Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

4 Kelet-Magyaromig 1984. július 22. Üdvözlő táviratok Lengyelország nemzeti ünnepén Lengyelország újjászületé­sének 40. évfordulóján Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratban kö­szöntötte Wojciech Jaruzels- kit, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkárát és Henryk Jablonskit, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsa elnökét. A távirat többek között hangsúlyozza: pártunk, kormányunk és né­pünk elismeréssel adózik a lengyel kommunistáknak és hazafiaknak, akik a megpró­báltatások idején kiálltak a szocializmus történelmi vív­mányai mellett. Szívből üd­vözöljük előrehaladásukat a konszolidáció útján és támo­gatjuk a szqcialista Lengyel- ország megszilárdítására irá­nyuló következetes erőfeszí­téseiket. ★ Apró Antal, az országgyű­lés elnöke Lengyelország új­jászületésének 40. évforduló­ja alkalmából táviratban üd­vözölte Stanislaw Gucwat, a Lengyel Népköztársaság szejmje elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT. a KISZ, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvö­zölte lengyel partnerszerve­zeteit. A hét eseményei képekben A szénbányászok után a brit kikötői munkások is sztrájkba léptek. A sztrájk következtében megbé­nult az áruforgalom a La Manche-csatorna mind­két partján. A képen: a doveri kikötő dokkja zsúfolásig megtelt várakozó teherautókkal. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára látoga­tást tett Belgiumban. A képen: a főtitkár (balról) I. Baudouin belga királlyal beszélget Brüsszelben. A Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója idején San Franciscóban tüntetést rendeztek a Ku Klux Klan fajgyűlölő szervezet ellen. Walter Mondalet választották meg az ame­rikai Demokrata Párt elnökjelöltjének (bal­ról), mellette Bert Lance, az elnökjelölt kam­pányfőnöke. 12. — Igen. uram. Azonnal in­tézkedem. Aztán újra az ügyeletet kérte. — Azonnal kapcsolja Sis­ley professzort. Meg is jelent néhány má­sodperc múlva. — Professzor. Majdnem végzetes dolog történt, ön után küldjük a Delta 12-es anyagot. Éneikül az Epszi­lont nem tudja éleszteni. — De ... — Semmi de ... — Ezt még maga sem tudta. Cselekedjék a parancs értelmében, hiszen százezrek életéről van szó. — Értettem, ezredes úr. — És ha utasítást kap. ha­ladéktalanul adja át az Ep­szilont. — Adjam át? — Azt mondtam, haladék­talanul. Eléggé világos? — Igen. de nem értem. — Nem is szükséges, pro­fesszor. Csak a parancsot kell végrehajtania. — Mi ez az újabb ötlet már megint? — kérdezte Jacobson. — Ez azt jelenti — mond­ta Dorian —, hogy a Delta 12-es kell az Epszilon élesz­tőséhez. S ha Sisley meg­kapja a parancsot, átadja az Epszilont Bergernek. — Nézze, Dorian, nem akarom minősíteni a maga ténykedését, de úgy érzem, nem a lényeges dolgokra koncentrál. Sőt. A maga he­lyében én nem hogy utána- küldtem volna Sisley-nek a Delta 12-est, hanem egyene­sen örültem volna, hogy nincs ott. Másrészt pedig rögtön parancsot adnék Scottnak, hogy indítsanak akciót az MZ ellen. — Nem kételkedem abban, hogy ön mindezt meg is ten­né, én viszont úgy döntöt­tem, hogy inkább iszom most egy frissítőt. — Az biztos, hogy kötélből vannak az idegei — mond­ta Donovan —, de egy kato­nánál így helyes. — Csak abban nem vagyok biztos, hogy ez a nagy nyu­galom eredményre is vezet — mondta Jacobson. A képernyőkivetítőn Ber­ger professzor jelent meg. — Figyelmeztetem önöket, hogy hajnali öt óra van. Azonnal indítsák útba az Ep­szilont Sisley-vel, mert kü­lönben nem ér ide időben. S az annyit jelent, hogy az ion­ágyúkat azonnal működésbe hozzuk. — Nézze, Berger — szólt Dorian —, adjon egy pará­nyi haladékot. Mondjuk két órát. Az magának semmi, de nekünk rendkívül sokat je­lent. Az Epszilon és a leírást tartalmazó dosszié nem egy helyen van. — Hagyja, ezredes, ne próbálkozzék! Az ilyen gyer­meteg kifogásokkal nem megy semmire, csak nevetsé­gessé teszi magát. — Hát akkor nincs mást tennünk, időre odajuttatjuk az anyagot. — Én is így gondoltam — mondta Berger — és ez a leg­ésszerűbb, amit ebben az esetben tehetnek. A beszélgetés befejeztével dr. Dickson kérdezte Doriant: — Komolyan gondolta, hogy belemegy ebbe? — Á, dehogyis. Nem olyan fából faragták Bergert. Csak az időt akartam húzni. — Ahogy elnézem, ez megy is magának — fakadt ki Ja­cobson. — Pedig nem bővel­kedünk benne, hanem na­gyon kevés van belőle. És egyre kevesebb. Dorian az ügyeletest kérte. — Kapcsolja Doodyt. A képkivetítőn Scott jelent meg. — Doodyt kértem — mond­ta Dorian. — A főhadnagy nincs itt — válaszolta az őrnagy. — Hogyhogy nincs? — Elindítottam, uram, az MZ felé egy programozott személyzet nélküli űrhajót és a vén mocsári teknőssel — tudja, így becézzük a Nor­ma 3-ast — őt is. — Ügyeletes! — kiáltott fel az ezredes —, azonnal kapcsolja a Norma 3-at. — Nem jelentkeznek. — Tudom, hogy hall. Doo- dy! — ordított Dorian —. azonnal forduljon vissza. Majd elbánok én magával! (Folytatjuk) A mieleei repülőgépgyár termékei Nyíregyházán is jól ismertek Az előző részben igyekez­tem bemutatni az indulás feltételeit, amik a szocialis­ta fejlődés negyven esztende­jét megelőzték itt, a rzeszó- wi vajdaságban. Visszaidé­zem: a nem gazdag, hábo­rú előtti Lengyelország kü­lönösen elhanyagolt tája volt ez a körzet. így azután mind­az, amivel ma büszkélkednek Rzeszów lakói, saját kezük és szellemük munkájának mű­ve. A párt politikája meg­valósításának eredménye. Testvér­megyénk ma Milyen is manapság a rze- szówi vajdaság? Lakóinak száma 674 ezer, akik közül minden harmadik ember vá­roson lakik. Főként a gazda­ság állami szektorában dol­goznak. Csak az iparban 86 ezren keresik kenyerüket, szemben azzal a 8 ezerrel, akik a háború utáni évben éltek az iparból. Milyen ez a mai ipar? Villamos gépgyár­tás, vegyipar, élelmiszeripar fémfeldolgozás, könnyűipar és sok más. A legismerteb­bek, éspedig nem csak az or­szágban ismertek közé sorol­ható a mieleei és a rzeszó- wi PZL Közlekedési Gépgyár. Termelőképessége és létszá­ma alapján mindkét gyárat a hazai repülőgépgyártás leg­nagyobb üzemének tartják. A rzeszówi WSK-gyár külön­féle korszerű repülőgép- és helikoptermotorok gyártásá­ra szakosodott, a mieleei gyár pedig a gépek összeszerelésé­re. Mielecben készül az évek óta legnépszerűbb és tucat­nyi országba exportált AN— 2-es mezőgazdasági és sze­mélyszállító repülőgép. A mieleei termékek legifjabb generációjának tagja a több funkciójú „Dromader” hasz­nálható mentőreoülőként, ké­szenléti járműként (pl. igaz­gatók számára), mezőgazda- sági és expressz szállítási cé­lokra is. A mieleei gyár ké­szíti az AN—28-ast is és részt vesz az IL—86-os szovjet utasszállító gép gyártásában is. Országos tekintélynek ör­vend a „Predom-Zelmer” háztartási gépgyár Rzeszów- ban. Ez az egyetlen lengyel porszívógyár. Gazdag ter­méklistáján konyhai robotgé­pek, kávéfőzők és olyan érde­kességek is szerepelnek, mint az elektromos ruhakefe és a masszírozó-, fogyasztógép. Érdemes megemlíteni szá­mos fontos üzem között a lancuti csavargyárat, vala­mint a lezajski és a strzyzo- wi építőgépgyárat, a sokolowi hajóberendezéseket készítő üzemet, a gépkocsi- és trak­torszűrőket készítő sedziszó- wi gyárat és a boguchwalai elektronikai porcelánműve­ket. Ez utóbbi készíti a nagy- feszültségű elektromos veze­tékrendszerhez szükséges ha­talmas porcelánszigetelőket. Fejlett élelmiszer­ipar A rzeszówi vajdaság igazi gazdasági ereje élelmiszer- iparában van. Tevékenységét a mezőgazdasági termékek feldolgozására alapozza. Em­lítésre méltó mindenekelőtt a rzeszówi gyümölcs-zöldség feldolgozó kombinát. A Nyír­egyházi Konzervgyáréhoz ha­sonló termékein kívül csecse­mők és gyermekek számára készülő konzervek készítésé­re is szakosodott. Egyik kü­lönlegessége a „Bobofruty” (Babagyümölcs) nevet viseli. A korszerű hűtőipart két üzem is képviseli: Rzeszów- ban és Lezajskban. A lezajski sörgyár készíti a Nyíregyhá­zán is ismert „Lezajsk- beer”-t. Jól kiépült a vajda­ságban a tejipar, a húsüze­mek és a pékségek hálózata. Ropczyceben a nyolcvanas évek küszöbén avatták fel Lengyelország legnagyobb és legkorszerűbb cukorgyárát. Az 1980—1983 közötti évek­ben, a mély válság ellenére felavatták a rzeszówi „Con- res” ruhagyárat, a „Respan” bőrgyárat és a rzeszówi ezüstfeldolgozó művet is. Ter­jeszkedett a rakszawai fonal- gyár és az „Unitra” rádió­gyár részlege. Ez utóbbi hor­dozható rádiókészülékeket gyárt. Ha ehhez hozzávesz- szük a rzeszówi „Polfa” gyógyszergyárat és még több tucat kisebb üzemeit, nyu­godtan kijelenthetjük, hogy a rzeszówi vajdaság ma jól fej­lett, sokoldalú iparral ren­delkezik. Ehelyütt jogos a kérdés: mi is történt Lengyelországban a termeléssel 1980—1981-ben? Miből adódik a válság? A fe­lelet nem intézhető el rövi­den. Legegyszerűbben szólva és a rzeszówi vajdaság ada­taira támaszkodva megálla­pítható, hogy ezekben az években erőteljesen csökkent a termelés, ami éppúgy kö­szönhető a helytelen gazdál­kodásnak, mint a nyugati im­portból származó anyagok hi­ányának, a sztrájkoknak és a gyárakban tapasztalt nyugta­lanságnak. A termelés ezek következtében egészen 1982 közepéig állandóan csökkent. Ezt követően fokozatos növe­kedés indult meg, és az idén már sikerült 5 százalékka fe­lülmúlni a válság előtti, 1979- es esztendő globális termelé­si eredményét. Ismeretes, hogy a válság előtti legjobb gazdasági év az 1979-es volt. Az Egyesült Államok szank­ciói — a lengyelországi szük­ségállapot bevezetését köve­tően — a rzeszówi vajdaság üzemeit is érzékenyen érin­tették. Lássuk ennek egyetlen példáját: a rzeszówi barom­fifeldolgozó vállalat a takar­mányhiány okozta gondok A brit kikötői dolgozók szakmai szervezetei küldött- gyűlést tartanak szombaton Londonban. Itt ismertetik an­nak a megállapodásnak a részleteit, amely a szállító- munkások szakszervezete és a munkáltatók között jött létre pénteken hajnalban, s amely a jelek szerint véget vet a miatt (mert nem volt az or­szágban baromfi) közel állt ahhoz, hogy bezárja kapuit és elbocsájtsa mintegy 500 dol­gozóját. El nem fecsérelt idők Napjainkban már nem okoz gondot nálunk a lakos­ság élelmiszerrel való ellátá­sa, bár iparcikkekből még hi­ányok mutatkoznak. A len­gyel párt- és állami vezetés az ipari termelés jelentős élénkülésére számít a gazda­sági reform bevezetése nyo­mán és a mezőgazdasági ter­melés fellendülésére olyan mértékben, hogy Lengyelor- ság elérhesse az élelmiszer­önellátást. Ezt a programot támogatják az állandóan fej­lődő szakszervezetek és a munkás önigazgatási szervek. A mind jobban dolgozó párt- szervezetek a társadalom többségének támogatását él­vezik, és ennek látványos bi­zonyítékát nyújtották a taná­csi választások eredményei. A népi Lengyelország elvi­tathatatlan 40 esztendejének eredményét jelzik a felsőfokú oktatás intézményei. Vala­mennyi a háború után léte­sült. Ma a rzeszówi Műszaki Egyetemen, a Pedagógiai Fő­iskolán, a Marie-Curie Sklo- dowska Egyetem rzeszówi ta­gozatán, a krakkói orvosi egyetem helyi tagozatán egy­idejűleg több mint 10 ezer diák tanul. Rzeszówban mű­ködik az ugyancsak a hábo­rú után épült Állami Szín­ház, a „Kacperek” Bábszín­ház, az Állami Filharmónia és az állandó Rzeszówi Eszt- rád Együttes. A rzeszówi vá­rosi nyomda- készíti a „No- winy” című napilapot, négy hetilapot és egy havonta meg­jelenő folyóiratot. Itt kerül ki a nyomdai gépek alól évente 8 millió példány könyv is. Ezekben a júliusi napok­ban mérleget vonunk Len­gyelországban az elért ered­ményekről, amelyeknek nem kis mértékben részesei a ba­ráti szocialista államok is. A számvetést nem önmagunk megnyugtatására készítjük, hanem a jövő érdekében. A szocialista jövőért. Henryk Paslawski dokkmunkások sztrájkjának Az egyezség tartalma egye­lőre ismeretlen, ám megszü­letésének hírére Felixstowe- ban, Nagy-Britannia legna­gyobb konténerkikötőjében már pénteken befejezték a sztrájkot. Doverben már ko­rábban helyreállt a teherszál­lító és személyforgalom. Véget ért a brit dokkmunkások sztrájkja Hz eredmény tekintélyes LENGYELORSZÁG NEGYVEN ÉVE ASkmtij kaimiwlti

Next

/
Thumbnails
Contents