Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

1984. július 15. Kelet'Magjriroruág 3 Tudományos fokozattal V an egy felfogás, amely szerint mindenki­ben ott lapul az is­teni szikra, a tehetség szik­rája, csak nem mindenki tudja tűzzé, teljesítménnyé csiholni. Akaraterő, kitar­tás, szorgalom is szükséges a tehetség kibontásához. Mások szerint viszont van­nak emberek, akik tudós­nak, művésznek, átlagon fe­lülinek születtek, míg a töb­biek hiába erőlködnének, nem léphetnek a nyomuk­éba sem. A kétféle megközelítést csupán annak apropóján írtuk le, hogy néhány szót szóljunk megyénk tudomá­nyos életéről, azaz a „tudós fejekről”, akiket hol iri­gyelnek, istenítenek, hol szánalommal, megbocsátó elnézéssel kezelnek munka­helyeiken. A megyében, ahol köztu­dottan nincsenek nagy ku­tatóintézetek, viszonylag szerény múltja van a tudo­mányok művelésének, je­lenleg harmincnyolc ember­re illik a jelző: tudós fej. Többségük a tanárképző fő­iskolán, a megyei kórház­ban, a mezőgazdasági főis- iskolán, a vetőmagkutató intézetben dolgozik — és tudományos munkája mel­lett — ellátja napi „szürke” teendőit is. De örvendetes, hogy van tudományos foko­zatot elért dolgozó a tisza- vasvári gimnáziumban, a gumiipari vállalatnál, a Gyümölcs- és Dísznövény Fejlesztő Vállalat újfehér­tói állomásán. Van községi állatorvos — Nyírbélteken —, aki a tudósok nem ép­pen népes csoportjába küz­dötte fel magát. Akad már olyan szabolcsi tudós is, aki két éve Amerikában kutat a Magyar Tudományos Aka­démia ösztöndíjasaként. Biztató, hogy újabb kilenc pályázó dolgozik tudomá­nyos munkán megyénkben — a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, a megyei, a fehérgyarmati, a nagykállói kórházban, a megyei tanácson, a mező- gazdasági főiskolán és a KÖJÁL-nál. Mindez azért fontos, mert a tudományos képzettségű szakemberek mindinkább megyénk gazdasági, társa­dalmi, műszaki, egészség- ügyi és egyéb feladatainak megoldásához nyújtanak se­gítséget. Kutatási témáik — majdani eredményeik — összhangban vannak a ki­emelt megyei feladatokkal. Az sem mellékes, hogy a már említett 39 kandidátus és kilenc jelölt mellett jócs­kán dolgoznak a megye leg­különbözőbb munkahelyein olyanok, akik nem kíván­ják tudományos fokozattal elismertetni tevékenységü­ket, de egy-egy részterüle­ten igen figyelemre méltó tudományos jellegű ered­ményeket tudnak felmutat­ni. Ehhez az iránytűt az a megyei tudományos aján­lás, amely a megye fejlő­dését szolgáló legfontosabb gazdasági, társadalompoli­tikai témákat kínál tudo­mányos feldolgozásra. Azok­nak is, akiknek nincs fő­iskolájuk, vagy egyetemük, — a két főiskola hallgatói is pályázhatnak, választhat­nak szakdolgozati témát. Hogy tudós fejekké vál­nak-e vagy sem, az később derül ki, de e munkák min­denképpen jó irányba sar­kallják őket, s akkor is megéri a fáradozás, ha a nagydoktori, kandidátusi, vagy egyéb „tudós” cím nem is jár a dolgozatok ké­szítőinek. Illő hát gondolat­ban fejet hajtani a tudós fejek előtt, azzal: minden tudományos eredmény any- nyit ér, amennyi megvaló­sítható belőle és hasznára válik a közösségnek. Páll Géza Hldrofób Baléig rá if rőt Környezetvédő perlit Sajnos egyre többet halla­ni napjainkban vizeink szeny- nyezettségéről. Iparosodó világunkban mind gyakrab­ban értesülünk arról, hogy a vízfelszín olajjal szennye­ződött. Talán épp ennek tulajdo­nítható, hogy az utóbbi idő­ben nő az érdeklődés a Könnyűbeton és Szigetelő­anyagipari Vállalat nyírtelek- belegrádi perlitelemgyárban készített hidrofób perlit iránt. A speciálisan kezelt anyag — mint elnevezése is jelzi — víztaszító tulajdonsággal rendelkezik. Ugyanakkor megköti az olajokat, zsírokat és kátrányokat. Ezért alkal­mas a folyók és állóvizek fel­színi olajszennyezésének fel­fogására. A szennyezett fe­* lületre egyszűen ki kell "Szór­ni a perlitet, ami felszívja az olajat, s ezt már könnyű ösz- szegyűjteni és eltávolítani. Korábban az olajszennye­zett talajra fűrészport, vagy homokot szórtak. Ezeknek az anyagoknak azonban nehe­zen végezhető el az olaj sem­legesítése, mert nemcsak az olajat, hanem a vizet is fel­szívják. A hidrofób perlit csak az olajat szívja fel, s utána egyszerűen el lehet égetni. E termék újabban keresett a dohányiparban is, ahol a drága tőkés importból be­szerzett, aktív szenet — a cigaretták füstszűrőjének al­kotóelemét — kívánják kivál­tani vele. Kísérleteket foly­tatnak a hidrofób perlit va­kolatba történő beépítésére. Képünkön: Csabai Gyula meó csoportvezető gyártás közben többször is vizsgál­ja a hidrofób perlit olajfel­vételét. Gaál Béla Kire hagyja a gyerekeit? Válaszol: Hegyes Józsefné a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója. — A férjemre. Most már megengedi az egészségi ál­lapota. hogy felügyeljen a gyerekekre. Két fiúnk van tizenegy, illetve tizenkét éve­sek. De nem is most, hanem „Kóstoló“ aratáskor Földi tünemény. Vibrál a búzamező. A kombájnos es­küszik, a harmadik forduló után már délibábot lát. Hi­hető. Magam is figyelem, mi­ként robbantja atomjaira a forró nap a föld és a növény­zet vizének párolgó cseppje- it. Zomborszki István nö­vénytermesztési ágazatveze­tőnek is az a véleménye, il­lan az éjszakai harmat. Ezért van a kalászok felett a tán­cos levegő. Bődületes a meleg. — A rádió hajnalban 35 fokot ígért. Azt hiszem, itt már most harminc foknál tartunk. Rövid megbeszélés az aratás megkezdése előtt, a gépirányító kijelöli a kombájnosok helyét a búzatáblában. Kilenc óra és július 12. Ek­kor kezdődött Nagycserkesz határában az idei búzaara­tás. Nyolc kombájn vonult ki a gépudvarról, öt dominátor a búzába, három gigant a Beérett a búza Jól fizet a nagycserkesz! határ borsóba állt. — Ezek után amíg tart, már meg sem állunk. Van mit aratni. 1200 hektár a búza, 400 hektár a tavaszi árpa és 100 hektár a száraz borsó. Hogy érett-e már a szem? Ez a nagy meleg meggyorsí­totta az érési folyamatot. Ügy gondolom, 20—21 százalék lehet a nedvességtartalom. Amíg az ágazatvezető be­szél, kombájnosok, gépkocsi- vezetők körbeállnak. Egy de­rékig meztelen fiatalember, Szász András gépkocsivezető eszi a búzát — Finom? — Nem azért rágom. Azt nézem, érett-e. Ősi és jó magyar szokás. desül. Már dolgozik, csépel a dob. — Fog ez menni — mondja szinte önmaga megnyugtatá­sára Gincsai József gépesíté­si brigádvezető. — Kételkedett? — Nem én. De tudja, hogy van az. Amíg meg nem kez­dődik a munka, amíg nem látja az ember, hogyan dol­goznak a kombájnok, addig izgul egy kicsit. Na, de nem kell félni. Itt minden kom­bájnos magának javított. Ha lesz is valami, nem több állí­tásnál, néhány csavar meghú­zásánál ... — Mert összébb kell húzni, csökkenteni kell az áteresztő- képességét, hogy alaposab­ban kiverje a szemet. Majd ha szárazabb lesz a kalász, mehet nagyobb nyílással is. — Jól érti! — Régen csinálom. Idén már nyugdíjasként. — Na és mire vigyáz? — Hogy a pergés ne legyen 2 százalék. Meg, hogy milyen magas a tarló. Van itt mire ügyelni... Múlik az idő és az aratás már javában tart. Egyre­másra jeleznek a kombájnok, tele a magtartály, üríteni kelL És elindul az első fuvar, be a szárítóhoz. Egy-egy pótko­csis IFÁ-n sok tonna búza­szem gurul. Csak győzzék hordani. Az öt kombájn napszálltáig több mint 500 tonna kenyérnekvalót csépel. — Ennyi kell, hogy keres­sünk is — mondja Marcsek Gyula kombájnos mások ne­vében is. — Normára dolgo­zunk. Hetvenöt fillért kapunk egy mázsa búzáért és hajt az ember, hogy ki legyen az ezer mázsa. Csak tudja mi a baj? A kombájnon nem lehet aj­tót, ablakot nyit­ni. Megfő az em­ber. A fülke hősé­géhez képest még a tűző napon is hűvös van ... Hát elkezdődött, így kezdődött. Idén késve érett a ömlik a búza az IFA platójára. Ez az első ürítés és ezek után elindul a ter­mény a szárítóhoz a magtárba. (Elek Emil felvételei) búza, késett az aratás, de ki bán­ja. Az a fontos, hogy jó a termés. Nagycserkeszen is úgy vélik: hektá­ronként meglesz a 4—4,5 tonnás át­lag. Ez jó ered­mény. Seres Ernő Marcsek Gyula kombájnos biztos kézzel vezérli a Claas Dominátort. Estére meglesz a napi 100 tonna teljesítmény. Amióta világ e világ, mindig az aratók szája ízét illette az első szem gabona. Most is, többen is kóstolót vesznek. Aztán halk, de határozott az utasítás: A jóslat beválik. Gugol a tarlón egy ember és kiabál. — Hé! Álljatok meg, ál­lítsatok a dobon. — Melyikén? Tömítőszcgólyes, energiatakarékos Hőszigetelt ajtó — Ott fentebb, a naposabb részen kezdjük. Felbúg a vezérgép bikaerős motorja, A vágóasztal még lóg a levegőben, semmit ka­var a kalászterelő,, de aztán ahogyan a kaszakés búza­szárhoz ér, az üresjáratú dü­börgés leterhelt zúgásra csen­— A Vilién. Nedves a ka­lász, szem van benne. Aki kiabált Morauszki Jó­zsef kombájnellenőr, ősz ha­jú, de gyorsmozgású ember, fürgén kutatja a szalmahur­kákat, szemez a tarlóval. — Miért mondta azt, hogy állítsanak a dobon? Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat újfajta bejá­rati ajtót fejlesztett ki, amely a legszigorúbb hőtechnikai követelményeknek is megfe­lel. Az ajtót hőszigetelő be­téttel látták el, és gondos­kodtak arról, hogy az illesz­tési hézagokat rugalmas tö­tavaly ilyenkor voltunk igen nagy bajban. — Miért? — Az uram, így nyári idő­szakban feküdt kórházban, Debrecenben. Később le is százalékolták. Én, amikor csak tehettem, látogatni jár­tam. De a gyerekeket sem le­hetett teljesen egyedül hagy­ni. Hogy mégis legyen aki rájuk nézzen, ellenőrizze őket, édesanyámat odavet­tem magamhoz. — Gondolom külön nehéz­séget jelentett hogy a gyár­ban is épp nyáron kezdőd­nek a csúcsmunkák. Min­den kézre szükség van. — Valóban. Ilyenkor há­rom műszakba járunk, sok­szor se szombat, se vasárnap. Nagy a hajtás. Ebben az idő­szakban — érthetően — a szabadságot se könnyen ad­ják. És ezzel a betegséggel, tavaly tényleg minden ösz- szejött. Nagyon nagy szükség volt a nagymamára. Hálásak is vagyunk érte. — És korábban, amikor még a párja is dolgozni járt, hogyan oldották meg a srá­cok felügyeletét a vakáció­ban? — Ahogy sokan mások. Napközibe adtuk őket, és úgy intéztük a férjemmel, hogy mindig ellenkező műszakba osszanak be bennünket. Ugyanis ő is a konzervgyár­ban dolgozott. így azonban valamelyik szülő szeme min­dig rajta lehetett a fiúkon. Sz. J. mítőszegély zárja el, s eze­ken a réseken télen ne jut­hasson be a hideg levegő Vagy az ajtóra csapódó eső a la­kásba. Az újfajta ajtó lénye­gesen csökkenti a fűtési ener­giaveszteséget, ám a kellő vastagságú hőszigetelés télen megakadályozza az ajtólap bepárásodását is, mert az elő­szoba felőli oldala nem hűl le annyira, mint a szokásos ajtóké, amelyeknek hideg fe­lületére lecsapódik a fűtött levegő páratartalma. Az ajtólapot színes vagy fa utánzatú erezéses bevonattal, valamint függőleges és víz­szintes lécezéssel díszítik, s már a gyárban két biztonsá­gi zárral látják el. Az új ter­mék gyártására a vállalat zuglói gyárában készültek fel, s a jövő hónapban kez­dik meg a nagyüzemi terme­lést. Az idén ezer, jövőre mintegy 3000 ajtólapot készí­tenek. Az első ütemben a függőfolyosós házgyári épü­leteket látják el ilyen ajtók­kal, s ezt követően kiterjesz­tik szállításaikat a családi és más sajátházépitők megren­deléseinek teljesítésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents