Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

Nyílt pályán a záhonyi művelődés I f Jépletesen szólva állí­. I i ottak a váltón a zá- I hőnyi szakszervezeti I művelődési házban. Változott az ott dolgozók személyi összetétele, az új .tervek, elképzelések lendü­letet adtak a közművelődé­si munkának. Kigördültté-' tett: a ..vonat” az állomás­ról, .s az idei célkitűzések­ből úgy tűnik, a nyílt pá­lyán roboghat. A feltételek ma sem könnyűek. Tudnának még foglalkoztatni szakképzett népművelőket és a jelenle­gi szűkös tárgyi feltételek megváltoztatásával is kí­sérleteznek. A művelődési ház a közművelődési társu­lástól eddig a szükségesnél kevesebb anyagi támoga­tást kapott. ~ A társulásba tömörült intézmények csak igényei­ket, elvárásaikat jelezték a háznak, a szerződésben vál­lalt összeg jelentős részét nem utalták át. Az első tapasztalatok is azt mulatják, a kétoldalú megállapodásoktól* több eredmény várható. Például ami a munkásművelődést illeti. Bár az elmúlt eszten­dőben is ez a terület volt a legkiegyensúlyozottabb. A munkahelyekkel közö­sen dolgozták ki a népmű­velők a Brigádvetélkedő ’83-at, együtt bonyolították le az Igaz, ez a szép szo­cialista brigádvetélkedőt.. A politikai, világnézeti ne­velőmunkában a művelődé­si ház dolgozói a pártszer­veknél és a szakszerveze­teknél találtak segítőkre. Jól sikerült a vasutasnap rendezvénysorozata, vala­mint a vasutas ifjúsági na­pok programja. Tavaly három színházi előadásra, három egész es­tét betöltő rendezvényre és egy előadói estre ülhetett be a záhonyi közönség a művelődési ház nagytermé­be. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társula­tán kívül vendégszerepeit a debreceni Csokonai Színház és az Állami Bábszínház. . Egyre növekvő gondot je­lent a távolságok és a költ­ségek miatt hasonló rendez­vények szervezése. Ennek ellenére a műsoros rendezvények számát emel­ni szeretnék, mert — nem ok nélkül — úgy vélik, a nagyközönség elsősorban a különböző műfajú előadá­sok, kiállítások, hangver­senyek mennyisége és szín­vonala alapján ítéli meg az intézmény munkáját. A művészeti csoportok életében is sok újat hozott az elmúlt év. A névlegesen működő köröket megszün­tették, helyettük életképes kiscsoportok alakultak. Az ifjúsági vegyes kart a vas- útforgalmi és közlekedési szakközépiskolával közö­sen patronálják. A színját­szó csoport is hasonló felté­telek között próbál. ősz óta tartja foglalkozá­sait a honismereti szakkör, amelynek általános iskolá­sok a tagjai és többek kö­zött célként tűzték ki Zá­hony vasutasmúltjámak fel­tárását. Űjjáéledt a fotó- klub és új vezető került az ifjúsági klub élére, amely a legszervezettebben működő kiscsoportok egyike. Nem csökken az érdeklő­dés az archív filmklub iránt. Az 1983-ban létreho­zott klubban a levetített értékes alkotásokról beszél­gethetnek, vitázhatnak a klubtagok. Van igény a bejáróklu­bokra, mégis csak nagy erő­feszítések árán tarthatók fenn. A személyi feltételek hiányában például az ajaki klub tavaly megszűnt, a fényeslitkei fotóklub tevé­kenysége pedig már odáig szélesedett, hogy nyugodtan és joggal nevezhető a na­ponta ingázó dolgozók klubjának. |t|yílt vágányon gurul 4 tehát a záhonyi mű- nj velődés vonata. Az idén elsősorban a ta­valyi eredmények megerő­sítésére törekszenek a vas­utas művelődési ház dolgo­zói. Arra, hogy az intéz­mény egész évben otthona és találkozóhelye legyen a lakosság valamennyi réte­gének, korosztályának. A szakszervezeti, tömeg­politikai oktatásokat tájé­koztató kiadványokkal se­gítik, valamint rendszere­sen bel- és külpolitikai elő­adásokat szerveznek. Erősí­tik a műkedvelő művészeti mozgalmat és sajátos esz­közeikkel — kulturális de­legációcserékkel — hozzá­járulnak a szovjet—magyar vasutaskapcsolatok ápolá­sához. Reszler Gábor Vöröskereszt a háztetőn Pannónia halma Üldözöttek menedéke is volt Előtérben a helyreállított védőfalak, háttérben a klasszicista stílusú torony Sok dimbje-dombja van a mi Dunántúlunknak, ám mesz- sze kiválik közülük egy, no nem a maga mindössze 300 méterével, hanem mindazzal, ami hozzá kapcsolódik, s amely históriai láncolat nem­zeti történelmünk fő sodrába fonódik. Pannonhalmának hívják ezt a helyet, ám ez az elneve­zés egészen újkeletű: a nyelv­újító Kazinczy Ferenc keresz­telte el így, aki a maga Bá- nyácska nevű lakhelyét is Széphalommá változtatta. Azelőtt Szentmártonnak hív­ták, mert az ott megtelepült bencések — róluk alább esik még szó — különösen tisztel­ték a római kori Sabaria Sicca-nak (a mai Szombat­hely elődjének) jeles szülöttét, Mártont, aki a franciaországi Tours püspökeként érdemelte ki szentté avatását. A Sabaria Siccát is magában foglaló Pannónia provincia az V. század táján fölbomlott, majd pedig — a 900-as évek végén — a Kárpát-medencé­nek ezen a táján is megjelen­tek a honfoglaló magyarok. Élükön nem kisebb vezérrel, mint éppen Géza fejedelem, aki, hogy népét keresztény hit­Cseh zene éve — harmadszor 1954 és 1974 után az idén harmadszor kerül sor a cseh zene éve rendezvényeire. Az ün­nepségek programja magában foglalja a hangversenyek, opera- és balettelőadások ren­dezését, a tv- és rádióközvetítéseket, a zenei versenyeket, a hanglemez-, könyv-, valamint 'kottakiadványokat csakúgy, mint zenei té­májú filmeket és kiállításokat, találkozásokat, emléktáblák leleplezését. Az idei programnak külön jelentőséget ad néhány kiemelkedő évforduló: 160 éve szüle­tett és 100 éve halit meg a halhatatlan cseh ze­neszerző, Bedrich Smetana. 80 éve halt meg ti másik óriás, Antonin Dvorák, akinek „Új világ” szimfóniáját 90 éve mutatták be Kar­lovy Varyban. Az idén ünnepük a többi kö­zött a brnoi Állandó Cseh Színház alapításá­nak 100., a Karlovy Varyi szimfonikus zene­kar 150. és a Prágai szimfonikus zenekar megalakulásának 50. évfordulóját. Az évfordulókhoz kapcsolódnak a hagyo­mányos zenei fesztiválok. A 39. prágai tavasz május 12-től június 6-ig tart. A megnyitó hangverseny programján Smetana: Hazám című szimfonikus költeménye szerepel. A magyar zenekedvelők is érdeklődéssel várják a földrajzilag hozzánk legközelebb eső pozsonyi rendezvényeket. A megnyitó műsor­ban Smetana: Eladott menyasszony című operája szerepel a Szlovák Nemzeti Színház opcraegyüttese előadásában. Kiemelkedő ese­mény lesz a lipcsei Gewandhaus Zenekara, a bécsi filharmonikusok, a leningrádi Filhar­A pozsonyi fesztivál plakátja monia, a strassbourgi filharmonikusok, továb­bá kiváló bel- és külföldi kamaraegyüttesek és szólisták fellépése. Az ünnepi műsorok je­lentős részét a szlovák televízió és rádió is közvetíti. Ezeket a megyében is láthatjuk a szlovák tévé adásaiban. G. I. re térítse, szerzeteseket hívott be. Köztük azt a rendet, ame­lyet Nursiai Szent Benedek 529-ben alapított, s akiről kö­vetői aztán a bencés nevet kapták. E papság lakhelyét Géza Szentmártonban jelölte ki, akik 996-os helyfoglalásuk után hamarosan egy kis temp­lomot is építettek. A hittérí­tőknek ez a fészke hamarosan az ország egyik legfontosabb vallási — sőt politikai — köz­pontjává nőtte ki magát. A koronás fők egész serege for­dult meg ott. • István maga is onnan indult el Somogyba, hogy az ellene lázadó Koppány vezért leverje, majd felnégyel­tesse. Szent László zsinatot tartott a mind nagyobbá tere­bélyesedő településen. Kálmán királyunk ott szegült szembe a Szentföldre igyekvő keresz­tesek egyik hadával. A ma is álló templomot 1225-ben szentelték fel. A tö­rök időkben idegen kézre ke­rült, a törökök mecsetnek is használták néhány esztendeig. A bencések az 1700-as évek elején újabb, még nagyobb építkezésbe fogtak Szentmár­tonban: főként egy volt kuruc harcos, bizonyos Sajghó Be­nedek főapát irányításával ke­rültek tető alá az újabb és újabb szárnyak és termek. 1802-től gimnázium is fogadta a tanulni Vágyó ifjakat. 1832- ben elkészül az empire stílu­sú főkönyvtár; 1836-ban hatal­mas koronaként uralkodni kezd az 55 méter magas, klasz- szicista stílusú torony. Közben pedig mind több és több tudós fő tanul, kutat a könyvtárban és a levéltárban, ahol ritkánál ritkább értékeket őriznek. Egyebek között Tacitus Germániáját, Heltal Gáspár Krónikáját, Luther röpiratai- nak első kiadásait, valamint az 1001-ből való, Szent István adományozta alapítólevelet. Pannonhalma a történelem egymást váltó viharaiban mindvégig sértetlen maradt. Még a második világháború­ban sem esett baja, mivelhogy akkori főapátja, dr. Kelemen Krizosztom már jó előre szer­ződést kötött a Nemzetközi Vöröskereszttel, amelynek ér­telmében egy óriási vöröske­resztet festhettek a gimnázium épületének tetejére — ez azt jelenítette, hogy oda tilos bom­bát dobni — a kapura pedig kiszögezhették a háromnyelvű kiáltványt, hogy oda fegyver­rel behatolni nem lehet. Egye­dülálló menedékké vált, ahol a legvészterhesebb időkben háromezren is bújkáltak a né­metek, meg a nyilasok elől. Portré cite Tarpa nincs közel, autóval is több mint egy óna, ezért mi, megyeszékhelyi emberek rit­kán vetődünk el arrafelé. Pe­dig szép hely, „hegye” is van, ami úgy áll ezen az ártéri sík­ságon, mint a kisgyerek, aki elszakadt nagyobb testvéreitől, s azok most keresik. Messzi művelődési házakat járunk, így kerültünk el ide is. Az iro­dában nem találunk senkit, ám egy ajtó mögül citeraszó haillik. Benyitunk. Szabó László igazgató ül a hosszú asztal mögött, előtte egy sor ciitera. — Hangolgatom őket — mondja —, délután fellépése lesz az együttesnek. Tarpa a művelődési ügyek­ben járatos emberek szerint a citerazenekaráról híres. Ez az együttes rendszeres résztvevő­je a megyei művészeti szem­léknek a népdalkörrel együtt, láthatjuk, hallhatjuk őket minden évben a jósavárosi napokon, a hagyományőrzők megyei seregszemléjén a falu­múzeumban és még sok he­lyen. — Megyeszerte ismert volt már a népdalkor és a citera- zenekar, amikor itthon kellett elfogadtatni — mondja Szabó László. — Aztán kezdtek úgy vélekedni az emberek, hogy ha Nyíregyházán jó, akkor talán nekünk is jó lehet. Megtörtént az áttörés. Azóta duplájára nőtt a kör létszáma. Szabó László húsz éve van Tarpán. Ahogy a főiskolát el­végezte, ide került tanítani. Sohasem járt azelőtt ezen a tájon. — Rajzszakot is végeztem — mondja. — Arra gondoltam, kijárok majd a Tisza-partra festegetni. Ebből aztán nem lett semmi, a sok más egyéb elfoglaltság miatt. 1971-ben aztán kineveztek művelődési ház igazgatónak, s gondolkod­ni kezdtem: mit lehetne csi­nálni, ami szép, ami értékőrző, értékteremtő és az itt élő em­bereket is érdekelheti. Volt 4— 5 idős ember, aki tudott cite- rázni. Persze még a régi mó­don, tollal, nyomóval. Néhány fiatalabb megpróbálta tőlük ellesni a hangszer technikáját. Hamar túlszárnyalták az öre­geket, mert ők már a korsze­rűbb módon játszottak, ujjal, ahogy Pribolyszki Mátyás, a világjáró citerás. Utánuk kezd­tem én is tanulni. Sohasem hittem volna, hogy én valaha citerázni fogok. — Valami zenei előképzett­ség azért kellett hozzá. — Zongorázok. Tagja va­gyok a zeneoktatói munkakö­Mátyás Ferenc: Vigasztaló Nézd csak, gépökrök menny dörögnek, virulnak a gabonaföldek, s fölszáll a Nap fácánkakasa a fákra, lecsipkedi a jeget a rügyekről, fagygöncét a rétre teríti a tél, és átszállja majd lelkünket a fény az olvadásban. Kinyílik majd a cseresznyefák virága, ha derűsebb eget húz fölénk március pirkadása. ■ Nézd csak, gépökrök mpnnydörögnek, virulnak a gabonaföldek, lehetett kemény tél, _ kápráztató díszét mutogatja már a mező, ingujjra vetkőzik a természet a paraszt özagú határban, befutják majd a rózsák, kamillák a fagy hírügynökségeinek pokolkapuját, s megjön május áldása. Fogyatkoznak a hosszú éjszakák, megállíthatatlanul ébred a föld, riadt szemünk elé vonul a zöld határ, hallani már: bekacagnak a fecskék magányunk ablakán, hogy a tavasz forró ujjai közt ne dideregjünk kétségbeesésünk strucc-pillanatában. V _____________________________________________________ SZABÓ KM ÜNNEPI MELLÉKLET zösségnek. Amikor ide tem, egyedül a papnak zongorája. Ma már 25 faluban és ha megvan, színű, használják is. — Ha valaki népdaltól terazenekart vezet, zong tanít, mire jut még ideje — Kell, hogy jusson denre. Nem hiszek az nos népművelőkben”, beülnek az irodába és i tanak. Egy nagyvárosba kétséges talán ilyen i szakembereket tud fe minden kiscsoport élére van elég pénzie, hogy mej se őket. Itt vidéken nincs. Nekem kell ér mindenhez, s ha nem hozzá, megtanulom. Rég gondolkodom mai azon, hogy a vidéki népi lök amolyan „műfaji kul berek”. Ha egy közs egyik napról a másikra 1 dűl a színjátszó élet, s nyatlik a kórusmozf gyanítható, hogy igazga tezás történt. Az előd értett, az új meg most i — Ez a népművelő cs£ — mondja Szabó Lász Egyforma intenzitással lehet mindent csinálni, v nem térhetek ki a kéréí ha a gyerekek például n lezni akarnak. Meg kell nőm modellezni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents