Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. május 11. Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) kényelemre sem ad okot, de lehetőséget sem. — A világ országainak többsége hasonló bajokkal küszködik — nálunk jóval gazdagabbak, fejlettebbek is —, és kevesen mondhatják el közülük azt, amit mi, hogy az elmúlt tíz nehéz év során megőrizték nemzetközi fizetőképességüket, életszínvonalukat, elkerülték a világot megrázó munkanélküliséget, a rohamos inflációt, megtartották fejlődőképességüket. Szólt arról is Marjai József, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghatározta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének feladatait. Kormányzati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásának irányelveiről. E döntések közös jellemzője, hogy a nélkülözhetetlen többletteljesítmény létrehozása érdekében kedvező körülményeket teremtenek a fegyelmezett, szorgalmas alkotó munka, a felelősségteljes szocialista vállalkozás, az ésszerű gazdálkodás számára. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feladatot jelent — mutatott rá Marjai József. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehetséges, amelyben a gyakorlati életben munkálkodóknak ugyanolyan felelősségük van, mint azoknak, akik tehetségüket tudományos alkotóműhelyekben gyümölcsöztetik. Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásában, mind a gazdasági stratégia megvalósításának kutatási és fejlesztési szakaszaiban számítunk a tudósok tehetségére az alapkutatás és az alkalmazott kutatások terén is, s támaszkodunk véleményükre a politika rövid és hosszabb távon megteendő lépéseinek meghatározásakor. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együttműködését formáljuk, gyakoroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adódó kötelességünket teljesítjük. — A kormányzat és a tudomány közötti együttműködésben biztosított a kutatásnak az az önállósága, amelyre annak előrevivő szerepéhez feltétlenül szüksége van. Ez az önállóság az új, előremutató gondolatok szabad keresését és felkarolását, kényszerkötöttségektől való függetlenségét jelenti. Az ország vezetésének érdeke, hogy ezt biztosítsa a tudomány számára. Pártunk és kormányunk — a lehetőségekhez mérten — igyekszik megteremteni a tudományos eredmények -eléréséhez szükséges feltételeket. Tudományos kutatásokra és műszaki fejlesztésre, a nemzeti jövedelemből való részesedést tekintve, nemzetközi összehasonlításban sem csekély — bár abszolút számokban szerény — összegeket fordítunk. Fel- használásuk hatásfokában még vannak tartalékok. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a laboratóriumi kereteken, s a kutatás-fejlesz- tés-termelés és értékesítés egész folyamatában megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és képesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Túlságosan hosszú az átfutási idő a tudomány eredményétől a gyakorlati megvalósításig — folytatta Marjai József, s rámutatott: — Korszerű ^szervezéssel egybekötött műszaki fejlesztésre van szükség, ami egyaránt átfogja a kutatási, fejlesztési, beruházási, termelési és a kereskedelmi folyamatokat. — A társadalomtudományokban, s ezeken belül a gazdasági, főként a gazdaságirányítás kérdéseivel foglalkozó kutatásokban olyan tudományos eredményekre van szükségünk, amelyek a magyar valóság sokoldalú, reális fényein alapulnak, és módot adnak a lehetőségeinkből kiinduló javaslatok megtételére. Máshol, más körülmények között javasolt, esetleg részben meghonosodott elméletek és gyakorlatok közvetítése érdekes és sok tekintetben tanulságos lehet, de nem helyettesítheti az önálló, a valós helyzetből kiinduló elemző munkát. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai József —, hogy a magyar kutatók hozzájáruljanak gazdasági és társadalmi fejlődésünk meggyorsításához. A világgazdasági feltételrendszer radikális változásai erősen hatottak a műszaki fejlődés irányára és ütemére is, új, több lépcsős technikai forradalmat eredményeztek. Ennek súlypontjait az energia- és anyagtakarékos, környezetvédő technológiák, az informatika és a biotechnológia jelentik. Mindezek növekvő és gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytállóképességét, a továbbfejlődésük lehetőségeit is. — Ezért objektív szükség- szerűség szellemi potenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb körű bekapcsolása a társadalmigazdasági fejlődésünkkel összefüggő kérdések feltárásába, megv álaszolásába és megoldásába. Mindinkább el kell érnünk, hogy a kutatás és a műszaki fejlesztés a termékszerkezet megújításának, a piacKépes termékek gazdaságos előállításának igazi motorjává, hajtóerejévé váljék. — A kutatásoktól nem csak rövid távú és csak á napi szükségletek fedezését célzó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági követelmények erőteljes megfogalmazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását vagy visszaszorítását. Az alapkutatásokkal növelnünk kell jövőbeni tudományos és gazdasági pozíciónyerési esélyeinket. Ezért döntött a kormány a közelmúltban úgy, hogy — pályázatok útján — terven felül további 200 millió forintot biztosít alapkutatási célokra. Arról is szólt Marjai József, hogy a kutatások területén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kapcsolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST- országokkal kialakult műszaki-tudományos együttműködésünk jól bevált rendszerének előnyeivel, a nemzetközi munkamegosztás széles körű lehetőségeivel, a nemzetközi kooperációval. Különösen fontos, hogy mielőbb felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz a modem biológia és az ezen alapuló biotechnológia területén. — A modern biológia művelése, fejlesztése Magyar- ország jövője szempontjából kiemelkedően fontos. A hazai mezőgazdaság megfelelő alapanyagokkal, megújítható nyersanyagforrásokkal tudja ellátni ezt az ágazatot. A magyar tudósok helyesen érzékelik e tudományág fontosságát, és egyes kulcsterületeken — mint a génsebészet, a molekuláris genetika, a fermentációs technológia — nemzetközileg is elismert eredményekre jutottak. Tudományos és műszaki-kulturális alapjaink e téren kedvezőek. — Versenyhelyzetünk tehát — ha a továbbiakban nem késlekedünk, és a tudományos munka menetében, s a gyakorlatban is mindent idő- veszteség nélkül megvalósítunk — nem rossz. A gazdasági és politikai vezetés erejéhez mérten minden segítséget kész megadni ahhoz, hogy a biotechnika fejlődése széles körű alapokon bontakozzon ki — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese, s kérte a kapcsolódó tudományágak képviselőit, hogy saját kutatómunkájuk során vegyék ezt figyelembe. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyamatosan keresi kedvezőbb helyét, az alkalmazkodás kölcsönösen előnyös formáit. E törekvésünk sikeréhez nincsenek örök érvényű receptjeink: fennmaradásunkért és fejlődési lehetőségeinkért nap mint nap, újból és újból meg kell küzdenünk. Ebben kell együttműködnünk: elméleti szakembereknek és gyakorlati végrehajtóknak, politikai és gazdasági vezetőknek; ez tna országunk és népünk érdeke — mondta Marjai József, s beszédét zárva további sikereket kívánt az Akadémiának, a magyar tudósok egész közösségének. Marjai József beszédét követően a közgyűlés tudományos programjának részeként „Biológia és a társadalom” címmel Straub F. Bruno akadémikus tartott előadást, melyet vita követett. A vitát összefoglalva válaszolt Straub F. Bruno a felszólalásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munkáját. 3. — Ha a portásnak vagy a liftesnek köze van a gyilkossághoz, akkor ez rossz húzás volt — villant át Máté agyán a gondolat, de azonnal védelmébe vette az őrmestert, aki nem tehetett mást. Megköszönte a jelentést, a karórájára nézett. Hat óra huszonhét perc. Hetvenöt perc telt el a holttest felfedezése óta. Nagy időveszteség. Egyelőre fel kell mennie a 214-es szobába. Megnézi a hullát, s rögtön utána beszél a férfival, aki idegesen és türelmetlenül üldögél az egyik fotelban. Az őrmester alig bírta visszatartani, mindenáron el akart menni azzal, hogy indul a vonata. Lehet, hogy igazat mond, lehet, hogy nem. Most minden kétséges és kérdéses, és így lesz egészen addig, amíg a 214-esben. fekvő nő gyilkosát el nem fogják. Máté agyában megjelent a láthatatlan forgatókönyv. Tennivalók egymás után, kötelességek és feladatok. Körülnézett az előcsarnokban, ahol már dolgozni kezdtek a gyilkossági csoport tagjai. A pult mögött és körülötte civilruhás rendőrtisztek ácso- rogtak. Tormás hadnagy a bejelentőket egyeztette a vendégkönyv adataival. Vigh Gyula a portás helyét foglalta el, Balogh főtörzs, a csoport legfiatalabb tagja elindult, hogy felváltsa a hátsó kijáratnál őrködő liftesfiút. A vendégkönyv szerint százketten laktak a szállóban, majdnem telt ház. Máté biztos volt, hogy többen tartózkodnak odafenn, lehet vagy tíz-tizenöt bejelentetlen hálóvendég, nők természetesen, akik valuta reményében surrantak fel a lépcsőn. Az áldozat egyedül lakott a 214-esben. Halas Violának hívták, huszonhárom éves, adminisztrátor. Vibrányból érkezett a fővárosba előző nap délután, s ennek a piciny Balaton menti városnak szomszédságában, Tóhalmon született. Máté most örült, hogy alaposan ismeri a Balaton vidékét, hogy legalább annyit tud, milyen az. a hely, ahol eddig Halas Viola élt. Hans Janssen, a nyugatnémet fémipari dolgozók szakszervezete elnökségének tagja, a győzelem jelét mutatja miután egy szavazáson a dolgozók többsége az iparágban meghirdetendő általános sztrájk mellett foglalt állást. A szakszervezet így akarja elérni a 35 órás munkahét bevezetését. A szakértők szerint jelenleg Walter Mondale-nak van a legnagyobb esélye a demokrata párt elnökjelöltségének elnyerésére. Képünkön: az amerikai politikus híveit köszönti egy kampánygyűlés után. Első kongresszusát tartja Athénben a Pánhellén Szocialista Mozgalom (FÁSOK). A négynapos tanácskozáson mintegy 60 országból érkezett küldöttség (Telefoto) Csernyenka fogadta I. János Károlyt I. János Károly spanyol királyt és feleségét fogadta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Ezt követően megbeszélésre került sor Konsztantyin Csernyenko és I. János Károly között. A megbeszélésen hasznos és konstruktív véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen mindkét részről megerősítették: megvannak a lehetőségei a Szovjetunió és Spanyolország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés tovább-bővítésének. Dán parlament; NEM! a rakétáknak A dán parlament csütörtökön megvonta az ország pénzügyi hozzájárulását az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének programjától. A kis északi ország ezzel kivonta magát a NATO 1979-es kettős határozatának teljesítése alól. Németh Károly— Sztanko Todorov találkozó Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Sztanko Todoro- vot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a bolgár nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén tájékoztatták egymást a két párt tevékenységének soron lévő feladatairól, áttekintették a magyar—bolgár kapcsolatok alakulását, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Az egyik legprózaibb települések egyike, ámbár van néhány eszpresszó, irodalmi klub, színház is vendégszerepei olykor a művelődési házban. A noteszába írta az adatokat, még egyszer megnézte a szállodai bejelentőt. Szép, szálkás, nyugodt betűi voltak Halas Violának. Lassú léptekkel ment fel a második emeletre. A portás készségesen ugrott a lifthez, de nem fogadta el a kiszolgálást. Ez a pár perc is jó a töprengéshez. Amíg felfelé megy a lépcsőn, a kissé kopott bordó szőnyegen, megpróbálja latolgatni az indítékokat. Szerelem? Pénz? Bosszú? Miért jött Halas Viola Budapestre, s főként miért jött szállodába? Valaki meghívta, de rejtegetni akarta? Egy nős ember talán ily módon intézte el a számára kínos ügyet. Hirtelen megfordult, mintha a gyilkos mögötte állna, figyelné, és kajánul mosolyogna. De csak a technikus csodálkozó pillantását látta, s a két hatósági tanú — a szomszéd házból áthívott két álmos férfi — riadt tekintetét. Megálltak a 214-es szoba ajtaja előtt. Nyitva volt, ugyanúgy, ahogy a liftesfiú találta, amikor tévedésből bekopogott. A fiú már elhebegte, hogy a 217-est kellett volna keltenie, de rosszul hallotta a számot, álmos volt, máshova ment. Miközben Máté mégis kipróbálta a kulcsot a zárban, megállapította, hogy a szállodában a szokásostól eltérő, különleges zárakat szereltek fel. Ezt a fajtát a hazai bűnözők közül csak néhányan tudják kinyitni. Könyökével nyomta le a kilincset. A szobába piciny előszobán át jutottak. Jellegtelen szoba volt, két fotel, egy asztal, egy heverő, egy modern rajz a falon. Az állólámpa még világított. Halványan, erőtlenül az erősödő nappali fényben. A lány a hevefőn feküdt, hanyatt, tágra nyílt szemekkel és lila arccal. Nyakában sötét valami, amelyről még nem lehet tudni, micsoda. Hol volt ez a valami a gyilkosság előtt? És a lány üldögélt, vagy feküdt? Valószínű, hogy a heverő szélén ülhetett, talán lefekvéshez készülődött, a szobában rend van, dulakodásnak semmi nyoma, a támadás váratlanul érhette, a gyilkos ügyesen dolgozott. A heverő melletti kis asztalkán csak egy krémes tubus, a fotelon pedánsan letett szoknya, az ablak mellett egy kis utazótáska. A többit majd később, a nyom- szakértők után. Máté a szoba rendjéről látta, hogy itt nem történt váratlan dolog, hirtelen felindulás. A szomszédok majd elmondják, hallottak-e kiabálást, sikoltást, de ő majdnem biztos volt benne, hogy senki nem hallott semmit. A fényképész már rászerelte a gépét az állványra. Megérkeztek a nyomszakértők, villant a vaku, az orvos a műszereit rakosgatta az éjjeliszekrényre. A két hatósági tanú riadtan, a látványtól sápadt arccal, a falhoz húzódva álldogált. Egyikük sem mert a lányra nézni, ciki immár mindenkitől távol, közönyösen feküdt a heverőn, s hagyta, hogy elvégezzék körülötte mindazt, amit ilyenkor tenni kell. ★ A liftesfiú sápadtan állt Máté előtt. — Én nem tehetek semmiről — majdnem sírt —, ösz- szekevertem a két szobaszámot, ennyi az egész ... — Nagy szerencse — gondolta Máté —, hogy összetévesztetted a szobákat, a hullát különben csak délután találták volna meg, vagy még akkor sem. A takarítónők az előírás szerint addig nem lépnek be a szobába, amíg a vendég a kulcsot le nem adja. Ha a szoba lakóját nem keresik, ki tudja, meddig fekszik nyitott szemmel, a meny- nyezetet bámulva a heverőn. Az idő pedig most nagyon fontos. (Folytatjuk)
