Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
ÁLMODJ ZENET Ha felébredsz, ne dörzsöld azonnal szemedbe a hétköznap el- csodálkozásoktól mentes monotonságát. Ha felébredsz, ne fésüld ki azonnal hajadból éji vánkosod szerelmes álmait. Ha felébredsz, köss csomót minden kendőd sarkára, nehogy elfeledd napközben: ma is tenned kell valamit a Holnapért. Korszerű ismeretek Napjainkban hihetetlenül nagy anyagi és szellemi értéket képviselnek az ismeretek. De melyek azok az ismeretek, amelyekre az embernek leginkább szüksége van? Erről beszélgettünk az ismeretterjesztés vezető szakembereivel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének munkatársaival. Ha tanulsz, a képleteket jelvényként tűzd blúzodra bal melled fölé. Ha tanulsz, csimpaszkodj rá a szabályokra, hogy lásd, elég erősek-e megtartani téged. Ha tanulsz, simuljon kezed alá a tudomány. Ha este elkísérlek, a füstös tűzfalak irigykedve közénk ártanák hullott vakolatú magányukat. Térjünk ki előlük, de ne bántsuk őket kilátszó tégláik miatt. Ha este elkísérlek, engedd, hogy hajadból megszedjem aznapi álmaim virágcsokrát. Ha este elkísérlek, gondolataim utánadlopakodnak a diákszálló folyosóin. Ne dobd ki őket az ablakon. Elsőként az a megyei feladatterv került szóba, amely a TIT VIII. küldöttgyűlése által jóváhagyott ismeretterjesztési program alapján készült és 1987-ig tartalmazza a legfontosabb célkitűzéseket. Ebben az időszakban a következőkre fordítanak kiemelt figyelmet: a felnőttképzés, továbbképzés, az iskolai oktatás, a termelési feladatok segítése, a közgondolkodás, a tudományos világnézet, a szocialista hazafiság fejlesztése. Munkások, liatalok, nők Ha elalszol, ne halld az idő kíméletlen lépteit az Ungparti gesztenyefák alatt. Ha elalszol, tudd: felettünk egy a zenit. Ha elalszol — a kedvemért, kérlek — ma álmodj zenét. Elsőrendű feladatként jelölték meg a fizikai dolgozók, a tanulóifjúság és a nők körében végzett ismeretterjesztő tevékenység továbbfejlesztését. A költő magáról: Az Ung völgye (Császár Csaba felvétele) Az űrkorszak előtt születtem, akkor tanultam járni, amikor az első szputnyik az űrbe tört. Ott élek, ahol a Kárpátok redőzete és a huszadik század utolsó negyede kereszteződik. Verset azért írok, mert már nem tudnék nem írni. Egyetlen szenvedélyem van: szeretem az embereket. A költészet, a zene és a fizika kóordinátatengelyei mentén halad tudatom. Az idő múlását szeretteim szivdobbanásaival mérem. A verset olyan képletnek tartom, melyben az ismeretlenek helyére önmagunkat helyettesíthetjük be. A képleteket olyan verseknek fogom fel, melyek a természet nagy igazságait jelképezik. A zene pedig számomra olyan képlet és olyan vers, mely konkrétabb lehet a tudománynál és ugyanakkor el- vontabb. bármely művészetnél. Végül: a szeretet olyan zene, melyben bárki nagy komponista lehet. Álmodjunk hát zenét! Két év telik el lassan az említett megyei küldöttgyűlés óta. Mit mutatnak a számok és a mögöttük levő tartalom? A küldöttgyűlést követően a szakosztályok vezetőségei és a megyei szervezet hivatásos munkatársai hozzáláttak a célkitűzések megvalósításához. A tudományos ismeretterjesztés tartalmának kijelölésében, abban, hogy milyen ismereteket közvetítsenek, a formák és módszerek megválasztásában és folyamatos korszerűsítésében meghatározó szerepük volt a különbö0 kárpát-ukrajnai magyar irodaiam A kárpát-ukrajnai magyar irodalom a szomszéd országok területén kifejlődött magyar nemzetiségi irodalmak közül a legfiatalabb. Az erdős Kárpátok és a Tisza között elterülő vidéknek gazdag magyar történeti és művelődési hagyományai is vannak, talán elég, ha a Munkács várát védő Zrínyi Ilonára, az e tájon kibontakozó Rákóczi Ferenc-féle függetlenségi háborúra gondolunk. Ezek a hagyományok a népköltészet alkotásaiban élnek tovább, nemcsak a magyarok, hanem az ukrán lakosság körében is e területen, amely 1945-től a Szovjetunió tagállamának, az Ukrán SZSZK-nak a része Kárpáton- túli terület elnevezéssel. A nemzetiségi művelődés ügyét a Munkás Üjság, majd hamarosan a belőle szervezett Kárpáti Igaz Szó című napilap — a Kelet-Magyarország testvérlapja — vállalta magára. A lap azonban egészen 1967-ig az ungvári ukrán nyelvű napilap a (Zakarpatszka Pravda) magyarra fordított cikkeit közölte, s ezért a kárpát-ukrajnai magyar irodalomra nem tudott hatást gyakorolni. Az irodalmi termést ritka időközökben megjelenő almanachok gyűjtötték egybe (Új Hang, 1954; Szovjet-Kárpátontúl, 1955; Tavaszi napsütés, 1955; Kárpá- tontúli elbeszélők, 1956). Az Ukrajnai írószövetség Kárpá- tontúli Tagozatának kiadásában 1958-ban, 1968-ban jelent meg a Kárpátok című almanach. Ezután különböző időszaki kiadványok (Kárpáti Kalendárium, Naptár), illetve orosz és ukrán lapok adtak teret a nemzetiségi irodalomnak. 1966-ban átszervezték a Kárpáti Igaz Szó című lapot: ettől kezdve önálló szerkesztőséggel dolgozik, s ezen belül Neon címmel megjelenő irodalmiművészeti rovata tölt be irodalomszervező szerepet is. Hasonló szerep jut a Kárpá- tontúli Ifjúság és a beregszászi Vörös Zászló című lapok rendszeresen megjelenő irodalmi oldalainak, valamint 1970- től a Kárpáti Kalendárium irodalmi mellékletének. Megindult a magyar könyvkiadás is: 1951-ben megjelent az első magyar nyelvű könyv: Bállá László Zengj hangosabban című verseskötete. Később a Kárpáti Kiadó keretén belül magyar szerkesztőség alakult. A magyar színházi kultúrát a Beregszászon működő Népszínház ápolja, amely sajátos vállalkozás: állami keretek között műkedvelő társulattal lép fel rendszeresen. A nemzetiségi irodalmi és tudományos tevékenység színhelye az ungvári egyetem magyar tanszéke. A tudományos kutatók közül különösen Váradi- Sternberg Jánost kell említenünk, aki a magyar—orosz kulturális kapcsolatok kutatása terén ért el eredményeket. A magyar nemzetiségi irodalomnak fő szervező egyénisége Bállá László, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, aki költő, drámaíró, regényíró, riporter pályát mondhat magáénak. Verseiben közéleti elkötelezettségét fejezi ki, prózai munkáiban a vegyes nemzetiségű kárpátaljai vidék életét mutatja be. Hat novelláskötete, két regénye, gyermekverseinek kötetei jelentek meg, és két színművét adták elő. A legjelentékenyebb kárpátaljai magyar költő a néhány éve elhunyt Kovács Vilmos volt, Lázas a Föld, illetve Csillag fénynél című versesköteteiben őszinte szavakkal számol be az Ung- vár és a Beregszász környéki magyarság életéről. A népi származású értelmiségnek azokról a tapasztalatairól adott számot, amelyek idehaza főként Nagy László vagy Csoóri Sándor költészetéből ismerősek. A népi hagyományokat követte, nagy műgonddal alakította ki tiszta szavú költészetét, a hagyományos dallamban modern érzékenységet és nyugtalanságot is kifejezett. Ö írta a kárpátaljai magyar irodalom egyik kiemelkedő regényét is; 1965-ben megjelent (új kiadást érdemlő) .Holnap is élünk című önéletrajzi munkájában az egyszerű dolgozó emberek tapasztalatait szólaltatta meg. Mellette az idős parasztköltőnek, Sütő Kálmánnak, továbbá Kecskés Bélának és Szemes Lászlónak van nagyobb szerepe. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom fiatalabb nemzedéke a hatvanas évek végén lépett színre. Antológiájuk A várakozás legszebb reggelén (1972) címmel látott napvilágot. Először a Kárpátontúli Ifjúság mellett működő Forrás Stúdió, majd miután ennek munkáját súlyos bírálat érte, a Kárpáti Igaz Szó irányításával dolgozó József Attila Irodalmi Stúdió keretében foglalkoznak a nemzetiségi irodalom műhelykérdéseivel („Lendület” címmel havonta állandó oldalon nyújt megjelenési lehetőséget számunkra a Kárpáti Igaz Szó.) E nemzedékhez tartozik Balia D. Károly, Balogh Balázs, Vári Fábián László, Fodor Géza, Füzesi Magda, Finta Éva, Horváth Gyula, továbbá tagjai voltak a későbbiekben Budapestre települt Bállá Gyula és Benedek András. Az utóbbi években a fiatalabb nemzedék is önálló verseskönyvekkel jelentkezett. Az ő . írásaikból adott közre válogatást az 1977-ben megjelent Szivárványszínben című antológia, illetve az 1980-as Dolgos kézfogás című prózagyűjtemény. A kárpát-ukrajnai magyarság köznapi életéről, hagyományairól és kultúrájáról a fiatal költők és írók munkássága révén kapunk újabb beszámolót. Pomogáts Béla Fohász a teljességhez A festő leteszi ecsetjét. Fáradtan hunyorog a vászonra. Már nem érdekli az egész. Egy negyedórával ezelőtt még új- jongva vette tudomásul az festő leteszi ecsetjei. Fáradtan hunyorog a vászonra. Már nem érik dekli az egész. Egy ne- i gyedórával ezelőtt még újjongva vette tudomásul az arányok pontosságát. A karcsú nőalak kékesszürke ruháját, barna haját hullámokban lendíti jobbra az elképzelt légmozgás. A sárga t boltív ugyancsak jobbra tart, és elvész a végtelenben: a keskeny karton peremén. Az angolvörös lépcsők a semmibe vezetnek : kék, habos és gomolyog a figura mögött. Az egészet a bal láb tartja egyensúlyban. Kissé spiccben megemelve lendül az ívvel és a levegő mozgásával ellenkező irányba. Az arc ... Elgondolkodó, lírai és kemény. Miért? Ez is az egyensúlyhoz tartozik. Mi lenne, ha a boltív nyílásán át súlyos - madarak surrannának a nemlétező terembe? A festő leteszi ecsetjét. Fáradtan hunyorog a vászonra. Már nem érdekli az egész. Egy negyedórával ezelőtt még újjongva vette tudomásul az arányok pontosságát. A végtelen égbe nyúló boltív üregén azonban sohasem fognak megjelenni a képzelt madarak. Le kéne festeni a semmit, ahogy benépesíti a világót. Legközelebb meg szeretné próbálni. De a semminek, milyen lehet az anyaga? Vannak-e színei? És könnyű-e vagy nehéz? A szürke minden színnek rokona. Rokona-e a szürke a semminek? Szürkéket kell festeni, melyben a megjelenő valamik színekben kelnek életre. Az élet színe a piros. Kicsi élet, kicsi tűz. Növekszik és elborítja a szürkét. Amint szétterjed, kiszorítja a szürkét. Kontraszt nélkül szürke lesz a piros. A semmi szürke. A valami piros. A semmi lehet a valami nélkül. A valami önmagában semmi. Lefesteni a valamit csak a semmi társaságában lehet. arányok pontosságát. Most közönyösen szemléli, a végtelen égbe nyíló boltíven át mint hatol be a képzelt terembe a levegős semmi. Kezet mos, öblögeti az agyát. Az ember a fejével fest. Tengerpartra szeretne menni, játszani a lányokkal, akiket a múltkor festett. Nem teheti. Vagy mégis? Az ember az agyával játszik. Kisétál a tengerhez, messziről figyeli a lányokat. Azok nem mozdulnak. Sóbálvány alakjukban megbotlik a tengerről érkező szél. Sirályok jönnek, de nem szállhatnak melléjük. Nem férnek bele a képbe. A festő sírni kezd. Sajnálja a lányokat. Elhatározza: többé nem látogatja meg őket. De nem tud ellenállni a kísértésnek. Máskor is kimegy hozzájuk. Nem tudja, fessen-e még nőket, tengert, íveket. Meg kéne festeni a semmit. A semmiben minden elfér. A semmi színe a szürke lesz, mint a mesz- szire nyúló tengeré. Sok kis mozgó valamit kell telefesteni, ami sohasem növi be a semmit. Ami mindig szabadon hagyja a képzeletet. Nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Egyszer meg keli próbálnia. Fél. A festő leteszi ecsetjét Fáradtan hunyorog a vászonra. Semmit sem lát. Elégedetlen. Kétségbeesetten csap a palettájára. A festékek haragosan szétfreccsennek. Apró pettyekben hullnak a vászonra. Piros és sárga, lila és zöld, kék és barna. Döbbenten kapja fel a fejét. A vásznon megjelenik a cseperedő élet. Pirosán, kéken, zölden, lilán, barnán terjed, csurog. Látja a születést. Azt hiszi, bele kell avatkoznia. Ecsetjével boszorkányos gyorsasággal indul el a színfoltok nyomán. ző tudományágaKat ki osztályoknak. Az ism jesztés közművelődésbei tött szerepének fontossá zi, hogy 1977-hez viszor rendezvények száma í szereződött. A nyári egyelő A számok mögött feli tők a megyében is érvé tendenciák: a szakmai teket nyújtó tanfolyam: több embert érdekelnek szó műszaki rajzról, h káról, könnyűgépke titkárnői, vagy netán t folyamról. Ugyancsak i az igény a különböző e; főiskolai előkészítők Mindezek mellett ma r nemzetközi rangú rend is a megyének. Ez i egyetem, amelyet ét nagy sikerrel, német tartanak és az NDK-bó vendégek mellett mind jönnek Európa más, nyelvterületű országai Nyíregyházára. Az előadások, tani: jelentős hányada a t< közvetlenül segítő közi gi, mezőgazdasági és ismereteket tarta Mindezek összefüggnek gye termelési tenni' Napi gondok kerültek re. Gyakori vitatémák a megye VI. ötéves t megfogalmazott felad; munkaerőgazdálkodás, kaszervezés, a szabályo: szerek érvényesülése a gazdaságban és így tov Ugyancsak szólni kel gazdasági szemlélet for és a szakmai továbl szolgáló jogi szociológi mográfiai és politikai : terjesztésről, amelyeke fizikai dolgozóknak t; A tapasztalatok szerint rendezvények azért nen szürkévé, egyhangúvá igyekeztek a legjobb sz; reket megbízni az ele kai, a vitavezetéssel. É dig ügyeltek a vitajell« visszaszólás, a vélemé tés és ütköztetés kihas: Muiikainegoszl A termelést segítő i terjesztésben, a gazdasí szaki szemléletformálás mezőgazdasági és ipari kezetekben dolgozó munkások tudatformé jelentős partnerük a 7 és a Fogyasztási Szőve megyei szövetsége. f munkájukkal, anyagi e saikkal, felvilágosító te ségükkel előmozdították létükön az ismeretterje: gadását, hasznosítását. SZÖV-nek nagy része ban, hogy az előadásso szakmai tanfolyamok előadók közreműködés« lósulnak meg, s abban vesz sok helyben dóig« rárértelmiségi is. A rendezvények egy hányada művelődési h; P SZOKOLA1 Sent mert nincse a földobott nem létezik ahol a mom megalvadó ; borospohán s karambol az arcon rá< van meg err vannak haj. jut még a s: de hét napa vannak vid( aláaknázott lödöznek rá verejtékár b KH HÉTVÉGI MIUÉKUT
