Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

1984. június 20. Kelet-Magyarorsiág 7 Postabontás Elhamarkodott döntés A következő levél, a benne megtestesült emberi sors bi­zony szomorú, mert betegség miatt kellett levélírónknak megválnia a munkájától. No meg azért is, mert munkahe­lyén nem győződtek meg kel­lőképpen a valóságról, mi­előtt döntöttek egy ember sorsa fölött. Hónapokkal ezelőtt jutott tudomásunkra, hogy Pataki József tuzséri lakost tavaly a munkahelyéről mentő szál­lította a kórházba, amikor rosszul lett. Ezt követően he­tekig még táppénzen volt, majd újra jelentkezett mun­kahelyén, a MÄV debreceni 2-es számú építési főnöksé­gen. Itt azonban közölték vele, hogy nem dolgozhat tovább, vegye át a munkakönyvét és felmentették a kétheti fel­mondási idő alatti munka­végzés alól is. Levélírónk be­tegségére való tekintettel ha­tározott így a munkahely, amelyet mi is megkerestünk, gondolván, hogy könnyebb munkára esetleg alkalmas le­het Pataki József. Levelünkre sem érkezett megnyugtatóbb válasz, mint amiről már korábban levél­írónkat is tájékoztatták. Vagyis arról, hogy azért mondták fel munkaviszonyát, mert „magas vérnyomással, cukorbetegséggel az üzemor­vos írásos záradéka alapjan orvosilag alkalmatlan a vas­úti szolgálat ellátására.” Megtudtuk még azt is a vá­laszlevélből, hogy a „fogya­tékosságok és betegségek, vagy egyszerre és minden­korra — véglegesen — kizár­hatják a vasúti szolgálatra való alkalmasságot”.^ Tehát ezzel indokolta az építési fő­nökség, hogy oly gyorsan megváltak levélírónktól. Aki viszont munkakönyvét nem vette át. valahol érezte a „kulisszák” mögötti igazsá­gát. A MÄV indokaival egyet­értettünk. hogy a vasút való­ban veszélyes „üzem”, csak­hogy ott is kell portás és más kétkezi munkás. Ezért for­dultunk később az szb-titkár- hoz, a segítségét kérye. A vá­lasz itt sem volt más: „a vas­úti pálya közelében sem le­het tartózkodni magas vér­nyomásban és cukorbeteg­ségben szenvedőknek”. Vi­szont a válaszból megcsillant a jó szándék, hogy levélírónk átképzésére is gondoltak, csakhogy ennek akadálya — állításuk szerint — az, hogy analfabéta. Mindezekről tájékoztattuk Pataki Józsefet, aki a Tuzséri Községi Tanács vb-titkárát megkereste és jegyzőkönyvbe mondta, hogy a munkahelye által adott információ téves, mert ő nem analfabéta, sőt bemutatta iskolai bizonyítvá­nyát is. Vagyis ez sem aka­dálya annak, hogy a munka­hely rehabilitálja, vagyis egészségi állapotának megfe­lelően foglalkoztathassa. Most újra levelezünk a MÁV debreceni 2-es számú építési főnökséggel és várjuk, hogy az elhárult akadályra (vagyis, hogy levélírónk nem analfabéta) való tekintettel miként segítenek majd, ho­gyan korrigálják korábbi fe­lületes, kellő tájékozódás nél­kül hozott intézkedésüket. Soltész Agnes MEGOLDÁS HELYETT Már télen egy tábla terelte el a gyalogosokat Nyíregyhá­zán, a Vasgyár utcán az épí­tőipari vállalat düledező épü­letétől. Azóta a helyzet mit- sem változott, legfeljebb sze- metesebb a drótkerítéssel el­zárt rész. Pedig az lenne a jó, ha végre rendbe hoznák vagy lebontanák az életve­szélyesnek kikiáltott épületet, s az utca ezen oldalán is le­hetne közlekedni. Ha a vál­lalat ezt magától nem teszi, akkor a tanács feladata len­ne, hogy a közterületet tartó­san ne zárják el. Velencei Sarolta, Űjfehértó REKLÁM és valóság Június 12-én az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat hir­detésén felbuzdulva elhatá­roztuk, hogy megvegyük a rég várt televíziót. Ugyanis a reklám szerint a június 23- ig tartó 30—40 százalékos en­gedményes vásár alkalmával több cikknél még ajándék- utalványt is ígértek. Nyír­egyházán a televízióra nem vonatkozott a hirdetés, vi­szont Kisvárdára, majd on­nan Mátészalkára irányítot­tak bennünket. Még a hirde­tés megjelenésének napján elutaztunk, hiába, mert eze­ken a helyeken sem részesül­hettünk az ígért előnyökben. Noha nem szóbeszédre indul­tunk el, hanem egy hirdetés­re, amelyet az újságban ol­vastunk. Nagy Andrásné, Napkor, Ady E. u. 17. sz. SZÜLÖK GONDJA Gyermekeink gyorsan el- nyűvik a cipőiket, amit már javíttatni sem érdemes, meg egészségesebb is újra váltani aZoknak az aprósá­goknak a lábbelijét, akik 18— 23-as számút viselnek. Saj­nos nagy gond, ha nincs ilyen méretű cipő, és bizony mostanában tartósan így van. Vajon miért? F. L, nyíregyházi lakos JÁRHATATLAN ÜT Tudjuk, nemcsak a Nyír­ség utcában lakók gondja, hogy az út járhatatlan, mert nincs szilárd burkolata, illet­ve még a tereprendezésig sem jutottunk el. Megért­jük, hogy a városnak nincs annyi pénze, hogy egy idő­ben minden lakott terület út­ját rendezzék. Nem vagyunk igényesek, mi örülnénk an­nak is, ha az utca mintegy 300 méteres szakaszát elsi­mítanák, és kőzúzalékkal fel­töltenék. Most ugyanis akko­ra kátyúk vannak itt, hogy eltűnhetne benne akár egy traktor is. Esőzés alkalmával pedig térdig dagaszthatjuk a sarat. N. János, Nyíregyháza, Nyírség utca ZAJÁRTALOM Aránylag csendes, kis for­galmú utcában lakunk. Azaz csak csendes volt egykoron. Egy-két éve túlságosan is za­jos. A környéken sok tizen­éves fiú lakik, akiknek szü­leik kismotort vettek. Ezek a fiúk aztán szeretik a zajt, él­vezik a motorozást, úgy ala­kították át járműveiket, hogy azok minél nagyobb zajjal működjenek, és lehető­leg a legnagyobb sebességgel száguldhassanak velük. Túl­lépve a megengedett sebes­séget. Így aztán már vagy két éve tűrnünk kell a motorver­senyt esténként, vasárnap pe­dig már délután is. Elviselhe­tetlen olykor a zaj, apró gyermekek felriadnak ál­mukból, s a pihenésre vágyó felnőttek sem tudnak nyu­godtan otthonukban meglen­ni. A rendőrség figyelmét is felhívtuk már e tűrhetetlen állapotra, a zajra, s no meg a szabálytalankodásokra, hogy esetenként a kismoto­ron ketten is ülnek és termé­szetesen bukósisak nélkül. Meggyőződésem, hogy a Gé­za utcában lakók gondja nem egyedi, máshol is előfordul­hat, hogy a motoros ifjak fel­verik egy-egy utca, vagy la­kótelep csöndjét, nyugalmát. Lehetne és kellene ez ellen tenni, hatósági intézkedéssel. Hubicska Zoltánná, Nyíregyháza, Géza utca 20. ÉPÜLETRONGALÖK Június 12-én szemtanúja voltam délután fél négy táj­ban, amint a söripari válla­lat YG 58—48-as számú te­herautója „behatolt” a Ta­nácsköztársaság tér 6. számú épület — a Halászcsárda — udvarába. Szó szerint így volt, mert a kocsi mérete mi­att alig fért be a kapun. Le­horzsolta a falat, noha egy házban lakó személy figyel­meztette, hogy a műemlék jellegű kapun nem fér be, ne is próbálkozzon. Hasonló erőszakos cselekedet nyomát már úgyis viselte a kapube­járat, ugyanis egy alkalom­mal már baltával megfarag­ták. Bosszantók az ilyen nemtörődömségek! J. M„ nyíregyházi lakos ROSSZ ELLÁTÁS Nyíregyházán, a Kim Béla utca és környékén nincs álla­mi zöldségkereskedés. Mind­össze egyetlen magánkeres­kedő, akinek igazán szép portékája van mindig, de az is biztos, hogy ennek az árát úgyszintén meg kell fizetni. Az ABC-ben is tartanak zöld­ségfélét, no de ez nem olyan választékos, talán nem for­dítanak annyi figyelmet rá, mint egyéb élelmiszerre. Ez érthető is, hiszen nem szak­bolt. Jó lenne az itt lakó több száz család ellátása érdeké­ben egy zöldségpavilont léte­síteni ezen a környéken, ahol a ZÖLDÉRT Vállalat által megállapított áron lehetne vásárolni, mint a városköz­pont és lakótelepek többi boltjaiban. Jelenleg ugyanis az itt lakók jó része a város- központból cipeli haza a zöld­ségfélét, gyümölcsöt. Nem közömbös ugyanis, hogy így is megtakaríthatunk néhány forintot, mert meggyőződé­sünk, hogy az állami keres­kedelemben olcsóbbak ezek az árucikkek. Galambos Mihályné, Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos Szerkesztői Szeletek özv. Jenei Miklósné de- mecseri, Tóth Elekné fá- biánházi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Újvári József pusztado­bosi, Barkaszi Istvánná ófehértói, Veréb Mihály nagyszekeresi, Tóth Lász­ióné szatmárcsekei, Küz- mös Ferencné nyírbátori, Gáti Zoltánná nyírcsászá­ri, Varga László nyíregy­házi, Mágli Sándor nyír- jákói, Lakatos Kálmánná kisvárdai, Pataki József tuzséri, Borbély József győrteleki. Végh Dánielné kisnaményi, Bodnár Imre jánkmajtisi, Toldi Sándor- né gulácsi, Csernyik Ist­ván nyíregyházi, Nagy Andrásné napkori, özv. Makrai Pálné nyírbátori, Bodó Györgyné nyíregyhá­zi, N. János nyíregyházi, Csuhák Sándorné ófehér­tói, Kovács Józsefné nyír­egyházi, Bodó Miklósné csengersimai, Pásztor Andrásné nyíregyházi, Győrfy Dezső kocsordi, Pa­taki Andrásné tiszaberceli és Gonda Andrásné kis- fástanyai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Illés András tiszaszal- kai, Erdei Gyula záhonyi, Terdik Lajosné nyírbog- dányi olvasóink kedves kö­szönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Gáál András szamossá- lyi lakost a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság levélben tájékoztatta. Kovács János nyíregy­házi olvasónkat tájékoz­tattuk, hogy a nyugdíjas utazási utalványt gyerme­kével megosztva nem használhatja. Kocsis Sándor tunyog- matolcsi lakos észrevételé­re a termelőszövetkezet intézkedett, a község bel­területén kívüli állattartó telepre helyezte át a juh­állományát. Tóth Péter bökönyi la­kosnak a szükséges segít­séget megadta a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központja. Az illetékes válaszol AKADOZÓ SZEMÉTSZÁLLÍTÁS A közelmúltban válaszolt a Köztér Vállalat a Kert utcai lakosok észrevételére, hogy az ott lévő lakásokban ke­vés a szeméttároló edény. A Kert utca 22. számú szövet­kezeti lakóépületet a kulcs­átadásnál hat darab mű­anyag kukaedénnyel láttuk el. A Kert utca 24—34 számú épületekben pedig 5—5 kuka­edény van, a házbizottságok nem jelezték, hogy ezek be­fogadóképessége nem megfe­lelő. A korszerűbb szeméttá­roló konténerek beszerzését ebben az évben megkezdtük, viszont ezeket a lakásokat csak akkor tudjuk ellátni konténerekkel, ha azokat a házbizottságok igénylik. Ezek beszerzése nem szö­vetkezetünkön múlik, hanem a házbizottságokon, illetve a lakóépületek, lakóközösségek meglévő anyagi fedezetén. Megjegyezzük, hogy a szemét- szállítás e szövetkezeti épüle­tekben igen pontatlan. A la­kók panaszolják, hogy a Köz­tér Vállalat nem teljesíti a heti kétszeri szemétszállítást, noha mi pontosan fizetjük a teljes szolgáltatási díjat. Er­re többször felhívtuk a válla­lat illetékeseinek a figyelmét, azonban a szolgáltatás szín­vonala a mai napig nem so­kat változott. Nyíregyházi Lakás-, Garázs-, üdülő- Építő és Fenntartó Szövetkezet ELVITTÉK „Kallódó autó” címmel kö­zölt észrevételre közöljük, hogy a kérdéses gépkocsit a tulajdonos rendelkezése alap­ján szállítottuk — autómen­tővel — a Kun Béla utca 20. szám alatti garázssorhoz. Tu­domásunk szerint az üzem- képtelen gépkocsit a tulajdo­nos már innen is elszállíttat­ta. Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat Nyíregyháza A túlmunka A kismamák foglalkoztatása Treszka Károly, nyíregyházi olvasónk rakodómunkás. Az elmúlt évben rendszeres túlórateljesítést vállalt A le­velében írtak szerint a túlmunkát sima órabérrel számol­ták el, még a vasárnap teljesített túlmunkát is. Előfor­dult, hogy egy-egy hónapban 290 órát is dolgozott Az érvényben lévő rendeletek értelmében a dolgozó vállalhat rendszeres túlmunkavégzést, amit a túlmunka szabályai szerint kell díjazni. A túlmunka ellenértékének elszámolási módját a kollektív szerződés szabályozza. En­nek megfelelően a naponta teljesített túlmunka első két óráját 25, a második két órát 50, és minden továbbit 100 százalékos pótlékkal kell elszámolni. A rakodómunkások­nál általános gyakorlat, hogy túlórapótlék-átalányt fizet­nek. Ebben az esetben az órabérét a tejesített órák alapján fizetik. (Például 290 óra.) Ezen felül a teljesített túlóra­számtól függően (pl. 1—20-ig 80 forint, 21—40-ig 150 fo­rint) pótlékátalányt fizetnek. Arra is van lehetőség, hogy hogy a teljesített túlórát túlóraátalánnyal számolják el. Ebben az esetben a gyakorlati számok alapján megállapí­tott átalány összege magában foglalja az alapórabért és a pótlékot is. A heti pihenőnapon (nem mindig vasárnap) végzett munka esetében elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani és ennek nem feltétlenül vasárnapra kell esnie. Heti pihenőnapnak számít, ha a dolgozót 24 óráig munkára igénybe nem veszik. A heti pihenőnapon vég­zett munka díját akkor kell száz százalékkal elszámolni, ha helyette másik pihenőnapot nem tudnak biztosítani. Mindezekre pontos választ a vállalat kollektív szerződése adhat. Az azonban bizonyos, hogy a végzett munkáért dí­jazást, a túlmunkáért pótlékolt díjazás jár. A levelében írt 20 százalékos éjszakai pótlék mértéke csak akkor ki­fogásolható, ha a kollektív szerződés ettől magasabb mér­téket állapított meg. Pécsik Ferenc nyírbátori olvasónk felesége harmadik gyermekével van gyermekgondozási szabadságon. Anyagi okok miatt a tervezettől hamarabb szeretné elfoglalni munkahelyét. A három kiskorú gyermek miatt azonban nem tud három műszakot vállalni. Arra kért választ, hogy a munkáltató köteles-e egy műszakban foglalkoztatni és ha a több műszakot nem vállalja, a munkaviszonyát meg lehet-e szüntetni? A gyermekgondozási szabadság megszakítását 30 nap­pal korábban kell a munkáltatónál bejelenteni. A dolgozó nőket terhességük negyedik hónapjától a gyermek egy­éves koráig lehetőleg egy műszakban kell foglalkoztatni. Éjszakai munkára nem lehet beosztani. Tehát a korlátozás, illetve a tilalom csak a leírt időtartamra vonatkozik. Az egy műszakban való foglalkoztatás' a munkáltatóra nem kötelező. A munkáltató a dolgozót nem köteles más munka­helyre, más munkáltatóhoz áthelyezni, vagy az áthelyezé­séhez — egyes eseteket kivéve — hozzájárulni. Nem lehet a dolgozó nő munkaviszonyát felmondással megszüntetni a gyermekgondozási szabadság ideje alatt és az azt követő 15 napon belül. Ezekre vonatkozó jogszabályok megtalál­hatók a Munka Törvénykönyvében. Paládi Józsefné gacsályi levélírónk férje ebben az év­ben eléri a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba megy. Ez ideig — számításuk szerint — az évi kötelező óraszámát telje­síti. Azt szeretné tudni, hogy jár-e részére a teljes évi sza­badság? A termelőszövetkezeti tagokat akkor illeti meg a fize­tett szabadság, ha előző évben — férfiak — legalább 1500 munkaórát teljesítettek. Teljes évi szabadság akkor jár, ha az előző évben 2300 munkaórát ledolgozott. 1500 és 2300 munkaóra teljesítése között a teljesítéssel arányos szabad­ság jár. Tehát a nyugdíjba vonulás jogán teljes évi sza­badság nem jár. Rajkik János nyírgelsei olvasónk 1957 óta folyamato­san dolgozik. 1962—1975-ig kisiparos volt. Feltehetően eb­ben az évben munkahelyet változtatott, ahol á kisiparos­ként eltöltött időt a szabadság kiszámításánál nem veszik figyelembe és a jubileumi jutalomnál sem. A kisiparosként eltöltött idő még akkor sem munka- viszony, ha a szolgálati időbe beszámították. Ezt az időt tehát szabadság és jubileumi jutalom kifizetésénél nem kell figyelembe venni. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents