Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

1984. június 29. Kelet-Magyarország 3 Vasutasnapi munkaverseny A jutalom: negyedmillió A 34. vasutasnap július 6-án lesz Nyíregyházán. Tiszteletére a MÁV nyír­egyházi körzeti üzemfő­nökség szocialista munka- versenyt kezdeményezett, amely június 10-től július 8-ig tart. A szocialista munkaver­senyben a körzet 38 állo­másának több mint 2150 vasutas dolgozója, szocia­lista brigádjai vesznek részt. Azt vállalták, hogy ebben az időszakban kü­lönösen nagy figyelmet fordítanak a személyszál­lítás kulturált körülmé­nyeinek a biztosítására, a kocsik tisztán tartására, a vonatok menetrendszerű közlekedtetésére és az uta­zóközönség udvarias ki­szolgálására. • t Nyolcvan szocialista bri­gád dolgozik a vállalások teljesítéséért. Közülük jú­nius 25-ig harminc szocia­lista brigád a kitűzött cé­lok érdekében vállalt és teljesített eddig társadal­mi munkát, de a többiek is folyamatosan dolgoz­nak. Ebben a munkában részt vesznek a KlSZ-szer- vezetek fiataljai is. A vasutasnap tiszteleté­re hirdetett szocialista munka verseny ben legjobb eredményt elért dolgozók között 250 ezer forint ju­talmat osztanak ki. Hyíregyházán készül Szélrrérö A BEAG Universil nyír­egyházi gyárának kollektívá­ja készítette eí azt a szélse­bességmérő műszert, amelyet a vállalat szakemberei és a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei közösen kísérletez­tek ki. Ezt a műszert először az idei tavaszi BNV-n mutatták be, ahol nagy sikere volt, s ép­pen ezért már a negyedik negyedévben meg is kezdik a sorozatgyártását. Érdeklőd­nek iránta a tőkés piacon is. A műszert elsősorban a me­zőgazdasági üzemekben, va­lamint a vízi és légi sportok­ban használhatják sikerrel a szél sebességének pontos mé­résére. Amíg eddig eljut az építtető... Szép új házsor a nyíregyházi Ságvári telepen Egyénileg építkezni TEGYÜK FÖL, HOGY KISEBB-NAGYOBB ZÖKKE­NŐKKEL, DE VÉGÜL IS RENDBEN VAN AZ ÉPÍTŐ­ANYAG BESZERZÉSE. KÖVETKEZHET HÁT MAGA AZ ÉPÍTÉS — SOKAK SZERINT LEGALÁBB ANNYIRA IDEGÖLŐ, MINT AZ ELŐZŐ FÁZISOK... MERT UGYE ITT A NAGY KÉRDÉS: KI FOGJA FÖLÉPÍTENI A HÁ­ZAT? 1983-ban a megyében közel 4200 új lakásba költözhettek be a lakók. Ebből az állami építőipar húzott föl 877-et, építőipari szövetkezetek 260- ot, kisiparosok 1096-ot és a lakosság 1828-at! Ez utóbbi adat egy kicsit meghökken­tőnek tűnhet, de gondoljuk csak végig ... Kalákában Nyilvánvaló, hogy az épí­teni szándékozó a legolcsóbb megoldásokat keresi. Ezért aztán gyakorta úgy dönt — főképp falun —, hogy kalá­kában épít. Ee annyit tesz, hogy rokon, barát segít, ami­kor csak tud — főleg -persze, hétvégeken. Nagyon szép do­log ez, a régi hagyományok továbbélése, a baráti-családi szálak erősödése. A „kölcsön- munkát” természetesen vissza is adják egymásnak az épí­tők. De... Minden építkezés csak úgy folyhat, ha annak van felelő­se — olyan hozzáértő szak­ember, aki ellenőrzi a mun­kát, irányítja, vezeti. Ez pa­píron úgy fest, hogy egy meg­felelő szakképzettségű ember vállalja a felelősséget — alá­írásával IS. A kiemelés azért fontos, mert a példák egész sora bizonyítja, hogy gyakori dolog: megvan ama bizonyos aláírás — de az illető bizony Lengyel exportra varrnak háromszáz beregi kereszt­szemes hímzésű női blúzt a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Képünkön: Pécsi Lászlóné szállítás előtt minősíti a blúzokat. (Császár Csaba felvétele) sokszor csak a tervrajzot lát­ta, meg legfeljebb meghívják a házszentelőre ... Mert va­jon biztos-e,' hogy a harma­dik falu tanácsi szakembere (aki ott az építési ügyekkel foglalkozik, tehát képzettsége megfelelő) rendszeresen irá­nyítja itt a házépítést, veze­ti az építési naplót, ott van minden lényeges mozzanat­nál? Saját községében nem írhat alá ilyen papírt, — de egy faluval odébb már igen. S bizony, ha utánanéznénk, azt látnánk, hogy a dolog kölcsönös — ennek a falunak az építési szakembere odaát „épít”... Hasonló a helyzet akkor is, ha mondjuk, egy építőválla­lat művezetője vállalja a fe­lelős kivitelezői megbízást. Ilyenkor természetesnek tű­nik, hogy hozza az építőbri- gádot a munkahelyről a hét végén, s ők — úgymond — baráti alapon dolgoznak. A feltételesség azért Íratott le, mert ezek az emberek itt egyszerűen fusiznak — pén­zért. Nem is kevésért — ma­napság már az ezerforintos napszám dívik ... Mindezek nem jelentenek gondot addig, amíg nincs baj a házzal, de bizony, ha süly- lyedni kezd, ha reped a fal — akkor előveszijc ama aláírás gazdáját. Volt rá példa nem egy, hogy bírósági ügy lett a vége. Csak mester- vizsgával Aki úgy dönt, hogy kisipa­rossal dolgoztat, az nem biz­tos, hogy a rosszabb megol­dást választotta — anyagilag sem. Ilyenkor — az esetek többségében — ellenőrizhető minden mozzanat, vannak számlák, elérhető a felelős. Azt viszont kevesen tudják, hogy csakis olyan kisiparos vállalhatja új lakóház építé­sét, akinek mestervizsgája van! Bizony a helyi tanácsok sem veszik ezt egészen ko­molyan az engedélyek kiadá­sánál — ezt jelzi, hogy a me­gyebeli kőműves kisiparo­soknak alig több, mint a har­mada rendelkezik mesterle­véllel. Az pedig aligha hihe­tő, hogy kétharmaduk csak­is javításokkal vagy toldalék- épületekkel foglalkozik, mint azt hivatalosan tehetné ... Zűrzavaros hát a helyzet — ezt leszögezhetjük. Mégis nyilvánvaló, hogy jó ideig így lesz még, hiszen akkora az építési láz, hogy másképp, mint a mostani, nem lehetne kielégíteni az igényeket. Ide kívánkozik azonban a kér­dés: hol vannak a vállalatok? Vajon nem segíthetnének ők többet a magánházépítés­ben? 4 nagyipar még nem... Az építőipari nagyvállala­tok számára ma terhet jelent a hagyományos építési mód. A házgyári, az alagútzsalus és a hasonló módszerek pe­dig eddig nem váltak alkal­massá a kisebb építkezések­re — s ez főleg a költségek­re vonatkozik. Volt rá példa, hogy házgyári panelből csi­náltak sorházat — de olyan drága lett, hogy ... Marad hát az eddigi mód: egyénileg építkezni. Pedig milyen szép is lenne: házat akarok építeni, megszerzem a telket és megrendelem rá az épületet. A cég aztán mindent levesz a vállamról — a vál­lalt határidőre átnyújtja a kulcsokat. És mindezt elérhe­tő áron... Szép álom? Bizony ma még az. Amíg meg nem valósul, addig marad a szaladgálás az anyagért, a mesterért, a se­gítőkért meg a sörért. Meg a sóhajtás (mely persze, nem egészen igaz): „Ha még egy­szer kellene elkezdeni, két­szer meggondolnám.” A lakás létszükséglet, s egyre inkább a magánépítés tűnik a járha­tó útnak, mely ha igen-igen göröngyös is, végül csak el­vezet egy ajtóhoz, ahol saját kulccsal lehet kinyitni a zá­rat ... Tarnavölgyi György VÉGE — Apa! Sakkozzunk egyet! — Édes fiam, játssza­tok együtt valamit, sze­retném befejezni ezt a könyvet... A fiú némi kérlelés után látja, hogy remény­telen a helyzet, mivel nem engedek. A kicsi előrohan a gyerekszobából valami fadarabbal, átzúg a nagy­szobán. Egy perc múlva mindketten a szőnyegen hemperegnek csatakiál­tások közepette. A köny­vet a térdemre teszem, fáradtan nézem egy da­rabig. Aztán igyekszem behessegetni őket a ma­guk birodalmába. Igaz, akkor sem sokkal csökken a zaj, de hát a vékony üvegajtó mégiscsak fog belőle valamit. Háromnegyed nyolc — kezdődik az esti mese a tévében. Ezt mindig meg­nézik, most is sietve ká­szálódnak ki a fürdőkád­ból. Nézem a vizet utánuk: rémes ... Kezdődik a tévéfilm. Megnézzük, ne nézzük? — dilemmázunk a híradó után a feleségemmel. Nem kell — döntjük el aztán, s kattan a készülék kap­csolója. A kisebb szobá­ban dúl a vihar, a két fiú párnacsatát rendez. Zsib­badtan nyitok be: hagy­NEB-vizsgálatok nyomán Személyre szólóan HARMINCÖT ÄTFOGÖ VIZSGÁLATOT végzett az elmúlt négy esztendőben a Nyírbátori Népi Ellenőrzési Bizottság közel kétszáz népi ellenőre. Feladatuk volt pél­dául az áruellátás, a munka­erő-gazdálkodás, a tömegét­keztetés, a szocialista demok­rácia, üzemanyag-gazdálko­dás, a fogyasztói érdekvéde­lem, vagy a szolgáltatás hely­zetének áttekintése, de hű képet adtak a költségvetési üzemek, a kultúrházak, a művelődési intézmények te­vékenységéről, a felvásárlás, a város és a volt járás táp­pénzes helyzetéről, a lakbér­rendezés végrehajtásáról, s tapasztalataikkal új rende­letek, jogszabályok alkotá­sához és fontos döntések elő­készítéséhez adtak hathatós segítséget. Milyen tapasztalatokat szereztek ellenőrzéseik so­rán? Ami általánosítható, hogy a gazdálkodó szerveze­tek • egyre kézzelfoghatóbb módon törekedtek az eredmé­nyesebb gazdálkodásra, a munkaidő hatékonyabb, jobb kihasználására. A mezőgaz­dasági üzemek egy részénél az alaptevékenység mellett nagy hangsúlyt, kapott az ipari melléküzemágak kiala­kítása, fejlesztése, mint ahogy a háztáji gazdaságok segítése és az ott végzett munka összehangolása, hiszen ezek fontos szerepet tölte­nek be a lakosság élet- és munkakörülményeinek ala­kulásában. Vizsgálataik alapján be­bizonyosodott, hogy azokon a településeken, ahol folyama­tosan törődnek az ott élő emberek élet- és munkakö­rülményeivel, ahol megtalál­ják az igényeiket kielégítő szociális, kulturáris és egész­ségügyi feltételeket, csök­ken az elvándorlás és olyan közösségek alakulnak ki, ame­lyek mind magatartásukkal, mind közéleti tevékenységük­kel meghatározzák a telepü­lés jövőjét és arculatát. Természetesen nemcsak kedvező jelenségeket ta­pasztaltak a nyírbátori népi ellenőrök vizsgálatai során, mert például a munkafegye­lem, a munkaidő kihaszná­lása sok helyen nem volt megfelelő, növekedett a táp­pénzes napok száma. Sok hi­ányosságot tapasztaltak az áruellátás és a fogyasztói ér­dekvédelem terén, s bizony nem egyszer találkoztak olyan hibákkal is, amelyek megszüntetésére emberi, szervezési mulasztások mi­att nem került sor. Pedig ezek a lakosság hangulatát jelen­Szünidő játok már abba, azonnal csináljatok rendet, és mars az ágyba! Még jó ideig kihallik kuncogásuk, halkított csetepatéjuk — aztán elcsöndesednek. ... No, elvitték őket! — sóhajtunk mindketten másnap este. A két gyerek a nagymamához ment, ott aztán hancúrozhatnak, van hely. Persze a nagy­mama idegeinek állapotát most nem irigyeljük, már csak azért sem, mert ott van a harmadik fiúunoka is... Tévéújság: mi lesz ma este? Semmi különös, leg­feljebb a híradót megnéz­zük. Nagy a csönd a lakás­ban — igazi szünidei lég­körnek tűnik nekünk is. Leteszem a könyvet a térdemre fél kilenc táj­ban, s elém ötlik a teg­nap esti hasonló helyzet. Most nincs kire szólni. Jaj, de jó! Ránk fér egy kis pihenés ... Tíz perc múlva újra leeresztem a kötetet. Nem ott jár az eszem, amit tős mértékben befolyásolják. NEM MEGNYUGTATÓ a bizonylati fegyelem és a társadalmi tulajdon védelme sem, amely összefügg az­zal, hogy nincs elég képzett szakember. Károkat okoz, hogy a vezetők egy része el­mulasztja az ellenőrzést, nem ritkán előtérbe helyezik egyé­ni érdekeit, s nem csoda, hogy a példamutatás hiánya több területen lazasághoz vezet. Sok olyan hiányossá­got tapasztaltak a népi ellen­őrök, amelyből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a gazdálkodó szervek belső ellenőrei nem mindig végzik hatékonyan a munká­jukat, de a külső ellenőrzé­sek sem tárják fel minden esetben kellő mélységben a hibákat, így azok megszűn­tetéséhez sem nyújtanak kel­lő segítséget. Jó dolog, hogy a népi el­lenőrök vizsgálatainak ész­revételeit és javaslatait el­fogadják a vizsgált szervek vezetői, az viszont már nem, hogy az intézkedés gyakran elmarad, vagy késedelmesen hajtják őket végre, így a hi­ányosságok gyakorta megis­métlődnek. Eleget tesznek a személyre szóló fegyelmi el­járás kezdeményezésére tett felhívásnak is, a fele­lősségre vonás mértéke azon­ban sokszor nem áll arány-* ban az elkövetett cselekmény súlyával. Sok, az átlagostól több volt a névtelen bejelentések aránya az elmúlt évben, amelynek alapvető oka a megtorlástól való félelem, de közrejátszik az a körülmény is, hogy a bejelentők nem ismerik a pontos tényeket, illetve a vezetői intézkedése­ket. Előfordult, hogy személyi ellentét, vagy vélt sérelem miatt kaptak névtelen beje­lentést. A bejelentések zö- rríe az ellátással, a kereske­delemmel foglalkozik, de a mezőgazdaságból is több ér­kezik, főleg a társadalmi tu­lajdon védelmére, a gazdál­kodási és pénzügyi fegyelem megsértésére és a beosztással való visszaélésre hívják fel a figyelmet. A NÉPI ELLENÖRÖK MUNKÁJA eredményes volt Nyírbátorban, s ezzel jól se­gítették a fontosabb párt- és állami határozatok végre­hajtását, a társadalmi tulaj­don védelmét, a gazdálkodá­si és állampolgári fegyelem megszilárdítását, és olyan határozatokat hoztak, ame­lyek végrehajtásával ötlete­ket adtak a hiányosságok fel­számolásához, a munka szín­vonalának javításához. olvasok, most valahogy nem ülnek meg benne Kós Károly szép ívű mondatai a nagy István királyról. Csend van. Túl nagy csend. Egy pillanatra a beidegződés moccantja meg a lábam, indulnék a gyerekszoba felé, meg­nézni, alszanak-e már a fiúk. Elmosolyodom, ami­kor látom, hogy a felesé- j gem a gyermekszobán át \ jön ki a fürdőszobából, mintegy véletlenül. Semmiségekről váltunk szót. A könyvtár, a szer­kesztőség életének je­lentéktelen epizódjai, az ABC-áruház, ami épül mellettünk, Zoli szétrúgta a cipőjét... Hoppá! Vajon alszanak már oda­kint? Gábris állandóan kitakarózik, s ma este bi­zony eléggé lehűlt a le­vegő ... Kivitte a mackó­nadrágját mind a kettő? Nagyot sóhajtva felál­lók, és benyitok a szobá­jukba. A szokásos ren­detlenség. De hát most nincs kire szólni... — s kicsit szomorúan, kicsit nevetve rakosgatom a já­tékokat, a szertehagyott zoknikat. Milyen üres a ház nél­külük ... Tarnavölgyi György

Next

/
Thumbnails
Contents