Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

1984. június 24. Ke fet-Magyarország 7 KOSSUTH RADIO 4,35: Rákóczi-induló. — 8,95: öt kontinens hét napja.— 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 8,59: Reklám. — 9,00: Zenés irodal­mi magazinműsor. — 10,03: Tom Sawyer. 1. rész. — 10,53: Vasár­napi koktél. — 13,05: Harminc perc alatt a Föld körül. — 12,35: Édes anyanyelvűnk. — 12,40: Rázós úton. — 12,50: Határ. — Idő. — Napló. — 13,28: Szoprán- áriák. — 14,05: Népdalkörök pódiuma. — 14,30: Szonda. — 15,05: Művészlemezek. — 16,03: Betti néni. — 17,05: Nyitott stú­dió. — 17,35: Artur Rubinstein Chopin-müveket zongorázik. — 18,40: Diákkönyvtár hangszala­gon. — 19,27: Népdalest. — 20,10: Michael Jackson felvéte­leiből. — 20,30: Donizetti: Lam- mermoori Lucia. Opera. — 23,14: Kamarazene. — 0,10: Vi­rágénekek. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika. — 7,00: Az unitárius egyház fél­órája. — 7,30: Orgonamuzsika. — 8,05: A bolhavári sütkérezde. Mesejáték. — 8,49: A világlíra gyöngyszemei. — 9;05: Mit hal­lunk? — 9,30: „Az a dal, az a perc.” — 10,00: Szerpentin. — 11,00: Meggyűrűztek! — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,01: Bajaja. Népmese. — 14,00: Er­ről beszéltünk. — 14,35: Táska­rádió. — 15,35: Poptarisznya. — 17,30: F magazin. — 18,33: Út­közben hazafelé. — 20,35: Tár­salgó. — 22,00: Kellemes pihe­nést! nyíregyházi radio nak tagjával, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnökével beszélget Rap- csányi László. — 20,15: Hétfő esti muzsikaszó. — 20,45: A közigazgatás változásai. — 21,13: örökzöld dallamok. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 32.51): Halló, itt vagyok! A te­lefonnál: Szilágyi János. — 23,30: Haydn: B-dúr szimfónia. No. 98. — 0,10: Táncdaíok. PETŐFI tt.40(O 8,05: A Vujicsics-együttes mű­sorából. — 8.35: Figyelmébe ajánlom! — 8.50: Slágermúze­um. — 9,50: Világmegváltás. — Jegyzet. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Népdalok. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánc­zenei koktél. — 13,25: Világúj­ság. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,00: Vesszőparipáink. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: Rockűjság. — 20,00: Sportvilág. — 20,35: Lenyomtunk 15 évet! — 21,55: Kapcsoljuk a fl-os stú­diót. Népszerű dallamok — esti hangverseny. — 23,20: Babavá- sár. Részletek Nádor Mihály— Kulinyi Ernő operettjéből. nyíregyházi RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői információs magazin. (Közben: Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal válaszol. — Fészekrakás ’84. Riporter: Tar- navölgyi György.) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Müsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár, — 8,30: Fórum a vízi sportról (ism). — Hang­súly. Az irodalmi, művészeti folyóirat júniusi száma. — 9,57 —10,00: Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István). — 10,00—18.30: összefoglaló Észak- Tiszántúl sporteseményeiről. MAGYAR TV 8,00: Tévétorna. — 8,05: Óvo­dások filmműsora. — 8,25: Zo­rán, a zsoké fia. Jugoszláv film. — 9,50: XX. nyári úttörő- olimpia, Zánka. — 10,50: Hírek. — 10,55: Művészek a porondon. — 15,05: Képújság. — 15,10: Sil­van. a bűvész. Francia film. — 16,10: Cifra nyomorúság (Ori- világ). — 17,25: Reklám. — 17,30: Műsorainkat ajánljuk! — 17,55: Reklám. — 18,00: Delta. — 18,25: Reklám. — 18,35: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 18,40: Tévétorna. — 18,45: Esti mese. — 18,55: Hírek. — 19.00: A Hét. — 19,50: Labdarú­gó Európa-bajnokság. Dánia— Spanyolország elődöntő mér­kőzés. — 21,55: Kapcsoltam. — 22,35: Hírek. 2. MŰSOR 19,45: Képújság. — 19,50: Hí­res spanyol operaénekesek. — 20,45: Késői szerelem. Tévéfilm. — 22,20: Képújság. SZOVJET TV 17,15: Rajzfilmek. — 18,10: A zene a béke szolgálatában. — 19,00: Tájékoztatóműsor. — 19,35: Labdarúgószemle. — 20,00: Labdarúgó EB. — 21,45: Hangverseny. — 23,30: Doku­mentumfilm. — 23,50: Népzene. SZLOVÁK TV 15,25: Hírek. — 15,30: Veszp­rémi tévétalálkozó. Nemeskür- thy István: A béke szigete. Té­véfilm (ism.). — 16,40: Pardon, hogy bocsánat. Paudits Béla műsora (ism.). — 17,10: Illyés Gyula: Kegyenc. Tévéjáték I— II. rész (Ism.). — 19,15: Stop! A Psota! Harmincöt zenés perc Psota Irénnel (ism.). — 19,50: Munkácsi Miklós: A sárkány menyegzője. Tévéjáték, (ism.). — 20,40: A felé sem igaz! Ve­télkedőműsor. — 21.10: Unoká­ink sem fogják látni, avagy: Városvédő Pallask Athéné ke­zéből időnként ellopják a lándzsát. — 21,45: Végállomás: Nagyfa. Dokumentumfiim. A film után: Beszélgetés dr. Hu­tás Imre egészségügyminiszter­helyettessel, dr. Levendel Lász­ló c. egyetemi tanárral, Andor- ka Rudolf szociológussal, dr. Barika Lajos igazgató főorvos­sal és Takách Gáspár narkoló- gus-ideggyógyásszal. — 23,05: Hírek. SZLOVÁK TV 16,55: Hírek, — 17,00: Irány­tű. — 17,50: A csendes-óceáni szigetvilág. — 18,30: Esti mese. — 18,45: A szocializmus világa. Képek a baráti országok népe­inek életéből. — 19,10: A rend­őrség naplójából. — 19.15: Te­lesport. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Anicka Jurkovicova. — Tv-film 2. rész. — 21,20: Azi­mut. Katonák magazinja. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Zenés revű. NDK szóra­koztató tévéműsor. — 22,50: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi műsora: 24—25­re: A PISZKOS TIZENKETTŐ I—H. (14 év, amerikai) Ea. kezd.: 16 és 19 óra. 8,25: Hírek. — 8,30: Gyer­mekműsor-összeállítás. — 10,30: A Sportka számainak húzása. — 10,40: Kőrengeteg. 1. rész. — 12,05: Egy rádióállomás törté­nete. Dokumentumfilm. —12,35: összefoglaló az ’elmúlt hét ese­ményeiről. — 13,05: Hangver­seny délidőben. — 13,45: Hír­adó. — 14,00: Emlékezések a Nagy Honvédő Háború első napjaira. — 14,50: Salakpálya- VB — elődöntő. — 16,45: Egy élet második fejezete. Portré­műsor. — 17,10: Hölgy a síne­ken. Cseh zenés film. — 18,25: Nótaszó. — 18,30: Esti mese. — 18,40: A Dargovenka fúvósze­nekar koncertje. — 19,30: Tv­híradó. — 20,00: Vasárnapi vers. — 20,10: Decim horgony ’84 — könnyűzenei fesztivál. — 21,20: A szarvasagancs. Tévéje­lenet. — 22,00: Marie Rosulko- va emlékezik. — 22,50: Hírek. 25.. hétfő KOSSUTH RADIO 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: Weber operáiból. — 9,30: „Megfogni tétovák kezét”. Ver­sek. — 9,43: Nemzetközi mese­fesztivál. — 10,05: Nyitnikék — kisiskolások műsora. — 10,35: Rózsavölgyi-verbunkosok. — 11,08: Dalok a békéről. — 11,23: Bioritmus. — 11,43: Vallomá­sok, 1942. Mesterházi Lajos re­génye folytatásokban. XXI/1. rész. — 12,45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 13,00: Zenei ér­dekességek az elmúlt hét mű­sorából. — 13,58; Simpson: Táncok. — 14,05: A ponyvaki­adványok és a népdalok. — 14,40: Napjaink magyar iro­dalmából. — 14,54: Édes anya­nyelvűnk. — 15,05: Élő törté­nelem. — 16,07: Kamarazene. — 16,30: „Elisa” — egy új vizs­gálati módszer. — 17,05: Holnap közvetítjük. — 17,27: Napjaink irodalmából. — 19,15: Első sze­mélyben. Benke Valériával, az MSZMP Politikai Bizottságá­Béke mozi műsora: 24-re: GRACS FIVÉREK (14 év. szovjet) Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra. 25-fpe: VIADUKT (magyar —amerikai—NSZK) Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óira. 24-re MATI­NÉ : A rézhegyek királynője. Móricz mozi műsora: 24—25- re: HÁRMAN A SLAMASZTI- KÁBAN (amerikai) Kert mozi műsora: 25-re: GYILKOS BOLYGÖ (16 év, amerikai) Kisvárda mozi műsor: 24— 25-ire: HÁROM FIVÉR (14 év, olasz, francia). 24-re MATINÉ: A XX. század kalózai. Mátészalkai mozi műsor: 24 -25-re: ÜVEGTÖRŐK (16 év, angol) Nyírbátor mozi műsor: 24­re: FLEP, A RÖKA (magyar) Ea. kezd.: 16 óra. MEZTELEN BOSSZÚ (16 év, amerikai) Ea. kezd.: 18 és 20 óra. 25-re: FLEP, A RÖKA (magyar) Ea. kezd.: 18 óra. MEZTELEN BOSSZÚ (16 év, amerikai) Ea. kezd.: 20 óra. 24-re MATINÉ: Vadölő. Fehérgyarmat mozi műsor: 24-re: GYILKOSSÁGOK OK NÉLKÜL (14 év, szovjet) 25-re: BETYARKAFútANY (román) 24-re MATINÉ: Vadállatok a fedélzeten. Vásárosnamény mozi műsor: 24-ne: HANYATT-HOMLOK (14 év, magyar) 25-ire: VÁMPÍROK BA.LJA (amerikai) ■ MEGYEI ÉS VÁROSI "-'j MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 24-én 20 óraikor a Szabadtéri Széniparion EGY CSŐK ÉS MÁS SEMMI. Operett-összeál­lítás. (Esénap: 26-án) Sóstói Kultúrpark: MA 20,00 Órától a BIKINI EGYÜTTES KONCERTJE. (H1B7) KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL HAZÁNK EGYETLEN ÉP ÁLLAPOTBAN FENN­MARADT PATICSFALU, ZSINDELYTETÖS TEMP­LOMA A TÁKOSI. A XVIII. századbeli népi épí­tészet legszebb református templomát az Országos Műemlék-felügyelőség irányítása mellett felújítják. Csaknem teljes mértékben újjáépítik, kicserélik a rossz faanyagokat, a megroggyant falat. A váz- szerkezet és a tető felújítása után vert falat idős Rékasi András kőművesmester és négy helyi nyugdíjas segítője készíti. Első feladat volt a vesszöfüzés, amelyhez mogyoró, valamint veres és fekete gyűrűt használtak. A sármunkához más­fél hónapja kezdtek, eddig 15 köbmétert dolgoz­tak be. Még ugyanennyit hordanak fel a faira há­rom rétegben. Ezzel egy időben a Vásárosnamé- nyi Vegyesipari Szövetkezet szakemberei a cseh­szlovák zsindellyel borítják a tetőt. Képűnk: a műemléktemplom felújítás közben... Rékasi András kőművesmester, aki egyedüli ismerője a paticsfa! készítésének. Elek Emil Szokatlan szavak szótára Milimári és tökkolop „SORSOM, BORSOM, MIT KÍ­VÁNSZ?” / legszebb a tnezalli- ánsz: / légy hát, édes ellensé­gem I Hófehérke feleségem .. Babits lágyan zengő, kedves versében valószínűleg legtöb­bünknek gondot jelent ez a szó: mezaliansz. Annyit még csak- csak sejtünk, hogy valahogyan a házasság fogalmához kapcsoló­dik, de őszintén meglepődünk, ha kiderül, hogy eredeti jelentése ennyi: ■ rangon aiuli házasság. Mondjuk, a gróf mezaiiánsza megbotránkoztatta a főrangú tár­saságot. Az eléggé közismert, hogy a marha szó régi nyelvünkben kin­cset, vagyont jelentett, de azt már kevesen értik, miért sérte­geti Petőfi Az őrületben a női nemet: „Szép állat az asszonyi állat, / SzéD ás veszedelmes.” E sor megértéséhez tudni kell, hogy régebben az állat szó lényt, élőlényt jelentett. „KIKÉRSZ (elutazásod végpil­lanatán) egy János-áldását ürí­teni” — írja Katona a Bánk bán­ban. Sokan hallották már az idé­zett szövegrészt, de kevesen tud­ják, hogy a jánosáldás a társa­ságban búcsúzóul utolsónak ürí­tett pohár szokását jelenti. Ré­gen Szent János napján szokás volt, a templomban bort áidat- ni; ezt a következő évre félretet­ték és vendégbúcsúztatáskor eb­Áitafóanyag az agyban Svájci kutatóknak sikerült a házlnyulak agyából kivonniuk és kikristályosítaniuk egy olyan, nyolc aminosavból álló fehérjéi, amely áz. állatokban alvást vált ki. (Olyan mély alvást okoz, amelyet az agy elektromos te­vékenységét rögzítő elektroenke- falogramnak az úgynevezett delta hulláma jellemez.) Ezt a természetes alvást kiváltó anya­got mesterségesen is előállították. A DSIP-nek elnevezett készít­ményt állatkísérletekben már si­keresen kipróbálták. Nemcsak nyulakat, hanem más állatfa­jok egyedeit is sikerült vele el­altatniuk. Fűtés — izzólámpával Az izzólámpák és a fénycsövek a villamos áramnak csupán egy részét alakítja át fénnyé, a töb­bit hősugárzás formájában ad­ják le. Ezt a huUadékhöt újab­ban sikerrel hasznosítják egy háromemeletes irodaházban. Az épületben olyan légkondicionáló berendezést szereltek fel. amely a hőenergiát a fénycsövek vesz- teséghőjéböl és a dolgozók bio­lógiai hőleadásából nyeri az ál­mennyezet mögé rejtett elszívó­berendezés segítségével. Az 1000 lux megvilágítást adó fénycsö­vekből összesen 2500-at használ­nak az 1350 négyzetméter padló- területű helyiségekben. A vesz­teségi hőt hasznosító légkondi­cionálás külön előnye, hogy az e célra kialakított álmennyeze­tek egyben kiváló hangszigetelők is. Gépkocsivezetőt vizsgáló kocsi Egy brémai autógyár kutatási célokra szolgáló autómodellt ter­vez. amelynek segítségével meg akarják vizsgálni a gépkocsive­zetők testi-lelki igénybevételét. Ennek megfelelően olyan közép­kategóriájú gépkocsit szerkeszte­nek. amelynek mérőműszerei nemcsak a sebességet, a gyorsu­lást és például a gázpedál min­denkori állását regisztrálják, ha­nem többek között a vezető szív­működését is. A menet közben felvett EKG-diagram a leg­megbízhatóbb stresszjelző. A kí­sérleti utakon — nagyvárosok­ban. csúcsforgalom ideién — nyert mérési adatokat mágnes- szalagon rögzítik, majd számító­géppel kiértékelik. Mindezek alapján értékes felvilágosításokat várnak az autóvezetők testi és szellemi megerőltetéséről, vala­mint az ember és az autó közöt­ti kölcsönhatásokról. AMERIGO TOT BARTÓK EMLÉKSZOBRA KECSKE MÉTEN. Kecskemét főterén avatták fel Amerigo Tot szobrászművész Bartók Bé­la emlékének ajánlott „Mik­rokozmosz a makrokoz- raoszbau” című bronzból készült szobrát. (MTI fotó: Karáth Imre felvétele — KS) bői ittak egy pohárral. Ha azt halljuk: miliman, fel­tehetőleg holmi buta nőszemély­re gondolunk. De arra valószínű­leg csak az idősebbek emlékez­nek, milimárlnak nevezték azt a feltehetőleg termetes asszonysá­got, aki reggelente házhoz szállí­totta a tejet vagyis a tejeskofa »rangját viselte. Arra pedig vég­képpen nem gondolunk, hogy a Pest környéki sváb tájszólásból származott át nyelvünkbe ez a szó, az Irodalmi német nyelvben még így mondták: Milchmeierin, azaz tejes gazdasszony. KÉKHARISNYA, bizonyára a divatos színes harisnyára gondo­lunk. Véletlenül sem gondolunk arra, hogy régen a műveltségét fitogtató, írói babérokra is vá­gyó, híres művészek és tudósok társaságában forgolódó, tudákos nőket illették e szóval. Az ilye­nekről írta Moiiére ,.A tudós nők” c. szatirikus vígjátékát. Aki manapság a könyök szót hallja, kezének egy részére gondol, pe­dig régen hosszmértéket jelen­tett. A könyök és a középső ujj hegye közötti távolságot, kb. 44 centimétert. A húgy szó igen ré­gen (a XV. század előtt) csilla­got jelentett. A csillagászt akko­riban húgybanézőnek mondták. A tökkolop értelmezése: tökfil- kó, fajankó, ostoba ember. Mindezt persze e sorok frója sem saját kútfőjéből merítette, hanem Tótfalusi István nemrégi­ben megjelent Vademecumiát. az­az szokatlan szavak szótárát la­pozgatva találta. E műben régi és klasszikus irodalmunk régies, el­avultnak tűnő tájnyelvi szavain kívül a ..deákos” (latinos) mű­veltség és társalgási nyelv ma már kiveszőben levő, írói alko­tásokban mégis gyakran felbuk­kanó szavainak ízét, zamatát is ízlelhetjük a szerző jóvoltából. Szóhoz jutnak a ritkábban hasz­nált kifejezésmagyarázatok, né­ha félreértett köznyelvi szava­ink. A KÖNYV CÍME MAGYARUL: Járj velem! A cím alapján java­soljuk, hogy ez a hasznos, tanul­ságos, egyben szórakoztató mun­ka ne hiányozzék nyárt olvasmá­nyaink közül. O. Sz. Mesterséges tehénbendő Egy dániai mezőgazdasági kí­sérleti üzemben ipari úton ha­talmas kérodzögyomrot állítottak elő. amelyben oly módon alakít­ják át a szalmát fehérjévé, mint ahogyan azt — például — egy te­hén átalakítaná. Az e célra alkalmas baktéri­umfajokból elkülönítettek olyan törzseket, amelyek táplálkozásuk során széniorrásként ceUulózt, úgynevezett hemicellulózt és lig­nint hasznosítanak. A szalma főleg cellulózból áll. amelyet a baktériumok szőlőcukorrá bon­tanak. s fehérjék felépítéséhez használják fel. A szalmából nát- rontúgos kilúgozással eltávolíta­nak minden más anyagot, csak a cellulóz marad vissza. Sterili­zálással elpusztítják a nem kí­vánatos baktériumokat és gom­bákat. majd nitrogén- és . fosz­forsókat, meg vizet adnak a cellulózhoz. Beállítják az oldat savanyúsá­gát és ezek után beoltják a ki­választott baktériumokkal. A baktériumok szaporodása, fehér­jetermelése függ az oxigénellá­tástól és a hőmérséklettől, te­hát ezeket is be kell állítani, és azonos szinten tartani. A kellő gondossággal megtöltött mester­séges kérődzőgyomorban egy te­hén súlyának megfelelő bakté­riumtömeg egy nap alatt 1000 kg fehérjét termel (egy tehén 1 kg- Ot!). Ebből az „ipari tehénből” két­féle termék kerül ki: baktérium- sejt-tömeg és a maradék rost- anyag. A rost kiszűrhető és ta­karmányként felhasználható. A baktériumsejt-tomeg centrifugá- lás és szárítás után megőrülhe­tő: lisztje 50 százalék fehérjét tartalmaz, emberi fogyasztásra, alkalmas. ízletes, pogácsák pré- selhetők belőle, biológiailag igen értékes. Á tihanyi remeték temetője Barlanglakásaik közvetlen kö­zelében megtalálták az Áróád- korban Tihanyban élt remeteba­rátok temetkezési helyét. A veszpréni Bakonyi Múzeum ré­gészei — Uzsoki András igazga­tóhelyettes irányításával — két év óta doL^>znak a négy épség­ben maradt barlangcella feltá­rásán. Egyértelműen sikerült bi­zonyítaniuk ' azt a régi feltevést, amely szerint az Árpád-korban egyidejűleg mintegy 30 remete­barát élt Tihanyban. A 40 négy­zetméter alapterületű barlang közös étkező- és zsolozsmázóhe- lyük lehetett, az egyik cellában sikerült emelt szentélyű kápol­nát azonosítaniuk. Ennek bi­zonyságaként a feltételezett ol­tár felett freskótöredéket talál­tak. A cellacsoportban már a korábbi ásatásoknál aknasírok kerültek elő. Értékelhető tárgyi emléket nem találtak bennük. Most is szinte a véletlen ho­zott csak felszínre egy kormeg­határozásra alkalmas, emberkéz alkotta tárgyat: az önmagában szinte értéktelen dokumentum egy III. Béla király által vere­tett bronz pénz. A remeitebarátok néhány napja felfedezett sáncszerű temetkező­helyén — az 1-es számú barlang előtt húzódó mintegy 20 méteres árokban — nyolc csontvázat ta­láltak. Az elhunytakat ősi ke­resztény szokás szerint napkel­te irányában helyezték sírjaikba. Az alkalmas hely szűkössége mi­att 2—3 évszazadig egymásra te­metkeztek; egyes remetéket pat­tintott kőlapokból kirakott ko­porsókba. másokat viszont egy­szerűen csak a ruhájukban he­lyeztek örök nyugalomra. A hosszú ároksír tanúsága szerint a szerzetesek között élt egy rendkívül alacsony törpe is: a nagy méretű koponyája mellett alig egyméteres csontvázat ta­láltak. Ezeket a sírokat eddig nem bolygatták meg. tárgyi em­lékeket mégsem találtak, ami a remetebarátok puritán életmód­jára ütaL I I I L J HALLGASSUNK CT llill ÍjmézzOnk meg~M 1*84. június 24.. vasárnap 1984. június 25., hétő

Next

/
Thumbnails
Contents