Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-20 / 169. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. július 20. r ■ f • - ■ _F _ BB V iharos gyorsasággal kergetik egymást az események a francia belpolitikában. A hét elején lemondott a Mauroy- kormány, s a köztársasági elnök még azon melegében új miniszterelnököt jelölt ki Laurent Fabius személyében. Másnap már javában folyt az új kormány szervezése, miközben az eddigi kabinetnek négy minisztert adó Francia Kommunista Párt vezető testületé összeült, hogy megszabja a követendő politikát. Az új kormányfővel a párt vezetői még a KB-ülés előtt tárgyaltak, majd a testület levelet is küldött Fabiusnak. A válasz kézhez vétele után pedig a csütörtök hajnali órákban jelentette be az FKP vezetősége: a párt ebben az új kormányban nem vesz részt. Az indoklás néhány mondata önmagáért beszél: „Franciaország súlyos helyzetben van. A kormány, miután kezdetben fontos eredményeket ért el, módosította politikáját, ennek következtében növekedett a munkanélküliség, lelassult a gazdasági tevékenység, csökkent a dolgozók vásárlóereje. Ugyanakkor a nagytőke életképes vállalatokat szüntet meg, tömegesen bocsát el munkásokat, támadásokat intéz a szociális vívmányok, a dolgozók jogai és szabadsága ellen. A közös piaci választásokon sok francia elégedetlenségét és nyugtalanságát juttatta kifejezésre”. Nos, ebben a helyzetben a kommunisták azt várták volna el az új kormánytól, hogy baloldali hatalomnak megfelelően lépéseket tegyen a dolgozó tömegek helyzetének javítására. Olyan gazdaságpolitikával, amely közösségi beruházásokkal igyekszik gyarapítani a munkaalkalmakat, s ezekhez a vállalkozói adók növelésével teremti meg az alapokat. Ehelyett azonban a Fabius-kormány — a jelek szerint — a kemény takarékosság politikáját kívánja követni, s jelentős adócsökkentéssel próbál majd életet lehelni a gazdaságba. A kommunisták szerint így nem csökken a munkanélküliség, tovább romlanak a bérből és fizetésből élők életviszonyai, anélkül, hogy garancia lenne a gazdaság javulására, ezt a politikát nem hajlandó vállalni az FKP. Viszont nem akar utat nyitni a hónapok óta hevesen támadó jobboldalnak sem, amely a számára sikeres közös piaci választás nyomán már a baloldali hatalom megbuktatásáról ábrándozik. < ______________________/ Lutheránus Világgyűlés Budapesten Először rendezik szocialista országban a Lutheránus Világkongresszust. A vasárnap kezdődő találkozó házigazdája a magyar evangélikus egyház. A mostani helyszín kiválasztására 1980-ban került sor, a két pályázó Űj-Guinea és Magyarország volt. A magyar egyház megbecsülését tükrözi, hogy hazánkra esett a választás. A VII. világkongresszus színhelyére, a Budapest Sportcsarnokba 320 szavazati jogú delegátust, 400 megfigyelőt és hivatalos küldöttet várnak. A világtalálkozó július 22- én kezdődik ünnepélyes istentisztelettel, amelynek mintegy 12 ezer résztvevője lesz. Igehirdetője dr. Káldy Zoltán, a magyar evangélikus egyház püspök-elnöke. A szertartást, az Eurovízió egyenes adásban közvetíti. A budapesti tanácskozás központi témája a béke lesz, jelmondata: „Krisztusban — reménységgel a világért”. Mint a szervezet főtitkára, dr. Carl Mau megfogalmazta, a nyugodt, örömteli élet, a fegyverek nélküli világ mindenkié lesz. A másik központi téma a faji megkülönböztetés kérdése, amelyet a tanzániai kongresszuson is napirendre tűztek. A plenáris üléseken kívül megvitatandó 13 téma közül néhány: az információ korszakához való viszony, a gazdasági és szociális iggz- ság kérdése, szegénység és éhezés, polgári és politikai jogok a vallásszabadság előmozdítására. A budapesti kongresszuson újjáválasztják a végrehajtó bizottságot, valamint az elnökséget. A küldöttek megvitatják azt a javaslatot, hogy ezentúl minden világrészt egy-egy alelnök képviseljen. Tudományos munka a Szaljuton Szerdán, moszkvai idő szerint 23 óra 17 perckor a Szojuz T—12 űrhajó, amely előző este indult Bajkonurból, összekapcsolódott a Szaljut— 7—Szojuz—T—11 űrkomplexummal. A dokkolás ellenőrzése után Vlagyimir Dzsanibekov parancsnok, Szvetlána Szavic- kaja fedélzeti mérnök és Igor Volk kutatómérnök átszálltak a Szaljut—7-re, ahol a hatodik hónapja ott dolgozó Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov fogadta őket. A hat űrhajós közös repülésének programjában műszaki és technológiai, asztrofizikai, orvosbiológiai és más kutatások szerepelnek, valamint a Föld felszínének megfigyelése és fotózása. (Folytatás az 1. oldalról) nak — sorsuk sajátosan alakul. Üj társakat kapnak a közeljövőben: szeretnék bemutatni itt a szatmári-beregi vidék szilvafáit — a legrégebbi fajtákat is. A néprajzi gyűjteményt megnyitották a nagyközönség előtt, új látnivalóval gazdagítva a ma már sokak által látogatott és ismert települést. Megnyitót Berecz Emília környezetvédelmi titkár mondott. 10. Jacobson, az államtanács különmegbízottja türelmetlenül toporgott. — Az ég szerelmére, uraim, tegyünk már valamit. Százezrek, sőt milliók sorsa van a kezünkben, és csak itt álldogálunk, töprengünk és nem cselekszünk semmit. Mindjárt jelentést kell tennem az államtanácsnak, sőt, talán magának az elnöknek is, és mit mondjak? — Mit tanácsol, uram? — kérdezte hidegen Dorian. — Azt, hogy azonnal lőjük le őket. Be kell vetni az ionágyúkat és kész. — Az nem zavarja, hogy Lane-ék is az MZ-n vannak? — Mondtam már. Néhány embert fel kell áldoznunk a Százezrekért. — De osak akkor, ha már nincs más megoldás. — Követelem — tajtékzott Jacobson —, hogy azonnal adjon parancsot a megsemmisítésre. — De tudja, uram, hogy a robbanószerkezetet hatástalanították. — Akkor is lőni kell! Hátha valamelyik ágyú eltalálja. — Lehet, de erre semmi bizonyosság nincs. Hiszen jó műszereik vannak, tudnak manőverezni, és azt is hozzá kell tennem, hogy Berger nagy tudós. Az más, hogy a tudását rossz célokért hasznosítja, de azért a képzettségét nem lehet elvitatni. — Javaslom az államtanácsnak, hogy megbízatásától azonnal fosszák meg önt, Dorian ezredes. — Ez jogában áll — mondta hűvösen Dorian. Aztán hívta az ügyeletest. — Azonnal kapcsolja Marion tábornokot! A képernyőn föltűnt a hívott. — Tábornok, ön mint a légi elhárítás főnöke, azonnal rendelje el, hogy nagy teljesítményű űregységek szánják meg a TO, a TZ, a TS, a TV, a TR és a TP mezőket. Scotték a Juniorral már a TY mezőn vannak. Ezzel gyakorlatilag bekerítjük a TX mezőt. Az akció élesben megy, az egységek készüljenek föl az esetleges tűzharcra. — Intézkedem, ezredes. Az ügyeleteshez: — Kapcsolja az X/4-es bázis parancsnokát! — Jelentkezem, ezredes. — Azonnal hozza harckészültségbe a három YL- est! — Értettem, ezredes. Az ügyeleteshez: — A földi központi bázist* — A vonalban Lloyd őrnagy — Adjon parancsot, őrnagy, hogy Sisley professzor a Navigationnal haladéktalanul .induljon el az MZ felé. Természetesen vigye magával az Epszilont. — Értettem. Intézkedem. Az ügyeleteshez: — Adja Scottot. A képernyőn feltűnik az őrnagy. — Ugye rájött, hogy ki a páciensünk? — Ha nem tévedek, uram, Berger professzor. — Nem téved, Scott. Gratulálok az észrevételéhez, amely nyomra segített. — Köszönöm, de ezzel még nem oldottunk meg semmit. — Talán nem, de jó, ha tudjuk, kivel állunk szemben. — Várom a parancsot, ezredes! — A titkolózásnak vége. Közelítsék meg annyira az MZ-t, amennyire csak lehet. Nincs kizárva, hogy néhány bajtársának baráti látogatást kell majd tennie Berger professzornál. Scott elmosolyodott. — Nincs akadálya, ezredes. Úgyis régen láttuk már személyesen egymást. Végeztem, őrnagy. — Értettem, ezredes. Jacobson ugrott oda Dorianhoz. — Remélem, az csak fal, hogy Sisley elindult az Epszilonnal. (Folytatjuk) Testvérlapunk munkatársai írják A Visloktól a Dunáig LENGYELORSZÁG NEGYVEN ÉVE 1939. szeptember 9-én történt. Rzeszów egyik utcáján, ahonnan pár órája távoztak a lengyel csapatok, bevonult a 4. könnyű hadosztály előtt haladó motorkerékpáros járőr. A nagymotor oldalkocsijából kiugrott egy tiszt és ünnepélyesen kiáltotta: E pillanattól német uralom alatt áll a város! Kínzások, kivégzések Arról, hogy milyen lesz ez az uralom, Rzeszów lakói nagyon hamar meggyőződtek. A zsidók zaklatásával, üldözésével kezdődött. Sok zsidó élt itt annak idején. Majd letartóztatták a lengyel tanítókat és minden értelmiségit. A Lubimirskiek rze- szówi várában berendezett börtön emberek százaival telt meg — zsúfolásig töltötték a szűk cellákat. Az értelmiség és a kommunisták után, mert ők voltak a Gestapo listáján az élen, sor került a munkásokra, parasztokra és a gimnáziumi ifjúságra is. Az oswiecimi (Auschwitz) haláltáborba irányított első lengyel szállítmányban a rzeszówi gimnáziumok tanulói is ott voltak. Ök kapták az első tábori nyilvántartási számokat. Kínzások, kivégzések, a zsidók, cigányok pusztítása, utcai embervadászat, kényszermunka a Birodalomban — mindez osztályrészül jutott a rzeszówiaknak éppúgy, mint a Lengyelország más részein élőknek a hitleri megszállás öt éve alatt. És amint más városok, Rzeszów is vívta harcát a megszállóval, védekezett és pusztíotta az ellenséget. A vasutasok fegyvert zsákmányoltak a keletre indított katonai szerelvényekből, szétszedték a tankok rádiókészülékeit, rongálták az ágyúk és géppuskák závárzatát. Aknát ragasztottak a lőszerszállító vagonokra, robbanóanyagot kötöztek a mozdonyokra és a harci eszközöket szállító kocsikra. A Népi Gárda partizánjai pusztították az Ar- beitsamt-ot, benne mindazokat a dokumentumokat, amelyek a birodalmi szállítmányokról készültek. A Honi Hadsereg partizánegységei világos nappal, a német kaszárnyák oldalánál lőtték agyon a két legkegyetlenebb gestapóst: Flaschket és Pot- tebaumot, akik sok száz lengyelt kínoztak halálra. Eljött az 1944-es esztendő. Július 14-én Lvovtól keletre Iván Konyev marsall 1. Ukrán Frontjának egységei megkezdték a nagyszabású lvov—sandomierzi hadműveletet. A hitlerista front Brodów körzetében történt áttörése után, július 22-én csapataik éle elérte a San partját, 50—60 kilométernyire Rzeszówtól. A balparti hídfőállásért folytatott párnapos küzdelem után július 27-én a szovjet egységek felszabadították Przemyslt, Ja- roslawot és Przeworskot. Szabaddá vált az út Rzeszów felé. Harc a városért Július 30-án a hitlerista őrszemek távcsövükön már felismerhették a szovjet felderítő előőrsöket a Rzeszówtól keletre fekvő dombokon. Rövidesen tüzérségi párbaj kezdődött. A CO. hadsereg egységei Pavel Kurocskin ezredes parancsnoksága alatt három napig tartó ütközetet folytattak Rzeszówért. A várost közvetlenül ostromolta Mihail Grigorovics tábornok 23. gyalogos hadteste. A 4. kantemirovi páncélos gárdahadtest brigádjaival együtt délről és északról bekerítették a várost, és arra kényszerítették a németek 24. páncélos hadosztályát, a 154. tartalékos hadosztályt és más egységeket, hogy hagyják el a várost. 1944. augusztus 1-ről 2-re virradó éjszaka Alekszander Szarajev tábornok 99. gyalogos hadosztálya átkelt a Vislokon és csapást mért a visszavonuló ellenségre. Az utcai harcokban Andrijevszkij ezredes 1. ezrede tüntette ki magát. Ó lett az augusztus 2-án felszabadult Rzeszów első városparancsnoka. A lakók szívélyesen köszöntötték a felszabadító szovjet katonákat, és a velük együtt masírozó lengyel partizánokat, akik ugyancsak alaposan a Wer- macht tudomására hozták a város körüli mezőségen, hogy jelen vannak. A magyar olvasó megkérdezheti: — Vajon mennyiben érint engem a távoli Rzeszów felszabadítása? Mi köze van a Visloknak a Dunához? Bizony van köze. A Rze- szówot felszabadító 99. szovjet hadosztály rendkívül érdekes taktikai egysége volt a Szovjet Hadseregnek. 1941. június 22-én, amikor a németek Rzeszów alól váratlanul lecsaptak Przemyslre és elfoglalták a várost, a 99. hadosztály egy nappal később kizavarta, átkergette őket a San bal partjára és néhány napon át tartotta Przemysl városát. Csak egy június 28-i parancsra vonult vissza innen. A breszti erődön kívül ez volt az egyetlen ilyen eset, határmenti város védelmében. A 99. hadosztály ekkor megkapta az annak idején még ritkaságszámba menő Vörös Zászló Érdemrendet. Rzeszówtól Csepelig És lám, hosszú évek harcai, visszavonulások és támadások után a 99. hadosztály visszatért a San vonalához, Przemysl körzetébe, majd felszabadította Rzeszó- wot és környékét. 1944 szeptemberében pedig az egész 23. hadtesttel együtt bevago- nírozták és hatalmas kerülő- útón — Ukrajnán és Románián át — átszállították az egységet Magyarországra. Ott pedig novemberben részt vett a magyar főváros, Budapest ostromában. A Wehrmacht és az SS egységeivel verekedett, 1944 decemberében ott volt Pestért, a Cse- pel-szigetért folyó harcokban, Érd és Ercsi körzetében átkelt a Dunán. És Éppúgy, mint a rzeszówi Wislokot, most a csepeli Dunát szelte át elsőként K. Andrejevszkij ezredes 1. gyalogos ezrede. Érdemes megemlíteni, hogy a Rzeszówért küzdő 23. hadtest katonája volt a Budapestnél is harcoló Ólja Osztyapenko százados, akit a hitleristák, mint parlamentert álnok módon meggyilkoltak Budafoknál. Ilyen utak vezették el a szovjet katonákat a Dnyepertől a Sanon és a Wislokon át a Dunához. A 99. hadosztály felszabadító küldetése a távoli Rzeszówban kezdődött (mert ez volt az első város, amelyért a Szovjetunió határain túl harcolt) és folytatódott az önök szép és a mi szívünkhöz közelálló hazájában. Witold Szymczyk A Rzeszówért vívott csata vázlata ASiomn MM
