Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

2 Kelet-Migyaromág 1984. május 27. Vasúti bérlet országjáróknak A MÁV menetrendi változásairól tartott sajtótájé­koztatón bejelentették, hogy nyártól az egész ország területére érvényes — hét- vagy tíznapos — vasúti turistabérletet bocsát ki a MÁV. A bérlet tulajdono­sa másodosztályon 800, illetve 1200, első osztályon 1200, illetve 1800 forint ellenében a bérleten meg­határozott időtartam alatt tetszés szerint utazhat a MÁV vonalain. Rákérdeztünk, hogy mi­kortól, hol válthatók ezek a bérletek? Részletes utasítást a MÁV pénztárai még nem kaptak, de várhatóan a jövő héttől — erről és más nyá­ri kedvezményekről is — teljes és bővebb felvilágosí­tással szolgálhatnak. .. .Örülök a hírnek. Végre valami, amivel nem késünk el. amit jól időzítünk. Nap­jainkban véglegesednek a nyári programjaink. Gyere­Gyógynövényak Szárított csalán, vérehulló fecskefű Messze van még az igazi gyümölcsszállítás ideje, de a felvásárlótelepek egyikén- másikán így is van forga­lom. Elsősorban a vadon ta­lálható gyógynövények gyűj­téséből akad szállítanivaló. A Mátészalkai Áfész Megyesi úti telepén, Jármiban és Nyírcsaholyban vásárolják fel a gyógyszer-alapanyag­nak szánt növényeket és vi­rágokat. Most a slágernö­vény a vérehulló fecskefű. melyet lehetőleg száraz álla­potban várnak a fevásárlók. Már lehet szállítani a zsur­lót is, ugyancsak száraz álla­potbán. Érdemes a gyermek­láncfű gyökerét is gyűjteni, tájékoztattak az áfész felvá­sárlási osztályán, hiszen a levél nélküli száraz gyöké­rért 56 forintot fizetnek ki­lónként. Lehetőség van a szárított csalánlevél értékesí­tésére is, ennek ára húsz fo­rint. A ház körüli növényter­mesztés is kezd terjedni a szövetkezet területén. A ha­gyományos mákgubón kívül macskagyökeret — ebből idegnyugtató gyógyszer ké­szül — és a majoránnát — az utóbbi fűszernövény . — is termesztenek. Újdonság, hogy a közelgő cseresznye- és meggyszezonban nemcsak a gyümölcsnek lesz keresle­te, hanem mindkét gyümölcs szárított szárát is felvásárol­ják az említett felvásárlóhe­lyeken kilónként 15 forin­tért. Valamennyi felvásárló­hely felkészült a május 26-án indult gyümölcsszezonra. Az első osztályú köszmétéért tíz forintot fizetnek kilogram­monként, az ugyancsak rövi­desen beérő szamócát — az első osztályú minőségűt — 20 forintért értékesíthetik a termelők. Mint elmondták, ezekből a gyümölcsökből bár­mennyit fel tudnak vásárol­ni, ugyanis az ország több konzervgyárával van szerző­dése a szövetkezetnek. (zsoldos) keink szétrajzanak a világ­ban, az úton gyakoribbak lesznek a stopposok. Nincs szépítgetnivaló azon sem, hogy nagyon sok családban szolidabb, olcsóbb lesz ez a tervezett program, hogy job­ban meggondoljuk, mire mennyit költünk. És ez talán nem is baj. Ezrek, tízezrek, talán száz­ezrek, közöttük fiatalok is, jobban ismerik a környező országok fővárosait, mint e kis ország tájait, városait. Kicsit úgy jártunk, hogy messzire néztünk, és eszünk­be se jutott, hogy mennyire közel van hozzánk a szép. Most, számos más intézke­déssel együtt, ez a bérlet is okosan próbálja szolgálni a nyarat. Az a hét vagy tíz nap — nemcsak diáknak — csodála tos program lehet. Kicsit úgy, oiyan érzéssel állhatunk a vasútállomáson, mint a sétá­ló ember, aki maga dönt, hogy melyik ösvényre lép. A döntés lehetősége nyár­hoz, szabadsághoz illő jó öröm. Mindenesetre szeret­nék hinni e kísérlet sikeré­ben, és ha sajnálom is, hogy nem korábban találták ki, re­mélem, hogy jövőre már nem lesz ez szenzáció. (bartha) Á mozgás fotósa Benkő Imre kiállítása Fotós számára talán nincs nagyobb csábítás, mint örökkévalóvá tenni a tüné­keny, illanó másodpercet, maradandóvá az egyszerit, a megismételhetetlent, ami az alatt történik körülöttünk, amíg a szempillánk egyet csukódik. így zár a gép ob­jektíve is, összegyűjtve a lencsébe léríyegest-lényegte- lent, mindent, ami ott, ab­ban a pillanatban jelen volt. A gép bármit rögzít* de hogy mi az, amit rögzítenie kell, azt csak a fotós tudja. Fényképezőgépet sokan ve­szünk a kezünkbe, gyarap­szik az amatőrök tábora, s ma már egyre többen je­lentkeznek a szakkörökben és a klubokban, hogy ma­guk hívják-nagyítsák a ké­peket. Mi orientálja a vizuá­lis ízlést, honnan tanulha­tunk fotóesztétikát, hogyan fejleszthető képi kultúránk? Sokféle módon, mert messze már az idő, amikor egyesek azon vitatkoztak; művészet-e a „fényképelés” — és mégis, úgy tűnik, kevés az alkalom, amikor a nagyközönség ta­lálkozhat műalkotásszámba menő fotókkal. Benkő Imre Balázs Béla-díjas fotómű­vész nyíregyházi kiállításá­nak jó néhány képe előtt érezzük ezt a kivételes lehe­tőséget. Az MTI munkatársaként a világ 22 országát bejárt fotó- riporter fekete-fehér anyag­gal jelentkezett, ezzel is pél­dázva, bármennyire terjed is a színes technika — dián, kisfilmen, videokazettán egy­aránt, nagy mozifilmet pe­Robban-o a képcső ? Ha füstöl a tévé... ÖNTÉSRE KÉSZÜLVE. Félidejénél tart a sóstói művészte­lep idei tábora. Győrfi Sándor karcagi alkotó az egyik leg­izgalmasabb művelethez, a bronzöntéshez készíti elő a té­gelyeket. (jávor) Kigyulladt egy tévé a na­pokban Nyíregyházán, és ki­égett a fél lakás... A Sta­dion utcai tűz nem az első televízió miatt — már or­szágszerte hírt adtak arról, hogy színes tévék sora gyul­ladt ki az elmúlt évben. Me­gyénkben is volt nem egy ilyen tűzeset, ezért fordul­tunk szakemberhez: mi a teendő, ha ilyen veszély fe- •nveget ? — Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne működjön a tévé akkor, ha senki sem né­zi — mondta Somfai József, a HIREX szakembere. — Fel­ügyelet nélkül hagyva sokkal nagyobb kár keletkezhet egy esetleges hiba miatt. Ha vi­szont a közelében vagyunk, amikor füstölni kezd a ké­szülék, akkor az a leglénye­gesebb, hogy ne essünk pá­nikba. Nem egy olyan eset volt már, amikor a tulajdo­nos ijedten kiszaladt a szo­bából, attól félve, hogy fel­robban a képcső... És per­sze, így leégett mindeh. A legelső: azonnal húzzuk ki a konnektorból a csatlakozót! Ha ezek után ég a készülék — lángol —, akkor vízzel kell oltani. Istmétlem: áramtala- nítás után! — A képcső valóban fel­robbanhat? — Az utóbbi tizenöt év­ben úgynevezett robbanás­biztos képcsöveket gyártanak ugyan, de mivel légüres tér van a belsejében, ütésre, ma­gas hőre valóban robbanhat. De mivel a veszélyesebb ré­sze zárt térben helyezke­dik el (hátul); a robbanás nem jelent súlyosabb ve­szélyt. Tehát: nem elöl, a képernyőnél robban. — Miképp lehet meg­előzni mindezt? Mert ez talán fontosabb, mint maga a „tűzoltómun­ka ...” . — Ha hibát észlelnek a készülékben, akkor kapcsol ják ki, és ne működtessék to­vább —, akkor se, ha apró nak tűnik a hiba. Szerelőt kell hívni, mert egy parányi alkatrész is komoly bajt okozhat. A tévé biztosítékát semmiképp ne cseréljék na gyobb értékűre — igen ve­szélyes következményei le­hetnek. Az is fontos, hogy a készülék hátlapja ne legyen elzárva a levegőtől, hogy jól szellőzzék, ne legyen túlme- legedés. Végül: ne legyen szokás, hogy délutántól éj­szakáig állandóan bekapcsol­va tartják a tévét — ha né zik, ha nem ... (tárná völgyi) dig ma már szinte csak szí­nesben forgatnak — a „feke- tén-fehéren” ma is meggyő­zőbb erejű. Itt dominál az eseményjelleg, erőteljeseb­bek a kontrasztok, ezáltal a kép dokumentumerejűvé vá­lik — még azok is, melyek eredetileg nem sajtófotónak készültek — nem figyelünk esetleg másodlagos jegyekre, mint amilyen például a szín lehetne, hanem csupán ma­gára a történésre. Itt van a kiállításon egy a három World Press-díjas képből, itt láthatók kül­földi útjainak pillanatfel­vételeiből, Amszterdamból és Kambodzsából, és a sajátos hangulatú pesti utcákról. Igen szerencsésen, külön te­ret kapott a számára legked­vesebb téma, a kulturális te­rület, azon belül is a balett. A sajtó fotósa több mint 130 képe közül többről érezzük: objektívvei (a gép szemével) is lehet hitelesen megírni napjaink történelmét. (Benkő Imre kiállítása a nyíregyhá­zi művelődési házban június 10-ig tekinthető meg. (Kép: Hanoi óvoda (JL. repr.) BE. Szövetkezeti könyvterjesztők Az olvasás népszerűsítésé­ért, megszerettetéséért — fő­leg a falusi lakosság körében — nagyon sokat tesznek a szövetkezeti könyvesboltok. Egyes településeken kizáró­lag a szövetkezeti könyvter­jesztői hálózat működik, a fő­hivatásúnkat a bizományosok serege segíti. Az ünnepi könyvhétre a szövetkezeti könyvesboltok is fölkészültek, több helyen szerveznek író­olvasó találkozókat, rendha gyó irodalomórákat, kiállító sokat. Megyénkben tizenhá­rom szövetkezeti könyvesbolt várja az újdonságokkal az ünnepi könyvhétre megjelenő kiadványokkal és irodalmi rendezvényekkel az olvasó­kat: Baktalórántházán, Bal kányban, Csengerben, Fehér- gyarmaton, Ibrányban, Kis várdán, Mátészalkán, Nyírbá torban, Nyíregyházán, Tisza- lökön, Tiszavasváriban, Vá- sárosnaményban és Záhony­ban. A címben említett éjszakát vé­gül is mindennek lehet nevezni, csak kellemesnek nem — leg­alábbis aligha így vélekedik er­ről T. L. nyíregyházi férfi, ak-U rossz sorsa a huszonhét éves La­katos Józsefnével és élettársá­val, a huszadik évében járó Ma­kula Mihállyal hozta össze. December kilencedikén Maku­la éíettársával, és annak húgá­val a Halász étteremben szóra­kozott. Itt ismerkedtek meg az ittas sértettel, s hamarosan az ígéret is elhangzott Lakatosné részéről . . . Makula tamáskodott, ő ugyan nem hiszi el. hogy T. L.-nek van lakása, ahová vigye a nőt. csak ha látja. mert ő ..biztosra megy”. Odataxiztak T. lakásához, bementek. s mivel Makula megkérdezte, nincsen-e valami rossz cucca. az újdonsült ismerős adott neki egy farmer- dzsekit meg egy női csizmát. A lábbeli aztán — miután vissza­Kellemes éjszaka ígérete fordultak — a Halászban Laka- tosnéhoz került. Nem sokkal ké­sőbb. már ötösben folytatták a szórakozást T.-né! — egy isme­rős férfi Is csatlakozott hozzá­juk. Az élettársak alig várták, hogy a gazda és barátja elhagyják a szobát, azonnal rámolni kezd­tek. A szekrényből egy reklám- szatyorba vándoroltak éppen a ruhák, amikor T. megjelent sőt Makula sógornője már magára vette a sértett feleségének egyik pulóverét. A jól végzett munka után indulni szándékozott a kis családi együttes két nőtagja, s hiába követelte vissza a ruhákat a gazda, ki is szaladtak. Közben Makula sem tétlenkedett, a belépő T. arra lett figyelmes, hogy a magnórádióját igyekszik a kabátja alá dugni. A felszólí­tás most sem járt sok ered­ménnyel, sőt Makula előkapott egy borotvát. T. ekkor már nem mert erőszakos eszközökhöz fo­lyamodni, csak amikor már vádlott a kapuig hátrált, akkor lépett közelebb hozzá. Vesztére mert Makula a kezébe rúgott, s elfutott. T.-nek eltört a keze. Másnap este Nyírbogdányban — lakóhelyükön — volt diszkóban Lakatosné és élettársa, ahonnan egy irhabundát vittek el a fo gasról. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa a visszaeső Makula Mihályt rablás lopás és súlyos testi sértés, La­katos Józsefnét orgazdaság és lopás miatt vonta felelősségre, s ezért a férfit három és fél év börtönre, élettársát három év próbaidőre felfüggesztett, nyolc havi fogházra Ítélte. A bíróság jogerős ítélete szerint Makula feltételes szabadságra nem bo­csátható, s mellékbüntetésként négy esztendőre eltiltotta a köz ügyektől, (pd) Harisnyaboti Mikor februárban meg­nyílt az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat és a Buda­pesti Harisnyagyár harisnya- mintaboltja Nyíregyházán, a Kossuth téren, sokan örültek. Nemcsak azért, mert ilyen szaküzlete még nem volt a városnak — s nagyon hiány­zott már — hanem, mert a harisnyák, zoknik, haris­nyanadrágok olyan gazdag választékát kínálja, amilyen­nel eddig egyik áruházunk­ban sem találkoztunk. Nem is lehet panaszuk az itt dolgozóknak a forgalom­ra. Hiszen van, mikor any- nyian szoronganak a polcok között, hogy alig lehet elfér­ni a sok embertől. Talán a nagy választék az oka. hogy sokan aiig-alig tudnak dön­teni: melyik árut is válasz­szák. Alighanem ezért esik meg, hogy egy-egy holmi — titkon — a vevő táskájába vándorol. Nem szólva arról, mikor sokan kibontják, s kezükre húzva vizsgálgatják a sérülékeny női harisnyá­kat — mit sem törődve az­zal, hogy közben meghúzzák a finom szálakat, kilyukaszt­ják, felfuttatják a szemeket. A sérült holmi aztán „termé­szetesen” nem a kosárba ke­rül, hanem vissza a polcra. Sajnos, nem kevés bosz- szúságot okoznak ezzel a fe­gyelmezetlen vevők a bolt dolgozóinak, akik ha ezért szólnak, legfeljebb egy sér­tődött vállrándítást kapnak válaszul. Pedig azt a vevők is tudják: a nem gyári hibás terméket nem veszi vissza cserére a gyártó. A veszte­ség az üzleté — vagyis az eladóké, (házi) A lábrács alá? Az újságárus kijött fülkéje utcára nyíló ajtaján, és nagy lelki nyugalommal * a nyír­egyházi állomás főbejáratá­nak egyik lábrácsa alá ön­tötte egy edényből az étel­maradékot. Az egyik vonat­ra váró kíváncsian megnézte — s megdöbbenve látta, hogy ott bizony nem ez volt az első adag . . . ‘Természetesen felháboro­dott, szólt az állomás ügyele­tesének, aki széttárta a kar­ját — sajnos, ők nem tehet­nek sokat, mert az már nem a MÁV területe, hanem köz­terület! Utasunk mérge nőtt annak ellenére, hogy az új­ságárus hölgy a „zaklatás’* után kikotorta a romlásnak indult ételmaradékot, s úgy- ahogy eltakarította. Hogy legközelebb hova fogja önte­ni, azt nem közölte senkivel. Mindez különösebb kommen­tárt nem kívánna, hiszen ren­det tettek. Ám sokat beszé­lünk manapság közterülete­ink tisztaságáról, külön fel­ügyelőket állítottak munká­ba a megyeszékhelyen emi­att, akik ellenőriznek, s ha kell, büntetnek is. De azt is fölvetik az emberek: itt már a rendőröknek kellene köz­belépni! (tarnavölgyi) Kevés a literes Olvasószolgálatunknak je­lezte Kovácsné Kapitány Márta, hogy nincsen elegen­dő literes üdítő az üzletek­ben. Megkérdeztük a gyártó vállalatokat, kevesebbet ter- mclnek-e, mint korábban? — Ugyanannyit kapunk li­teres üdítőkből, mint tavaly — válaszolta Ködöböcz Lász­ló, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárának áruforgalmi osztályvezetője. — Mi csak kétdecis üvegbe palackozzuk a Sztár család , tagjait és a Coca-Colát, a li­terest miskolci üzemünk szállítja. Kisvárdán Király Ferenc kereskedelmi osztályvezető válaszolt kérdésünkre: — Ettől a hónaptól kezdő­dően kevesebbet kapunk a jCoca-Cola alapanyagából, ezért ennek a gyártása csök­ken, dé az összmennyiség nem lesz kevesebb, sőt kis­mértékű növekedésre számít­hatunk. A kóla helyett töb­bet készít vállalatunk hazai alapanyagú italokból, s tonik is lesz legalább annyi, mint tavaly. A Viking család gyártója a Nyírkémia. — Az első negyedévben öt­ven százalékkal több szénsa­vas gyümölcslét készítettünk, mint 1983 hasonló időszaká­ban. Ezen belül mintegy hu­szonöt százalékkal nagyobb mennyiség került literes pa­lackokba — tudtuk meg Sza­bolcsi István főmérnöktől. — Három megyét látunk e! Traubiszódával és Róna üdí­tőkkel — hallottuk a Debre­ceni Állami Gazdaság érté­kesítési főelőadójától, Eke Zollánnétöl. — Hajdú, .Sza­bolcs és Szolnok megye üzle­tei a tavalyi mennyiség más- félszeresét kapták, s a szál­lítások aránya nem változott az egyes területek között. A gyártó vállalatok tehát nem csökkentették termelé­süket, sőt! Ilyen nagy ke­resletre azonban nem szá­mítottak. Remélhetőleg jövő­re — még ha tovább tart is ez az örvendetes tendencia — már nem éri meglepetés őket. (pappl

Next

/
Thumbnails
Contents