Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

KM HÉTVÉGI melléklet Tisztelt Támba András! Engedje meg, bogy gratuláljak az If­júságért Érdemérem kitüntetéséhez, me­lyet őszülő fejjel kapott meg, bizonyára nem érdemtelenül. Most mégis egy ko­rábbi találkozásunkra emlékeztetem, amely csak látszólag esik távol a kitün­tetéstől, bizonyítva, hogy ön idősödő szakmunkásként és párttitkárként is ké­pes a megújulásra, s arra, hogy lépést tartson, illetve lépést is váltson, ha a követelmények úgy diktálják, s erre ösz­tönözze környezetét is. őszintén meglepett, ahogyan akkor a pártfórumon összefoglalójában reagált a gazdasági kihívásokra. Képletesen szólt, de találóan. Idézem: „Aki gyorsabban fog halat, az hamarabb ehet halászlét, így vagyunk ezzel a gazdasági életben is. Aki korábban van jelen a piacon és ott kiváló minőségű terméket kínál elfogad­ható áron és pontosan szállít, az nyer!” ön és csapata megnyerték az első csa­tát, mert érezték és megértették: válta­ni kell és vállalkozni! Magasabb foko­zatra szükséges kapcsolni, ha meg akar­nak élni, ha helyt akarnak állni a ke­gyetlenül nehéz gazdasági versenyben. Tudom akadtak akkoriban Önök között is kétkedők, gáncsoskodók és kishitűek. Volt, aki „betartott”, akadtak intrikálok, de azért voltak szép számmal szurkolók is, akik bíztak a vasas szívben, a laka­tosok szaktudásában és elkötelezettsé­gében. Nekik lett igazuk. Nem volt könnyű ezt a csatát megnyerni. Hallot­tam: akkor döbbentek rá igazán a ver­seny kegyetlenségére, amikor megelőz­ték Önöket a piacon, s lemaradtak az egyik jó üzletről. De a lényeg, hogy ta­nultak belőle. Második esztendeje, hogy a SZÁÉV segédüzeme — ahol ön párttitkár — tavaly kísérletképpen önállóságot ka­pott. Sokan voltak kíváncsiak a vállalat­nál akkoriban: vajon mit tudnak kezde­ni a melósok a megnövekedett önálló­sággal? Lesz-e elég „sütnivalójuk” a vállalkozáshoz? Képesek lesznek-e a fi­atal műszakiakkal zöldágra vergődni, olyan piacorientált termékeket gyártani, amely nyereséges? Sikerült. Amikor leg­utóbb találkoztunk, örömmel újságolta, hogy a legigényesebb megrendelőket, a Lenin Kohászati Műveket is megnyer- j ték. Ezek a tények, igazolják, hogy tud­nak élni az önállósággal, mely forintban is mérhető. Tavaly, a kísérlet évében a segédüzem produkálta tiszta nyereség I meghaladta a 10 millió forintot. Figyel­met érdemel, hogy erre az évre is si­került lekötniük a teljes termelési ka­pacitásukat. Nyereséget termelő mun­kájuk van egész esztendőre. Részt vesz­nek a HALDEX-programban is, gyárt­mányaikat Özdon, a meddőhányóknál hasznosítják. Tisztelem az ön munkáskollektívájá­ban a bátorságot, a kezdeményező kész­séget, s hogy sikerült megértetniük min­denkivel: csak megújulással, a magas követelmények teljesítésével érhetnek el sikert a gazdasági versenyben. Eredmé­nyeiket egyben a munkások magasabb keresete is igazolja: reálisan kockáztat­tak. Drukkolok Önöknek idén is azért, hogy céljaik megvalósuljanak. Munkás­csapatuk megízlelte, mit is jelent a 'kényszerű felismerésből nagy energiával és szorgalommal kiizzadt siker. * Sikeres kísérletük egyben azt is bizo­nyítja, hogyan bontakoztatható ki a szel­lemi tőke, a munkás akarata, szorgal- ' ma, kezdeményezése, ön mondta azon az emlékezetes taggyűlésen: az főz ha­marabb halászlét, aki hamarabb fog halat. Szívből kívánom, hogy merítsék hálójukat sikerrel, járjanak szerencsé­vel. Márton Lajossal, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságá­nak megyei igazgatójával az ellenírzések tapasztalatairól Amikor erre a beszélgetésre készültem, több olyan anyagot olvastam el, amely az Önök munkájának eredményeiről szól, s találtam olyat, amelyik a megye vállalatainak, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteinek gazdálkodását elemzi. Mi köze egy ellenőrző szervezetnek eh­hez? A megye vállalatai, szövetkezetei igaz­gatóságunkhoz nyújtják be az évközi és éves gazdálkodásukról szóló mérlegbeszámolóju­kat. Apparátusunk összegyűjti ezeket és to­vábbítja a Pénzügyminisztériumnak, ahol a Számítástechnikai Intézettel különböző cso­portosításban feldolgozzák azokat. A feldol­gozott anyagok igen sok információt tartal­maznak, amit mi is megkapunk. Ezekből kü­lönböző célokat szolgáló elemzéseket, értéke­léseket végzünk, de a pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések során is felhasználjuk a témavizs­gálatok kijelöléséhez, a jelentések készítésé­hez. Hogy mi köze egy ellenőrző szervezet­nek ehhez? Tevékenységünk már rég túl­nőtt a régi értelemben vett hibakeresésen. Ma már az ellenőrzés elképzelhetetlen köz- gazdasági szemlélet, vagy ismeret, azaz az üzemek gazdálkodásának pénzügyi szemléle­tű megítélése nélkül. A Ha így van, kérem, mondjon néhány ^ jellemző dolgot legfrissebb tapasztala­taikról. — Ellenőrzési munkákat — az év eleji fel­készülés és a mérlegátvételek miatt — csak április elején kezdtük el, így. elsősorban a veszteséges és alaphiányos gazdálkodásról szerzett tapasztalatokkal rendelkezünk. A megyei vállalatok és szövetkezetek gazdál­kodásának eredménye 1983-ban igen szélső­ségesen alakult. A mezőgazdaságon kívüli népgazdasági ágazatokban az országos átla­got meghaladóan nőtt a veszteség üteme, igaz, hogy hasonlóan — 9,8 százalékkal — nőtt az elszámolás alapjául szolgáló nyereség is. — A mezőgazdasági ágazatban a nyereség 28,6 százalékkal csökkent, a veszteség — amely 225 millió volt — több mint kétszere­sére növekedett. 1983-ban négy állami gaz­daság és negyven termelőszövetkezet volt veszteséges. Ebből egy állami gazdaság és ti­zenöt szövetkezet önszanálással, a korábban képezett és meglévő alapjainak bevonásával rendezte veszteségét, két szövetkezetnek pe­dig a TESZÖ-V a kölcsönös támogatási alap­ból nyújtott fedezetet a veszteség rendezésé­re. A többi 23 tsz-ből 12-nél gyorsított eljá­rással, 11-nél szanálási eljárás keretében rendeződött a pénzügyi helyzet, így min­denütt sikerült megteremteni az 1984. évi gazdálkodás pénzügyi feltételeit. A gazdál­kodással összefüggő tapasztalatok megmu­tatták, hogy a veszteséges és alaphiányos vál­lalatok, szövetkezetek többségénél az ered­ménytelenséget előidéző objektív okok mel­lett a szubjektív, személyi tényezőknek 'is jelentős szerepe volt. Szavaiból az derül ki, hogy a vállala­tok, szövetkezetek nem gazdálkodtak olyan eredményesen, mint a korábbi években. Milyen okai vannak ennek? — Azt hiszem az okok a külső körülmé­nyek romlása mellett belső gondjainkkal is összefüggenek. A mezőgazdaságon kívül ágazatok gazdálkodásának főbb mutatói az országos átlagnak megfelelően, vagy azt kö­zelítően alakultak. A mezőgazdasági üzemek eredményességét a szubjektív tényezők mel­lett az aszályos időjárás, az 1982-ben betárolt alma és burgonya kitárolási vesztesége, a tavalyi alacsony almaértékesítési ár, és az exportnál bevezetett új követelmények okoz­ták. A Mi az oka, hogy az üzemek gazdálko- w dási színvonala visszaesett? — Ennek a kérdésnek a megválaszolására azt hiszem két okból sem vállalkozhatok. Egyrészt, megt nem az én feladatom, más­részt, mert a válasz kibontása igen komoly elemző munkát igényelne. Ennek ellenére véleményem szerint nem volna helyes, ha mindent a külgazdasági körülmények romlá­sának, vagy a szabályozó rendszer szigorítá­sának tudnánk be. Kétségtelen, ezek a té­nyezők hatottak, azonban ahol a vezetők az alkotó kollektívára támaszkodva a meglévő tartalékoknak legalább egy részét feltárták és törődtek a szervezéssel, a munkafegye­lemmel, ott a gazdálkodás eredménye nem romlott. Néhány éve azt nyilatkozta lapunknak, hogy javult a vállalatoknál, szövetkeze­teknél a pénzügyi, gazdálkodási fegye­lem. Érvényes ez a megállapítás a múlt évre is? — Az utóbbi egy-két évben a gazdálko­dóknál a számviteli rend, a bizonylati ok­„R tapasztalatok megmutatták, hogy a veszteséges és alaphiá- nyos yáülalaitok, szövetkezetek többségénél az eredménytelen­séget előidéző objektiv okok mellett a szubjektív, személyi tényezőknek Is jelentős szerepe volt.“ mányfegyelem terén bizonyos megtorpanás következett be. A tapasztalatok arra utal­nak, hogy ezen a téren 1983-ban sem történt jelentős előrelépés. A jegyzőkönyvvel lezárt 141 revízió után kiadott elsőfokú határoza­taink 68 százaléka tartalmaz intézkedést a számviteli rend hiányosságainak megszünte­tésére. A feltárt hibák nagy része a belső sza­bályzatok — a számlarend, az önköltségszá­mítás, a leltározás stb. — tartalmi hiányos­ságainak, illetve előírásainak nem teljes kö­rű végrehajtásából, vagy annak elmulasztá­sából származott. Több olyan hiányosságot is feltártunk — például a felesleges vagyontár­gyak selejtezésével és hasznosításával, a bon­tási anyagok készletbe vételezésének elmu­lasztásával kapcsolatban *—, amelyek sza­bálytalanok és a társadalmi tulajdon védel­vét is veszélyeztetik. Sok hiányosságot tár­tak fel ellenőreink az erkölcsi normákat sér­tő magatartások területén. Ilyen a sajátgép- kocsi-használat, az előlegek szabálytalan jut­tatása és visszafizetése, a jutalmak, mozgó­bérek jogszabállyal ellentétes kifizetése, a másod- és mellékfoglalkozás, de sok hiányos­ságot-tapasztaltunk a háztáji gazdálkodással kapcsolatban. — Ezek a hiányosságok szorosan össze­függenek a nem kielégítő vezetői magatar­tással és a belső ellenőrzés gyenge színvona­lával. Különösen a szövetkezeteknél sok az ilyen jellegű hiányosság. Okát én abban látom, hogy a vezetők szükséges rossznak tartják a gazdálkodás gyors, megalapozott áttekintését szolgáló számviteli, bizonylati fegyelmet. A megállapított hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések formáli­sak, a hiányosságok megszüntetését nem kérik számon. Ebben a kérdésben a vezető igényességét tartom meghatározónak. Ahol jó a vezető, a szakemberek megmaradnak, a belső ellenőrzés hatékony, tehát a rendte­remtést közös érdeknek tekintik, ott a gaz­dálkodás is jól szervezett és eredményes. Hány ellenőrzést végez, a PM Ellenőr­zési Főigazgatóságának megyei igazga­tósága évente? — Igazgatóságunk — az évenként veszte­séges gazdálkodók számától és a megyei szer­vek előre nem látott külön igényeitől füg­gően — eltérő nagyságrendben ütemez pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzést. 1983-ban 185 gaz­dálkodónál tartottunk vizsgálatot, 141 üzem­nél készítettünk jegyzőkönyvet. Ellenőrzése­ink a Vállalatok, szövetkezetek eredményét 1981—1982-re vonatkozóan 96 millió forinttal növelték és 61 millióval csökkentették. Az alapokat 61 millióval növelték és 74 mil­lióval csökkentették, míg 50 millió adóhiányt és 33 millió adótöbbletet állapítottak meg. Sajnos ez több, mint a korábbi években. £ Miért vált szükségessé az eredmények és w alapok növelése és csökkentése? — Igazgatóságunk alapvető feladata a mérlegben kimutatott eredmények, az alapok és a költségvetési kapcsolatok valódiságának felülvizsgálata. Mivel ez sok gazdálkodó mérlegében nem a valóságnak megfelelően történt, így azt ellenőrzéseink során mó­dosítani kellett. A megállapítások tapaszta­latai arra utalnak, hogy a gazdálkodók je­lentős része az eredményt és az alapokat a rendeletek ismeretének hiánya miatt szere­peltette szabálytalanul mérlegében, néhány pedig átmenetileg kedvezőbb körülmények közé szeretett volna jutni. A megállapított adóhiányok, a támogatások szabálytalan igénybevétele és a jogtalan alapképzés miatt 23 millió forint bírságot szabtunk ki. A Ezek az ellenőrzések nyilvánvalóan w rendszeresek, az előbb elmondottakból ítélve azonban nincs elegendő vissza­tartó hatásuk. Milyen következményei vannak az önök vizsgálatainak? — Ellenőrzéseink természetesen rendszere­sek, a vállalatokat, szövetkezeteket .így két­évenként visszatérően ellenőrizzük. Követ­kezményeiről már elmondtam, hogy a meg­állapított adóhiányokat, a szabálytalanul igénybe vett támogatásokat befizettettük az állami költségvetésbe, a megállapítások sú­lyától függően pedig bírságot is kiszabtunk. A bírságon túl egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a személyre szóló szankciók­nak. A pénzbüntetés, a fegyelmi felelősség- revonás ugyanis nem a vállalatot, hanem a hibát elkövető vezetőt, vagy dolgozót sújtja. — Múlt évi megállapításaink alapján 23 személy ellen folytattunk le saját hatás­körben szabálysértési eljárást, 40 esetben ja­vasoltuk fegyelmi eljárás kezdeményezését és tíz esetben éltünk a jelzés lehetőségével. Én nem hinném, hogy az ellenőrzéseknek nincs visszatartó hatása. Azt viszont tudom, hogy nem olyan ez a visszatartó erő, amilyet jog­gal elvárnánk. Ennek több oka van. Egyik például, hogy az irányítási rendszer változ­tatása után a gazdálkodók önállóságot kap­tak, ám sok vezető nem tudott, néhány még ma sem tud élni ezzel az önállósággal. Gondot jelent az is, hogy esetenként az irá­nyító, a felügyeleti szervek operatívan is be­avatkoznak a gazdálkodás menetébe. Ennek következménye, hogy a felelősség, emiatt a felelősségre vonás is elmosódik.' Az irányító és felügyeletet -ellátó szervek munkájában még mindig tapasztalható bizonyos érdekvé­delmi szemlélet. Gondot okoz az is, hogy az ellenőrző szervek, közöttük a mi megállapí­tásaink sem minden esetben teljeskörűek, így a felelősségrevonások esetében az eljárás is körülményesebbé válik. A Az elmúlt évben a vállalati gazdasági ^ munkaközösségek, kisvállalkozások megalakulásával növekedett az igazga­tóság feladata. Hány ilyen új szervezet jött létre a megyében és milyen tapasz­talatokat szereztek működésükről? — A különböző társasági formák gyors ütemben terjedtek el megyénkben: 1982 vé­géig 107, a múlt év végéig 260 volt, mostan­ra pedig számuk elérte a 379-et. A társasági formák ellenőrzése újszerű feladatot jelen­tett az apparátusnak is. 1983-ban közel ^száz gmk, vgmk, polgárjogi társaság ellenőrzé­sét végeztük el, adóztatási fegyelmükkel kapcsolatban vizsgálataink nem állapítottak meg kirívó szabálytalanságokat. Az előfor­duló hiányosságok többsége a még nem kel­lő gyakorlatra, a jogszabályok értelmezési problémáira vezethetők vissza. Megalakulá­suk és működésük rendje általában megfe­lel a jogszabályi feltételeknek, több esetben kifogás merült azonban fel a nyilvántartási és adatszolgáltatási fegyelemmel és a szám­viteli renddel kapcsolatban. A rendelkezésre álló rövid idő tapasztalatai arra utalnak, hogy a társaságok döntően a közületek szá­mára vállalnak munkát és nem veszik ki kel­lően részüket a lakossági szolgáltatásokból. — Jelentősebb szabálytalanságot a Sze- zám és a Garancia önálló gazdasági munka- közösségnél tapasztaltunk, ahol a naplófő­könyvbe a bevételek és a kiadások egy ré­szét elmulasztották bevezetni, így természe­tesen a fizetendő adó összegét is a maguk ja­vára manipulálták. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységére a vállala­tok, szövetkezetek vezetőinek a jelenleginél jobban oda kell figyelni, mert van olyan in­formáció: ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a jól fizető munkákat a vgmk kapja meg, néhol pedig már munkaidőben lehető­séget adnak a munkaközösségek által végzett munkák előkészítésére. Jó lenne, ha a belső ellenőrzés is nagyobb figyelmet fordítana erre. ^ A Politikai Bizottság február 28-án ho- ^ zott határozatot az ellenőrzési tevékeny­ség javításáról, a felelősségrevonás szi­gorításáról. Milyen feladatokat ró ez a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának me­gyei igazgatóságára? — Az idei pénzügyi-gazdasági ellenőrző te­vékenységünket már a Politikai Bizottság határozatának szellemében végezzük. Ez többek között azt jelenti, hogy ellenőrzési munkánk tényfeltáró jellegét, valamint a megállapítások számonkérésének hatékony­ságát kívánjuk jelentősen növelni. A gazdál­kodási fegyelem javítása érdekében fejlesz­teni kell a megyei állami (irányító és fel­ügyeleti) szervekkel együttműködésüket. Ez nagymértékben szolgálná az ellenőrzés szigo­rának erősítését. A határozatból fakadóan tovább kívánjuk fejleszteni ellenőrző mun­kánk' megelőző jellegét és az aktuális jelen megfigyelése mellett fejlesztenünk kell a jö­vőbe mutató tevékenységünket is. Ezzel a vállalatok, szövetkezetek mellett a különböző irányító, felügyeletet ellátó szerveknek is szolgáltatni tudnánk jobbító cselekvésre késztető információkat. ^ Köszönöm a beszélgetést. Balogh József 1984. május 19.

Next

/
Thumbnails
Contents