Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

4 Kelet-Magjrarorsiág 1984. július 19. Új­zélandi üzenet w’r j-Zéland politikai j élete a bizonyság arra, hogy egymás­tól nagyon messze eső földrészek és népek min­dennapjait mennyire ha­sonlóvá tehetik a világpo­litika időszerű gondjai. Mielőtt a kis óceániai szi­getországban megtartot­ták volna a fordulatot ho­zó törvényhozási választá­sokat, s mielőtt Shultz amerikai külügyminiszter ide látogatott volna, az új-zélandiak tömegméretű tüntetéseken fejezték ki aggodalmukat országuk nukleáris fenyegetettsé­ge miatt. Az európai szem­lélő úgy gondolná: távol a világpolitika erőközpont­jaitól, az ütközések lehet­séges színterétől, mi okuk lehet az új-zélandiaknak a nyugtalanságra? Márpedig a választáso­kon győztes Munkáspárt, amely a konzervatívok ki­lencéves uralmának vetett véget, nem utolsósorban a lakosság tömeghangulatát aknázta ki, amikor prog­ramjának középpontjába állította: ki kell tiltani az atommeghajtású és nukle­áris fegyverrel fölszerelt hajókat az új-zélandi ki­kötőkből. Hogy a győztes pártvezér, Lange valóra váltja-e majd ígéretét, megjósolhatatlan. Annyi azonban bizonyos, győzel­me enélkül nemigen kö­vetkezhetett volna be. Az egész új-zélandi vá­lasztási küzdelemben, ha nem is perdöntő, de fon­tos helyet foglalt el a kis szigetország részvétele az ANZUS-ban (Ausztrália, Üj-Zéland és az Egyesült Államok katonai csoporto­sulása). Lange programjá­ban legfőbb külpolitikai törekvésként fogalmazó­dott meg egyfelől ennek a szerződésnek a felülvizs­gálata, másfelől az egyol­dalú amerikai orientáció módosítása. Mindemellett nem teljesen megalapo­zatlanok a kételyek, hogy a szigetország új vezetése valóra váltja-e majd ígé­reteit. S ez nem pusztán a sze­mélyes szándékokon mú­lik. Űj-Zéland, mint kis nemzet, erősen függ veze­tő tőkés partnereitől, Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól. Ab­ban pedig nincs okunk ké­telkedni, hogy Washing­ton minden követ meg­mozgat majd regionális érdekeinek és pozícióinak megőrzéséért. Shultz egy lélektanilag érdekes pilla­natban tartózkodott az új- zélandi fővárosban; a ha­talomváltás óráiban. Lán­géval folytatott legelső megbeszélésén annak a re­ményének adott hangot, hogy a győztes Munkás­párt megváltoztatja majd álláspontját az atomfegy­verekkel felszerelt ameri­kai hadihajók látogatása ügyében. Tulajdonkép­pen volt is oka a megle­hetősen optimista nyilat­kozatra, mert Lange, már győztesként, de még hiva­talának elfoglalása előtt, megerősítette országa el­kötelezettségét az ANZUS mellett. Lehetséges, hogy a Munkáspárt külpolitikája a következő választásokon a konzervatívok kezében lesz ütőkártya? Franciaország—kormány nélkül Pierre Mauroy volt minisz­terelnök szerdán délután át­adta a miniszterelnöki teen­dőket utódjának, Laurent Fa- biusnak, miután a volt és az új kormányfő előzőleg együtt ebédelt a Hotel de Matignon- ban. Az új kormány megalakítá­sa még folyamatban van, az AFP francia hírügynökség ér­tesülése szerint várhatóan csak csütörtökön hozzák nyil­vánosságra az új kabinet ösz- sze tételét. Laurent Fabius miniszter- elnök szerdán délután meg­beszélést folytatott Lionel Jospinnel, a Szocialista Párt első titkárával. Jospin — még a megbeszélés előtt — a fran­cia televíziónak adott nyilat­kozatában kijelentette: az új kormány megalakítása nem jelent irányváltozást a politi­kában vagy a gazdaságpoliti­kában. Jospin szerint a kor­mány politikájában továbbra is a folyamatosság főg érvé­nyesülni, csak a személyek változnak. 20 kilogramm heroint foglalt le a hongkongi rendőrség. A lefoglalt kábítószer értéke 7,6 millió dollár. Három személyt letartóztattak. Ez eddig a legnagyobb fogás Hongkongban. (Folytatás az 1. oldalról) olyan feladatokat határoztak meg, amelyek biztosítják a kiesett munkaidő pótlását. Vagyis voltak (vannak) tar­talékok, még kiaknázatlan lehetőségek. Kiemelt szerepet kapott az előre elkészített programok­ban az anyagmozgatás éssze­rűsítése és gépesítése. Így a Nyíregyházi Vasipari Szövet­kezetnél a kazángyártásnál vezetnek be egyszerűbb munkafolyamatokat. Nem el­hanyagolandó az ötnapos munkahét ellenére a folya­matos munkavégzés érdeké­ben tett intézkedések sem. A Kisvárdai Vas- és Gép­ipari, a Nyíregyházi Vasipa­ri és Elekterfém Szövetkeze­tekben például a javításokat, karbantartásokat üzem-, illetve munkaidőn túl szeretnék elvégezni gmk-k és szakcsoportok bevonásával. A Nagykállói Vasipari Szö­vetkezetnél a munkaverseny­ben látnak mozgatóerőt. A Nyíregyházi Háziipari Szö­vetkezetben textilalapanyag- bevizsgáló gépet helyeztek üzembe. A folyamatos mun­kavégzést segíti. Egy újítás pedig a minimálisra csök­kenti az automata síkkötőgé­peken az üzemzavar miatti állásidőt. A szolgáltatás fo­lyamatossága érdekében a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezetnél a hatnapos nyitvatartás biztosítására a szabadna­pokat váltakozva adják ki a dolgozóknak. A RAFAFÉM-nél a betanítás színvonalának emelésével csökkentik a kezdő dolgozók begyakorlási idejét. Valamennyi intézkedés a termelés színvonalának és mennyiségének növelését je­lenti. Űgyis mondhatnánk, a szövetkezetekben rugalma­san alkalmazkodnak a helyi és a népgazdaság igényeihez. Ez pedig jó a dolgozóknak, s jó az országnak is. Ezek után rnár csak dolgozni kell. Sipos Béla A VIETNAMI KP KB-PLÉNUMA Ülést tartott a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen első­sorban a népgazdaság irá­nyítási rendszerének tökéle­tesítéséről volt szó. A részt­vevők kiemelték a Szovjet­unióval és a KGST többi tagországával való együtt­működés továbbfejlesztésé­nek szükségességét a KGST- tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásán elfo­gadott határozatok alapján. EGY HOLLAND VAROS NUKLEÁRIS TILALMA ELLEN A holland kormány hatá­lyon kívül helyezte Helle- voetsiuis városka arra vonat­kozó tilalmát, hogy területén keresztül nukleáris fegyvere­ket szállítsanak. A kormány a helyi hatóságok januárban hozott döntését a „nemzeti érdekekkel ellentétesnek” nyilvánította. ÜJ FŐTITKÁR A NEMZETI ÜJJASZÜLETÉSI MOZGALOM ÉLÉN Jerzy Jaskierniát válasz­tották meg ismét a Lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászüle- tési Mozgalom (PRON) főtit­kárává. Jaskiernia 1950-ben született, 1970 óta tagja a Lengyel Egyesült Munkás­pártnak, 1982-ben a KB tag­jává választották. 1983-ban a PRON országos tanácsának tagja lett. KÍNAI—MOZAMBIKI TANÁCSKOZÁS Pekdngben szerdán meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Csao Ce-jang, a kínai államtanács elnöke és Samo- ra Machel mozambiki köz- társasági elnök között. A kétoldalú kapcsolatok hely­zetén kívül számos nemzet­közi kérdést is megvitattak. Machel kedden érkezett hi­vatalos baráti látogatásra a kínai fővárosba. Porró drót Fürgébben ugrik a vörös róka zigorú titoktartás és így titokzatosság ve- szí körül — jófor­mán üzembehelyezése, 1963 augusztusa óta, A „forró drótot” sokan úgy képzelik el, hogy Moszkvában és Wa­shingtonban a két nagyha­talom elnökének kezeügyé- ben ott áll egy-egy piros te­lefon, elég csak a hallgatót felemelni... A valóság ennél próza­ibb: távközlési műholdrend­szerek és rádió-összekötte­tések végállomásaként a két fővárosban egy-egy kulcs- fontosságú kormányépület biztonságos szobájában áll a „forró drót” nevet viselő telexgép. A két masina, amelyet a nap 24 órájában kezelőkből, műszakiakból és a legkiválóbb tolmácsokból álló kis csapat vesz körül, szükség esetén megbízható­an — de eddig csak percen­ként 67 szavas sebességgel — továbbította az angol, il­letve orosz nyelvű üzenete­ket. A vonal mindig „él” és lehetőséget nyújt kétoldalú beszélgetésre, s a kezelők mindkét oldalon késlekedés nélkül és pontosan teremte­nek kapcsolatot a címzet­tekkel. Huszonegy év már való­ságos történelem. A közvet­len vonal létesítésének gon­dolatát az amerikaiak ve­tették fel 1962. április 4-én a genfi leszerelési értekez­leten. A gondolatot szovjet részről bizonyos fenntartás­sal fogadták — hangsúlyoz­va, hogy az legfeljebb az el­sősegély szerepét töltheti be, nem tekinthető leszerelési intézkedésnek, amire pedig égető szükség van. E fenn­tartások ellenére (a kubai válság után) a Szovjetunió elfogadta a javaslatot, s az 1963 márciusában és áprili­sában lezajlott érdemi tár­gyalások után június 20-án Carapkin szovjet és Stelle amerikai leszerelési főmeg­bízott Genfben aláírta a megállapodást. A vonalon minden nap több, ilyesfajta mondatot adnak le: „A fürge vörös róka átugrott a lusta kutya hátán” — ezek azonban csak a rendszer működésé­nek ellenőrzésére szolgáló kódok, mivel például a fen­ti angol szövegben az ábécé minden betűje előfordul. A rendszer alkalmankénti üze- ' nettovábbító, válságkezelési i használatáról legfeljebb : találgatások keringenek, hi- \ szén éppen az a lényege, ■ hogy a két nagyhatalom közvetlenül és bizalmasan >;■ érintkezhet rajta rendkívüli esetekben. Ügy mondják, hogy az 1967-es közel-keleti háború idején Koszigin ak- : kori szovjet miniszterelnök és Johnson elnök ezen az úton váltott üzenetet; 1971- ben az indiai—pakisztáni válság idején, majd az 1973 októberi, újabb egyiptomi— izraeli háború napjaiban kopogott (állítólag) ismét a gép. Egyes amerikai forrá­sok szerint 1980 — Reagan elnök beiktatása — óta nem továbbított politikai üzene­tet a forró drót, de hivata- i losan erről sem nyilatkoz­tak. Az első műszaki változ­tatást, a kábeles összekötte­tés műholdas kapcsolattal való kiegészítését, egy külö­nös incidens nyomán hatá­rozták el. Az történt, hogy ? egy finn traktoros ekéjével egyszerűen kiszántotta a kulcsfontosságú kábelt. Ez- \ után (1971-ben) írta alá Gromiko szovjet és Rogers } amerikai külügyminiszter a megállapodást két, távköz­lési műholdak beiktatásával ; kiegészített csatorna létre­hozásáról. enki nem vitatja, sem ** a műszakiak, sem a ' ^ politikusok, hogy az­óta a berendezés ismét rá­szolgált a korszerűsítésre, a „fürge vörös róka” már na­gyon is lassúnak tűnt a hírközlés mai lehetőségei­hez képest. S bár a közvet­len vonal ezentúl — a ked- ; den Washingtonban aláírt megállapodás nyomán — jó­val többet tud majd (egy másodperc alatt akár egy gépelt oldal terjedelmű sző- , veget, sőt grafikonokat és térképeket is képes lesz to­vábbítani a korszerűsítés után), érdemes felidézni Ca­rapkin szavait, amelyek 1963-ban, az ünnepélyes alá­íráskor hangzottak el, s má­ig sem avultak el. Remél­hetőleg — mondta akkor a szovjet diplomata — a béke fennmarad a földön és így nem lesz szükség e távíró­vonal igénybevételére. 9. Pontosan éjfélkor Dorian fölszólt az ügyeletesnek, hogy próbálja hívni az MZ-t. Majdnem mindenki a köz­ponti vezénylőteremben volt, csak Lacombe űrbiológus dőlt le néhány percre. — Az MZ nem jelentkezik, ezredes úr — szólt le az ügyeletes. — Próbálja csak újra meg újra, talán alszanak. Mindenki Doriant figyel­te, s többen is kérdezni akar­tak tőle valamit. De erre már nem került sor. — Itt az MZ — mondta az ügyeletes, s egy álarcos fér­fi tűnt fel a képernyőn. Nem lehetett látni az arcát, de valahogy mégis érzékelni le­hetett, hogy elgyötört és fá­radt. Dorian felmérte, aztán megszólalt: — Nem önnel akarok be­szélni, szóljon Berger pro­fesszornak. Mindenkin a döbbenet lett úrrá, de az ezredes újra megismételte: — Nem érti? Azonnal szól­jon Berger professzornak. Az alak eltűnt, helyette egy másik álarcos tűnt fel. — Itt nincs semmiféle Ber­ger. — De igenis van — vágott közbe Dorian. — Maga az. Hiába próbálta elváltoztatni a hangját, már a múltkor is gyanús volt nekem. Most pedig már tudom, hogy va­lóban ön az. A gégeműtét következtében megsérültek a hangszálai és a hangján ez maradandó elváltozást oko­zott. — Itt nincs semmiféle ... — Hagyja abba, Berger! Ne próbáljuk megtéveszteni egymást, nem vagyunk gye­rekek. Ezért most arra szó­lítom fel, hogy azonnal tér­jen vissza hazájába, ahol természetesen bíróság elé ál­lítjuk az elkövetett bűneiért. Enyhítő körülménynek szá­mít, ha megbánó magatartást tanúsít. Egy fél óra múlva je­lentkezzék. Dorian ezredes vagyok. — Maga őrült, miket beszél összevissza — hallatszott va­lahonnan messziről, de Dori­an a maga részéről befejezte a beszélgetést. Néhány másodperces der­medt csend következett. Donovan korholó szavak­kal mondta: — Csúnyán átvert minket. Mindannyian Larryra gya­nakodtunk és maga tudta, hogy a háttérben Berger áll. Igazán nem volt szép. Dorian mosolygott. — Tulajdonképpen nem is én jöttem rá először, hanem Scott. Illetve sejtette, de már biztos vagyok benne, hogy ő is tudja. — Talán túl naivnak tű­nik a kérdésem —1■ mondta dr. Dickson —, de mi az elő­nyünk abból, hogy most már tudjuk, hogy ez az ember Berger professzor? Ettől függetlenül a fenyegetés csak fenyegetés, és a? ionágyúk olyan veszélyesek, mint vol­tak. — Nem teljesen osztom a véleményét, doktor — kap­csolódott be Hum prey tábor­nok. — A leleplezéssel az el­lenség soraiban zavar állt be. Ez pedig idegességhez, sok esetben kapkodáshoz ve­zet. Másrészt a kezdeménye­zés már nem egyértelműen az ő kezükben van. Mindez azt jelenti, hogy pozíciónk valamelyest javult. — De uram — esett két­ségbe dr. Dickson —, nézzen az órára! Mindjárt fél egy, és még nem tartunk sehol sem. Jó, most már tudjuk, hogy az alak Berger, de még nincs semmi ötletünk, semmi elképzelésünk. Mi lesz ebből, ha még csak itt tartunk? — Nos, a helyzet továbbra is rendkívül veszélyes — vá­zolta Dorian. — Az is biztos, hogy még nincs kialakult javaslatunka helyzet megoldására. De az ellenséget folytonosan zavar­ba kell hoznunk, tudatnunk kell vele, hogy előbb-utóbb megtaláljuk a hatásos ellen­szert. Lacombe szólalt meg: — Tulajdonképpen ki ez a Berger? — Nos, véletlenül ezúttal nem szükséges a számítógé­pes elemzőközponthoz for­dulnunk — mondta Dorian —, mert magam is személye­sen találkoztam vele. Mint tudják, utoljára a Santilla parancsnoka volt. Előtte az Epszilon-program egyik ve­zetője. Miután azonban a munkatársaival összeférhe­tetlen volt, és túlzottan kar­rierista, vezetői döntés alap­ján kivonták innen, és a San- tillára helyezték. Először fe­délzeti mérnök volt, majd ké­sőbb parancsnok lett. — S úgy tűnt, hogy meg­bánta bűneit? — Valószínűleg. — És a Santilla eltűnése­kor ezért gondoltak az irá­nyítóberendezés hibájára? — Bizonyára... — Bár erről már én nem tudok töb­bet, mint Önök. — A vonalban Berger pro­fesszor — szólt az ügyeletes és egy ötven körüli férfiarc jelent meg a képernyőn. Szú­rós szemű, csapzott hajú, ide­ges ember tekintett rájuk. — A dolgok lényegén mit sem változtat, hogy megtud­ták, ki vagyok. Nevetésre fakadt. — A másodpercek ezredré­sze alatt szétbombázzuk az átkozott parlamentjüket, ha nem szállítják idejében ide az Epszilont és a vele kapcso­latos dossziét. Természetesen Sisleyvel — egykori kollé­gámmal együtt. Mert nekem jogom van az Epszilonhoz. Évekig dolgoztam rajta, amíg ki nem vettek azok az átkozottak a kutatócsoport­ból. Akkor határoztam el, hogy megalapítom a saját or­szágomat, ahol az én törvé­nyeim az uralkodóak, nem afféle nyápic emberek kita­lálmányai. S vegyék tudomá­sul, hogy a jogos tulajdo­nomhoz ragaszkodom. — Jöjjön vissza a saját hazájába — szólt közbe Do­rian. — Soha! Nekem ahhoz, amit ön annak nevez, semmi közöm. Nekem megvan az or­szágom, és ehhez kell az Ep­szilon. (Folytatjuk) ASkimii HM

Next

/
Thumbnails
Contents