Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

XLI. évfolyam, 141. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1984. június 17., vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vendégvárás f smét sátorlakó nép let­tünk. Egymás után telnek meg a kem­pingek, a vízparton, az üdü­lők szomszédságában pom­páznak a színes sátrak. Sós­tón ezen a hét végén bené­pesült az Igrice nyaralófalu, visszavonhatatlan bizonyí­tékaként: megkezdődött az üdülési szezon. Itt a nyár. legalábbis naptár szerint, mert a verőfény még várat magára. Híre ment természeti szépségekben és műemléki látnivalókban gazdag tá­junknak, és felfedeztek ben­nünket. Egyre többen töltik megyénkben szabadságukat. Szép számmal jönnek bel­földi és külföldi vendégek egyaránt. A házigazdái sze­repkörben nincs még elég gyakorlatunk, nincsenek ezen a téren nagy hagyo­mányaink, bár az idei üdü­lési szezon egy csendes év­fordulót tartogat: ötven éve, 1934-ben szervezték meg Nyíregyházán az Ide­genforgalmi Tanácsot. Kez­detben a hivatal nagy ne­hézségekkel küzdött, mérsé­kelt eredményességgel dol­gozott. Sikernek számított az alapítás esztendejében, hogy az országos távlovag­lás, valamint a svéd autótú- raút érintette a várost, ide- vonzva kül- és belhonról az embereket. Azóta megsokszorozódott a Szabolcs-Szatmárt felke­resők száma, ezzel együtt egyre nehezedett a vendég­látók szerepe. Mind na­gyobb hozzáértést kíván, hogy a kikapcsolódásra, fel­frissülésre áhitozók kedvét, nyugalmát ne zavarhassa meg semmi. Legyünk jó há­zigazdáik! Döntés: színről, fáról, szoborról Á 2 nem igen Nem csalt a komputer! Büntetés: munkakerülésért Sisak — ■■ ■■ r I rri vörösrézből ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Vasárnaptól: építőtáborozás Véget ért a tanév, és ma már — immár 27. alkalommal — országszerte megnyílnak az építőtáborok, amelyekről na­gyon sok középiskolás és egyetemista őriz kedves em­léket. Talán ez az oka, Hogy Szabolcs-Szatmár megye is­koláiból mindig lényegesen többen szeretnének eljutni az építőtáborokba, mint ahány­nak értelmes munkát tudnak adni a gazdaságok. Míg me­gyénkből 1971 és 1980 között 10 év alatt 27 ezer fiatal épí­tőtáborozott, addig az utóbbi öt évben pedig már 20 ezer­nél többen dolgoztak valame­lyik táborban, s hogy milyen eredménnyel, arról köszönő­levelek, oklevelek tanúskod­nak. Az idén 8 táborhelyen összesen 3372 diák kap lehe­tőséget nyári munkára, s kö­zülük kétszázan külföldi épí­tőtáborokban tölthetik a nyár egy részét. Százhuszan Mag- deburgba utazhatnak, har­mincán ‘bulgáriai, öttvenen pedig lengyelországi építőtá­borban dolgozhatnak és ter­mészetesen lehetőségük lesz a munka kipihenésére is. A KISZ megyei bizottsága jó eredményre számít ezen a nyáron is, s azt remélik, hogy Szabolcs-Szatmár me­gye diákjai folytatják elődeik hagyományát. Eddig nem volt olyan év, hogy az isko­lák közötti versenyben tizen­öt—húsz zászlót ne a szabol­csi fiatalok hoztak volna ha­za, de a legszebb eredményt tavaly a Vasvári gimnázium, az ÉVISZ, a mezőgazdasági szakközépiskola, a 107-es szakmunkásképző, a baktaló­ránitházi gimnázium, a tisza- löki gimnázium, a záhonyi szakközépiskola, a mátészal­kai szakközépiskola, és a fe­hérgyarmati szakmunkás- képző intézet diákjai érték el, akik a KISZ Központi Bi­zottság építőtábori bizottsá­gának díszoklevelét kapták meg. - i. Szabolcs-Szatmár megyéből vasárnap még csak kevesen indulnak útnak az építőtábo­rokba. Az első nagy létszámú csapat két hét múlva a má­sodik turnusban kezdi meg a munkát. Máté, Szabolcs, Anita Bútor Szálkáról Üjabb kiegészítő részekkel, a szekrénysornál alacso­nyabb polcrendszerekkel, író­asztallal bővült az idén a má­tészalkai Sza'tmár Bútorgyár egyetlen sötétebb színű ‘ter­méke, az immár 36 etórnes Máté fantázianevű bútorcsa­lád. A Heczendorfer László Muhkócsy-díjas beliső építész — akire már csaknem belső munkatársként számíthat a gyár — által megóilimodoitt „Máté-csiaiiád” ezzel teljessé vált, befejeződött a tervezés. A gyártás természetesen folytatódik, ahogy a további újkeresés, a változó ízléshez igazodó törekvés is. Mint Kun Istvántól, a bútorgyár igazgatójától megtudtuk, két új, középárfekvésű — 30 000 forint alatti — kárpitozott garnitúra készítését kezdték, illetve kezdik meg hamaro­san. Júliusban indul az Amta-garnitúra gyártása — 300 darab az idei terv —, amely plüss bevonatú, két­személyes, kihúzható reka- miéból és két fotelből ál)L Az ehhez hasonlóan első­sorban lakótelepi otthonok berendezésére alkalmas, ugyancsak elegáns plüss bo­rítású a Szabolcs fantázia ne­vű garnitúra, amelynek már forgalomba került tagjai — a két-, valamint a három sze­mélyes rakamié és a fotelek — a közeljövőben még ki­egészülnek. Variálható, a fek­vőhely mellé is rakható ele­mekkel, így például sarok- résszel. A hazánkban is fejlődő la­káskultúrával lépést tartó — sőt, túlzás nélkül, időnként azt megelőző — mátészalkai bútorgyár újdonságot kínál az idén egy már ismert szek­rénysorának módosításával is, A világos, natúr színű, mintegy másfél évvel ezelőtt Szamos néven forgalomba hozott garnitúra Tisza elne­vezésű változatának egyetlen, de hangsúlyos, dekoratív dí­sze: a szekrények felső szélé­től az alsó vonaliig végighú­zódó fogantyú. K. K. BUTYKÁI BUZGALOM Járdaépítés szombaton Este lagzi — reggel munka Gépszemle elő« Részt vettem néhány éve az egyik termelőszövetkezet aratás előtti gépszemléjén. A glédába felsorakozott kombájnokat és szállítói ár­műveket egyenként vette sorra az ellenőrző bizottság, valamennyit beindítva, és megjáratva. Már-már úgy tűnt, hogy hibátlan munkát végeztek a szerelők, amikor az elnök egy hirtelen ötlet­től vezérelve a kombájnsor háta mögött is végigsé­tált. Az egyiknek a szalma- rázójából egy elrongyoló- dott munkásnadrág lógott ki, a földön pedig tavalyi kicsirázott búzaszemeket talált. Mondani sem kell, mekkora szégyen volt ez a szerelőre, aki azt a részt nem nézte át. Elsőnek még­sem ő „kapott ki”, hanem .a műszaki ágazatvezető. Az indulás utáni utolsó szem­lén ugyanis mindenért és mindenkiért ő a felelős. A történetnek az ad ak­tualitást, hogy nem telik már el sok nap, és a megye valamennyi gazdaságában sorra kerülnek a gépszem­lék és vizsgáznak az embe­rek, hogyan tették rendbe az idei aratás eszközeit. Annyival könnyebb a dol­guk mint máskor, hogy ta­valy viszonylag hamar le­futott a betakarítás, száraz idő volt, és sajnos a termés sem terhelte meg nagyon a betakarító gépeket. Ameny- nyivel nehezebb, az idei aratásról már most biztosan látjuk, nem lesz probléma nélkül. Igen sok helyen megdőlt a kalászosok min­degyike, nehezebben ha­ladnak majd benne a gé­pek. Fokozottan kell tehát már most törekedni a minél nagyobb üzembiztonságra. Lehetőség van erre, hiszen a gazdaságok zöme tagja valamelyik termelési rend­szernek, amelyek tovább fejlesztették a diagnosztikai műszerparkjukat. A mai gé­peknél már kevés a szerelői tapasztalat, igénybe kell venni a minden porcikára figyelő műszert, így nem fordulhat elő a szakadt nadrág kínos esete. A lelkiismeretességet per­sze nem pótolja semmi. Ezért nem árt, ha nagyobb teret nyer az a divat, hogy aki javítja, az hajtja a sze­zonban a kombájnt. A zse­be bánja, ha nem figyelt eléggé mindenre. A megye több mint ezer kombájnja nemsokára kiáll a gépszem­lére, még van idő, de nem árt számon tartani, tavaly is lehetett volna maga­sabb a kapacitáskihaszná­lás, azóta pedig egy évet öregedett még álltában is a géppark. A gabonaprog­ram sikeres végrehajtása mindannyiunk érdeke, és ez csak jól kijavított gépek­kel, sima aratással valósít­ható meg. (és) A pénteki hatalmas zápor után bizony meglehetősen felázott, sáros a Nyíregyhá­zához tartozó Butyka Vay Adóm utcája. A földúton vé­gig, aihogy az utca végéhez közeledünk, mintha földgya­lu ment volna végig: lesimít­va a sár. Mint kiderült, az ABC-áruháznál levő keverő - tői szállítja a Béke Tsz trak­tora a kész betont — egy jó­kora lapon húzza maga után a terjedelmes ládát. Rácz Já­nos traktoros is szabad idejé­ből áldoz e munkára — de mint mondta, sor kerül a te­lepülés más részein is járda­építésre, így ott is, ahol ő lakik... A butykaiak összefogása már eddig is szép eredménye­ket szült: elkészült három ut­ca betonjárdája, most dol­goznak a negyediken, s itt, ezen a környéken még hátra van egy. Ott jártunkkor több mint húszl utcabeli ember dolgozott — s mint mondták, most kevesebben vannak a szokottnál, mert sok ittlakó- nak más elfoglaltsága van. Ók reggel hatkor kezdték a zsaluzást a 12 centiméter vas­tag, egy méter széles beton­járdához, s szombat délutá­nig elkészülnek mintegy 100 —120 méteres szakasszal. „Este lagzi van az utcá­ban ...” — mondták nevetve, de hozzátették, hogy vasár­nap azért tíz körül újra mun­kához ilátnak! Azt is megtud­tuk, hogy nemcsak a hétvé­gek telnek járdaépítéssel, ha­nem hétköznap 5 óra tájban, a napi munka után is neki­látnak. „Csak így jutunk öt­ről a hatra — ha minden per­cet közös munkával töltünk, amíg meg nem lesz a jár­dánk. Nagyon hiányzott már — s így, összefogással sike­rülhet mielőbb, hogy száraz lábbal járhassunk az utcánk­ban ...”

Next

/
Thumbnails
Contents