Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. május 23. Kelet-Magyarország 3 Marjai József most megjelent könyvéről KÁLYHACSEMPÉT KEZD GYÁRTANI várhatóan júliustól a kommunális szolgáltató vállalat új üzeme Nyíregyházán. A beruházás értéke közel 60 millió forint. Az itt készülő évi 750 ezer csempe jelentősen javítja és színesíti majd az utóbbi időben e kályhaalkatrészből gyér és szürke kínálatot. Egy esztendő termékmennyiségéből egyébként több mint 6 ezer normál méretű kályha építhető. Képünkön: a Hőtechnikai Építőipari Vállalat szakemberei építik a kemencéket. (Gaál Béla felvétele) Várom ós MHSZ Érettségihez jogosítvány Az MHSZ nyírbátori szervezeténél igen nagy érdeklődés mellett folyik a gépjárművezetők oktatása, képzése. Évente több mint ötszázan jutnak így jogosítványhoz. Ezt a számot az igényekhez igazodva tovább tudják bővíteni. Tervük az, hogy oktatókabinetet hoznak létre. A szükséges anyagi fedezet egy részét saját bevételből, másik részét pedig társadalmi munkával teremtik elő. A tervek szerint szeptemberben már meg is kezdhetik a kabinetrendszerű oktatást. Tizenegy iskolával vannak kapcsolatban, ahol gépjár- műközlekedósi szakkör működik. Kiemelkedően jó az együttműködés a helyi gimnáziummal. Az együttes munka eredménye, hogy az érettségiző fiatalok egyúttal jogosítványhoz is jutnak. Az MHSZ vezetői és oktatói a rokkantak éve után sem tekintenek el a mozgássérültek patronálásától Terveik az elkövetkező időre is vannak. A Csepel Fúrógépgyártól már korábban megvásárolt területen oktatópályát kívánnak kialakítani. A napkori rekord titka Milyen tehén a magyar tejelő? Ma még kevesen tudják, hiszen szakmai körökben is csak január 1-től nevezik így. Napkoron viszont a szakosított tehenészetben ma már csak magyar tejelő van. Küllemben, nagyságban és tarkaságában hasonlít a közismert magyartarkára, de mégsem az. Hogy miért, arról Bihari István ágazatvezető beszél: 1976-ban kezdtük el a faj- itaátalakító munkát. A hols- tein vöröstarka fajtát kereszteztük a magyartarkával és ma már ott tartunk, hogy a 365 fejőstehén és ezeknek utódai kivétel nélkül magyar tejelő... Sikeres keresztezés Két szám. A megyei tej- és hústermelési versenyben az egy fejt tehénre jutó laktá- ciós tejtermelést most először fajtacsoportonként értékelték. A magyar tejelő fajtacsoportban a napkori Kossuth Tsz vitte el a pálmát: egy-egy tehéntől átlag 4538 liter tejet fejtek. A magyar- tarka fajtacsoport első helyezettje az ibrányi Rákóczi Tsz lett, tehenenként 4132 literes átlaggal. A két tehénfajta között tehát 406 liter tej a különbség. Mint minden összeha4 munkásember boldogságé Karászi emeletes P aszternák János életében volt olyan időszak, amikor egy egyszerű hajlékot is palotának tartott volna. Ma pedig négyszobás, kétszintes, kiskertes lakást mondhat magáénak. Amikor Nyírkárász volt a világ közepe, 9 testvér társaságában felcseperedett fiúnak, bizonyára eltette álmait. Szülei ipari iskolába adták, Miskolcra. — Világot akartam látni, mit tágadjam? A kis faluból a nagyváros a maga ezernyi csillogásával bevehetetlennek tűnt. Aztán az első munka, az első fizetés, a munkásszálló szürke hétköznapjai lassan megérlelték bennem a felismerést: nem ez az én hazám. Haza vágytam. Oltár elé vezettem egy fa- lümbeli kislányt. Paszternák János — noha még alig lépte túl a negyvenet — végigtekinthet az életén. Két keze munkájával teremtett otthont a családjának. A fiát esztergályosnak taníttatta, ő a kisvárdai VSZM-ben dolgozik, a lánya a kisvárdai kórházban gyermekápolónő. Az ÉRDÉRT Vállalat vásárosnaményi 17- es gyáregységének vezető szerelője most színvonalas megbízatást kapott a kis kollektívának: a vállalat zánkai üdülőjét az ő brigádja hozza rendbe. Víz-, villany- és fűtésszerelők tartoznak a vezető szerelőhöz. Aki egyben művezetői feladatot is ellát, de felel az anyaggazdálkodásért, a munkafegyelemért. Vajon népszerű-e egyben vezetőnek és beosztottnak lenni? — Magam is együtt dolgozom a társaimmal. A különbség talán csak a felelősségben nyilvánul meg. De azt hiszem, ha baráti szóval kérünk valamit, szívesebben megteszik, mintha az ember a magas cén kezdené. Amikor a házépítéshez kezdtem, a munkatársak közül tízen is eljöttek. A falazásnál alig fértünk. Szinte kérni sem kellett őket, természetesnek vették azt az egy-két napot. A feleségem a huszonöt literes fazekat vette elő a húsleveshez ... Miskolc után Nyírkárász ismét a világ közepe lett Paszternák János életében. Többször elismerték hozzáértő munkáját, volt kiváló dolgozó, kapott telepvezetői dicséretet. A napokban Gulyás Endre gyáregység-igazgatótól Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehetett át. Tóth Kornélia sonlítás, természetesen ez is sántít valahol, de tény, a magyar tejelőfajta többet tud, mint a magyar őstarka. A szakember ezt így igazolja: — Amikor mi hozzákezd- tünk a keresztezéshez, akkor épült a 328 férőhelyes szakosított istálló is — az egy tehénre jutó tejtermelés 1502 liter volt. Ahogy haladtunk előre a fajtaátalakításban, amilyen mértékben javult a tenyésztői munka — szelektálás, takarmányozási háttér stb. — úgy növekedett évről évre a tejtermelés. Emellett javultak a különböző mutatók is, például az évekkel ezelőtti 15 százalékos borjú- elhullás 0,28 százalékra csökkent. Tudja, milyen kevés ez? 375 borjúból mindössze egy hullott el... Van-e tartalék? Tud-e négy és fél ezernél többet a magyar tejelő? Erre már Hering Endre főállattenyésztő válaszol: — Mi úgy értékeljük, hogy tejtermelésben már a kívánt szinten vagyunk, vagy a szint felett 100 literrel. De többet akarunk. Idén szeretnénk elérni a 4700 liter tejet tehenenként. Ennek természetesen sok az összetevője. Szükség van a jó tehenészekre, a jő takarmányháttérre és még sok mindenre... Gyenge talajon is lehet... Napkoran nem volt akkora hagyománya az állattenyésztésnek, mint Szatmár- bam, vagy a Beregben. Oka leginkább a föld. Nyolc koronát érő homokon nem zöldellt dús legelő, npm termett elég abraknakvaló. Régen, a múltban. Nagyüzemi bizonyítás: gyenge talajon is lehet annyi takarmányt termelni, hogy viszonylag nagy létszámmal is jövedelmező legyen az állattenyésztés. Miként?! — Két ága van az állattenyésztésnek. Szarvasmarhából az átlag 990 számosállat, ebből a tejelő tehén 365. Hogy mennyi tejet fejtünk, az már tudott, de értékesítettünk 327 hízott marhát, 62 ezer kilogramm húsban, főként exportra. A sertésállomány 1850, a kocalétszám 165. Hízósertést évente 1300 körül értékesítünk. A növénytermesztés zömmel a takarmánytermesztést szolgálja. — Igaz, a kukorica, a búza és rozs termésátlaga csak jó közepes, silót, lucemaszé- nát sem takarítunk be any- nyit, mint a jó talajú gazdaságok, de annyi terem, hogy elég,' hogy az állattenyésztés gazdaságos. Van keverőüzemünk. Takarmányt a háztájinak és másoknak is értékesítünk ... Mint a szemük fényére — Szerencsénkre sok a jó szakember. Említettem a borjúelhullást, ami gyakorlatilag nincs és ez három asz- szomy érdeme, Tamba Miklósáé, Linzenbold Imréné és Tudlik Lászlóné azok, akik mint a szemük fényére, úgy vigyáznak a borjakra. A tehenészek többsége pedig fiatal és szakember. Van idős is. Keller Miklós már nem tartozik a fiatalabb generációhoz, de talán ezért is vele soha nincs semmi gond. A 48 tehén — amelyekkel foglalkozik — a legjobb tejelők. A fiatalok közül Kurucz András, Papp József, Pénzes László gyakran kiérdemlik a dicsérő szót... összeállt a kép. Az iparnak, fogyasztóknak sok tejre van szükségük. A nagyüzemeknek jó tejelő és jövedelmező állattenyésztés kell. Mindezeknek megvan az írott ABC-je, csak tanulni kell. Napkoron tudják a leckét, régen tudják, hiszen díjakkal, oklevelekkel már kitapétázták a tehenészeti iroda falait. Most új bizonyítvány került a falra, megérdemelten, hiszen 365 tehéntől másfél millió liter tejet fejtek és ez már rekord. Seres Ernő É rdekes, olvasmányos Marjai József válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában e hetekben jelent meg, s amely az utóbbi nyolc esztendő hazai gazdaságpolitikai eseményeit foglalja össze. Erre az időszakra esik ugyanis a nemzetközi életben az enyhülés megtorpanása, az árrobbanás, a kapitalista világ gazdasági válsága. S tegyük hozzá, ezek hatása alól,a szocialista országok sem vonhatták; ki magukat, hiszen a mai világgazdaság egy és oszthatatlan, annak sorsában osztozik a nemzetközi munkamegosztás valamennyi tagja, így hazánk is. Az ország egyik miniszterelnök-helyettesének, a kormány Gazdasági Bizottsága elnökének az írásai, gondolatai olyan időszakot fognak át, amely minden bizonnyal újkori történetünk egyik legbonyolultabb, nehézségekkel tetézett szakasza. Ebben egyszerre, egy időben hárult-hárul a társadalomra, a gazdaságra, a folyamatos megújítás, a korszerűsítés, a fejlődés hosszú távú, valamint a talpon maradás kérlelhetetlen napi feladványa. Egyik írásában nagyon frappánsan fogalmazta meg lehetséges viszonyunkat a világhoz. Egy ilyen Magyarországra — olvashatjuk könyvében —, mint amilyenek mi vagyunk, illetve amilyenek lettünk, különösen az utolsó 25 évben, szüksége van a szocializmusnak, a szocialista közösségnek, szüksége van Európának, de szüksége van az egész világnak, mert ez a Magyarország — és egy ilyen Magyarország —, stabilizáló tényező a nemzetközi helyzetben, a világpolitikában, a világgazdaságban, a keleti— nyugati kapcsolatokban is. Marjai József ezt a gondolatot célszerűen fejti ki, hiszen mindaz, amit az utóbbi negyedszázadban elértünk, kedvezően hat az enyhülésre, a béke vívmányainak megőrzésére. Tehát, őriznünk kell eredményeinket, fejleszteni vívmányainkat, hogy a stabilitással, nemzeti egységünkkel, azzal, hogy gazdaságunkat egyensúlyban tudjuk tartani, használunk nemcsak magunknak, hanem a világnak is. A gazdasági egyensúly megőrzésének, a fizetési kötelezettségek teljesítésének elsődlegességét hangsúlyozza, mert csakis így tudunk lépést tartani a világgal. Szüntelenül nehezedő versenyben kell helyünket megállnunk, új, igényesebb feltételek között kell élnünk és fejlődnünk. Ha a felszabadulást követő évek forradalmi feladata a gazdaságépítés területén az elmaradottság közegéből való kiszakadás volt, a mai — nem kevésbé forradalmi —, feladat a magasan fejlett gazdaság építése, a múltból örökölt gazdasági elmaradottság utolsó maradványainak felszámolása. E pálya bejárása még kedvező külgazdasági közegben is a megoldandó nehéz feladatok légióit szülné: a mostani körülmények között — teszi hozzá —, azonban olyan helytállást követel mindenkitől, és olyan célirányos következetes tevékenységet a gazdasági vezetéstől, amelynek sikeres megvalósítása minden szellemi erőforrásunkat, alkotó lehetőségünket, energiánkat igénybe veszi. Ugyanilyen határozottan fogalmaz, amikor a lehetőségeket tárja elénk az országgyűlésen elhangzott egyik beszédében, miközben reálisan feltárja a nehézségeket, ismerteti a valóságos helyzetet, pontosan megmutatja a kivezető utat is. Miután külső forrásokra alapvetően nem számíthatunk, azzal kell gazdálkodnunk, amink van, azokat a tartalékokat kell mozgósítanunk, amelyekkel rendelkezünk. Ezeket viszont céltudatosan, ésszerűen, a gondos gazda módjára kell hasznosítanunk — ismerteti az egyetlen lehetséges utat, s megmutatja, hogy mi a tennivaló. Másképpen kell élnünk és dolgoznunk, mint eddig — szögezi le beszédében. □ reformról szólva is világosan fejti ki véleményét. A fokozatos reform híve. A forradalom győzelme után a szocializmus építése, a kommunizmus felé vezető út a reformok sorozata, mégpedig a folyamatos reformoké. Amiben megérett a helyzet a változásra, abban lépni kell. Ahogy tegnap dolgoztunk, az ma már nem jó. Ez még nem azt jelenti, hogy rossz volt, hanem azt, hogy ma már nem egyszerűen jobban, hanem másképpen kell dolgozni, hogy nagyobb eredményeket érjünk el... Mindehhez hozzáteszi: nem térhetünk vissza semmiféle direkt irányítási elemhez, de nem mehetünk valamilyen elvont ideális, nem létező, csak elképzelt feltételek között működtethető megoldás irányába sem. Továbbra is menteseknek kell maradnunk mindenfaj- g ta gazdasági dogmától és divattól. Ami ilyen megközelí- I tésben viszont megérett, azt késedelem nélkül meg kell lépnünk, úgy, hogy az a követelményrendszerünk szerint a társadalmi teljesítmény fokozását segítse elő. Üvegcsiszoló üzem Az aranyosapáti Oj Elet Termelőszövetkezetben az idén kezdte meg a termelést az az új üvegcsiszoló üzem, amit 149 négyzetméter területen alakítottak ki a szövetkezet központi telepén. A melléküzemág dolgozói a nyers üvegárut — amit saját felvásárlással nagykereskedelmi vállalatoktól szereznek be — feldolgozás után az Amfora és a Skála részére szállítják. A nyolc főt foglalkoztató üvegcsiszoló üzem havi átlagban 400 ezer forint árbevételt biztosít a szövetkezetnek. Képünkön: Schréger György buteili- kat csiszol. (Császár Csaba felvétele) Egyensúly, realitás
