Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

1984. július 14. Vz utóbbi időben a szóké­nál gyakrabban emlegetjük .50 éve született nagy hírű 'os és tudós Jósa András ne- ;, kinek munkássága a mú- ímtörténet szempontjából joly fontos és kiemelkedő t, mint a megye egészség­iének javításában. Jósa dok- javaslatára jött létre 1868- í a Szabolcs megyei Régé­ti Egylet, mely a mai nyír- 'házi múzeum alapvetésének mit. Kevesebben tudják, ly Jósa András milyen am­ióval és önfeláldozással :dte meg a megye régészeti lékeinek gyűjtését, tudomá- 3S feldolgozását és a Nyírvi- c hasábjain ezek népszerűsí­ét. 868 novemberében már ása- okról tudunk, ugyanis Jó­bíztatására báró Vécsey Jó- f nagy lelkesedéssel ajánlja anyagi támogatását a gesz- édi „kunhalmok” feltárásá- A halom megásását az elő- •ült leletekkel együtt rögtön sntik a Nemzeti Múzeum ;ynevű régészének, Römer risnak, ki az általa szer- ztett Archaeológiai Értesítő számában cikket jelentet g a geszterédi feltárásokról, elért eredmények arra sar- lják Jósáékat, hogy „hivata- in” is lépéseket tegyenek a gye történeti-régészeti emlé- nek megmentésére. 1868. de- íber 1-én ezért hívják élet- a Szabolcs megyei Régészeti 'letet, a „kezdeményezik ... megyei múzeum létesí­ti.” ósa doktor ezután szinte ;állás nélkül gyűjti a föld­előkerült „kincseket”, s ki- edt ásató munkával igyek- : a leleteket menteni. Köz­különösen ügyel arra, hogy ■c a tárgyak kellő informá- 'al együtt kerüljenek a mú- nba, s,ott leltározás után he- :zék el ők it. 1899-ben Jósa Írás írja meg a „Múzeum . András rajza a geszterédi nők feltárásáról. és középkori tárgyainak is- tetését", s nagyobb lélegze- nunkája, a Szabolcs vár- ye őstörténete a Magyar­ig vármegyei és városi so- tban 1900-ban jelenik meg. ;n, a korszakonként tár- t régészeti leletek és lelő- sk bemutatásán túl nagy szentel a kezdettől fogva í érdeklődéssel ‘kutatott lóknak. „A vármegyében halmokat eddig még nem iláltuk meg, de hozzávető­legesen 50—60-ra becsüljük” — írja. „Egyenként, szétszórva is for­dulnak elő, de két — keletről nyugatra vonuló — sorozatot meg lehet állapítani. Egyik — 14 halomból álló — csoport Kállósemjéntő l a jelenleg Nyíregyháza város tulajdonát képező Császárszállásig vonul, kisebb-nagyobb távolságban egymástól és többnyire 4—8 méter magasak”. „Egy másik, mintegy húsz halomból álló so­rozatot Halásztól lbrány, Búj, Bércéi, Gáva, Szabolcs, Tímár, Rakamaz, Nagyfalu, Tiszaesz- lár, Tiszalök községek határain Büd-Szentmihályig van szét­szórva. Névről a következőket ismerjük: Bálvány-hegy, Feke­tehalom, Szőlős, Kató, Diny- nyés, Két-Ör, Cseh, Kálvária, Poty, Égető, Nagy. és Kis-Bas- halom, Kuzsér, Gyémánt-ha­lom”. A halmok közül többet sike­rül is megásnia, amiről 1901. novemberében a Nyírvidék négy egymást követő számában számol be a következő beveze­téssel: „Azon tizenhárom sza­bolcsi őshalomról, melyeknek ásatában részt vettem, időnként adott alkalommal mindig be­számoltam, de miután ez hosz- szabb időközben történt és így némelyek előtt talán felesleges is volt, azt röviden összefoglal­va újból feltálalni, rövidre vonva mégis csak ismételtem, mert az érdeklődés múzeumunk iránt megyénk művelt közön­sége részéről folytán fokozódik és sokan vannak, akik előtt régibb kutatások eredménye újdonság számba megy.” Az utóbbi időben ismét aktu­álissá vált a — határt járó em­ber fantáziáját mindig is fog­lalkoztató — halmok kutatása. Ezek — a régészetileg több korszakban ismert sírhalmok valójában a temetkezési szoká­sok egyikét jelentik, amikor az elhunyt sírja fölé óriási munkával — halmot emelnek. A megye területén folyó föld­munkák közül is kiemelkedik nagyságával az a gáterősítési munka, amely Tiszalök—Tisza- eszlár határában jelenleg tart, s az elmúlt években is nagy­méretű ásatásokkal párhuza­mosan folyt. Aikövetkező évben a nyír­egyházi múzeum munkatársai­nak lehetősége nyílik a Deb­receni Vízügyi Igazgatóság tá­mogatásával a Tiszaeszlár ha­tárában álló egyik kurgári’ fel­tárására: ugyanakkor a tervek között szerepel a megye terü­letén fellelhető halmok feltér­képezése és kataszterbe vétele. A több mint száz éve meg­kezdett munka így válik érték­mentőén befejezetté. Kurucz Katalin régész Hz utolsó párizsi bohém Amadeo Modiglianiról mond­ják, hogy a Montmartre utolsó bohémja volt, az igazik közül. Talán kicsit el is késett, és szertelenebb is volt elődeinél. Negyedszázada filmet mutat­tak be róla: Montparnasse 19. címmel. Gerard Philippe alakí­totta a főszerepet, két évvel halála előtt. Alkalmasabb mű­vészt aligha találhattak volna. :> Hírhedtté vált Modigliani ivászata, szegénysége, ajándé­kozási kedve — művészete ro­Zborowski arcképe vására. — Pedig nagy művész volt: eredetileg szobrász, aztán festő, grafikus. Csak ivott, raj­zolt és festett, mondták róla is­merősei; Amit rajzolt, festett, azonnyomban elkótyavetyélte, „ön tudja, hogy az én díjam tíz frank égy ülésért és egy kis alkohol” — mondta egyik mo­delljének 1916-ban. A kép Mo­digliani halála után chicagói művészeti intézetbe került. Milliókat ért. Fiatalon, Párizs­ba érkezése után megismerke­dett Picassóval, Appolinaire- rel, Utrillóval. A franciák ma is jobban ismerik, mint szülő­hazájában az olaszok. Első ön­álló kiállításának éve: 1917. S harminchat éves korában 1920- ban már halott. Rövid életet élt, de nagyon intenzíven. 1884. július 12-én szüleiéit Livornóban. Anyai «sei "között agy gondolkodót, Spinozát is számon tartotta. Tizennégy éves korában tüdőbajt kapott. Sohasem heverte ki. Rómában, Firenzében, Velencében tanult. Megszerette a korareneszánsz festőit. Mire Párizsba érkezett, már Tolouse-Lautrec, Gauguin, Picasso nagy festők. Vonzásuk­ba került, de ki akart szabadul­ni árnyékuk.alól. önmagát ke­reste, s hamar megtalálta. Oly­annyira, hogy korai munkáitól kezdve mindig egyformának tűnik. Alighogy talpra állt, s felfi­gyelnek rá a műkereskedők, ki- újúl tüdőbaja, s barátait elvi­szi a világháború. Silány kis műtermekben tengődik, s kocs­mából kocsmába vándorol. Zse­bében mindig ott van egy könyv. Betéve idézi Dantét, Rimbaud-t, Verlaine-t. Maga is ír finom hangú verseket. Modigliani hihetetlenül sokat dolgozott és vágyott a közön­ségre, csodálatra. Vagy egysze­rűen másoknál is jobban a megbecsülésre. Nem volt elé­gedett önmagával. Nem vélet­len, hogy színészi rögtönzései­ben is kiváló volt, Shakespea- re-t jobban játszotta, mint is­mert alakítói, s mániákusan mondott verseket. Modor nél­kül nincs színészet. Sokan mondják, hogy az ő piktúrája is modoros. A külsőségekben De meg kell figyelnünk karak­tereink rendkívül lírai árnyala­tait, megjelenítésének elegan­ciáját, női alakjainak báját, ki­fejezőerejét, szenvedélyes újra­fogalmazásait hasonló atmosz­férákban, de változatok bősé­gével, egyáltalán azt a vonzó humanitást, amivel ovális fe­jekbe elnyújtott nyakakba va­lami sajátos kedvességet vará­zsol. Olyan életművet hagyott hátra, melynek tegnap irigyei voltak, ma követői. Á patrióta Czóbelek E gyes évfordulónaptár­készítők július 8-án az anarcsi származá­sú gazdasági szakíró: Czóbel István 130. születésnapjára emlé­keztek. Születési anyakönyvi kivonata ismeretének hiányá­ban ugyan nem állíthatom teljes bizonyossággal világra jöttének pontos idejét, de nem hallgathatom el, hogy vannak adatok, melyek 1847. szep­tember 10-i születése mellett szólnak. A Czóbelek életrajzi vonat­kozásai körüli bizonytalansá­gok azonban természetesen nem szolgáltathatnak okot a feledésükre. Sőt — mivel Kis Margittól Elek Lászlón és Pór Péteren át Weöres Sándorig számosán élesztgetik emlékü­ket — a nevükkel több he­lyen találkozó olvasókat is mindinkább foglalkoztathat­ja a gondolat: kik is voltak tulajdonképpen a Czóbelek?! A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár igen tekintélyes Czó- bel-gyűjteménye egyenesen a rokonság egyik, magát meg nem nevező tagjától őriz egy keltezetlen, de minden való­színűség szerint az eddigi leghitelesebb családtörténeti vázlatot a Czóbelekről (XIII. 2. 1. D. 1. Cs.). E szerint „Az ősrégi Zobel család egyik ága Giebelstadt és Darmstadt Vár kastélyok­ban léteznek ... s Báróságot .viselnek ... Ezen ágból szár­mazott ös Atyánk Zobel Fü- löp (a ki Wallenstein ... Herczegnek volt segédkapitá­nya), neje Rosenberg Judit, Ezeknek fiók Zobel Ferencz, mint cs. k. vezér őrnagy te­lepedett le Magyarországba, és nyerte a Magyar Nemes- ségi Diplomát 1678-ban Ba- logh-Falvi Predicátummal, melyben a Családnak régi impériumi nemessége is fel van tüntetve. — Czóbel József korának hírneves Ezredese volt, a Ná- dasdy Huszároknál generális és Mária királyné (Mária Te­rézia — T. S.) kedvelt híve... nőül vette... Báró Jósika Jú­liát és alkotta az Erdélyi ágat. — Czóbel Imre... a Fran- czia Háborúban, Simonyival vitézségért vetélkedve, fején iszonyú sebbel... fogságba került..., további szolgálat­ra képtelen lévén, 26 éves korában mint... kapitány haza tért anarcsi birtokára, hol nyugalomban volt addig, míg az általános Nemesi fel­kelés (Insurectió) elrendelve lett — ez alkalommal Sza­bolcs Vármegye ... Rendjei őt egyhangúlag választották meg vezénylő al Ezredesük­nek. — Czóbel Albert a Sza­bolcs Megyei Kisvárdi Kerü­letnek volt Országos képvise­lője. — Cz. László ... kapitány volt a Bélteky Huszároknál, s mint ilyen, Futárként az Orosz Udvarhoz küldetett...” A Czóbel család elődeinek számbavételekor kiderül, hogy irodalmunkból és törté­nelmünkből egyaránt ismert neveket: Orczy-, Kazinczy-, Báthori-, Jósika-, Teleki- és Vay-ősöket tudtak felmutatni. Czóbel István és Minka pe­dig a maguk jogán sem ke­vésbé méltók- az utókor em­lékezetben tartására. Mind­ketten koruk nagy műveltsé­gű patriótái voltak. Czóbel István gazdasági folyóiratok­ban publikált és német nyelven nagy hatású történet­filozófiai művet is írt (Die Genesis unserer Kultur). Hú­ga, Minka pedig költő, író és műfordító volt egy személy­ben. Több nyelven írt és be­szélt. Az első magyar szimbo­lista költők egyikét, a „Nyír­falombok”, az „Űjabb költe­mények", a „Maya" és más, nagy figyelmet kiváltó művek szerzőjét, Madách és Petőfi fordítóját, ,,A Hét”, a „Vasár­napi Újság”, a „Fővárosi La­pok”, a „Nemzet”, a „Magyar Bazár”, a „Magyar Salon”, a „Salon és Sport”, az „Arad és Vidéke”, valamint a „Nyírvi- dék” külső munkatársát, a Petőfi Társaság és a Szabolcs Vármegyei Bessenyei György Művelődési Kör tagját, Justh Zsigmond, Jókai Mór és Gyu­lai Pál pártfogoltját ismer­hetjük fel és tisztelhetjük benne. ■■r T gy gondolom, hogy ez I apropó kapcsán eny- » nyit feltétlenül el 9? kell mondani a Czó­■ J bel-névről, különös- képpen annak két vi­selőjéről: Czóbel István nagy­őri ((Strazky nad) szakíróról és testvérhúgáról, a századvég ünnepelt költőnőjéről, a ko­rának legmodernebb irodal­mi irányzatához tartozó Czó­bel Minkáról. Tidrenczel Sándor Jósa Más és a „kunhalmok” . . < nmei ’hetne, tsák. vesse óbban, mdben. én? — tünk: :re. rgy fordítása) NO-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents