Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt A Központi Bizottság — a Politikai Központi Bizottsága 1984. június 26-án Bizottság javaslatára — megvitatta és Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság e,£ofadta ?z jd6sze™ nemzetközi, és , „ , , gazdasági kérdésekről szóló eloterjeszelso titkárának elnökletével ulest tar- késeket £°tt. Az ülésről közlemény jelenik meg. Vitafórum Fehérgyarmaton Átgondoltabb fejlesztés a kistelepülésekért A Budapesti Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet szakolyi üzemében Bogdán Sándorné a táskák kézi díszvarrását gép segítségével készíti elő. A TESZÖV-elnökség napirendjén: Korszerűbb termelési — Elutazott a nicaraguai küldöttség Daniel Ortega, a Nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front (FSLN) országos vezetőségének tagja, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzótanácsának koordinátora, aki küldöttség élén az MSZMP Központi Bizottságának meghívására munkalá toga tás t tett Magyarországon, kedden elutazott hazánkból A delegációt, amelynek tagja volt Henry Ruiz, az FSLN országos vezetőségének tagja;, tervezési miniszter, Miguel d’Escoto külügyminiszter és Julio Lopez, az FSLN nemzetközi osztályának vezetője, a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. ENSZ-bizottság: Magyar elnök Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága dr. Szász Iván címzetes egyetemi tanárt, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét választotta meg elnökévé. A nemzetközi kereskedelem jogszabályainak összehangolásával és egységesítésével foglalkozó bizottság számos nemzetközi törvény, mintatörvény és szabályzat kidolgozásával segíti a nemzetközi kereskedelem fejlődését. Harminchat tagját az ENSZ tagállamainak képviselői közül választják meg. Munkájában a választott tagokon kívül más tagállamok, nemzetközi szervezetek, kormányközi és más, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében érdekelt szervek képviselői is részt vesznek. A bizottság tevékenységéről minden évben a közgyűlésnek számol be. !! Hogyan lehetne megállítani, vagy legalábbis mérsékelni a városba áramlást? Miként lehetne otthon, a falvakban megtartani az embereket? Ezek voltak az alapvető kérdések azon a vitafórumon, amelyet a Hazafias Í Népfront Országos Tanácsa rendezett kedden Fehérgyarmaton. Egy, az ezredfordulóig szóló terv kidolgozásának előkészítése volt ez az eszmecsere, amelynek alaphangját Inzseí Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának településpolitikai osztályvezetője adta meg. A terv szerint — ha elfogadják majd — a városok és falvak, a kis és nagy települések a mainál kedvezőbb arányú lehetőséget kapnak, hiszen a falvak fejlődése nem a városok ellen, hanem értük is történik. A vitára invitáltak között volt párttitkár és óvónő, orvos és tsz-elnök, népfronttitkár és áfész-vezető, ám gondjaik csaknem azonosak voltak, mert egymáséhoz nagyon is hasonló településen élnek és dolgoznak. Rozsály lakóinak gondjaiban — amelyet Simon Attila tolmácsolt — a gacsályiak, a garbolciak, a kishodosiak gondja épp úgy benne volt, mint tisztabereki- eké, hiszen egyformán tudják: tőlük azt várják el a városi emberek, hogy húst, kenyeret tegyenek asztalukra, de az^t is egyformán várják el, hogy megbecsüljék munkájukat — például a felvásárlási árakkal. És ha ők megtermelik a búzát, akkor ha bemennek a boltba, kapjanak kaszát és kapát, s más iparcikkeket. Egyformán hangsúlyozta a csaholciak szószólója, Lengyel János, vagy a milotaiaké, Aszalós Lászióné, hogy változtatni kell a kisközségek helyzetén. Mai gazdasági helyzetünkben luxus például milliós lakásokat építeni, miközben több faluban üresen maradnak a házak. Azt sem lehet könnyen megértetni az emberekkel: miért kerül nekik többe egy zokni, mint aki városban lakik, hiszen az útiköltséget is hozzá kell adni az árhoz. A legtöbben talán mégis arról beszéltek, hogy a legnagyobb megtartó erőt a munkalehetőség megteremtése jelentené. Csepelyi Tamás, a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára mondta: igaz, épült Fehérgyarmaton nemrég két üzem is, de környékén 48 település van, amelyekben 1600 ember vár munkára és évente 550 fiatal lép munkaképes korba. Igaz, hogy 3 helyen kezdték meg az idén a hús árusítását, de még így is csak minden negyedik községben vásárolhatnak tőkehúst az emberek. Itt nem az a gond még, hogy nem friss, meleg a boltban a kenyér, hanem, hogy esetenként kétnapos kenyér szerkezetre van szükség A gazdálkodás időszerű kérdéseiről tanácskozott június 26-án a termelőszövet- kezetek^területi szövetségének elnöksége. Többek között napiréficíén i'oTt' a' termelőszövetkezetek termelési szerkezete és a szabályozó rendszer követelményeinek összhangja. Megállapítás, hogy 1983 kivételével a termelés nagysága a VI. ötéves terv időszakában nőtt, az eredmény ezzel szemben csökkent. A mérleg szerinti eredmény (nyereség) 1983-ban a 81 évinek csak kétharmada, a veszteség viszont háromszoros. Ez annak is betudható, hogy az alacsony jövedelmezőségű, kedvezőtlen adottságú tsz-ek a piaci igények gyors változásához, az egyre szigorúbb követelményekhez nem tudtak elég gyorsan és megfelelő színvonalon alkalmazkodni. Gondot okoz a szántóföldi növénytermesztésben a nagymértékű bizonytalanság (ár- és belvízveszély), a talajok el- savanyodása, ezek miatt az alacsony termőképesség. Bár a növénytermesztés szerkezetében jelentős volt az átrendezés, ez nem minden üzemben párosult a növénytermelés jövedelmezőségével. A gyümölcstermelésben romlott az értékesítés lehetősége. Oka a téli alma túlzott aránya, elmaradt a jövedelmezően termelhető csonthéjas és bogyós gyümölcsösök telepítése, a feldolgozó háttér kiépítése. Az állattenyésztésben a tömegtakarmányt fogyasztó állattartás a meghatározó, viszont a tömegtakarmány termesztése alacsony színvonalú és ez kedvezőtlen hatással van a jövedelmezőségre. Az alaptevékenységen kívüli termelés az ötéves terv első éveiben mérsékelten, az utóbbi években lendületesen fejlődött. 1983-ban a termelésnek ez az ága már a termelési érték 30 százalékát, az árbevétel negyven százalékát adta. Az ipari termelés bővítése tovább tart és főként a meglévő munkaerő foglalkoztatására irányul. A megye szövetkezeteinek többsége súlyosan hátrányos helyzetbe került, a kedvezőtlen körülmények megváltoztatására komplex intézkedések szükségesek. A gondok megoldása alapvetően az üzemekben lehetséges. Szükséges a jelenleginél nagyobb erőfeszítés a gazdálkodás javítására, a versenyképesség fokozására, a termelés szerkezetében meglévő problémák feltárására és felszámolására. Az elnökségi beszámoló a továbbiakban ágazatonként több növényféleségenként és állatfajonként elemezte a kialakult helyzetet. A határozati javaslat állást foglalt amellett, hogy a tsz-ekben a szabályozó rendszer követelményeivel összhangban a termelési szerkezet korszerűsítése a piac igényeinek figyelembevételével történjen. Javaslat: a termelőszövetkezetek vizsgálják felül termelési szerkezetük hatékonyságát és a szükséges változtatásokat, az eredményesség érdekében fokozatosan hajtsák végre. __________________________/ Megalakult a megyei társadalombiztosítási tanács A megyei társadalom- biztosítási tanács kedden tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a tisztségviselőket, valamint megvitatták és elfogadták a tanács működési szabályzatát és második félévi munkaprogramját. Az alakuló ülésen — amelyen részt vett Tóth Géza, az SZMT vezető titkára és Nagy Károlyné dr., az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság főigazgató-helyettese is — László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese méltatta a szocialista társadalombiztosítás eddigi eredményeit, amelynek irányítását — mint ismeretes — hosszú időn keresztül a szakszervezet látta el. Az évtizedek alatt az életszínvonal-politikánk szerves részeként nemcsak a társadalombiztosításra fordított költségek sakszorozódtak meg, hanem az tartalmában is előkelő helyet foglal el a világon. A lakosság többségének bevonása a gondoskodásba, az ellátottság viszonylag magas színvonala; az ügyintézés demokratizmusa és a korszerű technika alkalmazása, mind arról tanúskodik, hogy a szakszervezetek jól élitek a rájuk bízott hatáskörrel. A következetes tevékenység eredménye, hogy ma már a lakosság szinte teljes köre társadalombiztosítási ellátásban részesül. A fejlődés követelményei azonban szükségessé tették, hogy a szakszervezeti és állami teendőket pontosabban elhatárolják. Ezt a célt szolgálja a társadalombiztosítás új szervezetének, továbbá irányítási rendszerének kialakítása, amelyről az Elnöki Tanács törvényerejű rendel ete intézkedett. Ennek alapján a jövőben a társadalombiztosítás tennivalóit állami szervek végzik a társadalombiztosítási tanácsok közreműködésével, amelyek a társadalombiztosításra jogosultak érdekeinek egyeztetését, képviseletét látják el. Az alakuló ülésen elhangzott az is, hogy az állami irányítás megszervezésére úgy került sor, hogy az áttérés minden tekintetben biztosítja a folyamatosságot, a zavartalan ügyintézést. A dolgozók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultságai nem változtak. A megyénkben kedden megalakult 27 tagú társadalombiztosítási tanácsban a szakszervezetek megyei tanácsát tizenhatan képviselik, míg a többi 11 személy egyéb érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek tagja. A megyei társadalombiztosítási tanács elnökévé Dolgos Sándort, az SZMT munkatársát, elnökhelyettessé dr. Nyitrai Zoltánt, a termelőszövetkezetek területi szövetségének munkatársát választották. A társadalombiztosítási tanács titkára Tassy Jenő, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetője, (s. á.) (Folytatás a 4. oldalon) A SZOVJET GÁZVEZETÉK-ÉPÍTKEZÉSEKNÉL jól hasznosítják a MEZŐGÉP Vállalat fehérgyarmati gyára által készített Tajga lakókocsikat. Ennek is köszönhető, hogy ebben az évben hatszáz darabos megrendelést kell teljesíteni a szatmári gyárnak. Képünkön a lakókocsi vázszerkezete után a padlózatot készítik a szakemberek. (Elek Emil felvétele) t XLI. évfolyam, 149. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. június 27., szerda
