Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984. június 9. ^ ■ ■ Ügyes szekrénybelső A tavasz, a nyár új életerőt ad nemcsak a természetnek, hanem a dolgozni, gondolkodni vágyó embereknek is. Sok okos elképzelés születik az emberben a lakás korszerűsítésével, felújításával kapcsolatban. Ez lehet új berendezési tárgy, de lehet csak a lakás átrendezése. A bútorok célszerű átcsoportosításával nemcsak felfrissül a lakás, hanem rendezgetés közben sok holmitól megszabadulunk és jobb tárolóhelyeket is találunk. Az alábbi ábrákon olyan szekrényelemeket mutatunk be, amelyek kaphatók a kereskedelemben, csak a belső terüket kell célszerűen, praktikusabban berendezni. Olyan drótkosarakkal, amelyekbe tisztító- szereket, flakonokat, üvegeket, fűszereket tudunk elhelyezni. Ezeket a drótkosarakat műanyag holmikat, háztartási felszereléseket árusító osztályokon lehet beszerezni. fgy belső átrendezéssel nyerhetünk tisztítószeres szekrényt, ahol porszívót, vödröt, rongyokat tárolhatunk. Kisebb, mélyebb dróthálók felszerelésével kamraszekrényt alakíthatunk ki. Magunk is készíthetünk sarokelemet lekerekített polcokkal, a többi szekrény méretének figyelembevételével. A 2. ábrán alacsony alsó szekrényt alakítottunk át a magas szekrények elve szerint. A kereskedelemben nagyon sok olyan kiegészítő apró berendezés kapható, amit célszerűen be tudunk építeni lakásunkba. Gyermekvédő háló A képen látható újítás minden lakótelepi panelházban lakó kisgyermekes család számára igen fontos balesetmegelőző eszköz lehet, ha valaki vállalná a sorozatgyártását. Am ügyes barkácsoló maga is elkészítheti. A háló poliészterből készült, nagy szakítószilárdságú, az időjárásnak igen ellenálló anyagból. Ezenkívül igen esztétikus, nem zavarja a városképet, sőt, bizonyos intim hangulatot is ad lakásainknak, lakótelepeinknek. Elsődleges funkciója a balesetmegelőzés. Ahol több gyermek is otthon van a gyesen levő anyukával, igen nehéz megoldani a gyermek sé- táltatását, levegőztetését. Viszont miközben az anyuka mos, főz, takarít, a gyerekek nyugodtan játszhatnak az erkélyen, a friss levegőn, akár labdázhatnak is, mert a hálóba beakad a labda, nem esik le az erkélyről. Télen, tavasz- szal megoldható a kisgyerek napoztatása, sőt, nyáron kis fürdőkádban pancsolhatnak is az erkélyen. Áz eszkimók és a szívbetegség Angol orvosok egy apró északi-grönlandi településen arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért nem szenvednek az eszkimók szív- és érbetegségekben, noha igen zsírosán táplálkoznak. Dán orvosok már eddig is megállapították, hogy a sarkkörtől 600 kilométerre északra fekvő Ingdlorssnit nevű település 150 eszkimólakosának a vérében rendkívül kevés a koleszterin, jóllehet igen sok bálna- és fókazsírt fogyasztanak. A szívkoszorús erek megbetegedése és a szívinfarktus a grönlandiak között ismeretlen. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a sarkvidéki állatok húsa és zsírja olyan anyagot is tartalmaz, amely előmozdítja a zsírok gyors lebontását, és megakadályozza a kolesz- terinszint emelkedését, örökölhető biológiai tényezőkkel ugyanis nem függhet össze az, hogy e betegségek a grönlandiakat elkerülik, mert megállapították: a Dániában élő eszkimók koleszterinszlntje az ottani táplálkozás mellett semmiben sem tér el a dániaiakétól. Kit utánoz Az egyéves kort éppen betöltő Rózsa percekig ismétli ugyanolyan hanghordozással: nédda. nédda ... Meg nem unja, nem változtat egy jottányit sem mon- dókáján; mondja, akár elismeréssel nyugtázzák környezete tagjai, akár nem. Láthatóan örömét leli abban, ahogy kimondja e szót, s hallja önmagát. Aztán rázni kezdi járókája rácsait, s rázza, húsz-harmlncszor egymás után. Egyszer már sikerült rátalálni arra, hogyan lehet ezt az egész alkotmányt mozgásba hozni, s a megtalált mozdulatot immár lelkesen ismétli. Jól bevált mozdulatait, hangadásait hosszú időn át ismételgetve mintegy önmagát utánozza, gyakorolja a mozgás és a beszéd funkcióját. Azt mondhatnánk tehát, hogy legelőször önmagát utánozza a gyerek, így tökéletesíti készségeit. Utánzásának serkentője az eredményes végrehajtás maga, a későbbi „ÉN CSINÁLOM” ÉLMÉNY csírája. Emellett és ezt követően azokra a külső mintákra kezd figyelni, akik állandó résztvevői életének. Utánzása legelső, legfontosabb külső modellje általában az édesanyja. Életkora előrehaladtával mind több személy válik az utánzás tárgyává. Egyre fontosabb szerepet kapnak a család tagjai, az apa, a testvérek, a nagyszülők, majd a gyermektársak, később azok az idegen felnőttek, akikkel sűrűn kerül kapcsolatba: a gondozónő, az óvónő, a jó szomszéd, iskoláskorban a pedagógusok. A kisgyermek a másoktól ellesett, a másoknál megfigyelt viselkedésformákat, cselekvési módokat elsősorban a játékban jeleníti meg és gyakorolja. Az iskoláskor előtt életének legnagyobb részét játszással tölti. A kisgyermek mindent lejátszik, ami számára lényeges, elsősorban amihez erős érzelmek fűzik. Ismételgeti a napközben hallott szavakat, mozdulatokat, amelyeket másoknál hallott, látott és megragadták képzeletét, újszerű- ek, érdekesek voltak a számára. Az első év végére kialakult játékformában a gyermek eleinte a megfigyelt személyek tevékenységének csak a részelemeit másolja, például a poharából itatja a babáját, mackóját, kis kanalával kavargat egy tálkában stb. A beszéd elsajátításával és a mozgás — különösen a járás — fejlődésével az utánzás is mind tökéletesebbé válik. A gyermeknek egyre több lehetősége nyílik arra, hogy pontosabban másolja a mások viselkedését. Ahogy több jártasságra, készségre tesz szert, úgy válnak .AZ UTANZOTT MOZDULATOK, mozgások mindinkább hasonlóvá az eredeti mintához, a példához. Az utánzás közben a megfigyelt Párbeszéd a Nem mindennapos kísérlet kezdődött a lett egyetemen. A leendő fizikusok és vegyészek tanár segítsége nélkül tanulmányozzák a számítástechnika egyik ágát. A tankönyv anyagát beprogramozták és betáplálták a számítógépbe. A gép képes alkalmazkodni minden egyes hallgató tudásszintjéhez: egyéni tanácsokat ad, követi az anyag elsajátításának folyamatát és végül vizsgáztat. Ezt az egyetem Szilárd Test Fizika Intézete által létrehozott „Riga” dialógrendszer teszi lehetővé. A komputerrel oroszul és lettül is lehet beszélni. a gyerek? jelenségek, események tartalmi elemei is gyakrabban bukkannak fel. Vissza-visszatérnek a szülők szófordulatai, jellegzetes arckifejezései, kézmozdulatai, melyek érzelmeiket kifejezik vagy kísérik. Gyakran mondják is ilyenkor a rokonok, ismerősök'! ez a gyerek szakasztott az apja, anyja. Az érzelmi élet kibontakozásával, gazdagodásával egyre több és többféle érzelem színezi, szövi át a gyermek játékát, magatartását. Utánzása igy drámai elemekkel bővül: játékában már nemcsak hasonlít a megfigyelt személyekhez, hanem ugyanazzá válik, már nem azt játssza, hogy olyan, mint az apa vagy az anya, hanem azonosul vele. Ügy, mint az a színész, aki nem csupán ábrázol egy alakot, hanem teljesen feloldódik a szerepében. Ahogy fokozódik a gyermek társak iránti érdeklődése, úgy a játékban is törekednek az együttességre. A nagycsoportos óvodás szerepjátékaiban az életkorának megfelelő társas-társadalmi tapasztalatait, ismereteit megjeleníti például orvos-beteg, vevő-eladó viszonyt, alá-föléren- delődési helyzetet, munkamegosztási módokat. A szerepjáték során a gyermek alkalmazza a helyzetekre érvényes, megtanult szabályokat és tilalmakat, utánozza a szerepek adta elvárásoknak megfelelő viselkedésformákat: udvarias, türelmes, segítőkész, avagy szigorú stb. A társadalmi szabályhelyzetek utánzásához tehát ismernie kell bizonyos szabályokat, azok érvényességét az adott helyzetekben. Ha a gyermek SZEREPKÖRÉNEK MEGFELELŐEN utasít, tilt, helyesel, korlátoz, vagy bátorít, úgy már közvetíti is társai felé a felnőttektől elsajátított ismereteit. A szerepjátékok a társas viselkedés kitűnő gyakorlóterületei: ezek során a gyermekben lassanként tudatosulnak saját társas lehetőségei, egyre pontosabban fel tudja mérni pozícióját, helyzetét környezetében. Fokozatosan feltárul előtte a társas szerepek bonyolult rendszere, amelynek ő maga is egyik tagja. Az anya vagy az apa szerepében az anyának vagy az apának hozzá való viszonyát éli át, az óvónőt utánozva egyben magába építi annak követelményeit is vele szemben. Így szilárdul meg benne az a tudás, hogy a társadalomban ő maga is meghatározott helyeket foglal el: szüleinek gyermeke, óvónőinek neveltje, gyermektársainak pajtása stb. Helyzete meghatározott kötelezettségekkel is jár, azon túl, hogy ráébred arra: ő milyen elvárásokkal közeledhet felnőttekhez, gyerekekhez. Ahhoz, hogy a fejlődésnek ezt az útját is bejárhassa, pozitív példát kell nyújtania utánzása legfontosabb modelljeinek: szüleinek, nevelőinek. tankönyvvel A kijelölt időben a hallgatók leülnek a hét display mellé, amely egy miniszámítógéphez van kapcsolva és egymás zavarása nélkül dolgoznak. Saját belátásuk szerint lapozzák az elektromos tankönyv lapjait, magyarázatokat, utasításokat kérnek, vagy éppen kiegészítik az információkat. Mindennek külön csatornája van. A gép univerzális. Most folyik a számelektronika, mérőtechnika, idegen nyelvek, fizika és más tárgyak tanulásának automatizálása. Porszívó-történelem A porszívót egy leleményes angol mérnök találta föl. Ez a ma teljesen hétköznapi háztartási eszköz egy véletlen sétának köszönhette létrejöttét. Hubert Cecil Booth, a feltaláló, kíváncsi ember volt. Vidámparkokat, hidakat tervezett leggyakrabban, s nem vetette meg a városi látványosságok egyikét sem. Korában szokatlan módon, előszeretettel ténfergett pályaudvarokon. Minden érdekelte, ezért nem maradt meg a várótermek biztos melegében. Megnézte többször is, miként takarítják a szerelvényeket. S minél tovább nézte, annál kevésbé értette, miért fújják mindenhonnan a port? Hiszen a zárt kocsikban ettől minden csak koszosabb lesz. Hubert Cecil Booth ekkor kezdett foglalkozni egy port beszívó szerkezet gondolatával. Kísérleteztek már efféle géppel mások is, de sehogyan sem bírtak előállítani igazi porszívót. Booth rájött a dolog nyitjára, ö állított először akadályt a beáramló por útjába. Állítólag egy zsebkendőt a szája elé helyezve, önmagái tette meg kísérleti porszívóvá, s így jutott a fontos eredményhez: porzsák nélkül nem megy a dolog. Találmányát meglepő módon hasznosította, szinte azonnal. Egy nagyméretű, erős szívóhatású gépet szerkesztett, ezt fölszerelte egy hosszú csőre, s alkalmazottaival bértakarítást vállalt a londoni emeletes házak lakásaiban. Ma már a mechanikus porszívón is túl vagyunk. A gyárak porelnyelőinek egy része elekt- rofilterekkel működik, melyek az oda szívott vagy terelt porból kiválasztják a káros, szennyező anyagokat, amik külön-külön még más célra felhasználhatók. A pernyét például egyes építőanyagokba dolgozzák be. De porszívóhoz hasonló szippantó szerkezet szüreteli a szőlőt, tisztítja állandóan néhány tó, például a Genfi-tó felszínét is. A 700 személyes adag Együnk több sajtot! A sajt az ember ősi tápláléka. A vadon élő állatok megszelídítésével, az állattenyésztés kialakulásával párhuzamosan fejlődött ki a tejfeldolgozás; a tejből a tartós termékek előállítása. Már az ókori Babilonban és Egyiptomban, valamint Görögországban és más államokban a sajt az ember mindennapi ételévé vált. Arisztotelész, a nagy görög tudós is részletesen foglalkozott a sajtok termelésével, a nyersanyagok fel- használásával. A római Patro- nius Trimalchio lakomája című hires írásában az akkor ismert ételek között a sajtokat is megemlítette. A Földközi-tenger melléki országokban inkább a kecske- és juhsajtot, mig az Alpesek túloldalán, Európa északi részében inkább a tehéntejből készített sajtféléket kedvelték. A germánok étrendjében is szerepelt a sajt. Nagy Károly francia császár idejében híressé váltak a francia sajtok, ezeket már a vendéglőkben is felszolgálták. Európában a középkorban nagy sajtkultusz volt, és ez napjainkban is tart. Feljegyezték, hogy 1581-ben egy esküvőre 700 személynek készítettek egy óriás sajtot. Napóleon életrajzírói megemlítik, hogy a nagy császár rajongott a sajtokért. Európa legismertebb és legtöbb féle sajtot fogyasztó országai közé tartozik: Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svájc. Csodálatos kultusza van ezekben az országokban a házi sajtoknak: sok száz féle sajtfélét fogyasztanak. A sajt igen nagy tápértékű élelmiszer. Teljes értékű fehérjét, A- és B-vitaminokat, ásványi anyagokat stb. tartalmaz. Ezek egészségünk fenntartásához, testünk fejlődéséhez szükségesek, tehát minden korban nagyon fontos a rendszeres sajtfogyasztás. A fehérjék ugyanis a sejtek, a testi szövetek, szervek felépítésének nélkülözhetetlen kellékei. Minden életfolyamathoz szükségesek a metabolitok, melyek fehérjékből, vitaminokból és nyomelemekből állanak. A sajtban levő calcium (mész) védi a fogakat, a csontrendszert, melynek egészséges kialakulásához, szinten tartásához calciumra van szüksége. A sajtoknak igen sok fajtájuk van. Az ún. „sajtos” népeknél több száz sajtfajtával találkozhatunk, de nálunk is található a pultokon 15—20 féle sajt. melyből lehet válogatni. A sajtokat zsírtartalmuk, állományuk,' illetve állaguk alapján csoportosítják. Így kaphatunk kövér (erősen zsíros), félkövér és sovány sajtokat, illetve kemény, félkemény és lágy sajtokat. Mindenki aszerint válogathat ezek között, hogy mit szeret, vagy mit engedélyezett számára az orvos. Nyilvánvaló, hogy az elhízott emberek számára sovány sajtok ajánlatosak. A lágy sajtokat azok kedvelik, akik szeretik a különleges illatokat, ízeket. A gyerekek kedvence a kockás ömlesztett sajt, de sokan vásárolnak és szívesen fogyasztanak füstölt, erősen fűszeres, dobozos sajtféléket is. Sokféle módon fogyaszthatunk sajtot: a főétkezések befejezéseként, kiránduláson, uzsonnára stb. Mások meleg ételek ízesítésére használnak sajtreszeléket, vagy önálló ételként készítik el a meleg sajtot, de szívesen használják tésztafélék ízesítésére is. Mindenképpen egészséges, akár a megszokott módon készítjük el, akár például nyers almával esszük. Zöldpaprikával vagy hagymával, retekkel, snittling- gel, vajas vagy szardiniás kenyéren, egész egyszerűen kevés zöldpetrezselyemmel kiváló étvágycsillapító. Kirándulásra is bátran vihetjük, mert tartós, becsomagolva napokig is eltartható. GOMBÁS sertéskaraj Hozzávalók: 50 dkg sertéskaraj, 20 dkg gomba, 1 kávéskanálnyi zsír, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, bors. A karajszeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk. Egy lábasban megolvasztjuk a zsírt. A hússzeleteket enyhén lisztbe mártva kissé elősütjük. Hozzáadjuk a szeletre vágott gombát, kissé utánasózzuk, majd lassú tűzön lefedve pároljuk. Mikor a gomba leve elfőtt, és még a hús nem elég puha, kevés vizet öntünk alá, és tovább pároljuk. Ha a hús elkészült, kiszedjük a gomba közül. A gombát megszórjuk liszttel, felengedjük tejföllel és felforraljuk. Mikor felforrt, a hússzeleteket visszatese- szük, készre pároljuk. Tésztakörettel vagy krokettel tálaljuk. SONKÁS FÁNK Hozzávalók: 6 db közepes nagyságú burgonya, 2 tojás, 3 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 20 dkg Egy ős porszívó sonka, só. A burgonyát héjában sós vízben megfőzzük. Áttörjük. Egy liter vízzel összevegyítjük, hozzáütünk két tojás sárgáját és beletesszük a felfuttatott élesztőt. Kevés sóval összegyúrjuk, hogy rétestészta keménységű legyen. Egy megforrósított jénai tállal leboritjuk az összegyúrt tésztát és kelni hagyjuk. (Kb. 25—30. percig.) Ezután a tésztát deszkán kezünkkel szétnyomkodjuk. A tészta egyik felét megkenjük kikevert tejföllel és megszórjuk apróra vágott sonkával. A tészta másik felével le-; takarjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk és forró zsírban kisütjük. SERTÉSTEKERCS Hozzávalók: 50 dkg sertésfelsál, 1 db sárgarépa, 1 csomó petrezselyemzöld, 1 db tojás, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 1 késhegynyi pirospaprika, 1 evőkanálnyi zsír, só, bors. A húsból szeleteket vágunk, keverjük, sózzuk, borsozzuk. A fent maradt apró húsokat a sárgarépával együtt kockára vágjuk, majd apróra vágott petrezselyemmel együtt zsíron puhára pároljuk. Mikor kész, lehűtjük; hozzákeverünk egy tojást és két kanálnyi tejfölt. Ebből a töltelékből teszünk minden szeletre, összetekerjük, fóliába csomagoljuk és lábosba rakjuk, majd felöntjük annyi csontlével, vagy vízzel, hogy ellepje. Lefedve, kis lángon a tekercseket készre pároljuk. A fóliát úgy távolitjuk el, hogy a benne levő húslevek a lábosba csurogjanak vissza, ne vesszenek kárba. A húsokat félrerakjuk. A levébe egy kanálnyi lisztet, pirospaprikát szórunk, sózzuk, felforraljuk a maradék tejföllel együtt. A húsra öntve tálaljuk. Bármilyen köretet adhatunk hozzá. RAKOTT TARKA BAB Hozzávalók: 1/2 kg tarka bab, 25 dkg sertéshús, 1 kis fej hagyma, 15 dkg árpagyöngy, 2 dl tejföl, só, bors, pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma. A babot félpuhára főzzük. Közben a sertéshúsból, a hagymából és a fűszerből pörköltet készítünk. Az árpagyöngyöt sós vízben puhára főzzük. Jénai, öntött vas, vagy római tálba teszünk egy réteget a leszűrt babból, majd a pörköltből és az árpagyöngyből. Tovább rétegezzük, míg az anyag tart. Beletesszük a gerezd szétzúzott fokhagymát is. Végül tejföllel meglocsoljuk. Szükség szerint kevés vizet aláöntve, letakarva, sütőben 25—30 percig pároljuk. HÉTVÉGI MELLÉKLET
