Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. július 24, Havonta 1500 órát javítanak a VAGÉP nyíregyházi óra- és ékszerjavító üzemében. Képünkön: Ignéczi Sándorné gyógyítja” a hibás órákat. (G. B.) Az önkéntes rendőrI század első akciója Ellenőrzés parkban, presszóban A bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a közúti közlekedés rendjének, ellenőrzésének segítésére az országban másodikként, nemrégiben megalakult nyíregyházi önkéntes rendőri század első nagyobb szabású akciójára július 21-én került sor. Mint az várható volt — s cél ez is — a 4—5 fős csoportokban illetve hivatásosokkal cirkáló önkénteseknek már a puszta megjelenése fékezte a rendbontókat, visszatartotta a szabálytalankodni szándékozókat. Persze csak egy részüket — derül ki a 28 önkéntes este héttől öt órán át tartó szolgálatának tapasztalataiból. — A viszonylag nyugalmas szombat gyorsmérlege összegzi éjfél után kicsivel a jelentéseket Kállai András rendőr főhadnagy — önkénteseink elfogtak három körözött személyt, továbbá néhány olyan személyt, akik a tilalom ellenére éjszakai szórakozóhelyeken tartózkodtak. A parkokban, utcákon 21 óra után 17 fiatalkorút találtak, s szállítottak haza, gyermekeik hollétéről általában mit sem tudó szüleikhez. A közbotrányt okozó részegeken kívül sajnos sok magatehetetlen ül ittas embert szedtek össze a legkülönbözőbb elhagyatott helyeken, s vitettek el a kijózanító állomásra. A hivatásosokat segítő önkéntes rendőrök razziaszolgálata — amely egyébként a jövőben rendszeresen folytatódik — Nyíregyháza veszélyeztetett területeinek teljes átfé- sülését, valamint rejtekhelyről való huzamosabb figyelését jelentette. Körbejárták a társadalmi munkások a Jósa- város, a Guszev-lakótelep, a MÁV-állomás és a belváros környékét, ellenőrizték a parkolók, garázsok biztonságát és csaknem valamennyi szórakozóhely rendjét. örvendetes, hogy viszonylag kevés szabálysértési eljárást kellett indítani a fiatalkorúak illetve ittas személyek szeszes itallal történt kiszolgálása miatt, ezzel szemben viszont sajnos, a közlekedési szabálysértések és helyszíni bírságok, figyelmeztetések száma több száz. Tolnai József rendőr százados, aki személyesen részt vett az önkéntesek akciójában beszélgetésünkbe bekapcsolódva így összegzi a tapasztalatokat: — Valamennyiünknek jól eső érzés volt látni, hogy a szolgálat közben hivatalos személynek számító önkéntesek feltűnését főleg a bűn- ügyileg fertőzött gócokon szinte felsóhajtva, örömmel fogadta a lakosság. Közhely, de igaz, a tisztességes embernek nincs félnivalója. A kisebbség, a bűnözők viszont hadd féljenek a közbiztonság megőrzésén fáradozó hivatásosokat segítő önkéntesek rajtaütésétől is! K. K. Angolosan távozott KISFALUDY-VÍGJÁTÉK A RÓZSAKERTBEN Nem csalódás a „Csalódások“ Egy éve Tamási Áron tüneményes Énekes madarát vitte színre az MVMK (Berki Antallal megerősített) Bessenyei színköre, idén pedig újabb hivatásosokkal izmosodva (és maguk az amatőrök is jobb játékossá válva), Kisfaludy Károly „Csalódások” című vígjátékával rukkoltak elő. A rendező akkor és most, Lakatos István volt. A nyíregyházi szabadtéri színpad mögötti, fákkal, bokrokkal ékes rózsakertben ideális játékteret talált a kis társulat, kellemes környezetet a Kisfa- ludy-darab előadására. Sikeres a darabválasztás is, hiszen a reformkor méltán nem elfeledett írójának műve, túl azon, hogy a klasszikus vígjátéki alaphelyzetekre épül, több a habkönnyű nyári szórakozásnál. A „planumkészítő”, feltörni vágyó Lombai inspektor (akiben csíráiban ott rejtezik Osztap Bender, a nagy kombinátor, igaz, amolyan parlagi kivitelben), Mokány, a csúnyácska, ám nősülni vágyó földesúr, aki fennen hirdeti, hogy nem olvas, de könyvek nélkül is becsülni képes mások önállóságát, a választás szabadságát, valamint báró Kényesi, a lerongyolódott világpolgár, megannyi kitűnő szereplehetőséget kínál. Talán csak gróf Elemir szerepe sikeredett mattabbra. A három hivatásos színész, az inspektort alakító Lakatos István, a Mokányt játszó Berki Antal, valamint a haloványabb szerep lehetőségeit kifacsaró Horváth István mellett, méltó társ a báró Kénye- sit igen jól, mulatságosan elővezető Szántó Sándor, aki színházi szakember ugyan (színpadmester), de nem színész. A nők közül ketten érdemelnek külön említést. A Lidit, a szerelmes rokonlányt bájosan játszó Kiss Mária (ő már az Énekes madárban is figyelmet érdemelt), valamint a fiatal özvegyet, Köröndy Linát megformáló Szilvássy Klára. Ami kissé hiányzik, az a pergés, a jobb ritmus, ami egy ilyen vígjátéknak alapvető kelléke. Ezen a lüktetőbb rendezés és a szöveg némi kurtítása segíthetett volna. De ezzel együtt is: sokkalta több az erénye, mint a hibája ennek az előadásnak. (speidl) Andrejkovics Mihály többszö- sösen büntetett nagykállói lakos először élettársi kapcsolatot alakított Volácsek Jánosné nyíregyházi lakossal. Mivel az asszonynak nem volt erős oldala a törvény tisztelete, így hamarosan a férfi bűntársa lett. Andrejkovics Mihály értette „mesterségét” és ahol lehetett az általa előadott különböző mesék meghozták részére a kadvező alkalmat arra, hogy „mesterségét” gyakorolja. Az elmúlt év nyarán egymás után több bűncselekményt követett el, hol egyedül, hol élet- társával együtt. Az, egyik napon a késő délutáni órákban Nyíregyházán -a Hadzel téri „Háromrózsa” vendéglőnél ismerkedett össze hiszékeny áldozatával, aki rövid idő múlva a közelben lévő lakására hívta újdonsült barátját. A házigazda étellel, itallal kínálta Andrejkovicsot, majd kis- időre kiment a lakásból. A magára hagyott vendég, hogy ne unatkozzon, gyorsan összeszedte a mozdítható dolgokat és köszönés nélkül angolosan távozott. A vendégszerető házigazdát 5260 forint kár érte. Pár nap múlva Andrejkovics élettársával indult vendégségbe egy idős asszonyhoz.' Útközben a férfi felvetette, hogy el lehet hozni onnan sok mindent. A látásból ismert vendégeket az idős asszony beengedte a lakásba és miközben Volácsekné szóval tartotta, addig Andrejkovics zsebre vágott egy arany karkötőt, valamint több értékes régi ezüstpérzérmét. Ezután amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan elmentek. Látogatásuk 111 600 forint kárt okozott a hiszékeny asszonynak. A következő látogatás sértettje ismét egy idős egyedül élő asszony volt. A lakásba lépve meglepődtek, hogy a kiszemelt áldozat nincs egyedül. Már majdnem üres kézzel távoztak, amikor a háziasszony közölte, hogy ismerőse nem lát. Volácsekné rögAz első volt az országban Harmincéves a megyei KÖJÁL Nem véletlen szülte a dicsőséget: Magyarországon először Szabolcs-Szatmárban hoztak létre közegészségügyi és járványügyi állomást, mivel itt volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság, itt pusztított leginkább a tüdővész, s a rossz ivóvíz miatt igen gyakoriak voltak a golyvás megber tegedések. Szovjet mintára 1954. július 1-től működik az akkor új típusúnak számító higiénés intézmény. (A kezdeteknél nagy szerepe volt egy szovjet higiénikus orvos, Gluhova asszony segítségének, tapasztalatának.) ALAPÍTÓ TAGOK Kiszely Andrásné az évforduló alkalmából az Alkotó ifjúság pályázatra készített dolgozatában feldolgozza az elmúlt harminc év történetét. Érdemes idézni, milyen célokat tűzött maga elé a frissen megalakult KÖJÁL? A fertőző betegségek megelőzése, védőoltások szervezése, a gyermekek egészséges viszonyok .'özötti oktatásának, nevelésének elősegítése, a levegő, a talaj, a vizek tisztaságának figyelemmel kísérése, az élelmiszerek ellenőrzése. A megyei KÖJÁL-t Nyíregyházán a Jókai tér 4. szám alatti épületbe költöztették. Dr. Jesztrebényi Ernő igazgató-főorvos vezetésével alakult meg az állomás. A többi alapító tag: dr. Bodnár Sándor élelmézéshigiénikus orvos (ma igazgatóhelyettes), dr. Jánvári László epidemio- lógus, Görög Kálmánná közegészségügyi ellenőr, Körtvé- lyessi József járványügyi ellenőr, Pásztor Sándor gondnok, Kun Jenőné adminisztrátor (ma is itt dolgozik), Vaczi József egészségőr (ő sem lett hűtlen a KÖJÁL- hoz a mai napig), Sebők Sándorné takarítónő, Domokosné Barkóczy Márta vegyész (most is ebben a beosztásban dolgozik) és dr. Földi Emil higiénikus orvos. 1955-ben dr. Moskovits Károly főorvos még elsősorban a gondokról számolhatott be a megyei tanács vb előtt. Bár a tisztasági mozgalmak értek el eredményt, a közegészség- ügyi és munkavédelmi feltételek sok helyen nincsenek biztosítva. Fontos feladat a vízellátás javítása fúrott kurtákkal. A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI Közben felavatták a laboratóriumot a kórház területén, s irányítása alatt, majd 1958-tól a KÖJÁL-hoz csatolták. A mikrobiológiai és kémiai laboratórium mellett 1963- ban élelmiszerkémiai, 1964- ben vízbakteriológiai, 1970-ben munkaegészségügyi laboratóriumot hoztak létre. 1974-től működik a kórházhigiénés, 1975-től a levegőhigiénés laboratórium. Szomorú és emlékezetes esemény, az 1970-es nagy árvíz irányította a figyelmet a nem sokkal korábban léttön „szomjas lett’ és míg a háziasszony kiment vízért, Andrejkovics máris elemeit egy 800 forintos táskarádiót. A változatosság kedvéért éjszakai kiruccanásra indult Andrejkovics és az őt hűségesen követő élettársa. A nyíregyházi izraelita hitközséget keresték fel a szokatlan időben. A külső ajtón kulcs segítségével jutottak be, ugyanis Volácsekné korábban itt dolgozott és véletlenül maradt nála egy kulcs is. A többi helyiség ajtaját feszítővassal feszítették ki, így jutottak el egészen az irodáig. Innen két pénzkazettát és egy zsebrádiót loptak el. Andrejkovics még az éjszaka folyamán a városon kívül a pénzkazettákat felfeszítette. Az egyikben 5600 forint készpénzt, a másikban egy 24 700 forintról szóló betétkönyvet találtak. A készpénzt közösen elköltötték, a betétkönyvet pedig — gondolva a jövőre — elrejtették. A betörés után rövid időn belül rács mögé kerültek, majd a régi megszokott „kispadon” ülve hallgatták a bíróság ítéletét. Andrejkovics Mihályt 3 évi, Volá- cseknét 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Mellékbüntetésként a közügyektől 4. illetve 2 évre lettek eltiltva. A bíróság kötelezte őket az okozott kár megtérítésére is. Az ítélet jogerős. (m. f.) rejött fürdető-fertőtlenítő (DDD)-csoport tevékenységére. A katasztrófa első napjaiban fertőtlenítették a mintegy 36 ezer kitelepített szükségszállását, s a hastífuszban megbetegedettek környezetét. Ugyanilyen munka várt a KÖJÁL dolgozóira az érintett területek egészségügyi intézményeiben. Mintegy száz tonna vegyszer került ebben az időszakban a talajba a tönkrement növényvédőszer- raktárakból, így óriási munkát jelentett a kutak fertőtlenítése. 1973 márciusa fontos dátum a megyei KÖJÁL életében, átadták az új székházat az Árok utcán, amely a régi (paradox módon: fertőzésveszélyes) épület helyett végre egészséges körülményeket biztosított. Közben egy sor szervezeti változás is hozzájárult az eredményesebb munka végzéséhez, s egyre több szakember került az állomásra. Spániel, jagd terrier, orosz agár, collie, kuvasz, komondor, mudi, pumi, tacskó, német- és belga juhász, dán dog. Ez a felsorolás a laikusok számára nem sokat mond, de azok, akik vasárnap kimentek Nyíregyházán a mezőgazdasági főiskola sportpályájára, megismerkedhettek az ilyen kutyákkal. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete ugyanis nagyszabású, nemzetközi — CAC-kutyakiállítást rendezett. A CAC francia rövidítés és országos győztest jelent. Nyíregyházán legutóbb 1981-ben volt hasonló szépségverseny és most újra városunkban mérkőzhettek az állatok az első díjért. — Tavaly Debrecenben kevés, mindössze 230 kutya részvételével volt ilyen rendezvény — mondta Ács Lajos, a MEOE nyíregyházi szervezetének elnöke. — Most is hasonló érdeklődésre számíthattunk. Nagy örömünkre és meglepődésünkre írásban négyszázan, a helyszínen százan neveztek. Budapesttől Egerig, Sárospataktól Érdig, Püspökladánytól Csehszlovákiáig, számos helyről hoztak állatokat. Nemzetközileg ismert és elismert kutyatenyésztők jöttek A hőskor tizenegyes létszámától mostanára eljutott odáig a KÖJÁL, hogy csak orvos 13 dolgozik itt, s a szakképzett egészségügyiek száma 61 fő. Emellett féíszáz technikai dolgozó segíti a hatékony munkát. TUDOMÁNYOS MŰHELY A kedvezőbb körülmények kialakulásával párhuzamosan javult Szabolcs-Szatmár közegészségügyi és járványügyi helyzete. A tuberkulózis, mint népbetegség már a múlté, a rendszeres ellenőrzések hatására alig fordul elő fertőzés, nem alakul ki járvány. A megyei KÖJÁL szakemberei egyre többször jelentkeznek tudományos fórumokon, többen szereztek tudományos fokozatot, s dr. Gi- lányi Ilona személyében világhírű tudósuk is van. Gilá- nyi doktornő fedezett fel egy baktériumot, amely a Pas- teur-intézet nyilvántartásában az ő nevét viseli. Az elmúlt harminc évben megyénk közegészségügye egyenletesen fejlődik, ez pedig nem utolsósorban a születésnapját ünneplő megyei KÖJÁL dicsérete is. P. D. el. Kollonay László drótszőrű magyar vizsláit, dr. Deák Orbán komondorait, Gyarmati János jagd terrierjeit, Tisza Csaba kuvaszait, Zsíros Csaba pumijait, mudijait hozta el, hogy bemutassa az érdeklődőknek és a bírák minősítsék kutyáikat. A verseny fél 10-kor vadászkürtök jele után kezdődött. Nyolc bírói körben folyt a kutyák értékelése. Az állatokat tíz szakbíró és egy vezető bíró vette szemügyre. Hatvan bírójelölt oktatása és házivizsgája is folyt ez idő alatt. A kutyák között legnagyobb számban a németjuhász volt, mintegy nyolcvanszáz. Komondorból és kuvaszból 30—30, német dogból 20— 25 volt. Számos vizslát, bernáthegyit neveztek a versenyre. — Sok, kuriózumnak számító kutyát is elhoztak gazdáik: bobtail, lengyel hegyipásztorok, Chih-Tzu-k színesítették a mezőnyt. Egy amerikai spániel is indult a versenyen — mondta Ács Lajos. A bírók az állatok felépítését, fogazatát, szem színét, orrtükrét, szőrzetét, lábállását, fültűzését vizsgálták. Nehéz dolguk volt, hogy a fajtagyőzteseket kiválasszák. K. B. Kutyamustra (Jávor László felv.) Országos CRC kiállítás NyíregYházán Vasárnapi kutyashow
