Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1984. június 30. Kelet-Magyarország 3 A ZÄHONY TÉRSÉGÉBEN ÉPÜLŐ új tengelyátszerelő üzemhez két 15 tonna teherbírású bakdarut állítottak fel a Ganz-MÁVAG szakemberei. Jelenleg a villamos berendezések felszerelésén és bekötésén dolgozik egy nyolcfős brigád. (Elek Emil felvétele) mozdult D alami mozdult a gazdaságban — mondta Zalában a kormány eiiioKe. Csak örülni lehet ennek, hiszen a legkisebb előre mutató jel is azt bizonyítja: gazdasági intézkedéseink ha lassan is, de beérnek, a továbbfejlesztett reformpolitika a népgazdaság legfontosabb területein immár hatásaival is jelen van. Lényegében ideje, hiszen a közvélemény igen gyakran emlegeti manapság, hogy míg a népgazdaság egésze viszonylag lassan lábal ki a krízisből, az ország gazdagodása lassú folyamat, addig az egyéni szférában hatalmas pénzek mozognak, gyors meggazdagodások tanúi vagyunk. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor egy-egy szabolcs-szatmári település esetében is úgy jellemeztünk: szegény tsz, gazdag tagság. Aztán nem ismeretlen az sem, hogy gazdag vállalatok, szegény ország. Hasonló vonulattal találkozhatunk napjainkban is. Vannak konjunkturális pályák, szakmák, ahol az átlagosnál magasabb jövedelmek keletkeznek, és vannak területek, ahol, bizony a nem éppen tisztességes pénzszerzésre is mód nyílik. Ez az irritáló tény az esetek többségében abból adódik, hogy valahol valamiből hiány van, s a hiány mindig megszüli a maga becstelenségeit. Teljesen világos, hogy a társadalom többségét, akiknek csak a munka után járó bér a járandóság, a tisztességtelenül szerzett jövedelem dühíti. Megnyugvással hallják, hogy szigorúbb lesz az ellenőrzés. Közkövetelést elégít ki a gazdasági rendészet létrehozásáról szóló hír. De a legmegnyugtatóbb az, amit a miniszterelnök mondott a gazdaság mozdulásáról. Mert minden hiányszülte konjunktúra felszámolásának legjobb módja a bő termelés, a gazdaság rendje az áruk bősége. ok van tehát Lázár György rövid mondasd ta mögött. Az általános gazdasági javulás reménye mellett a közélet tisztasága, a tisztesség abszolút érvényesülése, a minden bizonytalant kihasználók lehetőségeinek szűkülése is. Ez pedig mindenképpen visszahat a termelő, alkotó szférára. Erősíti azokat, akik végül is vállukon hordják a terheket. (bürget) Miért néznek az elnökre? A termelőszövetkezeti mozgalom — különösen az utóbbi másfél évtizedben a termelésfejlesztési tennivalóin túl jelentős feladatot vállal a települések életének alakításában, jobbításában. A 123 közös gazdaságban ma már több mint 53 ezer tagnak és alkalmazottnak van állandó munkaalkalma, és megfelelő szintű jövedelme. Hunka mindenkinek A teljes körű foglalkoztatás érdekében és a biztonságos nyereség elérése miatt bővültek a tevékenységi körök. Ez kedvező hatással van a községek lakosságára, hiszen a kiegészítő tevékenység a faluban megtalálható valamennyi szabad munkaerőt érinti. Így jut jövedelemhez az egyébként otthon, a ház körül dolgozgató asszony. Két etetés, mosás, főzés között jut idő a hazavitt munka elvégzésére, a melléküzembe való otthoni bedolgozásra. A tsz- nek ilyenkor nem a minimális nyereség a haszna, hanem a tag magasabb jövedelme. Emeli ez a pénz a még munkaképes nyugdíjasok és járadékosok — számuk a megyében 45 ezer — bevételét is, de róluk másképpen is gondoskodik valamikori munkaadójuk. Jó példa erre, hogy egyre több helyen vehetik igénybe az üzemi étkeztetést. Eddig 82 közös gazdaság valósította meg ennek a lehetőségét. Öregek napközije 51 községben működik és azok fenntartásához a helyi termelő- szövetkezetek is hozzájárulnak. Egészségben, kényelemben Fejlődött az üzemegészségügy. Főállású orvost nyilván csak a nagyobb gazdaságok alkalmaznak, négy van belőlük, de az üzemi-körzeti orvosok száma lényegesen magasabb, tizennégy. Ami gond, a tényleges igényhez képest kevés még a rehabilitációs munkahely. A jóléti intézményekből is lehetne több. Az új óvodákban, napközikben A gazdálkodást elemezgettük ágazatonként tsz-elnök ismerősömmel és mi tagadás, akadt olyan vállalkozásuk, amely évek óta csak veszteséget hozott. „A messziről jött ember csak azt nézi, hány millió a nyereség és már minősít — hangzott a válasz a fel sem tett kérdésre. — Csakhogy településünk termelőszövetkezete nem hajszolhatja öncélúan és mindenáron a nyereséget. Én itt nemcsak tsz-elnök vagyok, hanem a község egyik politikai tényezője is, aki felelős az itt lakók jólétéért, hangulatáért, munkaiehetőségeiért. Ha a felsorolt dolgok szóba kerülnek, elsőként rám néznek, mert a lakosság nagy része itt dolgozik, a pénzt nálunk tudják és a mozdítható munkaeszközökkel is mi rendelkezünk.” több asszony is munkához juthatna. Ezekben az előrehaladás ugyancsak a helyi gazdaságok anyagi lehetőségén is múlik. A felmérések szerint jelenleg 40 tsz járul hozzá ilyen létesítmények üzemeltetéséhez. A termelőszövetkezetek többségében megoldották a kulturált munkásszállítást. 104 gazdaság vásárolt eddig összesen 113 autóbuszt, amelyek nemcsak a reggeli és esti kényelmes utazást szolgálják, hanem rajtuk kél útra gyakran a községi focicsapat, vagy a tagság egy része, hogy hét végén megmártózzon Szoboszlón, vagy szétnézzen a szomszédos országok valamelyikében. Segíti ezt, hogy már 42 tsz rendelkezik üdülőrészjeggyel és évente több mint háromezer tag pihenését szervezik meg. Módot nyit erre a megnövekedett szabad idő. Kilencven gazdaság tért át már a rövidített munkahétre, bár megjegyezhető, hogy elég sokan ezt a háztáji termelés bővítésére fordítják pihenés helyett. Mind többen vesznek részt a falusi spartakiádokon, szövetségi és TOT-kuparen- dezvényeken, főként a fiatalság köréből. Tsz a bázisa 154 egyesületnek és ezek 309 szakosztályában 12 ezren sportolnak. Á holnapra gondolva A legutóbbi évek nagyon fontos felismerése, hogy a tagság megifjodása csak akkor érhető el, ha a képzett fiataloknak kínálnak munkát. Miért is menne el a szakmunkás, vagy akár a mérnök a falujából, ha ott jó pénzért, háztájiért alkalmazni tudják? Beszédesek a számok: 1600 felsőfokú, 2500 középfokú végzettségű szakember, több mint 11 ezer szak- és ennél valamivel több betanított munkás dolgozik a megye termelőszövetkezeteiben. A fizikai munkakörökben lévők fele szakképzett es számuk évente nyolc-kilenc- százzal szaporodik. Érdemes tanulni A jövőre gondoltak Vaján, Máriapócson, Nyírbogáton, amikor megalapították a tsz- iskolákal, és ott a társgazdaságok tagjait is képzik. Egy szó mint száz, közel már az idő, amikor szakképzetlen embernek a modern gazdálkodási körülmények között nem nagyon akad munkája. Megértik ezt a fiatalok és idősebbek egyaránt, hiszen a felnőtt továbbképzésre is elegendő számú a jelentkező. Ember és település. Elválaszthatatlan fogalmak, írhatnánk, de számos példa van rá, hogy elég laza a kapocs. Ahol a gazdasági alap, a község kenyere, vagyis a tsz gyenge, onnan hamarabb mozdulnak az emberek. Ha pedig ráadásul a községi élet elválik a tsz-étől, onnan még könnyebben. Ezért kellene minden közös gazdaságnak egyformán a szivén viselni ugyanazon közösség életének két oldalát, hogy a közérzet napi huszonnégy órán át egyformán jó legyen. Ésik Sándor „■más nem tudok lenni— „A jobbért kicserélem a jót“ (A beszélgetés dr. Szatai Imre röntgenológussal talán furcsára sikerült, annak oka: idestova 30 esztendős jó ismeretségünk megmentett a sablonoktól. Mivel egy korosztályúak vagyunk, félszavakból is értettük egymást. Múlt időkről beszéltünk, s mégis a máról szóltunk.) — ... igen, vallom azt, amit a lányomnak szoktam mondani: mindegy hogy mit csinálsz, de ha bukfencezel, akkor is csak egy lebegjen a szemed előtt, hogy ezt te hittel csinálod, s a legjobbat akarod elérni. Mert bukfencezni is csak meggyőződéssel lehet... — Jó időben születtem. A középiskolában és az egyetemen is akkor söpört végig a történelem új szele. Üjat akartunk, jobbat, mást, mint ami volt. Hittünk abban, amit csinálunk. És volt tanár, majd később volt professzor, aki partnerünk lett. — ... persze hogy csináltunk marhaságokat is. De azt is hittük Különben is: azok, akik mindent elvetnek abból az időből, azok minket is elvetőnek. Pedig az apjuk, anyjuk vagyunk,.. — Voltam DISZ-titkár, majd az egyetemen párttitkár. Vitáztunk szenvedéllyel, kiálltunk az igazunk mellett. Amellett az igazság mellett, amit hittünk... ... igen, Kesztyűs profesz- szor intézetében dolgoztam. Jó sorsom volt, s ő jó mesterem. Szakmailag, politikailag egyaránt különlegesen tisztességes. Azért jöttem el onnan, s váltottam a röntgenre, mert nagyon elméleti volt a terület. Hiányoztak az emberek Boncoltunk békát, preparáltunk nyúlszerveket, lehetett publikálni, fel- és kitűnni. Csak ember nem volt... — Szeretem az embert, szeretem a beteget. Főleg az az öregeket és a kicsiket. Meghat a kiszolgáltatottságuk. Mindig eszembe jut egy sebész barátom, aki miután amputálta egy betege mindkét lábát, így szólt: — Olyan jót sírtunk az öreggel... Kell, hogy tudjunk együtt örülni, bánkódni! — ... dehogynem. Nemegyszer voltam úgy, hogy azt mondtam: Imre, elég, ne vedd váltadra a világ gondjait. Ne szólj bele semmibe. De nem megy. Alszom egyet, s reggel már tudom, hogy újra vállalom a munkán kívül a köz gondjait is. Ezt hoztam magammal, más nem tudok lenni. — Ami új, ami reálisan elérhető, az nem hagy nyugodni. Döbbenten látom, hogy milyen rohammal fejlődik a röntgenes szakma is. Igaz, fáziskésésben vagyunk a legújabb gépek beszerzésében, de csináltunk mi itt már néhány csodálatos dolgot. Érfeltöltés, komputeres kijelzés, nuclear-mágneses rezonancia... Fogalmak, módszerek, gépek, eljárások ... Tanulni kell, haladni, hiszen bukfencezni is csak úgy érdemes, ha a tökélyre törekszünk... — ... Belefér. Van társadalmi megbizatásom. Nem a munka helyett. Mellett. Pártmunkát, tudományos tevékenységet mindig szívesen vállalok. Munkásőr vagyok 1969 óta. A megyében talán 11-en vagyunk orvosok a „szürkék” között. Nagyszerű közösség, kiváló emberek. — A leghatározottabban idegesít a közöny. Ügy hiszem, hogy az, amit vallók a DR. SZATAI IMRE szakma terén, az a magatartásom általában. Szeretni az embert, törekedni az újra, hittel vállalni a meggyőződést, s kiállni érte.... —... hátrányom? Biztos vannak dolgok, amik azért történnek, mert nem mindenkinek tetszik amit csinálok. Ha csak engem ér, nem izgat. Csak ha munkatársaimra is rávetülnek a hátrányok, azt nem viselem könnyen .. — ötvenen túl már van mit összegezni. Elmondhatom, vannak kiváló kollégáim, Mohácsi, Dohanics, sok fiatal is fogékony az újra, s talán nem mellékes, hogy a megyei kórház röntgenes munkáját Szegeden, Miskolcon éppúgy ismerik, mint Budapesten. — Mindenképpen. Elégedett vagyok, mert megmentettem magamban a jó értelemben vett nyugtalanságot Egy hitem van a munkában és a közéletben Nem adtam fel semmit a vállaltakból, ha kell vállalom tévedéseimet, de a jobbért kicserélem a jót, a holnapért a mait. — ... Szeretem őket. Van egy kollégám a laborban. Izotópokkal dolgozik. Jön, vitázik, lelkesedik, próbálkozik, hisz abban amit csinál. És örül annak, amivel foglalkozik. Nos, aki tud örülni a munkájának, akit izgat a feladat, az sosem lesz közömbös, annál sosem válik ketté a gyógyító munka és a közélet. így sosem lesz kétféle emberképünk. Nem lesz beteg és egészséges. Csak ember. S őt kell szolgálni... (Lapzártakor érkezett a hír: A munkásőrség országos parancsnoka pénteken délután a Semmelweis-évfor- duló alkalmából dr. Szatai Imre osztályvezető főorvosnak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyújtotta at.) Bürget Lajos A feszültség javítása minden évben visszatérő tennivaló. Befektetést sem igényel, ha ezt a feladatot korszerű műszaki megoldásokkal: így az éjszakai kapcsolóórák pontos beállításával, vagy a csúcsterhelések csökkentésével oldják meg. Sok esetben persze beruházásra is szükség van, hiszen számos településen új transzformátor építésével, vagy a meglévő átépítésével, illetve o hálózat keresztmetszetének bővítésével javítható a feszültség. Ezekre a munkákra az idén 18 millió forint áll a nyíregyházi üzemigazgatóság rendelkezésére. Ebből az összegből 23 településen — például Szabolcsbákán, Ti- szavasváriban, Rakamazon, Baktalórántházán javítják a kisfeszültségű hálózat teljesítményét. Erre használják majd fel a lakosság progreszív fogyasztói hozzájárulását is. Ma egy átlagos háztartásnak 3,3 kilowatt energiára van szüksége. Aki ettől többet fogyaszt, annak lakásában nagyobb teljesítményű automatát szerelnek fel. Idén januártól ezért fogyasztói hozzájárulást kell fizetni, melyet a hálózat fellesztésére fordítanak. (h. zs.) Mennyi bosszúságot okoz, ha egyszer csak halványulni kezd a lámpa fénye, ha hirtelen megszürkül a televízió képernyője, vagy recseg a rádió. Sok háztartásban nap mint nap előforduló gondok ezek, melyeknek sokféle oka lehet: többek közt az áram- ingadozás is. Szabolcs-Szatmárban az országos átlagtól magasabb a villamosenergia-fogyasztás. Tavaly körülbelül 1 milliárd 600 ezer forintot költöttek erre a célra. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága területén például a múlt évben közel 6 százalékkal használtak fel több áramot, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az országos növekedés mindösze 2—2,5 százalék volt. Az idén a tavalyinál kisebb mértékű növekedésre számít az áramszolgáltató vállalat. Ebben sok múlik a vállalatok, intézmények korszerű energiagazdálkodásán. Ugyanakkor sokat tehet ezért a lakosság is, hiszen az összes villamosenergia-fogyasztás egy- harmadát a háztartásokban használják fel, a leggyorsabban éppen a lakossági fogyasztás emelkedik már évek óta. Tucatjával épülnek az új házak, nem szólva a háztartások gépesítéséről. Gyakori az ingadozás... Feszültségre milliók
