Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

1984. június 13. Kelet-Magyarország 7 Az utóbbi időben is sok le­velet kaptunk gyesen lévő kismamáktól. Ezt természe­tesnek tartjuk, mert sokan vannak. Még véletlenül sem jutna az eszünkbe a régi mondás, hogy bezzeg régen nem volt gyes, a mai fiatal- asszonyoknak nincs okuk a panaszra. Megértjük: nekik e kedvezmény hiánya lenne el­képzelhetetlen. Lassan tizenhét év telt el, mióta életbe lépett a gyer­mekgondozási segély. Statisz­tikai adatok szerint többszáz­ezer családot érintett. Sok vi­tát is kiváltott az évek során. Gazdasági szakemberek ag­gódtak a hiányzó munkáske­zek miatt, mások a nők egyenjogúságáért aggódtak, féltették őket, hogy míg há­rom évig otthon vannak szakmailag, szellemileg nem fejlődnek. Az anyák sem tud­tak valamennyien azonosulni az új szerepkörrel. Sok levél szólt és szól er­ről is. Voltak és vannak kis­mamák, akik boldogan mond­ják: életük legcsodálatosabb korszakát élik át a gyes alatt. Mások panaszkodtak, hogy nem tudnak az idejükkel mit kezdeni, nem köti le őket tel­jesen a gyermeknevelés. Levelet kaptunk idősebbek­től is, akik elmondták, hogy lakótelepükön a fiatalasszo­nyok már kora délelőtt lent vannak a játszótéren. Cso­portba verődnek és a rossz­nyelvek szerint pletykálnak. Csak időnként néznek apró­ságaikra, hogy megvannak-e még? Egyszóval indokolatla­nul gyámkodtak egyesek a gyesen lévő kismamák felett. Megfeledkezve arról, hogy ez csak egy lehetőség, amit a jog biztosít, s aztán, hogy ki miként él vele, miként hasz­nosítja az emberi magatar­tástól, egyéni felelősségérzet­től is függ. Vagyis nem a jogszabályban van a hiba, ha esetleg nem váltja be min­den téren a hozzáfűzött re­ményeket. Számos pozitív példa bizo­nyította, hogy sok kismama gyes alatt szerzett szakmát, vagy lépést tartott — önkép­zéssel — a technológiai fej­lődéssel. Volt aki nyelvet ta­nult, míg gyermeke aludt, vagy játszott. Persze nem ér­heti elmarasztalás azokat sem, akik nem tették ezt, de szeretetből, gondoskodásból adtak útravalót gyermekeik­nek. Ki így, ki úgy élt a lehető­ségekkel. A kismamák gyako­ri levelei korántsem arra en­gednek következtetni, hogy nem érzik magukat jól. Ér­deklődő, netán aggódó soraik indokoltak. Olykor tájéko­zatlanok, hiszen nem mindig tudták követni a gyes rendel­kezéseinek változását. Sokan nem ismerik újabb lehetősé­geiket. Az utóbbi időben többször is módosult a ren­delkezés, igazodva az egyéni, gazdasági, társadalmi igé­nyekhez. Például a súlyos be­teg, vagy fogyatékos gyerme­két nevelő anya hat évig ma­radhat gyermekével otthon. Változtak a jogosultság fel­tételei is, bűvült a jogosultak köre. A gyes körüli viták egyéni és társadalmi felelős­séget illetően hasznosak, bi­zonyára ezáltal is igazodott az évek során méginkább hétköznapjainkhoz e humá­nus rendelkezés. Soltész Agnes Hozzászólások KOCSIFÉLTÉS Már másodszor ragadja meg figyelmemet az örökös­földi autóparkolásról szóló— K. I. — levele. Ehhez len­ne néhány észrevételem és javaslatom. Azt hiszem, hogy minden kocsitulajdonos makacs — mert védjük tulajdo­nunkat (ahogy tudjuk). Ezért nem hagyjuk autóinkat a a kiépített parkolóban. Nem a távolság miatt, hanem mert senki sem garantálja ott az autók biztonságát. A kiépített parkolóhely jelenleg játszótér, ahol kicsik-na- gyok önfeledten fociznak^ kerékpároznak, tollaslabdáz- nak. Nem vitatom, kell is a mozgás számukra, de jár­műveinknek is kellene a biztonság. Javaslatom: oldják meg garázsgondunkat, nem lesz parkolás a házak között, ha autónkat biztos helyen tudjuk majd. A jelenlegi til­tó táblát cseréljék fel sebességkorlátozó jelzőtáblákkal. Nagy György örökösföldi lakos KORLÁTOZZÁK a sebességet örökösföldi lakótársam leveléből kitűnik — amelynek a múlt heti Fórum rovatban helyt adtak —, hogy nem kocsitulajdonos. Mert ha az lenne, ő is más­ként vélekedne. Meggondolná, hogy ott merje-e hagyni több mint százezer forint értékű kocsiját őrizetlenül, több száz más autó között. A tervezők elgondolásának hely­telenségét igazolja a Jósaváros. Ott (kis túlzással) min­denki az ablaka alatt parkolhat, sajnos mégis gyakori, hogy a gépkocsikat feltörik, kárt tesznek bennük, netán elviszik a kerekeket. A gyermekek testi épségének meg­óvása érdekében, inkább sebességkorlátozó táblákat he­lyezzenek el az örökösföldi lakótelepen. Én például nem engedném ki az utcára felügyelet nélkül apró gyermeke­imet, minthogy ezt sok család teszi, és engedi. Kovács László Fazekas János tér 2. szám A GYORSABB KÖZLEKEDÉSÉRT A Csályi Ferenc, a Budai Nagy Antal, a Zólya, vala­mint az Esze Tamás és a Ké­ményseprő utcán lakókat és sokan másokat is kedvezőtle­nül érinti, hogy újabban a nagykállói autóbusz a városi autóbusz-megállóhelyeken, például a Kéményseprő ut­cánál, nem áll meg. Június 6-án az autóbusz-vezető kö­zölte, hogy a menetidőt nem tudja tartani, ha a városba igyekvő utasokat az említett megállóból felveszi, illetve miattuk megáll. Nem tudjuk, hogy vállalati utasítás, vagy csupán az autóbuszvezető ön­kényessége? Mindenesetre évek óta megszoktuk, hogy a 2-es autóbusz mellett ezzel a járattal is utazhatunk és igen kedvező volt, gyorsabbá tette e környéken a közle­kedést. Ezért szeretnénk, ha a jövőben is megkaphatnánk a lehetőséget, hiszen legfel­jebb néhány percről lehet szó a nagykállói járatnál, amint a fel- és leszállásunk miatt az autóbusz „veszte­gel. Mi viszont nagyon sok időt nyerünk ezzel, és közér­zetünk szempontjából is jó, ha tudjuk: noha a városköz­ponttól kisé távol lakunk, de ezt a gyakori, jó autóbusz­közlekedés áthidalja. Kemény János Budai Nagy Antal utcai lakos Szerkesztői üzenetek Pénzes Miklósné nyírpa- rasznyai, Horváth Ferenc- né kékesei, ifj. Balogh Sán­dor kispaládi, Végh Ferenc székelyi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Darai Zsolt nyíregyházi, Kovács Istvánná vajai, Jármy László nyíregyházi, Tóth Péter bökönyi, Jónás Ferenc kisvárdai, Terdik Lajosné nyírbogdányi, Tóth Imréné csengerújfalui, Lá­zár Balázsné eperjeskei, id. Horváth János kékesei, Szikszai Imréné nyírma- dai, Török Istvánná ajaki, Varga József mátészalkai, Lovas Sándorné balkányi, özv. Németh Gézáné sóstó­hegyi, Jászai Ferencné ti- szaberceli, Füle József nyírpazonyi, Vályi Imréné nyíregyházi, Sztráda Ist­vánná nyírjákói, Puskás József pusztadobosi, Megy- gyesi Istvánná mátészalkai lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Laczi István nyíregyhá­zi, Fábián Istvánná nyír­bátori, Tóth István máté­szalkai, Kusnyér Ferencné tiszadadai, B. Porkoláb Imre tiszadobi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Tolvaj Jánosné varsány- gyürei lakost az OTP me­gyei igazgatósága többek közt arról is tájékoztatta, hogy szociálpolitikai ked­vezményt csak új lakás építése, illetve vásárlása esetén lehet igénybe ven­ni. Kótis József kéki levél­írónkat tájékoztattuk, hogy az érvényben lévő rendel­kezés értelmében a lakás­hoz tartozó kertben, vagy­is a kertművelés ágú te­rületeken nem erdőt kell létesíteni, hanem ott ház­táji termékeket kell ter­melni. Ezért a levelében említett fák kitermelése indokolt, amelyekre a lombhullás után kerülhet sor, és ennek az előírás­nak mindkét szomszéd kö­teles eleget tenni. Ifj. Krivács Lászlóné nyírmadai lakos a levelé­ben reklamált összeget megkapta. Az illetékes válaszol INTÉZKEDTEK RENDEZETLENSÉG Az Árok utca 8—18. szám alatt lakók immár hetedik éve várják, hogy épületük élőt járda és út épüljön. 1981-ben a városi tanácstól azt az ígéretet kaptuk, hogy a garázssor felépítése után kerülhet erre sor. A garázs­sor régen megépült, sőt a vé­dőkorlát már úgy meg is ron­gálódott, hogy balesetveszé­lyes az ott játszó gyermekek számára. Viszont az útépítés elmaradt. Közel 800 ember közlekedik ezen a göröngyös, sáros rossz úton. Amit tár­sadalmi munkában tehet­tünk: parkosítottunk, az épü­let túlsó oldalán. Viszont az útépítés már meghaladja vállalkozó kedvünket, akara­tunkat. L. Z. Árok utca 8—18 szám alatti lakók nevében. MEGKÉRDEZTÜK Mikor lesz járda, út? Garami Lajos öz közben lakó levélírónk többek nevében ér­deklődött, hogy e térségben mikor rendezik az utat, mi­kor készül el a járda. A Nyír­egyháza Városi Tanács V. B. terv- és munkaügyi osztályától a következő tájékoztatást kap­tuk, levélírónk és lakótársai érdeklődésére. Az öz közben lakók gondja ismert, és jogos a kérésük. Eb­ben az évben szeretnénk ered­ményt elérni. A szűkös pénz­ügyi lehetőségek miatt a tel­jes közművesítés, az útépítés, a parkosítás ebben az év­ben nem valósulhat meg. Az elvégzendő munkákra je­lenleg csak — különböző idők­ben készült — részterveink vannak, ezek összehangolására, kiegészítésére a Nyírtervet kér­tük meg. A tervek alapján le­het dönteni arról, hogy a ren­delkezésre álló pénzügyi fede­zetből ebben az évben mely közműveket, vagy munkarésze­ket valósítják meg és milyen mértékben lehet a lakosság társadalmi munkájára is építe­niük. Lakásügyi kérdések Harbula Katalin rozsályi levélírónk lakásigényléssel kapcsolatban érdeklődött, hogy ki igényelhet tanácsi bér­lakást. Lakásigéríiylési adatlapok 18. életévét betöltött önálló jövedelemmel rendelkező állampolgár nyújthat be. Ta­nácsi bérlakást a vagyoni és jövedelmi viszonyaitól füg­gően igényelhet, ennek feltételét a helyi lakásügyi tanács­rendeletekben szabályozzák. Miután levélírónk nem jelöl­te meg konkrétan azt a helységet, ahol a lakásigényét be szeretné nyújtani, így tájékoztatásul a nyíregyházi felté­telekről szólunk. 30 éven aluli, egyedülálló személy esetében a havi át­lagjövedelem a 2200 forintot nem haladhatja meg, míg 30 éven felüliek esetében ez a jövedelmi határ 3000 forint. A vagyoni helyzetét tekintve, nem rendelkezhet lakás­sal, üdülővel, vagy beépíthető lakó- illetve üdülőtelekkel, illetve az ezeken fennálló tulajdoni hányadának az érté­ke a 200 ezer forintot, zártkert, szántó és gyümölcsös mű­velési ágú ingatlan vonatkozásában az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A egyedülálló igénylők lakáshoz juttatása hosszabb időt vesz igénybe, különösen akkor, ha nem lakik abban a helységben, ahol igényli a lakást. Természetesen erre a kérdésre is csak a konkrét helyet figyelembe véve lehet hozzávetőleg pontos választ adni. A lakásigény benyújtá­sával egyidejűleg — 1983-tól — bizonyos összegű igény­lési letétet kell befizetni, aminek összege szintén a helyi tanácsrendelet előírásaitól függ. (Nyíregyházán tanácsi bérlakás esetén az igényelt lakásra megállapított haszná­latbavételi díj 10 százaléka az igénylési letét összege, 1 szoba összkomfortos tanácsi bérlakás esetén 3 ezer fo­rint.) A gyermekét egyedül nevelő anya részére természe­tesen kedvezőbbek a lakáshoz jutás feltételei, de annak várható időpontjáról az illetékes lakásügyi hatóságtól kell érdeklődnie. K. F.-né nyíregyházi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a házfelügyelői szolgálati lakásból való kiköltözésie- kor — ha személyi tulajdonú lakást épít — kaphat-e hasz­nálatbavételi díjtérítést. A lakás bérleti jogviszonyának pénzbeli térítés ellenében történő lemondásáról az 1/1971 (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86—88/A paragrafusa rendel­kezik, melynek értelmében a munkaköri szolgálati lakás (házfelügyelői lakás) ebbe a kategóriába tartozik, bérleti jogviszqnyáról való lemondáskor pénzbeli térítésre a bérlő nem tarthat igényt. Ez alól csak a fegyveres testületi szol­gálati lakás a kivétel. Rácz Istvánná mátészalkai levélírónk azt sérelmezi, hog^ részére a tanácsi lakásügyi hatóság csak háromszo­ros térítési díjat hajlandó fizetni — nem ötszörösét — sőt azt is csak akkor, ha kiköltözik a lakásból. A lakás eladó­ja viszont addig nem engedi beköltözni a megvenni szán­dékozott lakásba, amíg .nem fizet. Kérdése, hogyan lehet­ne ezt a problémát számára kedvező módon rendezni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 88 és 88/A parag­rafusának 1. bekezdésének b) pontja előírja, hogy lakás- vásárlás esetén a lakásügyi hatóság a lakáshasználatba­vételi díj összegének háromszorosát fizetheti ki, míg a 2. bekezdés a tanácsi ingatlanközvetítő szerv részére lehe­tővé teszi, hogy a javára történő lemondás esetén a há­rom—ötszörös térítési összegben is megállapodhatnak. Ez természetesen csak lehetőség és nem kötelező az ingat­lanközvetítő szervek részére és nyilvánvaló, hogy ezzel csak akkor élnek, ha a leadott lakásért más csereigénylő hajlandó hasonló magas összeget fizetni. A térítési díj megállapítása tehát a jogszabálynak megfelelően történt. Levélírónk második kérdésére viszont kedvező vá­laszt tudunk adni, mert arra van lehetőség, hogy érvényes adás-vételi szerződés becsatolása esetén a tanácsi bérla­kásért járó összeget az eladó vagy bérlő részére a lakás­sal rendelkező szerv átutalja, de nem a lemondástól szá­mított 15 napon belül, hanem a bérlővel megkötött ideig­lenes bérleti szerződéstől számított 8 napon belül. Ebben az esetben ugyanis a lakásügyi hatóság meghatározott idő­re — amit az adás-vételi szerződésben, vagy a lemondó nyilatkozatban meg kell jelölni — kiutalja a lakást, és akkor kell nyilatkozni a volt bérlőnek arról is, hogy az esetleges javítási, karbantartási kötelezettségének hogyan tesz eleget. Özv. L. J.-né nyíregyházi lakos magántulajdonú la­kásban lakik bérlőként. A háztulajdonos 1984. februárjá­ban felszólította, hogy visszamenőleg is — 1983. július 1- től kezdődően — fizesse az újonnan megállapított lakbért. Levélírónk kérdése: jogos-e a tulajdonos eljárása? A lakbérekről szóló 45/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet 9. paragrafus (1) bekezdése alapján az állampolgárok tu­lajdonában álló kötött bérű lakások új lakbérét a bérbe­adó az állami lakásokkal azonosan állapítja meg. A bér­beadó az új lakbért 1983. március 31-ig volt köteles kö­zölni a bérlővel. Amennyiben kötelezettségének csak kés­ve tett eleget, akkor az emelt lakbért csak a közlés idő­pontjától kezdődően kérheti, visszamenőleg nem. Az új lakbért az erre a célra szolgáló lakbérközlő lapon kell közölni, és feltűntetni az évenkénti emelés mértékét, ugyanis az állampolgárok tulajdonában álló lakásoknál a bérlő szociális támogatást nem kap — ezért 1983. július 1- től 1984. jújiius 30-ig a korábbi és az új lakbér különböze- tének 30 százalékával, míg a fennmaradó 70 százalékot 1988. június 30-ig, évenként egyenlően elosztva kell emel­ni. Az előbbiek alapján tehát a tulajdonos eljárása nem volt jogos. Dr. Kovács Mihály A közelmúltban szóvátette az egyik levélíró a kislétai tápboltunkban tapasztalt hi­bákat. A jelzett hiányosságo­kat megvizsgáltuk, azok va­lósnak bizonyultak. Intézked­tünk megszüntétésük érdeké­ben; a tápbolt vezetőjét le­váltottuk. Rákóczi Mg. Tsz. Máriapócs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents