Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 8. Átépítették, felújították a nyíregyházi 2. sz. Általános Iskola Bethlen Gábor utcai részét. Á külső homlokzat jól illeszkedik a városképbe. Á munkálatokat tervezte a Nyírterv mérnöke, Jandekné Borbély Edit. Kivitelező volt az EPSZER. á megszépült iskola két tantermében már meg is kezdték a tanítást. Á többi, négy tanterem berendezéséhez is hozzáláttak. Hamarosan ide illő díszes kapu is épül a bejáratnál. (Jávor László felvétele) Csak korlátozott számban Üdülés főidényben Kevés a főszezonra szóló kedvezményes szakszerveze­ti beutaló. A SZOT-üdülők- ben ilyenkor csupán 160 ezer ember pihenhet, közülük is harmadában gyermek és szakmunkástanuló. A külföl­di SZOT-beutalási lehetősé­gek még korlátozottabbak, mintegy 20 ezren vehetik igénybe. KÉTÉVENKÉNT Az Üdülési Szabályzat elő­írásai alapján főidényben két-, külföldön hároméven­ként lehet teljes ellátást nyújtó kedvezményes SZOT- vagy vállalati beutalót igény­be 'venni. A szabályok betar­tásának ellenőrzését szak- szervezeti könyvben történő bejegyzés jelenti. SORSOL A KISIPAROS Gamijavítás-diplomával Nem ismertem Gazdag Ist­vánt, hiszen autóm nincs, nem járok defektet javíttat­ni. A hirdetésére figyeltem fel. Szokatlan volt, hogy egy kisiparos olyan reklámfogást alkalmaz, mint ő: ügyfelei között sorsolást rendez. Meg­vártam, míg lezajlik a do­log, s megtörténik a sorso­lás, hiszen nem külön reklá­mot akarok csinálni neki — addig is utánanéztem azon­ban, ki is ő. Meglepetésem csak fokozódott, amikor meg­tudtam: eredeti foglalkozása — gépészmérnök. KELL A REKLÁM — Pontosan 77 ügyfelem* 'küldte vissza a kis szelvényt, amit a nálam végeztetett munka után kapott. Közöt­tük — közjegyző jelenlétében — kisorsoltunk fődíjként öt darab újrafutózott gumiab­roncsot, az illető kocsijához megfelelőt. Ezenkívül egész évre szóló javítási bérleteket nyertek néhányan. — A mar­káns arcú fiatalember bele­lendül. — Régóta tudom: a reklám nélkülözhetetlen a szolgáltatásban. Sokféle ter­vem van még, szeretném majd azokat is megvalósíta­ni — természetesen azért, hogy növekedjék a forgalom a műhelyemben. Mit titkol­jak ezen? Igaza van, bólintok, hiszen kár lenne most olyasmivel előjönnie, hogy ez neki sú­lyos ezresekbe került és így tovább. Meg fog térülni. In­kább arról faggatom: miért szakított a gépész üzemmér­nöki pályával? ZÁRÁS ELŐTT IS... — A mezőgazdasági főis­kola elvégzése után egy me­gyebeli tsz-ben dolgoztam. Egy magtárban aludtam, ren­geteget melóztam, nagy volt a lelkesedés. Aztán, be kell vallanom: lelohadt a buzgal­mam. Hadd ne soroljam most a konkrét dolgokat, hiszen lehet, hogy nekem sem volt mindig elég a türelmem. Egy a lényeg: édesapám gumi ja­vító kisiparos. Súlyos baleset érte két éve — átvettem a műhelyét. Reklámnak sem rossz a szolgáltatás szempontjából még inkább, hogy például pótkereket ad a javításra váró helyett, ha az ügyfél­nek a kocsi létfontosságú (például taxis...). — Apróságnak tűnnek ezek, de fontosak. Hiába volt hát a sokévi tanulás? A diploma csak porfogónak lesz jó? — forga­tom a kérdést. — Erre most nem tudok pontos választ adni. Hiszen most is tanulok. Gödöllőre járok levelezőn egyetemre. Meg németül tanulok. SZOLGÁLTATÁS — HOZZÁÉRTÉSSEL Itt most lehetne azon el­mélkedni, hogy milyen bor­zasztó is, amikor egy diplo­más ember gumijavító kis­iparos lesz. De vajon: nincs-e ott a kétkedés bennünk, lát­va e, fiatalember ambícióit, sikereit, hogy hány, de hány ilyen „maszek” kellene még a szolgáltatásba! Hogy pén­zért csinálja? Ki az, aki az első követ dobja rá? Én nem! Amit a fizetségért nyújt, az reális ellenérték. Kiszolgálja ügyfeleit, keresi az új utakat. Vállalkozik! Hogy ott a diplomája, melyet ezek szerint hiába szerzett meg? Vajon biztos, hogy hiá­ba?... Tarnavölgyi György Meghívom egy bridzspartira TlZHETES TANFOLYAM NYÍREGYHÁZÁN A címben szereplő meg­hívás egy bridzspartira ed­dig legfeljebb a filmekben hangzott el, mivel hazánk­ban elég kevés azok száma, akik ezt a szellemi sportot űzik. Nem így viszont ez­után. Ebben az évben meg­alakult a Magyar Bridzs Szövetség, társadalmi elnö­ke: Csikós Nagy Béla ál­lamtitkár. Megyénkben is éledezik a szabad idő eltöltésének ez a reneszánszát élő formája — adott tájékoztatást a szö­vetség megyei * vezetője, Korsós Imre. Elmondta: a szövetség a Művelődési Mi­nisztérium irányításával fej­ti ki tevékenységét. A bridzsjáték hasonlóan kellemes és kulturált idő­töltést kínál, mint a sakk, s társasági jellegénél fogva még érdekesebb is annál. Sajátossága az is, hogy ke­vés olyan sportág van, ahol a nők és férfiak együtt ver­senyezhetnek, s a bridzsben a nők egyenrangú partne­rek. A közeljövőben — áp­rilis 16-tól ismerkedhetnek meg az érdeklődők ezzel a játékkal, a szövetség a ven­déglátóipari vállalattal kö­zösen a Korona-szállóban tízhetes bridzstanfolyamot indít. A foglalkozásokat délután fél 6 órakor tart­ják. Válaszol az illetékes Lesz elég szifonfej Az utóbbi időben több ol­vasónk panaszolta, hogy nem lehet szifonfejet kapni. A ke­reskedelemben dolgozók is megerősítették, hogy majd­nem egy éve hiánycikk a szó­davizes palackok leggyak­rabban meghibásodó tartozé­ka. Olvasónk tájékoztatása érdekében megkerestük a Jászberényi Hűtőgépgyár il­letékesét és megkérdeztük, mi a hiány oka? A gyár kereskedelmi igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk: valós volt a hiány, mostanra azonban már szerencsésebb helyzetben vannak, mert anyagbeszerzési és termelési gondjaik megoldódtak és így a nagykereskedelmi vállala­toknak megkezdték a szifon­fej szállítását. Korábban im­portanyagot használtak a szi­fonfejhez, amit most belföl­di alapanyaggal pótolnak. Kapacitás és létszámgond­ja is volt a gyárnak. A közel­múltban alakult gazdasági társulások megnyugtató gyár­tási ütemet diktálnak. Ebben az évben mintegy 100 ezerrel több kétliteres autószifont is gyártanak, ami azt is bizonyítja, nemcsak az alkatrészellátás lesz jobb, ha­nem a szifonkészülékek mennyiségét és választékát is bővíteni szeretnék. Amint az illetékesektől megtudtuk, a gyár piaci tö­rekvéseinek hatását a vá­sárlók csak néhány hét múl­va tapasztalhatják, ugyanis áruik a nagykereskedelmi vállalatok közvetítésével ke­rülnek a boltokba. Addig is a vásárlók türelmét kérik a Jászberényi Hűtőgépgyár ve­zetői. (s. á.) Az is előírás, hegy a szakszervezeti bizottságnak akkor is nyilván kell tarta­ni az üdülést, ha a beutalót a más vállalatnál munkavi­szonyban álló házastárs alap­szervezete biztosította. A szigort a szakszervezeti tag­ság többsége igazságosnak tartja, mivel elősegíti, hogy évről évre más-más dolgo­zók vegyék igénybe a fősze- zoni beutalást, vagy a kül­földi kedvezményes üdülést. BEJEGYZIK A jelentkezési lapon min­denkinek fel kell tüntetni, mikor kapott utoljára ő vagy a házastársa SZOT-, illető­leg vállalati üdülőbe érvé­nyes kedvezményes butalót. Az adatokat a nyilvántartás összehasonlításával kontrol­lálják. A második ellenőrzés az üdülőkben történik, ahol a beutalás kezdetén elkérik a szakszervezeti könyvet. Ha az előírásokat valamennyi kedvezményes beutalási for­mánál következetesen be­tartják, igazságosabb lesz a jegyek odaítélése és bezárul az ügyeskedők előtti „kis­kapu”. NAGYSZÜLŐVEL Gyakori kérés, hogy fő­idénybe szóló SZOT családos beutalót a nagyszülők uno­káikkal együtt vehessék igénybe. Ez mindaddig nem lehetséges, amíg nincs ele­gendő családos beutaló. A nagyszülők már évek óta üdülhetnek unokájukkal együtt a főszezonon kívül bármelyik időpontban. Idén a lehetőségük tovább bővült, amikor a főszezoni családos jeggyel valamelyik szülő aka­dályoztatásánál helyette a kedvezményre jogosult egyik nagyszülő nyaralhat. _________> „Nézze meg a fogát!11 Mit ér, ha farkalós? — Ne incselkedjen, hallja! Megveszi, vagy nem? — fo­gyott el a türelme valakinek. — ötvenezerért?! Menjen már! Ha két ilyet adna! — méltatlankodik a majdnem vevő, s otthagyja az eladót lovastól. .Az meg, anélkül, hogy elengedné a kantárszá­rat, lép vagy kettőt a távozó nyomába, láthatóan valami gorombaság kimondására ké­szül, aztán csak ennyit kiált utána: • — Vásárban van, bátyám! □ A nyíregyházi lóvásáron vagyunk. Csizmás emberek. Jószágot vizslató szemek. Lo­vak, stráfok, szekerek, vásá­ri rendetlenségben. Ügy tart­ják, tavasz előtt van keletje a lónak. A mustrára kijelölt térségnek mégis csak harma­da népesül be. □ Szőrén üli a lovat egy fia­talember. — Küldjél rajta végig! — szól oda cimborájának, aki ostorral meg is suhintja a „paripa” rugólábait. — Bezabált. Le kell járat­ni — mondja egy öreg baj­szos bácsi, ahogy nézi a nyargailást. □ — Hatvanöt pénzért se kell senkinek? — kiabál egy stráf tetejéről a gazda, aki valóságos show-műsort ren­dez. A kerekeket lefékezve huzatja magát. Hetyke. Han­gosan provokál. Saját lovát dicséri, másokét óvatosan ócsárolja. — Ha rátesznek pár má­zsát, minden láb kimegy aló­la — vélekedik a reklámo­zott paciról egy pufajkás fér­fi. — De szíve, jó akarata van — mondja a mellette álló, mert épp ekkor lendíti át a kocsit a derék négylábú a kerekek elé rakott köve­ken. — A legtöbbje csak ki­tör, utána visszavágja ma­gát — teszi még hozzá, de a pufajkást nem győzi meg. Idehallgassan! Minden ló­nak van valami baja, vagy mániája — közli bizalmasan a gazda. — Csak a rossz lónak — így a kuncsaft. — Nézze ezt meg! Pókos ez? Kehes? Kaptáslábú? Há­lyog van a szemén? Nézze meg a kupáit! Melyiknek ilyen vastag a szügye? — Lehet. De akkor is far­kalós — köteksziik az érdek­lődő. — Nem látja, hogy a farka alá kapja a gyeplőt? □ — Tetszik az a két-három- éves sodrott csikó. — Százharmincezerért tetszhet — beszélget két ko­ma. — Hát, a jónak ára van. — De valahogy, nem megy itt az üzlet. Nincs is több nyolcvan lónál, az is nagyon egyenetlen. Sztancs János „Ezeket a fogakat nézze meg!” (Gaál Béla felvétele) Árva tábla vek óta árválkodik a me­ll gyeszékhely egyik leg- MJ forgalmasabb pontján a szép költséggel felállí­tott hirdetőtájékoztató tábla. Az éppen sorra kerülő kultu­rális rendezvények, várható események, ajánlás, felhívás és sokféle tudnivaló kaphatna itt helyet, de csak az áll raj­ta — régesrégtől fogva —, hogy a vadaspark a Sóstón ta­lálható. Biztos, hogy egyetlen hir­detőtábla nem old meg min­den tájékoztatást, nem tobo­roz, szervez közönséget a különféle kulturális esemé­nyeknek. De mégis csak egy lehetőség, szembeötlő, forgal­mas helyen „állítaná” meg a járókelőt, ha tudna „beszél­ni”. Ha valaki újra megtaní­taná rá, ha lenne gazdája és vigyázója... (P- g.) Szünnap A nyíregyházi Búza tér mindkét oldalán van egy vetőmagbolt. Mind­kettő hétfőn tart szünnapot. Kár. Főleg a kiskert tulajdonosok kára. E hét keddjén is mindkét bol­tot „megrohamozták** a vevők. A nagyobbik bolt a vevőknek csak a felét engedte be egy­szerre, a többiek az utcán vol­tak kénytelenek várakozni. Az egyik bolt személyzete ta­lán pénteken is kivehetné a szabadnapját. Különben azt kell hinnünk, hogy a nyitva­tartási idő szabályozása csü­törtököt mondott. . . (n. 1.) Elsajátítás A nyíregyházi Sólyom köz­ből kaptunk egy levelet. Mint olvasónk írja: a te­rület kisajátítása a ta­nács tájékoztatása szerint még jó néhány esztendeig várat magára — de már vannak ,,jó indulatú” emberek, akik sür­getnék az időt. Az történt ugyanis, hogy a minap egy személykocsi állt meg ezen a részen, és a kiszálló sza­kállas férfi egy szőke hölgy­gyei nagy munkába kezdett. Szépen fölszedték az ép jár­dalapokat, melyeket annak idején a környék lakói fek­tettek le közösen a sár miatt — és berakták a kocsiba (a rendszám rendelkezésre áll ... ) A felháborodott la­kóknak azt válaszolták: úgy­is kisajátítják a területet, mi­nek már ide járda! Hogy hová kerültek aztán a beton­lapok, az nem túl nagy titok, nyilván egy hétvégi ház előtt díszelegnek... Jogos tehát a panasz, ami a levélben olvasható: intéz­kedést várnak! Igaz ugyan, hogy szívesen látnák a régi lakóházak mielőbbi kisajátí­tását, de annak valahogy nem tudnak örülni, ha a kisajátí­tás így kezdődik. Ez ugyan­is: elsajátítás. Másképp is mondhatjuk: lopás. (t. gy.) A tárgyalóteremből Női boksz — szorító nélkül Egy, kettő, három — boksz! Ha nem is így indult a négy nő közötti csetepaté a Kolum­bia bortanya előtti parkban, s szorítót sem állítottak föl, az események mégis egy ököl­vívómeccset idéztek. Bemele­gítésként a bortanya diszkó­jában szórakozott Késmárki Olga 21 éves nyíregyházi üz­letvezető (aki korábban lopás vétségéért állt bíróság előtt), barátnőjével N. Bélánéval. Itt szólalkoztak össze V. Edi­nával, és A. Erzsébettel, majd kihívták őket a gyep­re... Az első menetben ketten bántották V. Edinát. Kés­márki Olga a haját húzgálta, N.-né többször megütötte. A második menet gongszó hí­ján azzal indult, hogy A. Er­zsébet megjegyezte: könnyű Olgának a kilencven kilójá­val megverni Edinát. A jó erőben lévő ifjú hölgy ezt nem hagyhatta szó (és tett) nélkül, rátámadt a súlyát em­legető nőre, s egyoldalú ököl­pár jaban alaposan helyben­hagyta. (A vesztes többek kö­zött qrrcsonttöréssel hagyta el a „szorítót”.) Az utolsó játékrész már békésebb körülmények között zajlott le. Mind a négyen visszamentek a diszkóba, s közösen szórakoztak tovább. Hogy a győztesek fölénye meggyőzőbb legyen, a szám­lát a két sértett fizette. A „pontozás” eredményét a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa hirdette ki. A bíróság meg­szüntette az eljárást N. Bé­lánéval szemben, mivel V. Edina visszavonta a magán­indítványt. Késmárki Olgát súlyos és könnyű testi sér­tés miatt hetven napi tétel pénzbüntetésre ítélte a bíró­ság, s mivel hatvan forint­ban állapította meg egynapi tétel összegét, négyezer-két­száz forint megfizetésére kö­telezte. Az ítélet jogerős, (pd)

Next

/
Thumbnails
Contents