Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
Biolc í a és társadalom- a '% Magyar & Akadémia ez évi közgyűlésének aF* í központi Straub F. Brúnó akadémikus volt, a^j Biológia »rsadalom címmel foglalta össze a biológia napjaink egy,-, legjelentősebb kérdéscsoportjának, a biotechnológiának a hátterét, kialakulását. Az ember a környező élővilágot és annak viselkedését megfigyelve jutott el oda, hogy a növénytermesztés és az állatok háziasításával képessé vált élelmiszert, bőrt, textilt stb. termelni, s ezzel az emberi társadalom kialakulásának fontos feltételeit megteremteni. A biológiának ez a kezdete. A megfigyelések, a tapasztalatok összegezése után a 19. század közepe táján az élővilág rendszerezésével és az evolúció elméletének megfogalmazásával alakult a biológia tudománnyá. Ekkor vált nyivánvalóvá, hogy a korábbi misztikus felfogással szemben az élőlény és elsősorban az emberi test szerkezete és működése természettudományosán megérthető, így a társadalom célul tűzte ki a fertőző és egyéb betegségek megértését és leküzdését. A biológia ezt a feladatot — elsősorban a mikroszkópiái anatómia és a biokémia eszközeivel — részben megoldotta. Az anyagcsere folyamatainak megismerése, a hormonok és vitaminok felfedezése, az egyes sejtek szerepének felismerése, a diagnosztika fejlődése e század közepére lehetővé tette a helyes táplálkozás törvényeinek kidolgozását, számos betegség idejekorán történő megismerését, gyógyítását, és megelőzését. Ez az átlagos emberi életkor gyors emelkedését, a családtervezés lehetőségeit eredményezte, ami hatalmas társadalmi változást jelentett ott, ahol a gazdasági és politikai feltételek az eredmények átvételére megvoltak. Ugyanakkor a hibrid vetőmag, valamint a gyomirtó és növényvédő szerek bevezetése az élelmiszertermelésben lehetővé tette, hogy a fejlett országok — ismét a politikai, és gazdasági feltételek alapján — a mezőgazdasági termelést gépesítsék, és így a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 10 százalék alá csökkenjen. Az ipar és a szolgáltatások ezen keresztül jutottak újabb és újabb munkaerőhöz. A társadalom és a tudomány kapcsolata A társadalom és a tudomány kapcsolatában előbb- utóbb minőségi változás következik be. A tudomány fejlődésének alacsonyabb szintjén a gyakorlat mindennapi problémáinak megoldását várja — és kapja — a tudománytól a társadalom. Egy ponton azonban a fejlődés elér oda, hogy a tudomány nem a meglévő gyakorlatot fejleszti, hanem váratlanul lehetővé teszi annak teljes felváltását, valami egészen újra. A fizikától jobb gőzgépeket és motorokat kért a gyakorlat, helyette atomenergiát, tranzisztort és számítógépet kapott. Amikor a kémiától jobb festékeket és gyógyszereket várt a gyakorlat, kapott olyan műanyagokat, melyek életünk lehetőségeit sokkal inkább javítják. Az utolsó évtizedben a biológia is azzal lepett meg, hogy felismerte, hogyan lehet egy élőlénybe új tulajdonságot bevinni, ami lehetővé tesz egy új típusú növénytermesztést, élelmiszeripart és új gyártási módszert: a biotechnológiát. Biotechnológia és a vér Holtán Zsuzsa akadémikus a Biotechnika és biotechnológia a hematológiában címmel tartott előadást, amely izgalmas bepillantást adott a legbonyolultabb szövetünk: a vér sokezerféle alkatrészének molekuláris szerkezet- és funkcióvizsgálatába. Az utolsó 20 esztendő legalapvetőbb biotechnológiai eredményeinek jelentős része e területről származik. A szervezet immunvédekezésében szerepet játszó sejtek és anyagok is szinte kizárólag a vérképző szervben termelődnek, jelentős részük vérsejt vagy vérplazma alkatrész. Az Országos Haema- tológiai és Vértranszfúziós Intézet ezért nem véletlenül — bár a világon egyedülállóan — szerves egységben fejlesztette az emberi vér betegségeivel foglalkozó hema- tológiát, az immunológiát és a vértranszfúziológiat. A nemzetközi élvonalba tartozó szakembergárda és az a gyakorlat, hogy alapkutatási eredményeiket és módszereiket közvetlenül alkalmazzák a betegellátásban és a vérkészítmények előállításában, lehetővé tette, hogy egy országos középtávú kutatási fejlesztési terv, az OKKFT A/15 program gazdái legyenek. Ennek keretén belül több gyógyszeripari törzsnemesítésnek ezzel alapjaiban új lehetőségei nyíltak meg, amelyek jelentősen elősegíthetik az eddigieknél lényegesen jobb termelőképességű, például gyógyszeripari fontosságú mikroorganizmusok létrehozását. A protoplasztok irányított fúziója világviszonylatban is elismerten magyar felfedezés, s a József Attila Tudomány- egyetem Mikrobiológiai Tanszékéhez és a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetéhez fűződik. vállalattal kitűnő együttműködésben számos, jelentős importmegtakarítást eredményező új vérterméket állítanak elő. így többek között súlyos fertőzések kivédésére specifikus immunglobulinokat, a szervezet több aspeci- fikus védőanyagát: az interferont, interleukint és a lak- tofenint, valamint az élő folyamatok irányításában fontos szerpet játszó kalciumkötő fehérjét, a kalmodulint. Üj diagnosztikai reagensek széles spektrumát állítják elő: olyan monoklonális ellenanyagokat, amelyek meghatározott működésű sejtcsoportokat mutatnak ki, ritka vércsoport-tulajdonságok megállapításához szükséges savókat, és a legkorszerűbb véralvadási vizsgálatokhoz szükséges reagenseket. Sejtek — s elit at nőikül Ferenczy Lajos, a biológiai tudományok doktora a génsebészet nehány új eredményét foglalta össze. Azokat a vizsgálati eredményeket ismertette, amelyek az utóbbi években születtek meg, s amelyek a sejtfalmentessé tett mikroba sejtek (miróba protplasztok) genetikai és biotechnológiai alkalmazásával kapcsolatosak. Ha a sejtfalakat enzimatikusan eltávolítjuk, a sejteket csak vékony sejthártya fogja borítani. Ezek a sejtek már köny- nyen fúzióra (sejtegyesülésre) késztethetők, s ezáltal olyan kedvező tulajdonságkombinációk valósíthatók meg, amelyek természetes viszonyok között nem hozhatók létre. A mikrobiológiai Utolsó példánk mezőgazdasági jelentőségű, Kondoro- si Ádám a nitrogénkötés molekuláris biológiai alapjait vizsgálta. A nitrogén — mint ismeretes — minden élő szervezet alkotóeleme, a légköri nitrogén hasznosítására, megkötésére azonban csak néhány mikroorganizmus képes. A Rhizobium baktériumok különböző pillangósvirágú növényekkel együtt élve, szimbiózisban kötik meg a nitrogént; ez az élővilág leghatékonyabb nitrogénkötési formája, és a mezőgazdaságban is óriási jelentőségű, hiszen műtrágyát helyettesíthet. A biológiai nitrogénkötés fokozása céljából igen fontos a szimbiotikus nitrogénkötés molekuláris biológiai alapjainak feltárása. A Szegedi Biológiai Központ kutatócsoportja azonosította és izolálta a lucernával szimbiózisban élő Rhizobium meliloti baktériumban a szimbiózis kialakúlásáéft és a nitrogén- kötésért felelős géneknek egy részét. A géneket hordozó DNS- molekulát átjuttatva bizonyos más baktériumfajokba, ezek a fajok is képessé váltak a lucernával szimbiotikus kapcsolat létesítésére. A gének szerkezetének és működésének vizsgálata során kiderült, hogy a gének egy kis csoportja felelős a lucernával való specifikus szimbiózis létrehozásáért. Ezeket a géneket átvíve más Rhizobium fajokba, olyan törzsek állíthatók elő, amelyek nemcsak az eredeti gazdanövénnyel, hanem lucernával is képesek szimbiózisra. A szimbiózist meghatározó gének pontos funkciójának megértése segítséget nyújthat új nitrogénkötő társulások létrehozásában. Az előadássorozatból szinte találomra kiválasztott példák, az ismertetett eredmények is bizonyítják, hogy a hazai biológiai kutatások helyes irányban folynak. Az eredmények várhatóan a nem is oly távoli jövőben a gyakorlat számára is közvetlenül hasznosíthatókká válnak. H. J. Jene József: Képeslap Megcímzett) és elküldöm neked ezt a vidéket, még ébredés előtt. Látod? — álmában mosolyog a Tisza, vize egy lány testén csillog Füzes borul nászunkra — ezt álmodja. Milyen csodaszép így ez a folyó! A ladik is üres, himbálódzik kecsesen, csapkodja oldalát a víz. Elküldöm neked versben ezt a vidéket, Költözz belé, mielőtt magukhoz térnének a szavak. Es elküldöm neked azt az augusztusi napot, elszabadítom a vízben tükröződő alakunk emlékét. Elküldöm vándorlásaid mellé: kísérőnek. Az almanemesítőknél Talán oda sem találna a vendég a Nyírség „almabázisára” Üjfehér- tón, ha nem mutatná tábla az útirányt a községben. Kanyargós utazás végén hatalmas gyümölcsös tűnik fel magas kerítéssel, még a kapu után is kilométernyi aszfaltszalag visz a gyümölcsnemesítők munkahelyéig. Sövényalmás kísér végig, mögötte pedig változatos formájú, alkatú, fajtájú fák. A sorközökben traktorok tárcsáznak, permetezőgépek ontják a jótékony növényvédőszer- ködöt, ami lassan ül meg a viaszos leveleken. Kevés embert látni, de aki ott van, az mind serényen dolgozik. Bennünket Zatykó Imre tudományos munkatárs fogad, és rögtön magyarázatot is ad az állomás viszonylagos nép- telenségére: „a többiek a Debreceni Akadémiai Bizottság tanácskozására utaztak.” „Egyszemélyes” kutatóintézet volt hajdanán az újfehértói. Dániel Lajos, Takácsi Gyula, Pető Ferenc annak idején egymaga kutatott, nemesitett és szelektált, munkájuk értéke ma sem halványul el, a ma kutatásai azokon alapulnak. Zatykó Imre vendégszeretete abban nyilvánul meg, hogy egy kávé után máris tessékel ki bennünket, mondván: ami látnivaló itt van, az kinn található a kertben. Rögtön a kijárat előtt lehorgonyzunk az első. fáknál; valami egészen másról beszélgettünk kifelé jövet, de vendéglátóm hirtelen a levelekhez nyúlt és már magyarázta is a látványt. — Kevés alma kötött az idén, sokat elvitt a tavaszi fagy. Egy-két hajnalban volt pedig és az sem valami dermesztő zimankó, ahhoz azonban elég, hogy a hullás ekkora legyen — mutat a földre, ahol tényleg tekintélyes mennyiségű, bimbónál alig nagyobb terméskezdemény hever. A lomb között is számos fejlődésében megállt, lehullani készülő kis gyümölcsöt látni. — Azoknak is megpecsételődött már a sorsuk — billenti meg körmével a fonnyadó kis almákat Zatykó Imre. A hullás végeztével látszik menynyi marad, úgy tűnik elég kevés. — Akkor ismét darabos árura számíthat a megye? — Ahol .az időjárás hasonló volt az ittenihez, sajnos igen. Kutatásaink egyébként a fagytűrésre is irányulnak, és aki az általunk kipróbált és ajánlott szereket alkalmazza, az most lényegesen jobb helyzetben van. Az Állami Biztosító költségkeretéből végezzük ezeket a kísérleteket és partnergazdaságaink már több mint 10 ezer hektáron használják sikerrel a fagytűrést elősegítő szereket. Á rövid megtorpanás lltán aut°ba ülünk, hiszen a 372 hektá- rának bejárásához több nap sem lenne elegendő. A kanyargós dűlőkön először ahhoz a darabhoz vezet az utunk, amelynek művelési módja napjainkban a legmodernebbnek nevezhető. Kiselőadás a sorok elején: — Ami a kapu mellett volt látható, az a leghagyományosabb telepítési mód. Hatalmas korona, tízszer tízes kötés, vagyis száz fa egy hektáron. Látványos és tekintélyes alakok, a virágok eleggé kiesnek a fagyzónából, de a gyümölcsszedés enyhén szólva szaporában, jó, ha egy nap négy mázsát leszed a szüretelő. Márpedig az almatermelés jövedelmezőségének egyik meghatározó tényezője a szüret költsége. Ezért hoztuk lejjebb a lombot a termőkuros orsóval, közismertebb nevén, a törpe ültetvényekkel. Még hatásosabb volt a sövénygyümölcsösök elterjedése, ezekről már az'álma nagy részét állvány nélkül le lehetett szedni. A legrno- dernebb termelési mód azonban az, ami itt látható, a neve karcsú orsó. Tényleg elég karcsú minden kis fa a huzalok között, laikus szem akár csenevésznek is nevezhetné. Zatykó Imre még csak lábujjhegyre sem áll és mégis felér a keze a legfelső hajtásig. Mindazonáltal nagyon csinos formára metszették az apró koronát, és a kis termetet pedig a sűrűn ültetett fák kárpótolják. Vendéglátóm még egyszer visz- szatér a fagyproblémára. Kicsit hátrál a sortól, meggörnyedve hív maga mellé, hogy vegyek fel hasonló testhelyzetet. — A megálló hajnali fagyos levegőnek centimétereken belül is változó a hőmérséklete. — És tényleg nagyon jól látszik, mint az alámosott parton egy réteg, egy félméteres szint, ahol sokkal kevesebb a zöld alma, mint alatta és fölötte. Apróságként még tisziZ__miért van minden sor előtt egy idegen fajtájú fa. A méhek kizárólag a soron haladnak porozni, at üres téren át nem cikáznak. Ezért kell előre mindenütt a porzó fajta. Aztán folytatódik a tudományos munka ismertetése. — Ez a fajta-, jobban mondva klónválto- zat, a jövő jonatánja, úgy hívják: máriapó- csi 41-es. Évekkel ezelőtt találtuk egy gyümölcsösben a máriapócsi vasútállomás mögött, amit azóta ki is húzgáltak. Nagyon fontos tulajdonsága, hogy nem megy át túl- érésbe a teljes színeződés eléréséig, így sokZatykó Imre a gyümölcsösben ... kai jobb kilátásokkal tárolható. Most, amikor a szovjet partner teljes színben várja az almát, ez a jó tulajdonság nem nélkülözhető. És még számos más sem, tehetnénk hozzá, de a nemesítők ebbéli törekvésének és a módszerek felsorolásának módja egy tudományos közlönybe illik, ezért inkább folytattuk az ismerkedést a hatalmas kerttel. Miközben autóba ültünk és kerülgettük a legutóbbi eső hagyta hatalmas tócsákat, zötykölődtünk az átmosott homokutakon, azon gondolkodtam, hogy az itteni kutatók munkájáról az átlagembernek hamarabb eszébe jut az újfehértói fürtös meggy, mint az alma. — A meggy felfutása jó néhány éve tart, és a magas termések akadálya éppen az volt, am: itt látható — mutat a ritkán elővillanó hatalmas szemekre, és maga is megkóstol égyet, ínyenc módra szívogatva az üde, édes savanyú levét, -r- A korábbi fajták, mint ez a pándi is, hiába a csúcsminőségük, nagyon nehezen termékenyültek, így elég kevés termést hoztak. A fürtös, — mutat a másik fasorra, — öntermékenyülő, így sokszorosát hozza az elődeinek. Ezt keresik mindenütt. Fáról fára haladva szemelgetjük a pán- dit, lassan már a fogunk is elvásik, amikor zöld gyümölcsű, éppen csak piruló szemű fák tűnnek elő. Cigánymeggy — világosít fel vendéglátóm, feleslegesen, hiszen gyermekkorom legszebb emlékei közé tartozik a feketére érett csupa cukor gyümölcs. Felnőtt koromban pedig megtapasztaltam, hogy a legzamatosabb, legerősebb meggybor ebből készül, és ha jól sikerült, azon nemigen lehet átlátni. — Ki szedi le ezt a rengeteg apró szemet? — bökken ki belőlem a kérdés. — Ezt aztán már tényleg nem győznénk, — mosolyog Zatykó Imre. — Amikor jut rá munkáskéz, szemelgetjük, de a végső szó a rázógépé. Ha mégis marad rajta néhány szem, az pedig az ég madaraié. Egyébként nemcsak ez szaporátlan, mutatok valami mást. A titokzatosság iS, amelyet a sorok közül kiérve egy másik táblában láthatunk. — íme a tüske nélküli köszméte, — mutat a derékig érő bokrokra. — Én meg távolabbról ribizlinek néztem... — Ez is az is, hibrid. Magyarul még neve sincsen, a két cserje német nevének összevonásából származik a josta, de hát ez magyarul amolyan se füle se farka. — Lehetne mondjuk riszméte ... — Miért ne? — mondja Zatykó Imre, és sorolja az új növény hasznát. Magam is megkóstolom gyümölcsét, és hiánytalanul megtalálom benne a köszméte savát, és a ribizli illatát. Tüske egy szál se, tehát köny- nyen szedhető, a konzervipar érdeklődése maximális, telepítése pedig elterjedőben — ennyi távirati stílusban az ismertetőből. Annál is inkább indokolt a szövegbeli tömörítés, mert még be kell számolnunk arról, hogy a távolabbi lankákon gombánk található 503 alma-, 580 körte-, 74 birs- és 38 naspolyafajjal, aminek ismertetése lehetetlen, maga a kutató is térképből tájékozódik. Amint megnézzük a banánillatú japán mut- su almát, a világ legkorábban érő, kimondhatatlan nevű nyári fajtáját, amely már szépen gömljölyödik, a kutatás hasznáról beszélgetünk. — Magyarországon az egy főre jutó almatermés a világátlag kétszerese, a megyében pedig még ennek is duplája, egy tonna személyenként. Az almakérdést nem késlekedtünk saját problémánknak tekinteni, és bár szerteágazó a munkánk, kísérleteink, a nemesítés, a szelekció és a művelési mód kutatása, mind annak megoldását szolgálja. Esik Sándor L. A T O G A T Ó B A N 1984. június 23. KM HÉTVÉ \\ MELLÉKLET
