Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. július 18. 7 Makacs panaszosunk Levélírónknak — ami­kor segítséget kért tőlünk — már vaskos levélköteg volt a birtokában. Koráb­bi levelezéseire kapott válaszokat tárta elénk. Ugyanis a benne foglal­takkal nem volt elégedett. Néhány száz forintot rek­lamált, amely állítólag járt volna még a nyugdí­jához, amit azonban a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság nem ismert el. Pana­szosunk ezt nem tudta megérteni, úgy gondolta, ha szerkesztőségünkhöz fordul, sikerül megkapnia ezt az összeget is. Amint az említett pa­nasz befutott hozzánk, azonnal levelezésbe kezd­tünk. hiszen a fővárosban levő hivatalt érintette. Ki­csit nehéz volt az ügyira­tok sokaságából rátapinta­nunk a lényegre, valami olyan újabb indokra, ami esetleg célra vezethetne. Panaszosunk ugyanis min­denképpen meg volt győ­ződve igazáról, hogy neki még ez a pár száz forint jár. Levelünkre kissé meg­késett a válasz. Pontosab­ban csakis újabb sürgető levelünkre kaptuk meg. Amely szégyenbe hozott bennünket is. Ugyanis megtudtuk, hogy panaszo­sunk megbízhatatlan, so­rozatosan nem veszi át a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság leveleit. Hol úgy ér­kezik vissza a levél, hogy „nem fogadta el”, hol úgy, hogy „ismeretlen” a cím­zett. Jól sejtettük: panaszo­sunknak még a pénzre sincs szüksége, mert né­hány ezer forintot, amit hónapokkal ezelőtt meg­küldött az igazgatóság, még a mai napig sem vet­te át, mint ahogy a leve­leket sem. Ezúttal arra kért bennünket a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság, hogy próbáljuk - jobb be­látásra bírni ügyfelünket, hogy fogadja el a pénzt és vegye át a leveleket, ame­lyekben részletes tájékoz­tatást adnak, hogy miért alaptalan a követelése. Vállalkoztunk erre is, igaz, nem mentünk el sze­mélyesen panaszosunk la­kására, nem is nyomoz­tunk más cím után, mint amit megadott 'szerkesztő­ségünknek is. A posta pontosan kéz­besített, azonban néhány nap után visszakaptuk a levelünket, áthúzva rajta a címzett adatai, és a le­vélre ragasztott bilétán „nem fogadta el” meg­jegyzés van megcsilla- gozva. Panaszosunk aktája ná­lunk is tovább vastago­dott, és a levelünk, amely visszaérkezett, az aktánk „koronája”, amely mint­egy igazolása annak, le­vélírónk nem tart igényt a segítségünkre, hiszen a legelemibb dolognak sem tesz eleget. Csak azt sze­retnénk tudni, miért kért segítséget, miért vonta el erőnket, időnként más fontos ügyek intézésétől, ahol az érintetteknek az aprópénz is sokat jelent. Soltész Agnes ELHAGYOTT AUTÓ Nyíregyháza egyik eldugott helyén — a Kígyó utca ele­jén, a víztorony közelében — látható, illetve található ez a személygépkocsi Biztosan nem kell a tulajdonosának, mert átadta az idő vasfogá­nak. Valaki le is takarta, de a szél föllebbentette a „fáty­lat”, s most a gyerekek ját­szadoznak a kocsiban, illetve körülötte. Ez pedig baleset- veszélyes, nem a legideáli­sabb játék. Mostanában úgy tűnik, egyre több az elha­gyott kocsi — lakott terüle­ten — ami bizony rendbontó Kovács Gyula Nyíregyháza. Szarvas utca 64. szám VÍZHIÁNY Július 15-én, vasárnap nem volt víz az Északi temetőben. Még annyi sem, hogy a vázá­kat megtöltsék a hozzátar­tozók, akik friss virággal ér­keztek a temetőbe. Sajnos, a portán lévő személyek sem tudtak felvilágosítást adni a vízhiány okára vonatkozóan. A szerencsésebbek — akik a reggeli órákban érkeztek, azok még a tartályokból me­ríthettek vizet, később már azokban sem volt. Banu Nándor Nyíregyháza, Kállai Éva utca 10/1. szám TÖRMELÉK A TEMETŐBEN Sajnos, gyakran látni, hogy egy-egy elkészülő síremlék után visszamaradt törmelék elszállításával nem sokat törődnek az illetékesek. Nem viszik el a temető területéről, megpróbálják odébb „elrejte­ni”, úgy vélik, odább néhány sírhellyel őket már nem za­varja, bosszankodjanak má­sok. Mert bosszankodhatnak, hiszen helyenként elbariká- dozza az utat a sok-sok tör­melék, megnehezíti a közle­kedést. Jó lenne, ha az ille­tékesek köteleznék a sírem­lékkészítőket, -készíttetőket a visszamaradó törmelék el­szállítására. Ugyancsak intéz­kedni kellene újból erélye­sebben a temető területén közlekedő gépjárművekkel kapcsolatosan. Gyakran látni, hogy meg nem engedhető se­bességgel száguldanak a te­mető útjain, olykor fiatalok, akik aligha hivatkozhatnak betegségükre, fáradékonysá­gukra, amikor a temető ka­puján bebocsáttatnak. K. T.-né nyíregyházi lakos JOGOS TÜRELMETLENSÉG Tudom, hogy nem lehetsé­ges azonnal minden kérést teljesíteni, de néhány hét, már hónap is eltelt azóta, hogy szóvá tettem: a KPV- DSZ művelődési ház mögötti részen készítsenek a gyerek­kocsik számára is egy le-, illetve feljárót. Nehéz meg­emelni a kocsit egyedül, sok kismama kínlódik ezzel, ha nem akar, vagy nem tud ke- rülőúton eljutni az óvodába. Kérjük az illetékeseket, mél­tányolják problémánkat. T. I.-né Toldi utcai lakos Óvoda támogatása A regionális vízművek ti- szabecsi telephelyén dolgozók rendszeresen segítik óvodán­kat, társadalmi munkájukkal A közelmúltban lefestették az utcai kerítésünket, s az ud­vari padokat, játékokat. A KISZ-fiatalok pedig — az egyik szülő irányításával — közlekedőpályát készítettek gyermekeinknek. Ezúton is köszönjük a segítségüket, és hálásak vagyunk azért, hogy mindig megtalálják, mivél se­gíthetik, gyarapíthatják óvo­dánk felszereléseit. Aszalós Lászlóné, a milotai napközi otthonos óvoda vezetője ÜJBÖL A VENTILLÁTOR Örömmel olvastuk az Elek- terfém Szövetkezet válaszát, hogy a Vasgyár utcai telepü­kön lévő zajos ventillátor szi­getelését július elsejéig meg­oldják. Ugyanis mi panasz­kodtunk miatta, a környéken lakók, mert nyugalmunkat már jó ideje zavarja a han­gos szellőzőberendezés. Vár­tuk július elsejét, bízva az ígéretben. Sajnos hiába, a hangzavar most is megvan, otthonunkban nem tudunk nyugodtan pihenni, televíziót nézni, — ebben a melegben — például nyitott ablak, vagy erkélyajtók mellett, mert el­viselhetetlen a monoton zaj. Szeretnénk tudni, mégis mi­kor fog végleg megszűnni ez az állapot? K. I.-né nyíregyházi lakos ELVISELHETETLEN KÖRNYEZET Hatvan család él Nyíregy­házán, a Homok sor 1—3—5 —7. szám alatti házban. Gon­dunk ismert az IKSZV előtt, hiszen nemegyszer kértük gyors, hathatós intézkedésü­ket, Legutóbb a lakóbizott­ság jelezte az itt uralkodó tűrhetetlen állapotot Ugyan­is az épületben a szennyvíz elvezetése nincs megoldva. A csövek lyukasak, töröttek, nem képesek a szennyvizet elvezetni, ilyenkor pedig az alagsort ellepi a szennyvíz. Megjelennek a bogarak, no meg elviselhetetlen a bűz. Szünetet csak az erősebb széljárás hoz, a nagy meleg­ben viszont nem nyithatunk ablakot, mert a lakást is el­lepi a kellemetlen szag. Az a veszély is fennáll, hogy a gyermekek, a felnőttek cipő­ikkel széthordják a fertőző anyagot, bűz van a lépcső­házban, szinté menekülünk olykor a lakásból. A Homok sori lakásokban élő családok Szerkeszti Rézműves Péterné kán - torjánosi, Süveges Imréné tiszalöki, özv. Csontos G áspárné csengersimai, Színák Béláné nyíregyhá­zi, Koroknay Árpád csen- geri, Láposi Árpád sóstó­hegyi, P. Nagy György orosi, Lipták Miklósné vasmegyeri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szakács Zsigmond köl­esei, Kováts Zsolt fehér- gyarmati, Perczi Józsefné ópályi, Vaskó László nyír­teleki Bányai Sándor ti- szadadai, Dávid Gusztáv kisvárdai, Adám Endre jékeí, Szász Imréné poros­aimat, Rácz Ottó sóstóhe­gyi, Tóth Béla fábiánhází, Tóth Karolyné tunyogma- tolcsi, Kovács István nyír­egyházi, Palcsu Lajos új­fehértói, Mitru Istvánná aranyosapáti, Somogyi Zoltánná tunyogmatolcsi, id. Török András porcsal- mai, Bereczki Sándorné kisvárdai, Tarr Gusztáváé besenyődi; Csáki János tiszaberceli, Szakács Zsig- mondné kölesei, Jakab Fe­renc kállósemjéni, Dénárt Sándor nyíregyházi, özv. Halász Ferencné ópályi, Uszkai József kisvarsányi, Bányai Sándor tiszadadai, özv. Jakó Istvánná tu­nyogmatolcsi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Pataki Andrásné tisza­berceli olvasónkat a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság többek közt arról is tájékoztatta, hogy a tár­sadalombiztosítás arra az egyéni gazdálkodóra ter­jed ki, akinek az évi jö­vedelme a 36 ezer forin­tot, vagy a havi 3 ezer forintot eléri. Danó Kálmánná csaro- dai lakos a reklamált sza- szabadságot megkapta, il­letve azt a termelőszövet­kezet pénzben megváltot­ta. Csatári Géza tiszaado- nyi olvasónkat a törzsgár- datagság címén járó juta­lom nem illeti meg, mert munkahelyén a törzsgár- daszabályzat szerint 10 éves törzsgárdatagok ré­szesülnek jutalomban. Le­vélírónk még öt éve sincs, hogy a gyáregységnél dol­gozik. Áz illetékes válaszol TÉVES ÉRTELMEZÉS A június 20-i Fórum rovat • ban „Reklám és valóság” címmel közölt levélben arról volt szó, hogy vásárlónk jú­nius 12-én nem tudott ked­vezményesen televíziót vásá­rolni, — mint említette — a hirdetésünk ellenére. A kér­déses napon 50 fekete-fehér televízió volt az üzletben, amelyeket 700 forintos aján­dékutalvánnyal együtt kap­hattak meg vásárlóink. A hirdetés költségességének té­nye nem teszi lehetővé, hogy egy-egy hirdetés kapcsán részletes cikklistát közöljünk az engedményesen megvásá­rolható cikkekről. Csupán egy-két dolog kerülhet ki­emelésre. Ugyanakkor a kér­déses hirdetésben felhívtuk a vásárlók figyelmét, hogy ki­rakatainkból is tájékozódhat­nak és bővebb felvilágosítást az üzletekben kaphatnak. A panaszos félreértette a hirde­tésben foglaltakat, amely sze­rint: „június 23-ig sokféle cikknél 30—40% engedmény, többféle cikknél ajándékutal­vány”-! kapnak a vásárlók, amint ez a televízióvásárlás esetében is volt, melynél nem árengedményt kaptak, hanem 700 forintos ajándékutal­ványt. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat A rendkívüli szabadság Jár-e különélést pótlék? Özv. Szántó Józsefné levélírónk részére a munkáltató bérkiegészítést nem hajlandó fizetni, mert azt a Nyugdíj - folyósító Igazgatóságtól megkapja. Olvasónk ezt azért sé­relmezi, mert két kiskorú gyermeke eltartásáról kell gon­doskodnia. A munkabér-kiegészítést annak a dolgozónak aki va­lamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesül, azzal az ellátással kell folyósítani. Egy személy részére csak egy bérpótlék jár, tehát a munkáltató helyesen jár el. Gerő Gézáné kisvárdai olvasónknak négy évig nem volt munkaviszonya. Arra kér választ, hogy a megelőző tízéves munkaviszonyát figyelembe lehet-e venni a pót- szabadság kiszámításánál? A pótszabadság kiszámításánál valamennyi munka- viszonyban töltött időt figyelembe kell venni, a munka- viszony megszűnésének módjától — és a kiesett időtől függetlenül. Az elbocsátás fegyelmi büntetés esetén az el­bocsátás előtti munkaviszonyt három évig figyelmen kí­vül kell hagyni. Pataki Sándorné aranyosapáti lakos anyósa meghalt. A temetésre kért a munkáltatótól egy nap rendkívüli sza­badságot, amit az megtagadott. Egy nap rendkívüli szabadság illeti meg a dolgozót a közvetlen hozzátartozójának (házastárs, gyermek, szülő) halála esetén. Az anyós halála esetén még akkor sem jár rendkívüli szabadság, ha egy háztartásban éltek. Takács Mihályné nyíregyházi olvasónk rokkant nyug­díjasként dolgozik. A munkáltató a jelenlegi havi munka­bérét 900 forinttal arra való hivatkozással csökkentette, hogy keresete nem haladhatja meg a nyugdíjaztatása előt­ti keresetének 80 százalékát. A rokkantsági nyugdíj folyósításának egyik előfelté­tele, hogy a dolgozó keresete nem haladhatja meg a nyug­díjazását megelőző 270 nap átlagkeresetének a nyolcvan­százalékát. Szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását, amíg a keresete ezt a mértéket három hónapon át eléri, mind­addig, amíg a keresete kevesebb nem lesz. Ebből azonban nem következik,' hogy a munkáltató a munkaszerződést egyoldalúan módosíthatja, illetve a munkabérét csökkent- heti. Ebben a dolgozóval előzetesen meg kell állapodni, és a munkakört, vagy a munkavégzés mértékét ennek meg­felelően kialakítani. Barcsik Pál balkányi levélírónk 1978-ban üzemi bal­esetet szenvedett. Állítása szerint az ötnapos munkahétre való áttérés miatt a jövedelme azért csökkent, mert az órabérét akkor 14,50-ben állapították meg. Azt szeretné tudni, hogy a munkáltató köteles-e a kereset összegének visszamenőleges felemelésére? A munkáltató az üzemi balesetet szenvedett dolgozó keresetkiegészítését a nála bekövetkezett átlagbérszínvo­nal növekedésének megfelelően minden évben köteles emelni. Amennyiben ennek a kötelességének önként nem tesz eleget, a balesetet szenvedett igényével a munkáltató mellett működő döntőbizottsághoz fordulhat. A követelé­sét három évre visszamenőleg érvényesítheti. Kovács Attiláné nyíregyházi lakos saját kezdeménye­zése alapján 1983. április 19.-ével munkahelyet változta­tott. Az új munkáltató a két gyermeke után járó pótsza­badságból időarányosan hármat hajlandó kiadni. Olvasónk részére a két munkáltatótól — ha a két munkaviszonya között kiesett idő nincs — összesen 23 nap szabadság jár. A rendes szabadságot (alap- és pót) együt- teen kell számolni. Számításnál a fél hónapot egésznek kell tekinteni, azon alul figyelmen kívül kell hagyni. Tö­redék nap esetén a fél napot egész napra kell kerekíteni, azon alul figyelmen kívül kell hagyni. Ennek megfelelően ha csak a két gyermek után járó pótszabadságot vesszük figyelembe, az előző munkahelyen kettő, míg a jelenlegi­nél három nap jár. Borbély József győrteleki olvasónk több munkatársa nevében kérdezi, hogy betanulásra kirendelt dolgozókat megilleti-e a különélési díj? Figyelmmel a levelében leírtakra, az érintett szemé­lyeket különélési díj nem illeti meg. A kirendelésükre munkáltatói intézkedés alapján került sor, ezért élelmezé­si költségtérítés jár részükre a következők szerint: 30 na­pig napi 31,— Ft, 31. naptól 25,— Ft, 61 naptól 19,— Ft. Nem jár ez a térítés, ha a munkáltató a dolgozó élelmezé­séről a kiküldetés helyén gondoskodik. Nagy Mihály Kdet'XagyaNfsiác

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents