fenyegetés miatt kényte­len folyamatosan erősíteni védelmi képességét. Kuba számtalanszor • (legutóbb a demokrata elnökjelöltségre pályázott Jesse Jackson ha­vannai látogatásakor, ameri­kai és kubai politikai foglyok szabadon engedésével) ki­nyilvánította készségét arra, hogy párbeszédet kezdjen a Fehér Házzal — az egyenlő­ség, a szuverenitás, a be nem avatkozás elveinek tisztelet­ben tartásával. Egyvalamire azonban nem hajlandó: alku­ba bocsátkozni társadalmi rendszeréről. Kuba népe hű Moncada emlékéhez, meg vé­delmezni forradalmának vív­mányait, s ebben számíthat a szocialista országok közössé­ge, így hazánk cselekvő szo­lidaritására. Lendületes verseny országszerte (Folytatás az 1. oldalról) A fiatal brigádok közül az előkészítő üzemben a Nagy László, a felépítőknél a Radi- ál, a vulkanizálóknál a Ba­rátság jeleskedett A kem­pingüzemben a 900 ezer da­rab termék javarészt export­ra kerül. A Kaffka Margit és a Geisler Eta szocialista bri­gádok példája serkentette a többieket is, hogy időben és jó minőségben gyártsák a matracokat. Tiszavasváriban, az Alka­loida Vegyészeti Gyárban o Kémia VI. üzem dolgozói je­leskedtek az anyagmegtaka- rításfoan. Az itteni három bri­gád tagjai hárommilliós ered­ményt értek el fél év alatt Hasonló volt a kikészítő-ki- szerelő üzem eredménye, ahol a mostani termelési tanács­kozáson vállalták az anyag- takarékosság megduplázá­sát. Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy a vállalat 10 szá­zalékkal teljesítette túl az év első felében tervét, s a tőkés export 25 százalékos növelé­se több millió dollár bevételt jelentett

Next

/
Thumbnails
Contents