Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. július 20. A nagy cserkészi „Tirpák” népdalkor. (Cs. Cs. felvétele.) Három hét tánc Három táncostábor nyílik megyénkben az elkövetkező három héten. Július 23-tól a Megyei és Városi Művelődési Központban gyermekeket és felnőtteket tanító néptáncok­tatóknak, valamint felnőtt néptáncosoknak kezdődik to­vábbképzés, melyen közel öt- venen vesznek részt — egye­bek között hagyományőrző együtteseink tagjai is. A cél ugyanis az, hogy ne koreog­ráfiát, hanem eredeti anya­got sajátítsanak el, melyet egyéniség szerint lehet imp­rovizálni. Ezúttal eredeti me­zőségi, méhkeréki és szatmá­ri tánclépéseket tanít Gaál András, a népművészet if­jú mestere és Dede Zoltán néptáncművész. Ennek végeztével a C-ka- tegória megszerzésére jelent­kezett táncoktatók tanfolya­ma következik, azután pe­dig a formációs táncosok találkoznak az ugyancsak egy-egy hetes táborokban. Csak 30 éven aluliaknak Munkásfiatalok szavalóversenye Nincsenek arra vonatkozó hiteles adatok, hogy vajon a munkásfiatalok milyen gyakorisággal mélyednek el egy-egy ódar, elégia olvasásá­ban, tény azonban, hogy szavalóversenyeken lehet időnként hallani fizikai dol­gozóktól is szépen értelme­zett verseket. Most itt az alkalom, s ha­marosan kiderül, milyen nép­szerű a szépirodalom az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Házában ugyanis várják a verseket szerető munkásfiatalokat-a most in­duló vers- és prózamondó versenyre A versenyzőknek a jelentkezéstől kezdődően folyamatosan segítséget nyúj­tanak a felkészüléshez, hogy az októberben kezdődő me­gyei válogatóig csiszolhassák hangsúlyukat, kiejtésüket. Feltétel, hogy a két előadan­dó mű közül az egyiknek SZOT-díjas alkotó legyen a szerzője. Ajánlójegyzéket a tájékoztatóval együtt a nyír­egyházi Tanácsköztársaság téri irodaházban kapnak az érdeklődők. Péntek: este fél kilenctől láthatja a közönség a mű­velődési ház Bessenyei-szín- körének előadásában a sza ­badtéri szúrnád rózsakertjé­ben Kisfaludy Károly: Csa­lódások című vígjátékát. A főbb szerepeket Berki Antal, Horváth István, a Móricz Zsigmond Színház tagjai és Lakatos István, a miskolci Nemzeti Színház tagja játsz- szák. Szombat: ismét a Csalódá­sokat tekinthetik meg az ér­deklődők. Vasárnap: délután hat órá­tól a város ifjúsági klubjai­nak tagjai találkoznak a ka­marateremben. Este kilenc­kor a szabadtéri színpadon Helló, anyuci! címmel a Te­lepódium műsorából ismert kabaréösszeállítás előadó! lépnek közönség elé, például Boncz Géza és Lehr Ferenc. Hétfő: folytatódik a Zené­lő udvar-sorozat a rózsakert­ben Ezúttal a Musioa Aurea trió műsora nyújt áttekintést az antik görög zenétől nap­jaink muzsikájáig. Tarján: Tóth Ida — cimbalom. Vág: László — fuvola és Hepke Péter — zongora a trió tag­jai. Előadásukban klassziku­sok és magyar szerzők művei és népzenei feldolgozások csendülnek föl. Szerda: a Kisvárdai Vár­színház jön vendégségbe a megyeszékhelyre. Műsorukon az idei premierdarab, A kö­lyök című zenés vígjáték sze­repel este fél kilenctől, a szabadtéri színpadon. Schmidt Sándor kiállítása Jóleső érzéssel szemlélhettük a tévé keddi híradójában a tudó­sítást Schmidt Sándor, a Vásá- rosnaményban élő fafaragó népi iparművész kiállításáról, melyet a váci művelődési házban lát­hat a közönség. Ismerősként fe­dezhettük föl egyik-másik farag- vanyt, táblaképet, melyek itthon, a megyében mar szerepeltek ki­állításén. A mostanihoz hasonló nagyságrendű és jelentőségű esemény volt korábban a Ma­gyar Néprajzi Múzeum meghí­vására a bemutatkozás, legutóbb pedig a BNV nagyközönsége is­merkedhetett meg az ékrovásos mintákkal. Vácott, az idegenfar galmi főszezonban siker várha­tó NYELV, NÉPRAJZ, ÉLŐVILÁG Olvasótábor Ibrányban ötven felső tagozatos gyermek előtt tárja ki ka­puit az olvasótábor Ib­rányban, a Tisza-parti út­törőtáborban. Gazdag, változatos program várja itt a könyvbarátokat. A gyerekek előadásokat hall­gatnak meg többek között anyanyelvűnk fejlődésé­ről, megyénk természeti értékeiről, ritka állatairól és növényeiről, megis­merkedhetnek e táj sajá­tos néprajzi értékeivel és érdekességeivel, tájéko­zódhatnak a honismereti­helytörténeti kutatómun­kában. Gondoltak a tábor szer­vezői a kikapcsolódásra is, ezért sok játék, zene és kirándulás szerepel a programban, például a. szabolcsi műemlékek, a ti- szaberceli Bessenyei-em- lékház, az ibrányi helytör­téneti gyűjtemény megte­kintése. A tábor július 25-től augusztus 2-ig tart. Kocsis-koncert Mátészalkán Világhírű művész koncert­jén részt venni, á korábban csak a tévéből látott-hallott produkciónak szemtanúja lenni mindig kivételes él­mény. Ezt kínálja most a közönségnek egy hangver­seny, mely Mátészalka, de az egész megye kulturális életé­nek valószínűleg emlékezetes és kiemelkedő eseménye lesz. Július 23-án, hétfőn este hét órai kezdettel Nyári zenés randevú címmel Kocsis Zol­tán Kossuth-díjas zongora- művész játszik a városi ta­nács házasságkötő termében. Várszínházi esték A hét végén három alkalommal lépnek közön ség elé a Kisvárdai Vár­színház társulatának tag­jai. A Ludovico Dolce mű­véből készült zenés vígjá­tékot A kölyök címmel Halasi Imre vitte szín­padra. Az új bemutató­darab előadásai péntek szombat és vasárnap este fél kilenckor kezdődnek. 0 futballvilágban jelentős esemény a játékos pá­lyafutása alatt, ha egy- egy mérkőzésen a gól­lövésben mesterhármast ér el. Az államhatár őrizetében Is ritkán fordul elő. hogy három határsértőt fogjon el egy jár­őr. Ez történt Tóth Kálmán őr­vezető esetében is, aki a Sza­mos menti őrs kollektívájá­nak tagja. A civilben vendég­látó szakember 1984. február 28-án vonult be Nyírbátorba a határőrséghez. Siklóson elvé­gezte az őrsellátói tanfolyamot, majd a Szamos menti őrsre Ifz é» alatt 60 ezer kilométer Miért áll a mozgólépcső? Nap mint nap emberek ezrei fordulnak meg Nyír­egyháza nagyáruházaiban. Naponta használják az ott működő mozgólépcsőket. Ezek sajnos igen sokszor rosszak, nem működnek. A Nyírfa Áruházban most sem jár az egyik. Az első és má­sodik emelet közötti utat kénytelen mindenki a saját lábán megtenni, ez a szakasz immár két hónapja nem üzemel. — Miért nem jó a lépcső? — A Nyírfa Áruházban a mozgólépcső jó, azonban a tízévenkénti kötelező kar­bantartást végezzük. Ezt ír­ja elő az Építőipari Minőség- vizsgáló Intézet — válaszolja Hargitai Tibor üzemeltetési vezető. — A javítást a KER- SZOVA, a Kereskedelmi Szolgáltató Vállalat végzi. Az áruház eredetileg két hónap­ra tervezte a két mozgólép­cső felújítását, javítását. A cég azonban csupán egy sza­kasz javítását végzi el ennyi idő alatt. Mivel közeleg a nagy nyár végi, őszi szezon, ezért a másikat csak januárban kezdik átvizsgálni. A kar­bantartás a további baleset- mentes és biztonságos közle­kedést teszi lehetővé. Megne­hezíti viszont a munkálato­kat, hogy alkatrészt nem le­het kapni. Csupán a kisné- medi termelőszövetkezet vác- hartyání melléküzemága gyárt megfelelő részdairaibo kát. A mozgólépcső megérett a karbantartásra. Állapota ko­rának megfelelő, de a tíz évi üzemben kissé elhasználó­dott. Ez idő alatt közel há­romezer napot járt, átlago­san napi 10 óra hosszan. Óránkénti kétkilométeres se­bességnél egy évtized alatt mintegy 60 ezer kilométert járt meg. Ennyi idő és kilo­méter után ráfér a javítás. A Nyírfában a mozgólépcső tehát nem rossz, csak a vá­sárlók érdekében biztonsá­gosabbá. továbbra is üzeme­lővé kívánják tenni. K. B. Díszkosarak Nyírderzsröl Kosárfonó üzemet rendez be a nyírderzsei nők foglal­koztatására a nyírcsászári- nyírderzsei közös tsz. A má­tészalkai háziipari szövetke­zet részlegeként működő kis üzemben húszán kezdték meg a betanulást. A méretre vágott vesszőt a kosár fenekétől fonják. Készülnek a díszkosarak, amelyekbe ajándékok kerülnek majd. (Jávor László képriportja.) Mesterhármas a határon Tóth Kálmán őrvezető Mézes nevű kutyájával került. Az őrs kollektívájába hamar beilleszkedett, beválasz­tották a KISZ-vezetőségbe. Mint gyakorló őrsellátó szolgálati feladatát példamutatóan látja el, fegyelmezett, tisztelettudö és szerény. Többek között en­nek is köszönhető, hogy ami­kor június hónap végén az egyik nap hajnalán Mézes ne­vű kutyával indult okmányel­lenőrző szolgálatba, a hajnali sötétben a Csegöld—Zajta—Ha­lastó elágazásnál — a terep alapos szemrevételezése után — kiválasztotta szolgálati he­lyét, Szolgálati Ideje alatt két személygépkocsit és két mo­torkerékpárt igazoltatott, de az utazók okmányai rendben vol­tak. Teltek a szolgálati órák és már arra gondolt: eltelt egy csendes, eseménymantes szol­gálati nap is. Nem így tör­tént. Amikor már világosodott, a szolgálati helye melletti árokból — ahol álcázta magát — arra lett figyelmes, hogy három személy közeledik a határ menti töltés felől. Meg­várta, míg az útelágazáshoz érnek, majd igazoltatásra szó­lította fel őket. Rövid kikér­dezés után elmondták, hogy csengeri lakosok és Fehérgyar­matra akarnak utazni a reg­geli busszal, nagynénjükhöz. Mivel fiatalok voltak, meg­kérdezte őket: hányadik osz­tályos tanulók, az egyik azt válaszolta, hogy kilencedik osztályos. Ekkor jött rá, hogy határsértőkkel áll szemben, Romániában ugyanis az álta­lános iskola tízosztályos. Ez­után határozottan cselekedett, a három fiatalt az árok szé­lén leültette és a kutya segít­ségével vigyázott rájuk. Nem­sokára megérkezett az ellen­őr, Motruk István főhadnagy, az őrs poliUkai helyettese, aki átvette a három fiatal határ­sértőt és beszállította őket az őrsre. A kihallgatásuk során Szi­lágyi Attila István 10. osztá­lyos, Máté Károly és Mandra Miklós 9. osztályos tanulók őszinte, beismerő vallomást tettek. Elmondták, hogy Szat­márnémetiben laknak, román állambolgárok. Mindhárman in ... i i í Ügyelet (?) ■■ Ö sszeverte a drótokat a szél — zárlat, áramszünet követ­kezett a Nyíregyháza kül­területén fekvő kis utcá­ban. A házához érkező au­tós máris fordul vissza, hogy megkeresse a legkö­zelebbi telefont. „Igen, kérem, még ma este ki­megyünk, megjavítjuk...” — hangzik a TITÁSZ ígé­rete az ügyeletről este fét hétkor. Kilenc óra tájban türel­metlenek a tanya lakói. Olvad a' mélyhűtő, nem működik a szivattyú a kútban, még jó, hogy- hét­főn nincs tévéműsor... A bejelentő újra kocsiba ül. ezúttal már a TITÁSZ- székházig hajt. Két férfiú üldögél békésen az ügye­letén. „Jő, kérem, máris utánanézünk — lapoz­gatnak a nagy könyvben. Aztán szigorúan ránéznek a panaszosra: „emberünk kint járt, minden rend­ben!” A tisztelt fogyasztó el­hűl. Senki sem járt ott, áram nincs! — magyaráz­za. Mutatják neki a be­jegyzést, mely szerint a hibát elhárították. Aki beírta már lelépett, ki­lenckor lejárt a szolgála­ta. A panaszos vérnyomá­sa — és ezzel együtt a hangereje — emelkedik. Nincs áram, értsék meg, nem járt ott a kollégájuk. Különféle fenyegetőzé­sek után kegyeskednek egy kissé utánajárni. Te­lefon ahhoz a bizonyos kollégához. „Kérlek szé­pen, voltál kint... ? ... Nem fért bele már az idődbe? Aha ... hát igen..,, no, jó pihenést.. Fejcsóválás. A kolléga egy kicsit — no, nem csalt, dehogyis — szabály­talan volt a szolgálat át­adásakor. Máris megyünk! ...Ég a reflektor a ta­nyai villanyoszlop alatt, kúszik a szerelő, percek dolga az egész. Munkájuk végeztével kedélyeskedve beülnek az autóba. Egy asszony fut oda hozzájuk, kezében agy villanyégőt szorongat. „Legyenek szí­vesek, ha már itt vannak, kicserélni azt az utcai égöt — mutat a magasba — jó ideje nem ég már. Itt a körte hozzá ... Na­gyon kérem, másszon már fel!” A szerelő — aki ügyeletes reggelig' — vi­gyorogva behúzza a ko­csiajtói, és egy semmit­mondó megjegyzés után gázt ad ... (tárná völgyi) ^ ___I------------------------------------------v rendezetlen családi körülmé­nyek között élnek, szüleik el­váltak, a családban nem fog­lalkoznak megfelelően velük. Elhatározták, hogy horgász­felszereléssel álcázva magukat megközelítik a román—ma­gyar államhatárt, majd Illegá­lisan átszöknek Magyarország­ra. Mivel személyi igazolvánv- nyal nem rendelkeznek, meg­beszélték, hogy ha majd ma­gyar területen Igazoltatják őket, letagadják román állam- pargárságukal és magyar ha­tár menti településekre fognak hivatkozni. Az órájukat is en­nek igazolására, magyar időre állították be. 1984. június 21-én, mivel az iskolában nem volt tanítási nap, lakhelyükről horgászfel­szereléssel indultak el Lázárig autóbussszal, onnan gyalogosan Peleskén keresztül a halastó­hoz mentele, amely közvetlen az államhatár közelében terül el. Sötétedés után átlépték a román—magyar államhatárt. A sötétben Zajta és Rozsály szélét érintve a vasúti átjárón keresztül felmentek az árvíz­védelmi töltésre, ahol egy szé- nacsomóban megpihentek, majd folytatták útjukat a cse- göldi halastó felé, ahol az út­elágazásnál a járőr elfogta óikét. * Tóth Kálmán őrvezető szol­gálatának éber ellátásáért, ha­tározott intézkedéséért és a három határsértő elfogásáért 6 nap jutalomszabadságot ka­pott. Fekete Lajos ________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents