Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

4 Kelet-Magyarorraág 1984. május 24. Kim Ir Szén Moszkvában TELEX Képünkön: Kim ír Szén és Nyikolaj Tyihonov elvonul a fo­gadására felsorakozott díszegység előtt. LENGYELORSZÁG: KÁBÍTÓSZER­CSEMPÉSZEK A lengyel hatóságok elzár­ták a nemzetközi kábítószer­kereskedelem egyik útját — adta hírül kedden a lengyel televízió. Ezen az útvonalon a távol-keleti heroint Varsón át Rómába, Milánóba és Pa- lermóba vitték a csempészek. Onnan Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba veze­tett tovább a „fehér halál” útja. Varsóban a napokban 10,8 kilogramm heroint fog­laltak le (ez félmillió egysze­ri adagnak felel meg) és csempészés vádjával letartóz­tattak tizenegy Sri Lanka-i ál­lampolgárt. A kábítószer­csempészeket lengyel bíróság elé állítják. Hivatalos baráti látogatás­ra szerdán Moszkvába érke­zett a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság pórt- és állami küldöttsége, élén Kim ír Szénnél, a Koréi Munka­párt Központi Bizottsága fő­titkárával, a KNDK elnöké­vel. A küldöttség fogadására a pályaudvaron mások között megjelent Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagjai, a Szovjetunió Minisztertaná-r csónak elnöke, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, küLügyminászter, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter. Az esti órákban az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége és a szovjet kormány vacsorát adott a Kim ír Szén vezetésével Moszkvába érkezett koreai párt- és állami küldöttség tiszteletére. A meleg, baráti légkörű va­csorán jelen volt az SZKP KB Politikai Bizottságának számos tagja, a Központi Bi­zottság több titkára, több más vezető hivatalos szemé­lyiség. A vacsorán Konsztantyin Csernyenko és Kim ír Szén pohárköszöntőt mondott. Elnökválasztás az NSZK-ban Richard von Weizsäckert választották meg szerdán a Német Szövetségi Köztársa­ság új elnökének. A 64 éves, kereszténydemokraita poli­tikus július 1-én váltja fel Karl Carstens eddigi elnököt és öt évig tölti be a legmaga­sabb állami tisztséget. Az NSZK új elnöke 1920. ápri­lis 15-én született Stuttgartban. A Kereszténydemokrata Unió­nak 1954, a CDU országos elnök­ségének pedig 19G6 óta tagja. 1969-ben lett képviselő, 1973— 1979-ben a CDU—CSU parlamen­ti frakciójának elnökhelyettese, 1979 és 1981 között a Bundestag alelnöke. 1981-töl 1983-ig Nyugat- Berlin kormányzó polgármestere volt, s e tisztség viselői közül elsőként folytatott hivatalos tár­gyalást Erich Honeckerrel, az NDK államtanácsának elnöké­vel. Richard von Weizsäcker a CDU-n belül a liberálisabb szárnyhoz tartozik. Magyar­kuvaiti konzultáció A Külügyminisztérium meghívására Rasid Abdul- Aziz al-Rasid kuvaiti kül­ügyminiszter-helyettes má­jus 21—23 között Budapesten tartózkodott. A Külügymi­nisztériumban eszmecserét folytatott Várkonyi Péter külügyminiszterrel és Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettessel az időszerű nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról. Rasid Abdul-Aziz al-Rasidot fogad­ta Faluvégi Lajos miniszter­elnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Heté- nyi István pénzügyminiszter. A találkozón áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. SZTRÁJK AZ NSZK-BAN A több mint egy hete sztrájkoló fémipari dolgozók­kal való szolidaritás jegyé­ben szerdán számos munka- beszüntetésre és tüntetésre került sor az NSZK-ban. A Német Szakszervezeti Szövet­ség (DGB) felhívására a 17 ágazati szakszervezet helyi szervezetei egyórás sztrájkot tartottak Észak-Württemberg- ben és Észak-Badenben, ahol a tőkések kedd óta 65 ezer dolgozót zárnak ki a munká­ból. Szolidaritási megmozdu­lások zajlottak le Bajoror­szágban, Észak-Rajna-Veszt- fáliában és az ország más részeiben is. A nyomdász szakszervezet felhívására 5500 nyomdaipari dolgozó állt le az ország különböző pontjain, követelve a heti munkaidő leszállítását a két és negyed­milliós munkanélküliség csökkentése érdekében. BUSH—MAMULA- TALÁLKOZÓ George Bush amerikai al- elnök szerdán Washingtonban fogadta az Egyesült Államok­ban tartózkodó Branko Ma- mula flottatengernagyot, ju­goszláv nemzetvédelmi mi­nisztert. A találkozón a két­oldalú együttműködésről és kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekről esett szó. Branko Mamula, aki ju­goszláv katonai küldöttség élén tartózkodik az Egyesült Államokban, megbeszéléseket folytatott Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszterrel is. FÖLDRENGÉS AUSZTRIÁBAN Földrengés volt szerdára virradóra Ausztriában a Semmering-hegység térségé­ben, Bécstől mintegy 70 kilo­méterre délnyugatra. A Rich­ter-skála szerinti 3,7 fokos erősségű földmozgás áldoza­tokat nem követelt. Ugyan­ebben a térségben április 15- én volt hasonló erejű föld­rengés. Katonák között a laktanyában A Magyar Néphadsereg egyik laktanyájában — a harcászati gyakorlat első óráiban — egymást követik az állományt feltöltő kato­nák. A harci készültség ma­gas fokán látszik a pontos szervezettség, s a jól össze­szokott, begyakorolt katonák egymás után foglalják el sát­raikat. Megértő a csatád — Dubcsák László tartalé­kos százados: — A gyakor­latra engem az íróasztal mel­lől hívtak be Tiszavasvári- ból, az Alkaloidából. Éppen egy nagy revíziós vizsgálat előestéjén. Helyettem most osztályvezetőim állnak helyt. A családom — feleségem, 14 éves lányom, 7 éves fiam — mélyen átérezte, hogy köte­lességemet felelősséggel kell teljesítenem. Kemenes István főtörzsőr­mester éppen a Taurus nyír­egyházi gyárából igyekezett haza, amikor az utcán elébe sietett a fia és közölte, hogy az édesanyja már ki is készí­tette a katonaruhát. — Mindnyájan hagytunk otthon családot, s olyan mun­katársakat, akik most a mi munkánkat is elvégzik — ve­ti közbe Ferkó László, a Vo­lán dolgozója. — Aztán Dub­csák László százados arról beszél, hogy többen jó ba­rátként vannak itt együtt. Egy gondolatuk van: ponto­san végrehajtani a kapott feladatot. Majd az újságíró beszélgető partnere Iványi Jánosné, hivatásos törzsőr­DUBCSÁK LÁSZLÓ mester, akit kitüntettek már a Haza Szolgálatáért Érdem­éremmel: — Katona vagyok és édesanya. Két gyermekem most a férjem gondjaira van bízva, mert nekem itt kell helytállnom. Egyszerre ér­zem át a bevonult tartalékos férfiak és az értük aggódó, a bennük bízó asszonyok min­den gondolatát. Higgye el: minden körülmények között teljesíteni fogjuk kötelessé­günket. „...nagy arOt ad...“ A krónikás azt is megtud­ja, hogy volt olyan katona, aki helyett a felesége jelent meg a laktantyában, mond­ván : a férjem most távol van, ha tudok segíteni szíve­sen teszem, míg ő megjön. Ismét Dubcsák százados veszi át a szót: — Tudjuk, hogy itthon mindent meg­KEMENES ISTVÁN tesznek családunkért, mun­kahelyünkért, a nyugalomért. Olvastuk az újságban is, hogy az otthon körül minden rend­ben van, s ez igen nagy erőt ad. A gépesített lövészegység laktanyájában az udvaron szigorú rendben felsorako­zott harci járművek, siető katonák. Telek Károly alez­redes arról tájékoztat, hogy a tartalékosok fegyelmezet­ten bevonultak, harceszköze­ik rendben vannak, kitűnő az együttműködés a katonai és a polgári szervek között. A parancsnokok, a párt- és po­litikai szervek ismertették a katonákkal a kialakult hely­zetet, a célokat és követel­ményeket, s mindenki meg­értette, hogy miért van szük­ség a harcászati gyakorlatra. Az elhelyezési körletben ta­lálkoztunk Garai Zoltán tar­talékos századossal, ő mond­IVÄNYI JÁNOSNÉ ja: — Jó látni, hogy ilyen nemes versengés alakult ki a tartalékosok között: ki érke­zik elsőként a laktanyába. Az első bevonulót például Panyoláról, ebből a kis távo­li faluból fogadtuk. „Késsen állunk!“ Gazdag Ferenc tartalékos hadnagy kissé fáradtnak lát­szik, kévést aludt. Ennek el­lenére arról beszél, hogy a korábbi kiképzések során már sikerűit jól felkészülni a mostani helyzet feladataira, s tudatában vannak, hogy felszerelésük, fegyvereik ki­válóak. A másik gépesített lövész­egység laktanyájában a fel­hangzó vezényszavak, egy- egy felpörgő motor robaja arról tanúskodik, hogy az alakulat készenlétben áll. Domán János őrnagy: — Ké­szen állunk a reánk szabott feladatok elvégzésére. Az er­kölcsi és politikai állapot ki­fogástalan, s különösen ör­vendetes, hogy a hivatásos és a tartalékos parancsnokok között az összhang szinte órák alatt példás lett. Mindenki fól van Éjfélre jár az idő, amikor elköszönünk a kapuügyeletes szakaszvezetőtől. Gál Géza így búcsúzik: — Nyugodtan megírhatják, hogy a bevo­nult tartalékosok jól van­nak, mindenki egészséges, s üdvözlik az otthoniakat. (b - s) 13. (Folytatás az 1. oldalról) gyártási, fejlesztési és kül­kereskedelmi tevékenységre ösztönözze. A siker érdekében módosí­tották az árucsoportok ko­rábbi rendszerét. A tavalyi­hoz képest a legfontosabb változtatás — amiben első­sorban a magyar iparnak az új világgazdasági követelmé­nyekhez való alkalmazkodási törekvései érzékelhetők —, hogy a korábban egy árufő­csoportot alkotó energetikai részleget három részterület­re választották szét. A vásá­ron külön árucsoportot alkot az elktronikai ipar, a hagyo­mányos energetika és az erősáramú ipar. Veress Péter a továbbiak­ban elmondotta: — Aligha kell bárkit is rábeszélni an­nak belátására, hogy korunk­ban — különösen most — mennyire megnőtt a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­nak az egymásra utaltság felismerését erősítő, összekö­tő kapocs jellege, a politikai feszültséget csillapító szere­pe. Azért akarunk többet ex­portálni, hogy többet vásá­rolhassunk, hogy gazdasá­gunk zökkenőmentesen fej­lődjék, s belső ellátásunk za­vartalanabb legyen. A gaz­daság valamennyi területén szeretnénk együttműködni azokkal, akik a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával erre készek. — Kapcsolataink a szocia­lista országokkal sokoldalú­an megalapozottak és rende­zettek. Minél több nem szo­cialista országgal is eredmé­nyes, kölcsönösen előnyös viszony kialakítására törek­szünk. Egyoldalú előnyöket nem kérünk, ■ de a kárunkra alkalmazott hátrányos meg­különböztetéseket elítéljük és azok megszüntetését igényel­jük. A jóhiszemű partner eb­ben is felismeri a kölcsönös érdeket. A BNV-n jelenlévő külföldi, nem szocialista or­szágbeli cégek nagy száma arról tanúskodik, hogj) ezt nagyon sokan értik. Végül sikereket kívánt a kiállítók munkájához, és megnyitotta a 79. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely egyúttal a tizenkettedik a tavaszi szakosított vásárok sorában. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. ★ Délután a nagyközönség előtt is megnyílt a vásár. Csütörtökön délelőtt megkez­dődik a szakmai napok ese­ménysorozata. Kezével hessegető mozdu­latot tett. A fiúk tudták, ez annyit jelent, vége a lelki­zésnek. Máté elgondolkodott, a fiai türelmesen várták. Ismerték, szerették főnöküket. Bármit mond, megteszik, ha olykor vonakodva is. A végén min­dig — legalábbis eddig —, neki volt igaza. Máté összefoglalt. Tehát Pék Lóránd, aki azt mondja, nem ismeri Halas Violát. Hazudhat természe­tesen. Olyan fiú aki ezt arc­rándulás nélkül megteszi. De tény, hogy hajnali háromig alibije van. Egy harmadosz­tályú csehóban szórakozott, többen látták — nem have­rok — és igazolták. Feltűnő helyen ült, jól látható asztal­nál — talán nem véletlenül. A csehó és a szálloda között legalább félórányi a járás. Víg főhadnagy megszólalt. Szentségtörően. — Ha a hátsó kijárathoz van olyan kulcs, amelynek létezéséről sem a portás sem az igazgató nem tud, lehet abból több példány is. Ahogy Pék Lóránd zavartalanul ki­be járkált, megtehette más is. — Ez igaz — értett egyet végre Máté —, a kulcsról csináltathattak másolatot. De akkor egy szállodai ember mindenképpen sáros. Valaki, akinek bűnözőkkel van kap­csolata. Valaki, vagy valakik. — Lehet, hogy a gyilkos itt van a szállodában — jelen­tette ki Balogh —, az is le­het, hogy beszélgettünk vele. Pék Loránddal sem találkoz­tunk ... Vajon hol lehetett Pék, amíg a rendőrök a szobákat ellenőrizték? Ha ő nem akadt fenn a szűrésen, akkor más­sal is megtörténhetett. Ez most nagyon nyugtalanító. — Ki keresi meg Helgát? — kérdezte Máté feleslege­sen, mert tudta, hogy Tor­mást bízza meg ezzel a fel­adattal. Feltűnő jelenség, de otthon van a Helga-féle tár­saságban. Lehet, hogy Helgá­val nem lesznek okosabbak. Valószínű, hogy már kiagyal­ta a sztoriját. Talán már be­szélt is azzal, akitől a kulcsot kapta, figyelmeztették ... Tormás szólalt meg. — Pék Lóránd nagyon megdöbbent, amikor meghal­lotta, hogy gyilkossági ügy­ben nyomozunk, ö azt hitte, hogy csak „egyszerű” razzia van. Elmesélte, mit csinált, amikor kilépett Helga szobá­jából, a 304-esből, ahol egy tökrészeg bécsi gabonakeres­kedő aludt a másik ágyban. A szoba nagyon közel van a hátsó kijárathoz. Leszaladt a földszintre, ahol ketten is álltak. Visszafordult, s az el­ső emeleti takarítószobában dekkolt, amíg a nyomozók végigjárták a szobákat. Ezt a helyiséget inkább öltözőnek használják, be lehet reteszel­ni. Pék Lóránd magára zárta az ajtót, s úgy döntött, ha minden kötél szakad, a vilá­gítóudvaron keresztül át­megy a kazánházba. Várta, mikor kopognak az ajtón. Nem szereti a komplikáció­kat, gyáva kicsit a fiú. Vala­ki lenyomta a kilincset, azt hitte zárva van az ajtó, to­vábbment. Nyilván azt hitte, ez egy használaton kívüli helyiség. Máté jelentőségteljesen Vígre nézett, ö ellenőrizte a harmadik emeleti szobákat. Most lángragyúlt arccal haj­totta le a fejét. Főnöke nem állta meg dor­gálás nélkül. — Ez a nagyvonalúság ta­lán az egész számításunkat keresztülhúzza. Tormás megvédte Vígét. — Arról van szó, hogy nem gyanúsítjuk Pék Lorán- dot. Máté felcsattant. — Mindenkit gyanúsítunk... még téged is... ne várd, hogy megdicsérjem, aki hi­bát követett el ... Mély sóhajok, újabb ciga­retták. (Folytatjuk) Megnyitotta kapuit a BNV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents