Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. július 4. Csernyenko—Howe találkozó Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Geoffrey Howe-t, Nagy-Bri- tannia kiilügy- és nemzetkö­zösségi miniszterét, aki va­sárnap érkezett a szovjet fő­városba. A Szovjetunió nem engedi meg a világban kialakult ka­tonai-hadászati egyensúly megbontását. Az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetségesei ugyanis erre törekszenek. A Szovjetunió a Varsói Szerző­désben tömörült szövetsége­seivel együtt kénytelen vé­delmi jellegű válaszintézke­déseket foganatosítani. Eze­ket be is jelentette. A válaszintézkedések szük­ségessége megszűnne, ha az Egyesült Államok és a mö­götte felsorakozó NATO-or- szágok megszüntetnék az amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítését és intézked­nének a már telepített raké­ták eltávolításáról. Egyidejű­leg a Szovjetunió is lépéseket tenne válaszintézkedéseinek megszüntetéséről — közölte ma a Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke. A megbeszélések során Csernyenko hangsúlyozta a szovjet kormány azon javas­latának jelentőségét, hogy haladéktalanul kezdjenek tár­gyalásokat egy sor kérdés­ben, amelyek megoldása le­hetővé tenné a világűr mili- tarizálásának megakadályo­zását. A Szovjetunió — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko — azért száll síkra, hogy a szovjet—brit kapcsolatok fo­lyamatosan fejlődjenek. Ez azonban mindkét féltől függ. A Szovjetunió, mint koráb­ban is, kész elősegíteni a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sét a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvei alapján, a két or­szág népei, Európa és a világ békéje érdekében — mondot­ta Csernyenko. A beszélgetés során Geoff­rey Howe kifejtette a brit kormány álláspontját a meg­vitatott kérdésekben. Kije­lentette, hogy Nagy-Britan- nia érdekelt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatai javí­tásában, a politikai párbe­széd folytatásában. A190. kudarca... L a Pazban folyt már vér egy-egy katonai puccs alkalmából, s előfor­dult az is, hogy a megbukta­tott elnököt fölkoncolták. Heman Siles Zuazo viszony­lag épen átvészelte a jobbol­dali puccskísérletet: mind­össze bordatörést szenvedett a lázadó tisztekkel folytatott kézitusában. Bolívia históriá­jának 190. katonai puccskí­sérlete alig néhány óra alatt összeomlott. A hadsereg nem pártolt el az elnöktől, akit alig tízórás fogság után ki­szabadítottak. Más kérdés, hogy Bolíviá­ban a helyzet változatlanul feszült. Igaz, az elnök kitűnő érzékkel beiktatása után nyomban változtatásokat esz­közölt a fegyveres erők élén, s a demokratikus érzelmű új parancsnokok bizonyos ga­ranciát jelentenek kormány­zata számára. A gazdasági élet azonban máig is rend­kívül zilált. Bolívia kétségkívül Latin- Amerika legszegényebb or­szágai közé tartozik. Huszon­öt százalékos gyermekhalan­dóság mellett a hatmilliós la­kosság 70 százaléka az úgy­nevezett alultáplált kategó­riába tartozik. A ma születő csecsemő át­lagéletkorát a hivatalos sta­tisztika 45 évre becsüli. Ta­valy több mint 300 százalé­kos inflációt regisztráltak, s egyes források nem tartják kizártnak, hogy az idén a pénzromlás mértéke az ezer(!) százalékot is eléri. A múlt esztendőben az or­szágot súlyos elemi csapások sújtották. Az éhínség az idén példátlan méreteket öltött: az áradások által elpusztított rizs- és kukorica-, valamint cukornádtermést nem tudták pótolni. Bolíviára amúgy is rájár a rúd: gazdag ónkin­csét most csak olcsón tudja eladni, ráadásul a bányászat drága energiát igényel. Néhány hónapja a Siles kormány gazdasági szükség programot dolgozott ki. Áp­rilis közepétől négyszeres­hatszoros árat állapítottak meg az élelmiszereknek, a pesót pedig a dollárhoz ké­pest 75 százalékkal leértékel­ték. Az intézkedések nagy nyugtalanságot váltottak ki: a bolíviai munkásközpontba (COB) tömörült szakszerve­zetek országos sztrájkokat hirdettek, egymást érték a bérből és fizetésből élők tün­tetései, megmozdulásai. Nem könnyű sem a szak- szervezetek, sem a kormány­zat dolga. Á tavasz óta tartó tárgyalásokat befolyásolta annak a kockázata, hogy a jobboldal végül is erőszakos eszközökkel magához ragad­ja a hatalmat, mondván: a demokratikus folyamat nem hozott javulást az életszín­vonal alakulásában, az ország negatív pénzügyi mérlegé­nek javításában. B kik a múlt szombati puccsot előkészítették, nyilván arra számí- : a hadsereg és a nép körében akkora az elégedet­lenség, hogy az elnök félre- állítását megnyugvással fo­gadják. La Pazban ennek az ellenkezője történt. Jeléül annak, hogy — legalább is egyelőre — Bolíviában több­re becsülik a jó szándékú, de­mokratikus kormányzást, mint a jobboldali diktatúra visszaállítását. Azt csak a jövő dönti el, hogy az elnök és a kormány iránti türelem tartósan féken tartja-e a had­sereget. Gyapay Dénes Eredményes tudományos munka Szabolcsban (Folytatás az 1. oldalról) Pécsi Márton akadémikus, kutatóintézeti igazgató „Táj­típusok a Nagyalföldön” cí­mű előadását hallgatták meg, majd dr. Borsy Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár a Nyírség és környéke ter­mészetföldrajzi kutatásainak eredményeiről számolt be. Ezt követően dr. Göőz Lajos főiskolai tanár a Nyírség és környéke természeti erőfor­rásairól, dr. Boros László fő­iskolai adjunktus a megye átalakuló mezőgazdaságáról, dr. Hanusz Árpád főiskolai adjunktus a megye ipari fej­lődéséről, dr. Balogh Béla András főiskolai tanár az alsó- és középfokú földrajz­oktatás időszerű kérdéseiről tanított előadást. Ezt követően hangzott el a főtitkári beszámoló, mely el­ismerően szóit a nyírségi osztály munkájáról, kiemel­te, hogy a Magyar Földrajzi Társaság nyolc regionális osztálya közül a nyírségi az egyik legeredményesebben dolgozó testület. Ennek nem csak az éven­ként megrendezett nyírségi földrajzi napok, valamint a rendszeresen kiadott tanul­mánykötetek a bizonyítékai, hanem számos téma eredmé­nyes feldolgozása is. Kedden adták át a társaság kitünte­téseit is. A megyében „A szocialista földrajzért” oklevelet kapta Csendesné Szentesi Judit és dr. Kormány Gyula. Elisme­rő oklevelet kapott dr. Fris- nyák Sándor az érdi Ma­gyar Földrajzi Gyűjtemény létrehozásában végzett mun­kájáért A köz- és vándorgyűlés résztvevői kedden délután megyei kiránduláson vettek részt, többek között megnéz­ték Bessenyei György tisza- berceli szülőházát Szerdán üzem- és múzeumlátogatás­sal és nyíregyházi városné­zéssel fejeződik be a három­napos vándorgyűlés. 39. Amikor örsi Szilvia nyú­lánk alakja megjelent a rög­tönzött moziteremben, feszül­tebbé vált a hangulat. A lány másodmagával jött a kabi­nok felől, kezükben táskát lóbáltak, hónuk alatt pokró­cot vagy gyékényt tartogat­tak. Először az eget kémlel­ték, aztán a füvet vizsgáL ták. Végül örsi Szilvia - le­guggolt, és elhelyezte a hob»; mikat. Ebben a pillanatban egészen közelről látszott.— Ai másik lányt viszont eltakar­ta. Egy újabb, távoli képen Szilvia az ismeretlen lány há­tát olajozta. Ezután helyet,;: cseréltek, s egy pillanatra homályosan feltűnt a másik arc. — Hogy a fene — szitkozó­dott Máté, amikor a tenyérnyi napszemüveg sötéten villogó üvegébe nézett. — Lesznek még használ­hatóbb részletek is — nyug­tatta meg Szikszai. Az ismeretlen lány tovább- rá Iá'háttal ült. Már az ola- josüveg kupakját is vissza- csávárta, amikor Máté újból ríiégszólalt. — Most majd hasra fekszik, és üthetjük az egészet. JHarben a pillanatban egy labda? repült be a képbe, és nekivágódott, az-olajosüveg- gel :bajlódó lány hátának. Megfordult, és bosszankodó arccal nézett a filmfelvevő gép lencséjébe. — A szemüveg — mormol­ta Máté mintegy szuggerálva a vásznat —, az a vacak. És megtörtént a csoda. A lány mintha hallotta volna Máté megjegyzését, elmoso­lyodott. Letette az olajosüve­get, és levette a szemüvegét is. A labda felé nyúlt, és visz- szadobta. Ebben a pillanat­ban tisztán látszott az arca. Aztán újból felkerült a szem­üveg, hanyatt feküdt, és na­pozni kezdett. — Megállni — kiáltott Kálmán teljesen feleslegesen, mert a film amúgy is véget ért. — Az utolsó pillanatban — sóhajtott Máté, és megtöröl­te verejtékező homlokát. Reggel nyolc órakor Máté asztalán voltak a nagyítások. A százados elgondolkozva né­zett az ismeretlen lány gya­nútlanul mosolygó arcába. Az egyik képet odaadta Tor­másnak. TELEX Hz NDK útjain SPANYOLORSZÁG: MAGYAR SIKER Nagy sikerrel szerepel Spanyolországban a Siófoki ÁFÉSZ Balaton táncegyütte­se. A múlt hét végén a por­tugál határhoz közel fekvő Badajozban megrendezett táncfesztiválon léptek fel nyolc ország 14 tánccsoport­jával együtt. A kalocsai tán­cokat bemutató magyar együttest a közönség nagy tetszéssel fogadta. A siófoki­ak a hét közepén Cadizban, a déli tengerparti városban folytatják vendégszereplésü­ket. FÖLDRENGÉS Kedden moszkvai idő sze­rint a hajnali órákban Tád­zsikisztán területén földmoz­gást észleltek. A dusanbeli szeizmológiai állomás szerint a rengések epicentruma Af­ganisztán területén volt, Du- sanbétól 250 kilométerre dél­re. Horogban 4-es, Kuljabban 3—4, Dusanbéban, Nurekben 2—3 erősségű rengések vol­tak. Károkról és áldozatok­ról nem érkeztek jelentések. HORDÓBAN A NIAGARA- ZUHATAGON ÁT Fémhordóba zárva zuhant le a Niagara-vízesésen hét­főn Karel Soucek kanadai akrobata. Kisebb sérülések­kel szerencsésen megúszta a vakmerő vállalkozást. A zu­hanás után a hordó elakadt a sziklás parton és Soucek sa­ját erejéből mászott ki a partra, ahonnan a 37 éves férfit azonnal kórházba szál­lították. Soucek az első, aki 1961 óta ezt a merész kísér­letet végrehajtotta, összesen nyolcán próbálkoztak eddig a mutatvánnyal, ő az ötödik, aki túl is élte az 53 méteres zuhanást. PISAI FERDE TORONY A pisai ferde torony a múlt évben a szokásosnál nagyobb mértékben férd ült el — kö­zölték hétfőn az olasz város hatóságai éves jelentésükben. A torony egy földrengés mi­att ferdült többet, bár ez is csak 0,4 millimétert jelent. Hasonló mértékű ferdülést utoljára ötven évvel ezelőtt jegyeztek fel. AUSZTRIA: IDŐJÁRÁS OKOZTA KAROK A zivataros időjárás nagy károkat okoz anyagiakban és emberéletben egyaránt Auszt­riában. Ebből a szempontból különösen az 1983-as év volt rossz: 8707 zivatar és mint­egy háromszázezer villámcsa­pás több mint 250 millió schilling kárt idézett elő és 16 ember halálát okozta. Ennek a tetemes összegnek csaknem a fele, 110 millió schilling kár elektromos készülékekben keletkezett. A leginkább ve­szélyeztetettek a televíziós készülékek — 12 000 romlott el villámcsapás következté­ben. — Ezt képtávírón küld­jétek el Balatonrévre. Intéz­kedjetek, hogy a Dolina pin­cére is lássa. A nagyításokat szétküld- ték a szállodákba, pályaud­varra, odaadták a taxisoknak. A nyomozók megkapták az utasítást, hogy ha a fénykép eredetijét meglátják, azonnal vegyék védőőrizetbe. Szikszainak megköszönték a segítséget. A segédoperatőr zavartan mosolygott. — Ha lehet, ittmaradnék — kérte Mohai Tibor álmosan és fáradtan. — Semmi akadálya — mondta Máté, és a fotelre mutatott: Egy óra múlva megérkezett a megyeiek jelentése. A Do­lina pincére felismerte a lányt, ö volt örsi Szilviával együtt Borbély társaságában. A rádiósszobában vágni lehetett a füstöt. Vig napló- szerűen jegyezte a kocsipa­rancsnokok bejelentkezéseit és jelentéseit. Balogh alhad­nagy a telefonokat kezelte, E r vről évre sok tíz ezer magyar üdül a Német Demokratikus Köztár­saságban, a Keleti-tenger partján, a Szász-Svájcban, vagy a történelmi múltú vá­rosokban ismerkedik a ne­vezetességekkel. S minden évben az ország újabb és újabb meglepetéseket tarto­gat. Berlinben szembetűnő a városközpont csinosodása. A híres Alexanderplatz közelé­ben most adják át a magyar kultúra házának útvonalán épült új üzletsort, a Miklós- templom tőszomszédságában eredeti stílusában építik újjá a „holland házakat” és szor­gos munkát végeznek a híres francia dóm és német dóm helyreállításán is. Elkészült az új Friedrich­stadtpalast, a szórakoztató rendezvények központja. Saj­nos az idén a magyar turis­ta legfeljebb az épület sze­cessziós stílusú homlokzatá­ban gyönyörködhet, mert az év valamennyi előadására elővételben elkelt már min­den jegy. Érdemes felkeresni a törté­nelmi nevezetességekről hí­res városokat is. Tavaly a Luther-év alkalmából feje­ződött be azoknak az emlék­helyeknek a restaurálása, amelyek a reformáció meg­alapítójának életét, tevé­kenységét idézik fel (Witten­berg, Eisenach stb.) Könnyebb a dolga azok­nak, akik a szervezett uta­zást választják, — ha ez költségesebb is, de nem kell megküzdeni a programszer­vezés gyötrelmeivel, elszállá­solási és beszerzési gondok­kal. Az egyénileg utazók helye­sen teszik, ha már indulás előtt pontosan kialakítják útiprogramjukat és biztosít­ják a megvalósulás feltéte­leit. A gépkocsival érkezőknek nem árt tudniuk, hogy az NDK-ban fele annyiba kerül ugyan a benzin mint nálunk, de ez a kedvezmény csak az ország lakosságát illeti meg, külföldiek készpénzért — ha­csak nem kemény valutában fizetnek — nem tankolhat­nak. Kétfajta benzinkút van: a sárga a helyi lakosság és a talonnal fizető külföldiek számára, a zöld pedig azokat szolgálja ki, akik nyugatné­met márkával fizetnek. Autópályán száz kilomé­ter, országúton nyolcvan, vá­rosban pedig mindössze öt­ven kilométer a megengedett sebesség. Az autópályán ud­variasságból nem szabad sá­vot változtatni, mert azt a rendőrség bünteti. Városban a villamosnak minden kö­rülmények között elsőbbsége van a gépjárművel szemben. Ügyelni kell arra, hogy sok vezető nem indexel sem sáv­Mohai kábultan, de nagy ér­deklődéssel figyelte a számá­ra ismeretlen zűrzavart. — Halló, itt Párduc! Itt Párduc! Párduc hívja Jagu­árt! Vétel! — recsegett az egyik rádió hangszórója. — Ez Béres őrnagy — fi­gyelt fel Kálmán alezredes, akinek jelenléte már magától értetődő volt. — Valami tör­ténhetett a Loggia-szállóban. — Itt Jaguár! Adását hal­lom! Vétel! — Párduc jelenti Jaguár­nak! A Loggia-szállóban fel­ismerték a lányt. Szobát ren­deltek neki telefonon, aztán lemondták. A megérkező lányt írásos üzenet várta. A boyszoLgálattal küldték a le­velet. A lány elolvasta, az­tán elment. Közölte, hogy a szobára nincs szüksége. Bő­röndjén és sportszatyorján a Ferihegyi repülőtér tranzit­raktárának emblémája volt, (Folytatjuk) váltáskor, sem kanyarodás­kor. A repülőtéren az útlevél­kezelés és vámolás meglehető­sen vontatott, a csomagki­adás lassú, mert a bőröndö­ket ellenőrzik és nincs zöld folyosó kifelé. Ha van isme­rősünk, jó barátunk, kérjük meg, hogy várjon bennünket a repülőtéren, mert taxihoz jutni nagy szerencse kell, a tömegközlekedés pedig na­gyon vesződséges. Az egyénileg utazók jól te­szik, ha már Magyarországon előre biztosítják maguknak a szállást. Berlinben csak nap­közben foglalkozik szobaköz­vetítéssel egy iroda az Ost- bahnhofon (Keleti pályaud­varon), így bizony szállás nélkül maradhat, aki az esti gyorssal érkezik. A szállodai szobák ára a külföldiek szá­mára igen magas, mert két­féle árkategória van: egy példa: Drezdában egy kis szállodában belföldinek 32 márkát számítottak egy szo­báért, ugyanazért a külföldi­nek pótlékkal együtt 82 már­kát kell fizetnie. A fizető­vendég-szolgálatnál egy szo­ba a nagyobb városokban kö­rülbelül húsz márka napon­ta, kisebb helyeken 12—15 márka. Jól tesszük, ha már indu­lás előtt kikalkuláljuk, meny­nyibe kerülhet az utazás. Turistaárfolyamon egy már­ka 5,75 forintnak felel meg, de kiadásainknál minden­képpen figyelembe kell ven­ni, hogy az NDK-ban más az árstruktúra, mint Magyaror­szágon. Ami az étkezést illeti, nos bármilyen furcsán hangzik, kerüljük az önkiszolgáló ét­termeket, mert ezekben a választék szűkös, az árak vi­szont magasak. Egy nem for­galmas helyen lévő kisven­déglőben fele annyiért ét­kezhetünk. Itt egy tál hús­étel nem igen kerül töb1 e 3—4 márkánál. A drágább, másodosztályúnak számító ét­termekben 8—15 márka kö­zött van egy fogás, a luxus- éttermek árait viszont nem a turisták zsebéhez méretez­ték. Azt sem árt tudni, hogy a legtöbb étteremben nem ve­szik szívesen, ha a vendég asztalt keres magának. A be­járat előtt rendszerint sor­ban állnak a vendégek és megvárják, amíg megje­lenik a főpincér és helyre nem vezeti őket. A borrava­lóról: a legtöbb vendég csu­pán húsz-harminc pfenning-* gel, nagyobb fogyasztás ese­tében egy-két márkával told­ja meg a számlát. A tömegközlekedés olcsó, egy vonal jegy ára városon belül húsz pfenning, akár villamosra, buszra vagy gyorsvasútra ülünk. Olcsó a telefon is: a helyi beszélge­tés díja húsz pfenning. Jól jár, aki maga főz: az alapvető élelmiszerek, a hús, a cukor, a liszt, a vaj és a kenyér fele annyiba kerül- - nek, mint Magyarországon. A földrajzi és éghajlati adottságoknál fogva az NDK- ban szerény a gyümölcs- és zöldségtermés, ezekből nyá­ron is hiányzik a nálunk megszokott bő választék. A piperecikkek drágák, ugyanez áll a jobb minőségű ruhafélékre is. Szép és jutá­nyos árú lakásberendezési cikkek kaphatók, s rendkí­vül olcsóak a hanglemezek, a kis háztartási gépek. A tu­rista jól teszi, ha vásárlás előtt tájékozódik arról, mi­lyen árucikkek szerepelnek a kiviteli tilalmi listán. S tudni kell, hogy a határon szigorú a vámellenőrzés, az NDK-ból csak száz márka értékű ajándékot szabad egy személynek magával vinnie vámmentesen. Berlin, 1984. július Bochkor Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents