Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. június 24. Mintegy 15 ezren tüntettek New Yorkban a Reagan-kormányzat középamerikai politikája eiien. (Kelet-Magyarország telefotó) A hét címszavakban HÉTFŐ: Moszkvában Konsztantyin Csernyenko fogadja Dániel Ortegát — A lengyel tanács választásokon kudarcot vall a földalatti ellenzék bojkottfelhívása — A kormányon levő pártok visszaesése az Európa-parlament újraválasztása során — A csehszlovák kormányfő Damaszkuszban KEDD: Irak és Irán egymást vádolja a korlátozott tűzszünet megsértésével — Haladó vezetők letartóztatása Uruguayban és Dominikában SZERDA: Szovjet—francia csúcstalálkozó. Mitterrand elnök Moszkvába érkezik — Indiában változatlanul feszült a helyzet a szikh területeken — Az amerikai külügyminiszter és a szovjet nagykövet megbeszélése CSÜTÖRTÖK: A kolumbiai Cartegenában megkezdődik a latinamerikai adós országok értekezlete — Luns búcsú-sajtóérte- kezlete Brüsszelben, mielőtt átadná Caringtonnak a NATO főtitkári posztját PÉNTEK: Kádár János és Helmut Kohl találkozója Budapesten — Kiszabadulnak az Unita által elhurcolt csehszlovák túszok — Mondale Bradley Los Angeles-i főpolgármesterrel tárgyal. demokrata alelnökjelölt-keresés SZOMBAT: Bejrutban a hét folyamán többször kiújulnak a harcok. Szíria próbál közreműködni egy tartós fegyvernyugvás megvalósításában A hét három kérdése O Hogyan alakultak a héten a kelet—nyugati tárgyalások? Sok lényeges kérdésben természetesen nincs egyetértés, például arra vonatkozólag sem, hogy ki felelős a feszültség kiéleződéséért. De egyetértés nyilvánult meg a tekintetben, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozása érdekében. Ez a párhuzamos gondolatsor Budapesten is, Moszkvában is megfogalmazódott, két jelentős kelet— nyugati csúcstalálkozó kapcsán. Kohl kancellár magyarországi látogatása jelentős eseménye kétoldalú kapcsolatainknak, elég utalni a hosszú távú gazdasági' együttműködési megállapodás további érvényesítésének szándékára, a beruházások területén előirányzott közös munkára, a kulturális kontaktusok bővítésére. De kifejezésre jutott a két ország érdekeltsége a normális, rendezett európai viszonyok kialakításában és fenntartásában. (Igaz, ennek egyik, ha nem a legfőbb akadálya az amerikai rakétatelepítés Nyugat-Európában, amely elsősorban az NSZK- ban történik.) A nemzetközi és európai helyzet bonyolult képletének megfelelő volt a moszkvai szovjet—francia csúcstalálkozó is. A két ország szoros kapcsolatait mi sem jellemezte jobban, minthogy a hatvanas évek kezdetétől több, mint tucatnyi csúcstalálkozót tartottak. De 1980 óta szünet keletkezett a legmagasabb szintű párbeszédben, s a szocialista Mitterrand kétségkívül nehezebben határozta el magát a moszkvai utazásra, mint korábban akár De Gaulle, Pompidou vagy Gis- card d’Estaing. Az újabb találkozó mindenképpen pozitív jelzés, még akkor is, ha a szovjet fővárosban nemcsak érdekazonosságokról, de szembetűnő nézetkülönbségekről is szó esett. A kelet—nyugati kapcsolatok területén érdeklődést keltett a bejelentés, miszerint Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter nemsokára. Moszkvába látogat, s ezzel követi kollégáinak, Andreotti olasz és Genscher nyugatnémet külügyminiszternek látogatásait a szovjet fővárosban. Aligha véletlen e három ország diplomáciájának aktivitása, hiszen e három fő „rakétabefogadó ország” nyilván saját bőrén érezheti, milyen veszélyeket és biztonságkockázatokat vett magára az amerikai elképzelések igenlésével. Február és- június között e három ország kormányfője járt egyébként hazánk fővárosában is. A csúcstalálkozók haszna kézenfekvő, de a csúcsok csúcsa, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találkozó továbbra is várat magára. Nem keveset beszélnek róla, de aligha kerülhet rá sor a közeljövőben. Reagan ugyan — nyilván az elnökválasztások közeledtével — nagy általánosságban találkozási készségét hangoztatja, de szavait nem hitelesítik a tettek. Elég arra utalni, hogy folytatódik a rakétatelepítés; egy híján háromszáz milliárdos, 299 milliárd dollár ösz- szegű katonai költségvetést fogadtak el az USA-ban; a fegyverkezési verseny új fordulóját szeretnék kierőszakolni az űrben; nincs válasz a Szovjetunió és a Varsói Szerződés által előterjesztett konstruktív javaslatok egész sorára. A francia elnöki látogatás alkalmából tartott moszkvai sajtóértekezleten Zamjatyint egy szovjet—amerikai csúcs lehetősége felől is kérdezték. A Szovjetunió komolyan veszi a csúcstalálkozók kérdését, a jelenlegi tárgyalások is ezt igazolják — hangzott a válasz. — Az Egyesült Államok álláspontjában viszont nincs olyan változás, amely arra utalna, hogy az óhaj általános hangoztatásán túl Washington igazi készséget mutatna a csúcstalálkozót igénylő kérdések felvetésére és megoldására. O Mit jelentett a szavazás a tíz közös piaci országban? Jelentéktelen választásnak ritkán tulajdonítottak akkora jelentőséget, mint az Európa-parlament képviselőire leadott voksoknak. A Stras- bourgban székelő európai törvényhozás 434 képviselője csak ajánlási joggal rendelkezik, de még ezek az indítványaik is sorra elsüllyedtek a Közös Piac gépezetének útvesztőiben. Az ötévenként tartott választás (1979 után ez most a második szavazás a tíz országban) azonban belpolitikai hőmérőzés lehet. Sokkal megbízhatóbb formában, mint a közvélemény-kutatások, de számításba kell venni, hogy meglehetősen nagy a tartózkodás: az országok többségében a szavazásra jogosultak fele sem élt e lehetőséggel. így is tanulságos lehetett a választások végeredménye, Görögországon kívül ugyanis szinte mindenütt visszaestek a kormányon levő politikai erők. Nagy-Britanniában a konzervatívok, Olaszországban a kereszténydemokratáit, az NSZK-ban a CDU, és különösképpen a szabaddemokraták, akik a parlamenti részvételhez szükséges ötszázalékos küszöböt sem tudták átlépni. Franciaországban viszont a szocialisták és a kommunisták. Nehéz lenne tehát balra- vagy jobbratoló- dásról szólni, inkább a gazdasági nehézségek érződtek a választópolgárok tartózkodásában, illetve állásfoglalásában. (Rendkívül. jó eredményt ért el az Olasz Kommunista Párt, első ízben megelőzték a kereszténydemokratákat.) A választás nem hat ki közvetlenül a hatalmi viszonyokra, hiszen a közeli jövőben nem esedékesek általános választások a közös piaci országok egyikében sem. Kétségtelen átgondolásra és felülvizsgálatra késztethet azonban, s ebben a bonyolult helyzetben ül össze a most kezdődő héten a közös piaci tízek csúcsértekezlete. Legutóbb Athénban gyakorlatilag kudarcot könyveltek el, s most sem ígérkezik köny- nyebbnek a kompromisszum, hiszen számot lehet vetni a belső elégedetlenséggel. A 33. — Tudsz jobbat? Somogyi elismerte, hogy nem tud jobbat. Pillanatnyilag ez az egyetlen szál. Rágondolni is rossz, mi lesz ha elszakad. ★ Tormás és Víg a hullámosi presszóban ültek, a szokásos feketekávét itták. A presszósnő nem bűvölte őket a tekintetével, de jó kávét főzött. — Kékesdre megyünk — mondta Tormás, aki az imént érkezett a járási kapitányságtól — hozzák Virgil fényképét, bemutatjuk a pincéreknek. Ettől függ a körözés. — Mikor ér ide a fénykép? — Két óra ... Víg már unta az eszpresz- szót, a kávéfőzőnő unott arcát. — Addig nézzük meg az itteni Opelek tulajdonosait. — Hányán vannak? — Hatan. Tormás az órájára nézett. kör négyszögesítése sohasem könnyű... © Milyen eredményeket hoztak a lengyel tanácsválasztások? Egy-egy ország helyi képviseleti választásai nem képeznek nemzetközi méretű eseményt, a lengyel tanácsválasztásokra azonban odafigyeltek Európában, s a kontinensen kívül is. Ennek oka a földalatti ellenzék kihívása volt: felhívással fordult a lakossághoz, hogy bojkottálja az urnákat, s így jelezze: a konszolidáció nem halad előre. A felszólítás kudarcot vallott, s a lengyelek háromnegyede szavazott, az új törvény alapján, amely mindenütt kötelezővé tette a kettős jelölést. A távolmaradók jó része sem bojkottal élt: nem szavazhattak a lakóhelyüktől távol lévők (külföldi út, üdülés, kórház, szolgálat stb.), sokan pedig általában minden közéleti megnyilvánulástól visszavonultak. A területi megoszlás természetesen eltért, egyes vajdaságokban 50—60 százalékos részvételről adhattak számot, másutt csaknem 90 százalékosról. Politikai erőpróba volt, s a konszolidáció fontos csatája lett. A lengyel vezetés messzemenő realitásérzékét mutatja ugyanakkor, hogy nem fújtak győzelmi harsonákat. Hangsúlyozták: bizonyába sok szavazónak is vannak még fenntartásai, míg a távolmaradókat sem lehet általában „ellenségnek” nyilvánítani. A küzdelem tehát folytatódik, s a tanácsválasztás jelentős állomást jelentett a folyamatban: hozzájárul a földalatti ellenzék teljes elszigeteléséhez, s nehezíti a kívülről szervezett lengyelellenes kampányokat. Réti Ervin — Most fél három .. . adj ide három címet. . . hat órakor ugyanitt találkozunk ... én addig beugróm a yardra a fényképért. Fizettek. A szokásos borravalót adták, nem túl sokat. A pincérnő köszönet nélkül zsebrevágta. „Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi osztálya Valamennyi állomásnak. Körözését rendelem el Borbély Károly „Virgil” Sza- bolcsnémedi 1940, anyja neve: Nagy Eszter, apja neve: Borbély Zsigmond, állandó lakása: Budapest, XI., Pala u. 12. II. em. 1. szám alatti lakosnak. Nevezett 1970 áprilisában szabadult feltételesén két esztendős börtönbüntetéséből, amit üzletszerű ké- jelgés elősegítése és üzérkedés, valuta elleni bűntett miatt kapott. Nevezett alaposan gyanúsítható a folyó év augusztus 2-án a Fortuna-szál- lóban örsi Szilvia pécsi laVálasztások és harc A z idén februárban emlékezetes tömeggyűlés _zajlott le Managuában, amelyen bejelentették: a forradalmi folyamat intézményesítésére november 4- én elnökválasztást tartanak Nicaraguában. Az ország lakosságának jelentős részét maga mögött tudó Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front az elnöki tisztségre Dániel Ortegát jelölte. A százezres gyűlésre Augusto Sandino, a legendás hírű szabadsághős halálának ötvenedik évfordulója szolgáltatott alkalmat. Sandino a húszas évek végén irányította a nép küzdelmét a Nicaraguát megszálló amerikai tengerészgyalogosok ellen. Több éves harcát ugyan siker koronázta, a katonák távoztak, ám otthagyták bábjukat, az újonnan felállított nemzeti gárda főparancsnokának, Somozának személyében, aki meggyilkoltatta Sandinót. A gyűlölt Somoza- dinasztia uralma 1979. július 19-ig tartott: a szabadsághős nevét választó sandinista front csaknem két évtizedes harc eredményeként megdöntötte a diktatúrát. A győzelem napjaiban ismerte meg a világ a fiatal parancsnokok között az Ortega testvérpárt; Humb irtot, aki az új nicaraguai rendszer honvédelmi minisztere lett és Dánielt, akit a sandinista front a nemzeti helyreállítás öttagú kormányzótanácsának tagjává delegált. Daniel Ortega akkor még csak 34 éves volt. A diktatúra megdöntését követően sajátos helyzet alakult ki Nicaraguában. A társadalmi és politikai átalakulás irányítója a sandinista front, amelyet egy kollektív, kilenctagú vezetőség — köztük Daniel Ortega parancsnok — irányít azóta is. Az államhatalmi és törvényhozói funkciót viszont az össznépi egységet megtestesítő öttagú kormányzótanács gyakorolta. A forradalom radikalizálódá- sával a magántőkét és a középpolgári rétegeket képviselő személyek kiléptek, ezért 1981-ben átalakították a kormányzótanácsot, amelynek koordinátorává, gyakorlatilag vezetőjévé Dániel Ortegát tették meg. A front eredeti programjához híven pluralista, azaz többpárti politikai rendszert és vegyes gazdálkodást, tehát az állami, szövetkezeti és a magántulajdonon alaouló termelést érvényesíti. A Reagan-kormányzat kezdettől kos sérelmére és a szeptember 16-án a Póker-szállóban Halas Viola vibrányi lakos sérelmére elkövetett gyilkossággal. Személyleírás: kb: 172—175 cm magas, sovány testalkatú, szőke hajú, kissé mélyenülő szem. Ruházata ismeretlen. Feltehető, hogy vajszínű Opel márkájú gépkocsival közlekedik, esetleg társaságában van Mezei Ibolya „Lola”, anyja neve: Mezei Emma. Budapest, IX., Zele u. 9. fszt. 3. alatti lakos. Vélt feltalálási helyük: a Balaton környéke, különös tekintettel Balatonkékesd, Balatonrév, Hullámos községekre. Feltalálásuk esetén kérem őrizetbevételüket, és elfogásukról hatóságom értesítését.” A körözvényt legépelték. De még nem írták alá, és nem továbbították. Vártak. Máté gondolatban a fiúk útját követte. Bizonytalannak érezte az egész lépést. Mit jelent az, ha Borbélyt felismerik a pincérek? Milyen bizonyítékot? És mégis. Az érzései, az ösztöne ennyire nem csalhat. A telefon végre megcsen- (dült. — Főnök — hallotta Tormás jól ismert hangját —, Borbély mind a három közfogva Moszkva és Havanna kezét kívánta kimutatni a sandinista forradalom politikájában, s támadja Mana- guát a salvadori gerillák támogatása miatt. Miként egy negyedszázaddal ezelőtt a kubai forradalom esetében, most Washington a politikai, gazdasági és katonai nyomás eszközeivel kísérli meg térdre kényszeríteni Nicaraguát. A CIA támogatásával az ellenforradalmárok hondurasi és Costa Rica-i bázisaikról immár harmadik éve ostromolják a sandinista rendszert. . Becslések szerint ösz- szesen mintegy tizenötezer, jól kiképzett fegyveresről van szó, akik az idén tavasszal amerikai közreműködéssel elaknásították Nicaragua kikötőit. A forradalom önvédelemre kényszerült, a sandinista népi hadsereg és a mintegy százezer fős népi milícia azonban olyan erőt képvisel, amellyel szemben a „contraknak” nincs esélye a sikerre. A gerillatámadásoknak azonban így is súlyos következményei vannak. A sandinista forradalomnak fő figyelmét a gazdasági feladatokról át kellett helyeznie a védelemre. Az igazi veszély: az amerikai hadsereg nyílt beavatkozása egy esetleges Honduras és Nicaragua közti háború ürügyén. A washingtoni szenátus ezen a héten adott szabad kezet Reagan elnöknek „szükség esetén” nicaraguai avagy salvadori katonai beavatkozásra, s elutasította azt a kongresszusi halározatot, hogy állítsák le az ellenforradalmárok nyílt támogatását. G yakorlatilag tehát háborús körülmények között készül Nicaragua a választások megtartására. A sandinista front a voksolás megtartásával beváltja a So- moza-diktatúra megdöntésekor tett ígéretét, s egyben bizonyítani kívánja demokratikus törekvését a nemzetközi közvélemény előtt. Tíz politikai párt működését engedélyezték. S bár súlyosbodnak a nehézségek, az ellátási gondok, kétség sem fér ahhoz, hogy a novemberre kitűzött választásokon a sandinista front diadalmaskodik. De minthogy a Reagan-kor- mánynak nem fűződik érdeke egy ilyen választási eredményhez, kérdés, hogy Washington nem akadályozza-e meg a választások megtartását. Ortutay Gyula ségben megfordult. Ismerik őt is, Lolát is ... Máté megköszönte. Pár perc múlva a rendőrség távgépíró-állomásain kopogni kezdtek a gépek. Az apparátus beindult. A tettes talán már nem ismeretlen. Máté öszecsomagolta az aktatáskáját. ★ Hirtelen nem tudott mit kezdeni az estéjével Máté István százados. Milyen nevetséges. Itt vol't előtte a vasárnap e*ce — üresen. Kálmán alezredes meghívta vacsorára, udvariasan kitért. Semmi kedve nem volt más családjának körében eltölteni a szabad idejét. Nekivágott a belvárosnak, gyalog. Elegáns szürke öltönyt viselt, krémszínű inget. Ügy döntött, hogy valahol megvacsorázik, és korán lefekszik. Űtközben betért §gy eszpresszóba, kért egy fél konyakot, igyekezett lazítani. Nem nagyon sikerült. Este nyolckor már otthon volt. Melegítőt húzott, bekapcsolta a rádiót, és végigdőlt a heverőn. Valami (nyugtalanította. (Folytatjuk) NICARAGUA
