Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

1984. június 6. Kelet-Magyarorsxág 3 Vendégváró K/avárda Színház a várban Tavaly hetvenhat városból, községből jöttek vendégek a várszínházi előadásokra. 280 helyre küldenek írásos is­mertetőt, három megyében van közönségszervezőjük, 1981- ben nyolc, az idén nyáron már tizenhat előadást tartanak a Várszínházban — és még négyet saját társulattal a me­gyeszékhelyen. Harmadszor készít felvételt előadásukról a televízió. Az elmúlt évad közben megkapták az önálló társulattá minősítést, programjukat megismeri az ország. Mi a jellemző az idei — június 3-án megnyílt — évad­ra? — kérdeztük Pribula László igazgatót. — Talán az, hogy jobban igazodunk a közönség igé­nyeihez, a nyári szórakozási szokásokhoz. Ez nem azt jelenti, hogy csupa könnyed darabot mutatunk be, ha­nem műfajilag igyekeztünk változatossá tenni az évad programját. Lesz azért tar­talmas előadás is, elég csak a Sütő-darabra utalni és az operaelőadásra. De a zenés krimi, az operett, a musi­cal, a komédia uralja a mű­sor mezőnyét. Külön öröm, hogy a Várszínház önálló társulata ismét bemutató előadással lepi meg a kö­zönséget. A „Kölyök” című zenés reneszánsz komédiát június 19-én játsszák elő­ször és az előadásról a te­levízió felvételt készít. Hány színház lép fel a saját társulaton kívül? — Ebben is gazdagabb az idei évad — folytatta az igazgató — a debreceni Cso­konai Színház mellett, amely már állandó vendég­nek számít, a békéscsabai Jókai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Vár­színház és a Pest-Buda Színkör is eljön a várszín­házunkba, így a közönség­nek lesz alkalma több tár­sulat játékstílusát, felké­szültségét megismerni. Saj­nos, egy társulat — ez a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház — a kinyom­tatott és országos terjesz­tésre is kiadott program el­lenére nem tart előadást a Várszínházban, amit nagyon sajnálunk, mert éppen a megye színháza marad tá­vol, miközben a távolabbi színházak szívesen eljön­nek hozzánk. Milyen kedvezményeket ad­nak, emelkednek-e a színházje­gyek árai? — Különböző városokból, községekből várunk látoga­tókat. Tartós kapcsolatot építettünk ki az üdülőhe­lyekkel is, ahonnan mindig érkeznek csoportok. Tavaly is előfordult — és az idén is megadjuk ezt a lehetősé­get —, hogy egyes csopor­toknak a visszautazását megoldjuk. Ezenkívül a di­ákok igazolványukkal ked­vezményes jegyet válthat­nak. Egyébként a jegy az elmúlt évben 40 forintba került, az idén 40—50 fo­rint között adjuk. Ezt rész­ben a produkciók költségei­nek növekedése, részben pe­dig a szórakoztató jellegű előadások kialakult tarifája határozza meg. Mivel pótolják a nyíregyhá­zi társulat kiesett előadásait? — A Magyar Színkör a Ludas Matyit adja elő, fel­nőtt közönségnek, míg a Józsefvárosi Színkör az „Én és a kisöcsém”-mel szóra­koztatja a közönséget. Anyagilag hogyan képesek megbirkózni a Várszínház költ­ségeivel? — Éppen a napokban ér­tesültünk róla, hogy az idén is megkaptuk a Művelődé­si Minisztérium 300 ezer fo­rintos támogatását. A taná­csi költségvetésből 400 ezer forinttal részesülünk és ter­vezünk saját bevételt is. Eddig jól alakultak a dol­gaink, a nézőtér kihasznált­sága optimális, a produkci­ók költségei sokkal alacso­nyabbak az országos átlag-, nál. Arra is kaptunk egy kis' anyagi lehetőséget — 200 ezer forintot —, hogy a színpadtechnikát korsze­rűbbé tegyük, a nézőtéri bejárat fölé helyezzük át a világítást, így nemcsak a színpadi világítás válik job­bá, de nyerünk is 20 négy­zetmétert a színpadon, amely lehetővé teszi, hogy jövőre már rockműsorokat, a legnépesebb szereplőgár­dát felvonultató darabokat is fogadhassunk. Milyen kiegészítő kulturális programokról gondoskodnak a várszínházi esték idején? — Több kiállítást rende­zünk a művelődési házban és a múzeummá alakított zsinagógában. Tavaly egy év alatt háromszáznál több rendezvényünk volt a mű­velődési házban, majdnem mindennapra jutott egy. Az idén is hasonlóan gazdag választékot kínálunk, főként a júniusi, júliusi hónapok­ban, a Várszínház előadá­sainak időszakában. Többek között láthatják az érdeklő­dők Rátonyi József Munká- csy-díjas szobrászművész alkotásait, Szabolcs-Szatmár népművészetének anyagát, lesz fotó- és dokumentum­kiállítás, egész napos kultu­rális és sportműsor, a váV- kertben a gyermekeknek, táncház, bábszínházi elő­adás, manuális gyermekfog­lalkozás, ORI-koncert, nép- művészeti vásár, vetélkedő és még sok más. P. G. — Jó napot kívánok, szép napunk van ma uram. Mit parancsol? Hajvágási? Borotválást? A gyerek először meg- hökken, de aztán felka­paszkodik a magasra csa­vart borbélyszékre, és el- fészkelődik a megfordított párnán — Hajvágási — mondja, és úgy néz, alulról fölfelé a megtermett bor­bélyra, akinek a kezében már csattog az olló. — Igenis, egy hajvágás. Jön a nyár és melegít ez a hátul kissé hosszúra nőtt frizura. Szíveskedjék az ál­lát egy pillanatra fölemel­ni, így, köszönöm. — Ez az olló kínai? — Miből tetszik gondol­ni? — Mert nekünk is van egy ollónk Kínai. — Természetesen ez is kínai, — mondja a borbély, és nyírja hátul a gubancos, nyakba nőtt hajat., — Hajóve’ hozták — folytatja a gyerek. R ozsályból indul útnak hajnalonként idős Far­kas Lajos, hogy a 4 órai munkakezdésre ponto­san beérkezzen a fehérgyar­mati tehenészeti telepre, ahol nyolcszáz tehenet fej munka­társaival. A korszerű — úgy­nevezett halszálkás — fejőál­lásokban sorakoznak a tehe­nek, az ügyes gépek segítsé­gével öt—hat perc alatt fej­nek meg 20 tehenet. A múlt évben a fejők munkája nyo­mán 4,5 millió liter tejet ér­tékesített a gazdaság. Lajos bácsi büszke munká­jára, a mátészalkai tangazda­A halszálkás fejőüzem. ság tehenészeti üzemére, amely megyénkben a legkor­szerűbb. Három fia követte apjukat, kettő traktoros, egy szintén tehenész a gazdaság­ban. (Elek Emil képriportja) Munka közben Farkas Lajos. Tisztálkodás munka után. Indulás hazafelé. Gombater­mesztőknek A tiszavasvári Bakó Bar­nabás nevét a Felkínálom című televízióműsor óta so­kan ismerik. A Kelet-Ma­gyarország hasábjain már néhány hete mi is írtunk ar­ról, hogy talán megoldódnak a máktokszecskán történő gombatermesztés körüli hu­zavonák. Azóta történt előre­lépés az ügyben, noha a ta­lálmány végleges sorsa még mindig nem dőlt el. Az Alkaloidában a gyógy­szergyártás során vagon­számra keletkezik a máktok- szecska, amelyet mind ez ide­ig nem hasznosítottak. A ta­lálmány bebizonyította, hogy £ „hulladék” kiválóan al­kalmas gombatermesztésre, aminek nagyüzemi bevezeté­se még várat magára. Jó hír azonban, hogy a kistermelők részére a napok­ban megkezdték az árusítást. A gombát termeszteni szán­dékozók készen kapják a máktokszecskába oltott gom­bacsírát. Az érdeklődők a feltalálótól, szakmai tanácsot is kapnak, sőt a tiszavasvári Vasvári Pál Termelőszövet­kezet telepén meg is tekint­hetik a már termő gombate­lepet. sz. tn. Felújítják a nyírgelsei hütőtárolót Üres a nyírgelsei hűtőtá­roló. A szezon második hó­napja befejeződött; megkez­dődött a felújítás, illetve fej­lesztés időszaka. A léüzemnél például 6—7 millió forint ér­tékű beruházást végeznek. Ez azt jelenti, hogy a jövő­ben nem lesz gond a vízlá- gyítás, és megnagyobbodnak a fogadóaknák is. Ezenkívül három új gázüzemű targonca vásárlását tervezik. Nem csak „nagy falatok“ Várost formáló építők A Mátészalkai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet építő­munkásai nem kis büszkeséggel vallják, hogy az elmúlt tíz- tizenkét év alatt ötszáznál több lakást adtak a városnak. Kezük nyomát a városkép őrzi. Még abban az időszakban, amikor a beruházó csak kínnal talált kivitelezőt magának, ők a színvonalas munkájukkal bizonyították, hogy akár a nagyvállalatok versenytársai is lehetnek. Az építkezések üteme azonban lelassult, kevesebb a megrendelés, nem lehet válo­gatni a feladatok között. En­nek ellenére meglepő, hogy a szövetkezet fennállásának ed­dig egyik legeredményesebb éve éppen a közgazdaságilag nehéznek ítélt 1983-as volt. A szövetkezeti eredmény két­millió-kilencszázezer forint. 62 millió 630 ezer forint volt az árbevételük. 3,4 százalék­kal növekedett a bérszínvo­naluk és emellett tekintélyes részesedést is fizethetnek. Krasznai Bélát, a szövetkezet elnökét az építők eredménye­iről kérdeztem. — Bizonyára, hiszen a hajó a legolcsóbb szállító- eszköz. A víz mindent el­bír. Nagy mennyiségű aru­kat nem is érdemes más­ként szállítani. — A hajónak hol van a Nincs semmi fölösleges benne, ami a rakterét csök­kentené. Ez a válaszfal itt, a gépház és a vezérlőterem közt miből van? Attól tar­tok gyenge lesz. — Nem lesz gyenge. Ti­tánból van. csavarja ami hajtja? — Hátul kérem. Hátul, a vízvonal alatt. A gyereknek nem ér le a lába a székről, öt-hat éves lehet. Most elégedetten bó­lint. — Én is terveztem egy hajót — mondja, és nadrág­zsebéből többrét összehaj­tott kockás papírdarabot kotor elő, és kinyújtja a borbélygallér alól. A borbély leteszi az ollót, nézi a maszatos kézzel raj­zolt ákom-bákomokat. — Jó hajó — mondja — és úgy látom igen gazdaságos. — Ja, úgy már más. Ar­ra gondoltam, hogy néhány keresztpánttal meg lehetne erősíteni, de ha titánból van, akkor természetesen nem szükséges. A titán roppant erős fém. — Csak drágá. — Drága, de megéri. Súlyt takarítunk meg vele. A borbély már újra nyír és időnként a papírra pil­lant. A kendő vállán, és a szék körül gyűlik a puha szőke kisgyerekhaj. — Be kellene rajzolni a csavart. Mert azt nem tud­tam hova kell. — Egy pillanat, csak ezt innen leseprem, így ni, ké­szen is vagyunk. — Ide — mondja a gye­rek, és föltérdelve a székre, a fodrászpult fölé hajol. A borbély golyóstollat vesz elő, amivel a blokkot írja, és két hajócsavart rajzol a maszatos kis papírra. Olya­nok, mint a margarétavirág. A gyerek bólint, zsebrq teszi a papírt, és pénzt vesz elő. — Hagyja csak uram, hi­szen mi társak vagyunk, tervezőtársak. Mondhat­nám: kollégák. Kint süt a nap. Valóban nyár lesz. A borbély nyitva hagyja az ajtót és a gyerek után néz. Valahol messze nagy hajók úsznak, fehé­rek, kékek, karcsúak és magas tornyúak. És min­degyiken két margaréta fo­rog. A vízvonal alatt. Mester Attila — Az építőipari tevékeny­ség tavaly valamivel több, mint 36 millió forint volt. Ugyanígy terveztünk 1984-re is. Mi magyarázza az ered­ményeket? Ha mi korábban elkövetjük azt a hibát, hogy csak úgynevezett nagy fala­tokra vadászunk a piacon, akkor most lényegesen rosz- szabbul állnánk. Már évek­kel korábban úgy terveztünk, hogy a gépesítésünkben pél­dául felkészültünk az igények változására. Egyfelől igaz, hogy büszkén valljuk: az el­múlt 10—12 évben több, mint félezer OTP-s, szövetkezeti bérházat építettünk Máté­szalkán. Közünk van tehát ahhoz, hogy ez a város fejlő­dött, nőtt. Ugyanakkor a munkánkban egyre nagyobb szerepet szántunk az átépíté­seknek, a felújításoknak, és a karbantartások végzésének. Ez különben tudatos tervezés dolga, hiszen a város törté­netéből adódóan itt egy időben épült nagyon sok lakás. Nagyjából egy időben jelent­keznek majd a felújítási igé­nyek is. Sorházak új technológiával — Több értékelésen el­hangzott, hogy a szövetkezet lakossági szolgáltató tevé­kenysége is eredményes. Ez is tudatos program, vagy, használjuk ezt a kifejezést, kötelességteljesítés ? — Ugyanakkor, amikor azt mondtuk, hogy felkészülünk a karbantartásokra, felújítá­sokra, számítottunk arra is, hogy nagyobb szerepünk lesz a magánerős építkezések se­gítésében. Egyik jó példája ennek Mátészalka Északi la­kótelepe, ahol Velox techni­kával sorházakat építünk. Ezek 84 négyzetméteres, te- tőtér-beépítéses, hat lakásból álló tömbszerű építkezések, minden lakáshoz garázs és egy kiskert is tartozik. A há­zak központi fűtéssel épül­nek, tehát minden korszerű követelménynek megfelelnek. Idén hatot építünk fel, de az érdeklődés nagy és távla­tokban 106 ilyen lakás érté­kesítését tervezi az OTP. Hangsúlyoznám, hogy az a mód, az a színvonal, ahogyan építünk, egy kicsit a példa erejével is hat. Ugyanakkor megpróbáljuk másképpen is segíteni az Északi lakótelepen építőket. Megszerveztük pél­dául részükre a gépkölcsön­zést, bizonyos zsaluanyagok bérbeadását. A Jármi úti te­lepünkön lévő központi be­tonkeverő telepünkről kevert betont szállítunk az építke­zőknek. A jó hír kötelez — Mit vár a szövetkezet et­től az évtől? — Mén tízmillió forint ér­tékben építünk Hodászon. Ezek felújítási munkák, ame­lyek majd csak 1985-bén fe­jeződnek be. Az építőipari kapacitásunk 80 százaléka február végén már lekötött volt. Ez jó szám, alapot adott a folyamatos tervezéshez, könnyebbséget ad a munka szervezéséhez is. Egy évtized alatt elértünk addig, hogy jó szakembergárda dolgozik a szövetkezetben. Ez vonatko­zik a szakmunkásokra, a mű­szaki vezetőkre egyaránt. A szövetkezet jó híre részben kötelez, részben viszont véd is minket. Biztos, hogy lesz munkánk. Ez a kettő így együtt azt ígéri, hogy 1984- ben sem lesznek a korábbinál súlyosabb gondjaink. Leg­alábbis ezért dolgozunk. Bartha Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents