Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

1984. iúnius 26. Kelct-Mafjraroraiág 7 KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Vesszőparipáink. Zenés beszélgetés. — 9,00: A hét ze­neműve. — 9,30: Madagaszkári népzene. — 9,39: Találkozás a Hangvillában. — 10*05: MR 10— 14. — 10,35: A Népzenei Han­gos Újság melléklete. — 11,25: Fúvósesztrád. — 11,41: Vallo­mások, 1942. Mesterházi Lajos regénye folytatásokban. XXI/2. rész. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Az MRT énekkara énekel. — Kb. 13,50: Oj otthonban. — Kb. 14,10: Népdalok, néptáncok. — 14,41: Arcképek a német irodalomból. — 15,05: Elő történelem. — 16,05: Zenekari operarészletek. — 16,28: Zengjen a muzsika. — 17,05: Napjaink magyar irodal­mából. — 17,30: Rózsa Miklós: Bűvölet — filmzeneszvit. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Népszerű szimfonikus zene. — 19,35: A szocialista gazdaságel­mélet és a szocialista gazda­ságirányítás gyakorlata. — 20,05: Klasszikus kamarazene. — 20,32: Tudomány és gyakor­lat. — 21,02: A főszerepben: Lu­ciano Pavarotti. Verdi: Rigolet- to. Háromfelvonásos opera. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Az operaközvetítés foly­tatása. — 23,35: Bach: h-moll szvit. — 0,10: Fúvószene. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nóták. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiákoktól. — 13,30: Muzsikáló természet. — 13,35: Furulyamuzsika. — 14,00: ze­nés délután. — 18,00: Tini-to- nik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Barangolás régi hangle­mezek között. — 19,08: Kovács Apollónia cigánydalokat énekel. — 19,25: A „kétnyelvű” gép. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: A King’s Singers és a könnyűzene. — 21,11: Magyar anekdotakincs. — 21,40: Köny- nyűzene esti hangulatban. — 22,40: Gyulai Erzsébet és Kiss Károly nótákat énekel. — 23,20: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9,00: Töltsön egy órát ked­venceivel. — 10,00: Pelléas és Mélisande. Részletek. — 11,05: Napjaink magyar irodalmából. — 11,35: Zenekari muzsika. — 13,07: Világújság. — 13,27: Barbra Streisand énekel. — 13,57: A Modern ütő trió hang­versenye. — 15,11: Handel-mű- vek. — 16,08: Napjaink ma­gyar irodalmából. — 16,43: He­inz Holliger oboázik. — 17,29: A zeneirodalom remekművei­ből. — 18,30: Na maternjem ja- ziku. — 19,05: ln der Mutter­sprache. — 19,35: Romantikus operákból. — 20,30: Bartók: A csodálatos mandarin 5- panto­mim. — 21,04: Kritikus füllel. — 22,04: Napjaink magyar iro­dalmából. — 23,00: Éji muzsi­ka. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Rod Stewart énekel. — 17,20 Ti­szántúli kaleidoszkóp (A tarta­lomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása a korszerű táplálkozásról. — Butik és KI- OSZ (Pálfi Balázs). — Fogjuk meg és felépítjük! (Haskó Jó­zsef) — Segítő kezek (Gönczi Mária). — 18,00—18,30: Észak­tiszántúli krónika. — Lapszem­le. — Hírösszefoglaló. — Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József). MAGYAR TV 9,55: Tévétorna (ism.). — 10,00: Utánam, srácok! Gyer­mekfilmsorozat. VI/4. rész: Vi­gyázz, a kutya harap! (ism.). — 10,30: Szubadta barlangja (ism.). — 11.00: Aranyásók Alaszkában. Francia—NSZK— román kalandfilmsorozat. Jack London írásai alapján. IV/3. rész: A yukoni vadember (ism). — 11,55: Képújság. — 16,35: Hí­rek. — 16,40: Varázstea. Cseh­szlovák burleszkfilm (ism.). — 17,15: „30 év legszebb népdal- feldolgozásaiból”. Zeneszerző: Szokolay Sándor. — 17,35: Kép­újság. — 17,40: Rubens. Belga filmsorozat. V/4. rész. — 18,35: Reklám. — 18,40: Vegy-ész, ve­gyész. Vad János-portré. 19,20: Reklám. — 19,35: Tévé­torna. — 19,40: Esti mese. — 20,00: Tv-híradó. — 20,30: Der­rick. NSZK bűnügyi tévéfilm­sorozat: A gyenge láncszem.— 21,35: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 22,35: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. — 22,45: Tv-híradó 2. 2. MŰSOR 15,25: Képújság. — 15,30: Veszprémi tévétalálkozó: So­phokles: Oedipus Kolonosban. A tragédia tévéváltozata (ism.). — 17,00: Zenés tv-színház: Can­terville-i kísértet. Zenés játék (ism.). — 18,20: Gara János: Aranykor. Tévéfilm (ism.). — 19,25: „La musica”. Dalok, kup­iék, korra és (hang) nemre va­ló tekintet nélkül. Maros Gá­bor műsora (ism.). — 20,05: Hegy a tengerben. Francia rö­vidfilm. A Mont Saint Michel (ism.). — 20,30: IC. Ifjúsági centrum. A vezérlőből és az Almássy téri Művelődési Köz­pontból. — 21,50: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Ko­csis Zoltán—Rados Ferenc zon­goraestje. II. rész (ism.). — 22,40: Képújság. SZOVJET TV 17,00: Rajzfilm. — 17,20: A je­lenkor és a munkásmozgalom. — 17,55: Megvesztegetés (tv­film I.). — 19,00: Híradó. — 19,35: Jazz-műsor. — 20,20: A világ eseményei. — 20,35: Nem­zetközi motoros verseny. — 21,10: Délibáb (tv-film II.). — 22,30: Hírek. — 22,35: Heti sportösszefoglaló. — 23,05: Há­borús évek dalai. ROMAN TV 15,05: Egyetemisták amfiteát­ruma. — 16,00: Könyvek ás gondolatok. — 16,20: Rajzfil­mek. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági aktualitások. — 21,00: Tv-színház: „Vihar előtt” Paul loachim. Tv-játéka. — 22,20: Tv-híradó. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Autósok-motorosok magazinja. — 9,30: Anicka Jur- kovicova. Tv-film 2. rész (ism.) — 10,45: A rendőrség nyomoz (ism.) — 10,50: URH-kocsival. — 11,30: Hírek. — 17,45: Orvosi tanácsok. — 17,55: Hírek. — 18,00: Kelet-szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A tirnovoi Carno. Bolgár film. — 21,35: Az ipari defektoszkópia új módszerei. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Ka­marahangverseny. — 22,55: Hí­rek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A PISZKOS TI­ZENKETTŐ I—II. (14 év!, ame­rikai). Ea. kezd.: 16 és 19 óra! Béke mozi: CSALÁDI OSZ- SZEESKÜVÉS (14 év!, ameri­kai.) Ea. kezd.: 9 és 11 óra! VIADUKT (magyar—amerikai— NSZK) Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra! Móricz mozi: ÉRETLENEK (francia). Kert mozi: GYILKOS BOLY­GÓ (16 év!, amerikai) Kisvárdai mozi: VIVA ZAPA­TA! (amerikai). Ea. kezd.: 18 óra! VABANK (lengyel) Ea. kezd.: 20 óra! Mátészalkai mozi: BŰNTU­DAT (14 év!, csehszlovák) Nyírbátori mozi: KÉT FIÜ GITÁRRAL (brazil) Fehérgyarmati mozi: BE­TYARKAPITÁNY (román) ORSZÁGOS FÖLDTANI KUTATÓ ÉS FÜRÓ VÄLLALAT ÉSZAK-MAGYARORSZAGI ÜZEMVEZETŐSÉGE felvételre keres mélyfúrási szak-, betanított és segédmunkásokat változó munkahelyre. MUNKAIDŐ: HETI 40 ÓRA. — Egy hét munka (napi 12 órás munkaidővel), — egy hét pihenő. Ingyenes szállást biztosítunk, az utazást térítjük. Lehetőség szakmunkásképesítés megszerzésére. Korkedvezmény, hűségjutalom. JELENTKEZNI LEHET: MISKOLC, JÓZSEF A. U. 59. SZÄM (M. 261166) Kijelzős tolómérce r+ vw I wr r. / bzolonemesites Magyar—grúz közös kísérletek A tolómérce egyszerű felépíté­sű. gyakran használt hosszmérő eszköz. A szárán lévő milliméter- beosztás nóniusszal ellátott szán segítségével olvasható le (a nó- niusz segédskála az egyenletes osztású főskála közbenső tört ér­tékeinek becslés helyetti megál­lapítására.) A szár végén rögzí­tett mérőpofa van, és a száron helyezkedik el a mozgó mérő­elem. A tolómércét ellátják belső és külső mérésre alkalmas mérő­felülettel, mélységmérő toldattal. A mérőpofák végeit lekeskenyí- tik horony, vagy beszúrás mé­résére. A tolómércével csak az tud pontosan mérni, aki ismeri a nóniusz leolvasás módját és jó szeme van a rovátkák jelezte értékek kisilabizálásához. Ebből kiindulva svéd szakemberek — az elektronika alkalmazásával olyan tolómércét szerkesztettek, amelyen a mérési eredmények számjegyek alakjában jelennek meg. A mindössze 150 gramm töme­gű kijelzős tolómérce mérési tartománya 0—150 milliméter, felbontóképessége (mérési pon­tossága) 0,01 milliméter. Ugyan­úgy kell vele mérni, mint a ha­gyományos mechanikai tolómér­cével. csakhogy nagyon nehéz vele mérési hibát elkövetni, rá­adásul egy mérés fele annyi ideig tart, s az eredmény rossz meg­világításban, szemüveg nélkül is leolvasható. Elektronikáját egy kis telep táplálja, amely — az elemmel való takarékosság vé­gett — két perccel a használat után automatikusan kikapcsol. Ha nehezen hozzáférhető helyen kell vele mérni, a beépített pa­rányi memóriaegységben tárol­ható az eredmény, amely majd csak akkor jelenik meg a kijel­zőn. amikor a mérce tolókáit összecsukják. Képünkön a svéd gyártmányú elektronikus, kijel­zős tolómércét láthatjuk. A Grúz Kertészeti, Szőlé­szeti és Borászati Tudomá­nyos Kutató Intézet tudósai jelentős munkát végeznek az új nagy terméshozamú hibrid szőlőfajták agroklimatikus körzetekbe osztása és ki neme­sítése területén. — Ebben is segítséget nyúj­tanak nekünk kollégáink a Magyar Népköztársaságból, akikkel már több mint tíz éve gyümölcsöző kapcsolato­kat tartunk fenn — mondja Nodar Cshastisvili, az intézet igazgatója, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — A magyar bortermelők példá­ul a mi tudósainkat érdeklő étkezési szőlőfajtákat — Bi­anka, Bornemissza, Vértes­csillaga — küldtek el hoz­zánk. Nemrég pedig Kecskemét­ről, a Magyar Szőlőszeti és Borászati Tudományos Kuta­tóintézetből táviratot kap­tunk, amelyben a kollégák azt kérték: küldjünk nekik a nagy terméshozamú grúz sző­lőfajtákból telepítési anyagot, hogy a magyar éghajlati vi­szonyok között kipróbálhas­sák. A szelekció területén vég­zett közös tudományos munka folyamán már átadtuk a ma­gyar szakembereknek azokat az ősrégi grúz szőlőfajtákat, amelyeket a különböző beteg­ségekkel szembeni nagy ellen­állóképesség jellemez. Hiszen minden szőlőtermelő tudja, hogy milyen óriási károkat okozhatnak a szőlőskertekben az olyan betegségek, mint a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenészes rothadás. A két ország tudósainak al­kotó kapcsolatai jelentős hoz­zájárulást jelentenek e beteg­ségek elleni küzdelemhez, a szükséges szőlőfajták kineme­sítéséhez. Amikor a kecskeméti inté­zet osztályvezetője, Oláh László ellátogatott intéze­tünkbe, annak a kívánságá­nak adott hangot, hogy kísér­leti telepén szeretne 80 grúz szőlőfajtát telepíteni. Az ál­tala kiválasztott fajták, a Celiszi, az Iveria, a Bardzia, a Szakartvelosz, a Muszkatu- ri, a Rkaciteli, és mások ki­váló kiindulási anyagként szolgálnak a fehér és vörös homokhoz. Oláh László nagy érdeklődést tanúsított az inté­zetben kidolgozott jégeső el­leni védekezési módszerek iránt is, amelyeket sikeresen alkalmaznak Kahétiában. M. V. Szám ítá stech n i ka a mezőgazdasági főiskolán Az elmúlt években egyre töb­bet olvashatunk szaklapokban és napilapokban egyaránt a számí- Itástechnika elterjedéséről. A tsz-ekben, állami gazdaságokban és ipari üzemekben is lassan a problémamegoldások minden­napos eszközei lesznek a számí­tógépek. E követelményeknek tükröződniük kell a felsőfokú intézmények képzési rendszeré­ben is. Hallgatók — gópközelben A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán 1978-tól kötelező tan­tárgyként mindkét szakon — gé­pész és repülőgép-vezető — be­vezették a számítástechnika . cí­mű tantárgyat. Néhány évig hall­gatóink — mivel saját géppel még nem rendelkeztünk — csak ritkán kerülhettek gépközeibe. Egyrészt a tanárképző főiskola számítógépét tekintették meg, másrészt viszont előkészített lyukszalagokat vittek be a deb­receni Agrártudományi Egye­tem számítóközpontjába. 1981 januárjától minőségi vál­tozás következet be a tantárgy oktatásánál. Ekkor ugyanis négy­millió forintos beruházással meg­teremtődtek a technikai feltéte­lek. Üzembe helyezték a KFKI által kifejlesztett TPA—1/32 típu­sú kisszámítógépet. Elkezdődött a számítástechnika oktatása kis­csoportos foglalkozás keretében. Osztott központi memóriával egy­szerre négy diSilayn dolgozhat­nak a hallgatóink. A számítógépet a fiatalok nagy lelkesedéssel vették birtokukba. Nyújtott műszakban az esti órák­ban is zsúfolt lett a számítóköz­pont. Tavaly tovább fejlődött a gépparkunk. Az egyre szélesebb körben elterjedt személyi számí­tógépekből főiskolánk is többet megvásárolt. Kollégáink is egyre többször hívják segítségül a szá­mítógépet műszaki, illetve tudo­mányos feladataik megoldására. Az elmúlt időben készült doktori disszertációk mindegyikénél je­lentős szerepet játszott már a számítógép. „Megszállottak" Hallgatóink a tudományos di­áikköri munkáik és szakdolgo­zataik készítése során ma már olyan jellegű problémák meg­oldására is vállalkoznak, me­lyeknek elkészítése számítógép segítsége nélkül eddig elképzel­hetetlen volt. Köz/ülük néhány ,,megszállott” szinte minden sza­bad idejét gépközeiben tölti. Ügy érezzük, hogy kikerülő szakembereink a számítástech­nika minél szélesebb körű alkal­mazásának az igényét viszik ki leendő munkahelyükre. Főisko­lánk oktatói szoros kapcsolatot tartanak fenn a megye mező- gazdasági üzemeivel. Segítséget nyújtanak felmerülő problémá­ik megoldásában. Ilyen együtt­működés eredményeként több nagy volumenű, használható program készült már főiskolán­kon. Néhány ezek közül: gyü­mölcsbetakarítás gépesítésének optimális megszervezése, terme­lési szerkezet optimalizálása, szállítási feladatok. Régebben végzett — számítás- technikát még nem tanult mező- gazdasági szakembereknek egy­részt tanácsadásként segítünk, másrészt viszont a továbbképzé­si osztályunkon részt vevő szak- üzemmérnöki képzés keretében jelentős óraszámban ismerked­hetnek meg a számítástechnika alkalmazási lehetőségeivel. Ugyanakkor főiskolánk a me­gyében fellépő égetően szüksé­ges új igényeknek megfelelő­en vállalkozott arra is, hogy a régebben végzett diplomásokat is bevezesse a számtítástechnika rejtelmeibe. A három hétre tervezett inten­zív tanfolyam magszervezésekor az a cél vezetett bennünket, hogy a megye termelőszövetkezeteiben állami gazdaságaiban és ipari üzemeiben is robbanásszerűen elterjedt különböző típusú személyi számítógépeknek a ter­melésben való minél előbbi hasznosításához nyújstsunk segít­séget. A jelentkezők nagy létszá­ma mutatja, hogy az üzemek ré­széről valóban sürgős igényként merült fel egy ilyen jellegű kép­zési lehetőség. Speciális tanfolyamok Jelenleg a második 3 hetes (120 órás) tanfolyam közepén járunk. A hallgatók ezalatt elsajátítják a BASIC nyelvet, megismerked­nek a különböző típusú személyi számítógépek használatával. Ugyanakkor a harmadik héten már komoly — üzemükben hasz­nálható — programok önálló megiícására is sor kerül COM­MODORE gépen. A nagy ér­deklődésre való tekintettel ősz­től űjabb tanfolyan indítására kerül sor. ' Az igényeknek megfelelően speciális jellegű tanfolyamok indítására is lehetőség nyílik. Ilyen a számítástechnika alkal­mazása a mezőgazdaságban, mű­szaki jellegű problémák számí­tógépes megoldása, gépi kódú programozás. Dr. Hadházi Tiborné főiskolai adjunktus A Mars modellje a Déli-sark? A Floridai Állami Egyetem kutatói a Déli-sarkon, a Victo- ria-föld száraz völgyeinek szik­láiban kékeszöld algákra buk­kantak. Az algák a kőzetek fel­színe alatt egy-két milliméterrel, a környezeti hatástól védve él­nek a kőzet pólusaiban és apró repedéseiben. Mivel a kőzetré­szecskék áttelszőek. a parányi egysejtűek elegendő fényt kap­nak ahhoz, hogy energiaszükség­letüket fotoszintézis útján fedez­zék. Mivel a déli-sarki viszonyo­kat a Marson feltételezhető adott­ságok modelljének tartják, az előbbiek alapján lehetséges, hogy egyes szerveztek ott is a szik­lák belsejében találnak megfele­lő életteret. Ezt az sem zárja ki. hogy a Mars-szondák a talaj elemzése során eddig nem buk­kantak egyértelműen az élet nyomaira. KÖRNYEZETVÉDELMI KON­FERENCIA. -Hétfőn Münchenben háromnapos konferencia kezdő­dött a környezetszennyezés el­leni nemzetközi összefogás je­gyében. A harminc országból — köztük valamennyi európai szo­cialista országból — érkezett kül­döttek megvitatják, milyen in­tézkedésekkel lehetne visszaszo­rítani a levegő, a vizek és a ter­mőföld szennyezését, amely el­sősorban a fejlett ipari orszá­gokban ölt fenyegető méreteket. Hőszigetelés és tűzveszély A lakóházak hőszigetelésének leglényegesebb jellemzője, hogy az anyag bizonyos mennyiségű levegőt zár magába, amelynek következtében fajsúlya viszony­lag kicsi lesz. A közönséges szi­getelőanyagok perlitet és vermi- kulitot tartalmaznak, amelyek gyúlékony anyagok. ezenkívül ásványi rostokat, például üveg­szálat és salakgyapotot kevernek a szigetelőanyagba. Ez utóbbiak önmagukban nem gyúlékonyak, de például papírba csomagolva nagyon jól égnek, vagy akkor, ha gyantatartalmú kötőanyagot fölöslegben tartalmaznak. A szi­getelőanyagokat műanyaggal és cellulózzal is kombinálják. Ezek, minthogy rendkívül lazák, köny- nyüek, sokkal gyúlékonyabbak, mint a sűrűbb, merevebb anya­gok. Egyes műanyagok füstöt, sőt mérgező füstöt árasztanak égés közben. A szigetelőanyag típusa alap­vetően befolyásolja a tűzveszélyt. A cellulózszál például, amely összehúzott hulladékpapírból vagy fából készül, kezeletlenül rendkívül gyúlékony. Ha megfe­lelő vegyi anyagokat adagolnak hozzá, azok rendszerint meggá­tolják a füst keletkezését, de korrodálhatják a fémrészeket. A könnyű, préselt fából vagy nö­vényi szálakból készült szigetelő­lapokat is tűzállóbbakká lehet tenni égésgátló adalékanyagok­kal. A habosított poliuretánt szige­telőanyagként lemezes vagy szemcsés formában alkalmazzák. Ez a hőre keményedő műanyag csökkenti a tűzveszélyt kisebb hőforrás esetén. Ha azonban lán­got fog. hevesen ég. Ilyen eset­ben a tűz gyorsan terjed, sűrű, mérgező füstöt keltve. Egyik vál­tozata a poliizocianát, azonban meglehetősen ellenáll nagyobb, erősebb tűzfészkek hőjének is. Képünkön azt láthatjuk, hogy egy nyugat-európai cég miként reklámozza faforgácslap-készít­ményei jó hőszigetelőképességét. I T I El hallgassunk n lull! NÉZZÜNK MEGiH 1984. júnias 26., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents