Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-29 / 124. szám
1984. május 29. Kelet-Magyarország 7 rjTTS HALLGASSUNK EJ iilLLI NÉZZÜNK MEG M 1984. május 29., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Mai kulturális programok. — 8,27: Cseppből a tengert ... — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Polkák. — 9,40: Találkozás a Hangvillában. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: A Népzenei Hangos Újság melléklete. — 11,25: Operettfelvételekből. — 11,39: A csúnya hercegnő. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Hangverseny délidőben. — Kb. 13,50: Hangszerszólók. — 14,02: „Ember vagyok és semmi, ami emberi, nem idegen tőlem”. VI/2. — 14,44:. Arcképek a szovjet irodalomból. K. Pa- usztovszkij. — 15,05: Népszerű operettkettősök. — 15,28: Nyitni- kék. — 16,00: Isaac Stern hegedül. — 16,29: Zengjen a muzsika. — 17,05: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19,15: A Vercors csapdája. Dokumentumjáték. — 20,05: A szocialista gazdaságelmélet és a szocialista gazdaságirányítás gyakorlata. I. rész: Marx és a német iskola. — 20,35: A zenéről. — 21,40: Tudományos könyvmozaik. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Mario Lanza operaáriákat énekel. — 22,50: Késő este. 4. — 23,00: Gordonkafelvételek. — 23,45: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Két Ziehrer-nyitány. — 8,20: Tíz perc' külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. — 13,35: Ma Rákos Sándor dedikál. — 14,00: Operaslágerek. — 14,35: Vásárrádió. — 15,05: Dzsesszfelvételeinkből. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Sanzonpódium. — 16,35: Csúcs- forgalom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,35: Beszélni nehéz... — 18,47: Táncházi muzsika. — 19,11: Olasz filmszinészek énekelnek. — 19,25: Orvosi vizsgálat — távolból. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Magyar anekdotakincs. XXIV/10. — 21,04: Kirándulás a spanyol popzenében. — 21,49: Muzsikaszó. — 22,34: Kubai dzsesszfel- vételekből. — 23,20: A tegnap slágereiből. 3. MŰSOR 8,57: A kiállítótermek programjából. — 9,00: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 10,00: Jandó Jenő zongorázik. — 11,05: A Budapesti madrigálkórus hangversenye. — 12,31: Kamarazene fúvóshangszerekkel. — 13,07: Operettrészletek. — 14,00: Világújság. Nemzetközi sajtószemle. — 14,20: A Svéd Rádió szimfonikus zenekarának Sztravinszkij-hangverse- nye. — 15,36: Delibes: Lakmé. Háromfelvonásos opera. — 18,30: Na matemjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye. — Kb. 20,15: Korunk költői. — Kb. 20,35: A hangverseny-közvetítés folytatása. — Kb. 21,20: Hangszerszólók. — 21,40: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. — 22,30: Kritikus füllel. MAGYAR TV 8,00: Tévétama.. — 8,05: Iskolatévé. Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) összefoglalás. — 8,35: Környezetismeret (ált. isik. 3. oszt.) Kémiai kölcsönhatások. — 8,50: Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) Szórakatéimisz. Csiribiri, zabszalma. .(Pergő hangok). — 9,05: Fizikai kísérletek. I. összefoglaló ismétlés. — Mechanikai mozgások. — A dinamika alaptörvényei. — Mechanikai munka és mozgási energia. — Az ideális gáz kinetikai modellje. — 9,45: Terület. Szovjet film. — 11,20: Képújság. 15,00: Iskolatévé. Túlkorosok. — 15,35: Deltácska. Az élet feltételei. — 16,15: Hírek. — 16,25: Tigris. Thor Heyerdahl kalandos utazása 4. (bef.) rész. Az áramlatok. NSZK-lfilim. — 17,15: Kétmillió. Riportműsor. 17,45: Képújság. — 17,50: Reflektor magazin. — 18,50: Reklám. — 19,05: Tévétoma. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-hlradó. — 20,00: Egy szélhámos karrierje. Lengyel filim&orozat. 4. rész. (14 éven feliilieiknek!) — 21,00: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 22,00: Emberiek, bének, érdekek. Ri- portműsar. — 22,30: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR 17,50: Csak gyerekeknek. A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilmsorozat. 11. rész. Sammy bosszúja. 18,15: Képújság. 18,20: Nepál élő istennői. Ausztrál ismeretterjesztő film. — 18,50: Utazások a világ nagy vasútjain. At a Dekkán-félszi- geten. Angol rövidfilm. — 19,30: Szdng-szing íesztivál Üj-Guime- ában. Lengyel rövidfilm. — 20,00: IC — Ifjúsági Centrum a vezérlőből és az Alimássy téri művelődési központból. — 21,00: Tv-hiradó 2. — 21,20: Reklám. — 21,25: Áldozati bárány. Japán tévétilm. — 22,35: Képújság. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Lovass Lajos nótákat énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Baráz Sándor előadása a gyógyszerfogyasztásról és a gépjárművezetésről — Diploma zálogban (Pálfi Balázs) — ötletek születnek (Gönczi Mária) — Színkörök (Antal István). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Autósok, motorosok magazinja. — 9,50: Idegen égbolt alatt. Tévéjáték. — 11,20: A rendőrség nyomoz. — 11,25: URH-ko- cslval. Magazin. — 12,05: Iskolatévé. — 12,30: Hírek. — 16,05: Hírek. — 16,10: Iskolatévé. — 16,30: Tudomány és technika. Magazin. — 17,15: Párbeszéd a paragrafusokkal. 7. rész. — 17,55: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,10: Szovjet film. — 21,25: A fémekkel takarékoskodni kell. Riportműsor. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kaleidoszkóp. — 23,15: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: KÉJNÖ KALIFORNIÁBA KÉSZÜL (16 év!, am.) Nyíregyházi Béke: A SZÉNBÁNYÁSZ LÁNYA (am.) Ea. k.: 9 és 11 óra! EZÜSTNYEREG (ol.) Ea. k.: 16 és 18 óra! Átkozottak, szeretlek BENNETEKET (16 év!, ol.) Ea. k.: 20 óra! Nyíregyházi Móricz: A KÉT RODEÖS (NDK) Kisvárda: AGÖNIA I—II. (14 év!, szovjet) Ea. k.: 18 óra! Mátészalka: HANYATTHOMLOK (14 év!, magyar) Nyírbátor: VERONIKA VOSS VÁGYAKOZÁSA (16 év!, NSZK) Fehérgyarmat: EZERMILLI- ARD DOLLAR (14 év!, fr.) Vásárosnamény: Zártkörű archív filmklub: Ea. k.: 18,15 óra! 29., kedd, 19,00: Elet és halál játéka. A Nyíregyháza és Vidéke Áfész 1984. JULIUS HÖ 1-TÖL 5 ÉVES IDŐTARTAMRA A KÖVETKEZŐ ÜZLETEKET SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ATADJA: 12. sz. pecsenyesütő 22. sz. italbolt 38. sz. pecsenyesütő 43. sz. italbolt 45. sz. presszó r 48. sz. presszó l 60. sz. presszó 62. sz. süteményes bolt 4. sz. élelmiszerbolt 8. sz. vegyesbolt 9. sz. vegyesbolt 10. sz. vegyesbolt 13. sz. vegyesbolt 40. sz. élelmiszerbolt 52. sz. vegyesbolt 99. sz.vegyesbolt 100. szí. vegyesbolt 118. sz. élelmiszerbolt Nyíregyháza, Dugonics u. 3. Oros, Fő u. 44. Nyíregyháza, Csályi F. u. 43. Oros-Nagyszállás Nyíregyháza, Gádor B. u. 4. Nyíregyháza, Kun Béla u. I. (Marika eszpresszó) Nyinegyháza-Ságváiri-taliep, Dugonics u. Nyíregyháza, Dugonics u. 3. Nyíregyháza, Tokaji u. 10. Nyíregyháza, Káliéi u. 25. Nyíregyháza, Káliói u. 29. Nyíregyháza, Kulcsár u. 10. Nyíregyháza, II. Mandabokor Napkor, Vöröshadsereg u. 11. N yírpazony-Kabalás N yírtelék-Belegrád Nyírtelek-Görögszállás Sóstóhegy, Aranykalász sor 121. sz. húsbolt Nyíregyháza, Búza u. 38. 127. sz. élelmiszerbolt Nyíregyháza, Debreceni uu 75. A PÁLYÁZATOKAT 1984. június hó 20-ig lehet benyújtani a szövetkezet közgazdasági főosztályán (Nyíregyháza, Búza tár 6.). A versenytárgyalást 1984. június hó 28-án, 13 órakor tartjuk a szövetkezet Nyíregyháza, Búza tér 6. sz. alatti pinceklubban. Tájékoztatást és bővebb felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági főosztálya ad a Nyíregyházai, Búza tér 6. sz. alatt. Éltartósító ózon Szovjet kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a forgácsolószerszámok éltartóssága növekszik, ha ózonatmoszférát létesítenek a munkadarab és^a szerszám érintkezési felülete között. Mivel azonban ebben az esetben az ózon biztosítja a kellő hűtést is, nagyon sokat kell belőle adagolni. Ezért a kísérlet második szakaszában kenő- és hűtőanyagként az adott fém forgácsoló megmunkálásához szokásos emulziót alkalmazták, és a szerszám élettartamának növelésére az ózont az emulzióhoz adagolták. Azt tapasztalták, hogy az éltartósság így is a négyszeresére növekedett. Az emulziót közvetlenül felhasználás előtt kell ózonizálni. ERDÉSZETI TEHERAUTÓ A HNV-N. A Csepel Autógyár a tavaszi BNV-n tizennégy termékével vesz részt. Négy különböző rendeltetésű teherautót, két kooperációban készülő autóbusz alvázát, tengelykapcsolókat, sebességváltókat, szervókormányokat stb. mutatnak be. Most először állítják ki a hidraulikus daruval szerelt önrakodó erdészeti teherautót a Bendiberica-licenc alapján gyártott szervokormányt, valamint a hat fokozatú ZF-sebességváltót. Képünkön: munkában a gyár új terméke, az erdészeti teherautó. (MTI-fotó: Fehér József felv.) Önelszámoló egységek (1.) Együtt sírnak, nevetnek Az érdekeltségi viszonyok javítása a termelőszövetkezetekben lonofon televízió Francia kutatok egy újfajta ultrahangforrás, az ionofon tökéletesítésén dolgoznak. A készülék működési elve igen egyszerű. Egy rugalmas falú kamrába két elektródot helyeznek el; az egyik egy vékony rudacska, a kamra tengelyében húzódik végig, amelyet hengerfelületként vesz körül a másik. A rájuk kapcsolt több ezer voltnyi feszültség ionizálja és felforró- sítja a kamrát kitöltő gázt. Ha a feszültséget változtatják, a gáz hőmérséklete és vele együtt a nyomása is megváltozik. A kamra falai a nyomásváltozta- tást követve ultrahanghullámokat keltenek. Az ionofon a kísérletek tanúsága szerint alkalmas televíziós kép és hangjelek továbbítására. Ilyenkor az elektródok feszültségét a televíziós hang-, Illetve képjelek ütemében változtatják. Az első ultrahangos televíziós közvetítés alkalmával meg csak 400 méterre sikerült továbbítani a képet. További tökéletesítése után (a kamrát héliummal töltötték, a nyomást megnövelték stb.) az 1200 méterre fekvő viz alatti kamrából kielégítő minőségű kép érkezett a képernyőre. Elképzelhető, hogy további tökéletesítések után az ultrahanghullámokkal több kilométerre is át lehet majd vinni a képet. Első helyen KutatóA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó kutatóintézeteknél — DATE Karcagi Kutató Intézete Marx Károly szocialista brigádja felhívására — négy év óta meghirdetik a munkaversenyt a komplexbrigádok között, A kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére indított munkaverseny értékelése szerint szép szabolcsi siker született. A múlt évi eredmények alapján a növénytermesztési kategóriában az első helyet megosztva kapta a Vetőmag Vállalat Kutató Központja nyíregyházi „Május 1. — Westsik—Já- nossy — Láng — Petőfi” komplexbrigádja, valamint a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézete Marx Károly szocialista brigádja. A nyíregyháziak a fehérjeimport hazai pótlásának érdekében nagy fehérjetartalmú növények (csillagfürt, lóbab, lucerna) nemesítésével, a köztermesztésben való elterjesztésével, vetőmagigényének biztosításával foglalkoztak. Ezenkívül külföldi fajták kiváltása és a fajta- választék bővítése érdekében napraforgó, zöldborsó, bab, rozs és burgonya esetében új fajta jelölteket állítottak elő. A táj gyenge termőképességű talajain gazdálkodó termelőszövetkezetek növénytermesztési ágazatának szaktanács- adásával is foglalkoztak és kidolgoztak kilencven százalékban hazai alapanyagok felhasználásával egy készítményt a borjúnevelés takarmányhasznosításának a fokozására, s ez alkalmas tőkés import kiváltására. A versenyben ezenkívül még különdíjat kaptak a nyíregyháziak, mint a legtöbb publikációt és tanulmányt benyújtó közösség. (A Műszaki Élet nyomán.) A gazdasági szabályozás jelenlegi rendszerében a növekvő követelmények időszakában egyre bonyolultabb feladatként jelentkezik a gazdasági eredmények további fokozásának anyagi ösztönzése. A jelenlegi bér- szabályozással és munkaerőgazdálkodással kapcsolatos kötöttségek — bértömeg, bér- színvonal szabályozása, a munkabér kettős funkciója, a teljes foglalkoztatottság és a hatékony foglalkoztatottság közötti ellentmondás, a bázis szemlélet stb — nem teszik lehetővé, hogy olyan érdekeltség legyen kialakítható, amelyikben érdemben el lehet ismerni a valós többletteljesítményeket. Az anyagi ösztönzés a jelenlegi bérszabályozási keretek között viszonylag szűkös lehetőségekkel élhet. Gyakorlatilag ugyanez mondható el a premizálásról és a jutalmazásról is. A mostanában „csodaszerként” hangsúlyozott keresetdifferenciálás csak korlátozott szerephez juthat az érdekeltség megteremtésében, mert ma sem nagyobb mértékű jövedelemnövelésre, sem nagyobb mérvű jövedelemcsökkenésre nincs reális lehetőség. Alapelvként kell elfogadni, hogy az érdekeltségi rendszernek komplex rendszerként . kell funkcionálnia, vagyis a részérdekeknek (önelszámoló egységek) és az egész érdekek (közös gazdaság) összhangban kell lennie. Eredménynövekedés csak akkor várható el reálisan, ha az önelszámoló egységek, a magasabb színvonalú munkájuk, többletteljesítményeik által „kitermelt” többleteredményük meghatározott részével szabadon rendelkeznek, s abból részesedési alapot képezhetnek, s bizonyos szakirányú, egység- szintű fejlesztést finanszírozhatnak. Az előbbiből következően az önetszámolá rendszereit érdekeltsége a jobb munkával elért többletteljesítményhez kapcsolható. A dolgozók anyagi érdekeltségét ennek megfelelően túlnyomórészt a nyereségrészesedés keretében lehet és célszerű biztosítani. Az érdekeltségi rendszer kialakításánál tehát a következő elveket kell szem előtt tartani: a dolgozók személyesen érdekeltek teljesítményük fokozásában, mert jövedelmük fix részének alakulása (alapbér, munkadíj) munkájuk minőségétől, teljesítményük nagyságától függ (differenciálás). Jövedelmük mozgó része (prémium, jutalom) elsődlegesen a gazdaság egészének, továbbá az önelszámoló egység, (ahová tartozik) eredményétől függ. Jövedelmük növekszik az önelszámoló egység eredményétől függő részesedéssel. A tervezési munka az önelszámoló egységek előter- veinek létrehozásával kezdődik, s a technológiai tervek kidolgozása után kialakulnak a költség-, hozam- és eredménytervek. Ezeket az önelszámoló egységek egyeztetik a központi koncepció- tervvel. Az önelszámoló egység előzetes eredményterve tehát azt fogja tükrözni, hogy az egység vezetőinek álláspontja szerint milyen nyereség elérésére képes az adott egység. A központi koncepcióterv pedig azt tartalmazza, hogy a központi vezetés mit vár el az önelszámoló egységtől. Amennyiben az önelszámoló egységek többletnyereséget nem tudnak produkálni, részesedhetnek a központi prémiumkeretből, melynek létrejöttéhez hozzájárultak. Ma pedig az egységszintű nyereség elháríthatatlan körülmények, miatt kevesebb a tervezettnél (elvártnál), korrekciós téiyezőhet lehet figyelembe venni a rendelkezésre álló prémiumkeret szétosztásánál. ^ A gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a nyereségérdekeltségi típusú, a költségmegtakarításban illetve a költségszinttartásban érdekelt típusú önelszámoló egység és a kettő kombinációja alakult ki. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV Helyét keresi a kisipar Erőteljesen nőtt a megyében az utóbbi időben az iparosok száma — tűnik ki abból a tanulmányból, amelyet Kiss Zoltán és Száraz József, a megyei tanács munkatársai készítettek a közgazdasági társaság pályázatára. Áz 1980-as ötezernyi iparos helyett ma már mintegy hatezren gyakorolják önállóan a szakmát. A változott jogi szabályozás tette lehetővé a nagymértékű növekedést, ugyanis a tanácsok kötelesek a kérelmezőknek kiadni az iparjogosítványt, ha a szakmai és más törvényes feltételek ezt nem zárják ki. öt év alatt 26 százalékkal nőtt a megyében az iparosok száma, az országos átlagot is meghaladóan. Különösen kedvező, hogy a kiemelt szolgáltatások területén volt nagyobb az érdeklődés, hiszen a gépjárműjavítók kétharmaddal, a lakáskarbantartók másfélszer többen voltak, mint korábban. Az autószerelők, esztergályosok, vízvezeték- és központi fűtésszerelők, szobafestö- mázolók, villanyszerelők, valamint a kozmetikusok száma emelkedett jelentősen, de csökkent a kovácsok, asztalosok, ci- cipészek és férfiszabók száma. Az országostól eltérő — s kedvező — megyei sajátosság, hogy a kisiparosok harmada a háromezer lakosnál kisebb községekben működik. A kőművesek, szobafestők, szekérfuvarozók esetében ettől lényegesen magasabb az arány. Amennyire kedvező, hogy az utóbbi Időben egyre többen érdeklődnek a kisipari engedélyek iránt, annyira rossz, hogy sokan meggondolatlanul vágnak neki az önállósodásnak:. Ezt bizonyítja a nagyarányú mozgás, hiszen például 1982-ben 1134 új Iparkiadás mellett 1153-an szüntették meg tevékenységüket, általában a magas SZTK-járulékra hivatkozva. (Országosan is hasonlóan nagy a fluktáció, tehát ennek nem megyei okai vannak.) A kisipari tevékenység új szolgáltatások megjelenését is hozta a megyében. így teherfuvarozók, autómentő, galvanizáló, mészoltó jogosítványokat adtak ki. Megszűnt viszont néhány szakma, mint a kézifestő, porcelánfestő, tolltisztító. Egyes szakmákban meghatározó a kisipar a lakosság ellátásában. Különösen vonatkozik ez az építőipari ágazatra, ahol az új lakások negyedénél iparosok működnek közre, a karbantartások felét, mintegy félmilliárd értékű munkát ők végeznek el. Az V. ötéves terv idején lehetőség nyílt kisipari szolgáltatóház építésére Nyíregyházán a Ságvári-telepen. Vaján és Nyírbátorban. A módszer jól bevált, ezért ebben az ötéves tervben már 16 településen átlagosan 7—8 műhelyes kisipari szolgáltatóház készül el. Ezek építéséhez a megyei tanács 8 millió forintos támogatást nyújtott, de a KIOSZ szervező és segítő munkája is igen jelentős. Végeredményben az 1982-es változások kedvezően hatottak a létszám növelésére, különösen a kiemelt szolgáltatások körében. A kisipar a lakossági igények fejlődésével összhangban bővült. Mindezt a helyi tanácsok gazdaságszervező tevékenységével tovább lehet emelni, különösen a külterületeknél és kistéle- püléseknél a munkaviszony és a nyugdíj mellett végzett szolgáltató tevékenység létrehozásával javítani lehet az ellátást.
