Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

2 Kelet-Magyaromig 1984. április 30. Sóstó: Vendég­várás? Csaknem üresen fékez a busz Sóstón, a Krúdy-szálló- náL Egy-két ráérősen sétál­gató emberen kívül alig-alig látni valakit a népszerű pi­henőhely sétányain, öt nap­pal május 1., vagyis a me­leg strand megnyitása előtt úgy tűnik, egyedül a termé­szet készült fel gondosan a szezonkezdetre. A legtöbb fa zöldbe öltözött, az ágyá- sokban színpompás virágokat borzol a csípős, áprilisi szél. Sok még a hiányosság. Di­óhéjban ezt állapították meg a szakemberek az április 26- án megtartott szemlén, me­lyen azt vizsgálták: hogyan készültek föl a sóstói keres­kedelmi, vendéglátó és szol­gáltató egységek a nyitásra. ÜJ PAVILONOK Sajátos színfoltja az üdülő­helynek a Nyírtourist presz- szója. Katonás rendben so­rakoznak az asztalok s a székek a tenyérnyi kerthe- lyiségben, ahol a kora dél­előtti csöndben csak néhány munkásruhás férfi üldögél. Bár édességeket, cigarettá­kat is kínál az üzlet, az iga­zi bevétel az alkoholból származik. (Reggelenként át­lagosan 15 (!) liter pálinkát fogyasztanak itt.) Sajnos minden esély megvan rá, presszóból hamarosan kocs­mává legyen a hangulatos kis üzlet. Átellenben a Krúdy-szál- lóval pár hét alatt hatszög alakú pavilonok nőttek ki a földből. Van, melyekre már a tetőgerendákat is fölrak­ták, néhánynak viszont még csak a falai állnak. A ti­zenegy ú] pavilonban kilenc egység működik majd — várhatóan júliustól. Az át­adásig az útnak, ezen az ol­dalán ideiglenes pavilonok gondoskodnak a sóstói ven­dégek ellátásáról. ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS — KÉSŐN A Zöldért fából készült konténer házában tisztán, rendezetten várja az áru a vásárlókat. (A friss szállít­mány csak délelőtt 9 körül érkezik.) Legnagyobb gond, hogy szűk a hely, így kér­déses, vajon győzi-e majd a csúcsforgalmat a bolt. Közvetlenül az építkezés mellett két ideiglenes pavi­lont állított fel a Szabolcs megyei Szálloda és Vendég­látó Vállalat. Április 26-án csupán néhány üres rekesz volt látható a büfékben. Ha sikerül május 1-re berendez­ni az építményeket, akkor már a munka ünnepén cso­magolt árukat, italokat, üdí­tőket, édességeket, sőt terv szerint virslit, főtt kukori­cát is árulnak a bódékban. Ez a választék egyelőre talán megfelelő lesz. Na­gyobb gond, hogy a két pa­vilon alaposan elcsúfítja a környéket. Vonatkozik ez az iparcikk-kisker. vállalat bá­dogfalú, műanyag tetős épít­ményére is, amely a szemle idején még koszosán, üresen árválkodott a fák alatt. szemetes sétány Az észrevételeket hosszan sorolhatjuk. Nem vall bölcs előrelátásra, gondos felké­szülésre, hogy például a Strand étteremben ezen a napon még csak készülődtek a festésre. A hideg strand egyetlen pavilonja még úgy volt, ahogy tavaly hagyták. A Krúdy-szálló teraszán a szakadozott ponyva, a javí­tásra szoruló székek, a hiá­nyos felszerelésű mosdó szúrt szemet a szakemberek­nek. Szomorú képet muta­tott a Blaha Lujza sétány is: tele szeméttel, gizgazzal. A tapasztalatokról, s a tennivalókról levélben érte­sítették az érintett vállala­tokat. S hogy a hiányossá­gokat hogyan szüntették meg, arról hamarosan egy újabb szemlén győződnek meg a szakemberek. Házi Zsuzsa Üdülőbe — útlevéllel ZÁHONYBAN BIRTOKBA VETTÉK a kicsinyek és gondozóik a kétszáz személyes új óvodát. A korszerű konyhával felszerelt, szépen berendezett épületben nyolc csoportban 16 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, (Elek Emil felvétele) Kínálat MoMáviából, Karlovóbót Az elnevezés talán nem a legszerencsésebb, de így ment át a köztudatba az a kereskedelmi kapcsolat, mely megyénk kereskedelmi szervei és külföldi — szocialista or- szágokbeli — partnereik között kialakult. Ez két részből tevődik össze. Egyrészt ide soroljuk azokat az árukat, me­lyek az országok közötti csereforgalomból jutnak ide, más­részt e körbe tartoznak az áruházi cserék is. Mindez szövet­kezeti és állami közreműködéssel történik meg. Többen kereskednek A magyarázatra azért volt szükség, mert ma már ko­rántsem jellemző, hogy csak­is a Kelet-Szövker. a gazdá­ja a kereskedelem ilyen for­májának, mert bekapcsoló­dott például a Nyírfa Áruház is. Erről három éve beszél­hetünk, azóta, amióta meg­alakult a Hajdú-Bihar, Bor­sod és Szabolcs-Szatmár me­gyéket összefogó árucserefor­galmi társaság. Két éve an­nak, hogy megindult ezen az úton is a forgalom a szovjet partnerekkel, mégpedig a Nyírfa Áruház és a munká­csi Állami Áruház között. Idén, az országok közötti kereskedelemben és az áru­házi hetek alkalmából össze­sen 3 és fél millió rubel ér­tékű áru kerül a megye .bolt­hálózatába. Elsősorban a már jól ismert, választékbő­vítő cikkekről van szó, a kü­lönféle műszaki árukról, a sportfelszerelésekről, a por­celánról, üvegről és kerámiá­ról, a bútor- és faipari ter­mékekről, pamutruházatról. A felsorolás, persze nem tel­jes. Ezeken túlmenően a ke­reskedelmi szervek hiánypót­ló cikkek beszerzéséről is tárgyalnak. Különösképpen az építőanyagokról van szó, te­kintettel arra, hogy a me­gyében 1984-ben megépülő 4300 lakás 80 százaléka ma­gánerőből kerül tető alá. Áruházi hetek Várható egyébként, hogy a komoly múltra visszatekintő folyamat az iparcikk-kiske­reskedelmi vállalat, a Zöldért és a nyíregyházi áfész friss nagykereskedelmi jogosítvá­nyai révén, erősödni fog. Ismeretes, hogy a Kelet- Szövker. több mint tíz éve rendezi meg nagysikerű áru­házi heteit, melyeken a szo­cialista országokból szárma­zó áruk vásárolhatók meg. Idén, a Hungarocoop és a Konzumex külkereskedelmi vállalatok közreműködésével nagyértékű árut tesznek a polcokra, s eddig már kivá­lasztották a számbajöhető cikkek 90 százalékát. A szovjet szövetkezetektől a határmenti forgalomban pél­dául egymillió rubelnyi áru érkezik, és újdonság, hogy ebben az évben már Moldá­via is bekapcsolódik a ke­reskedelembe. Egyebek közt kiváló minőségű pezsgő és kétezer darab autógumi érke­zett, érkezik. A szovjet állami kereske­delem képviselőivel Ungvá- ron már megtörténtek az egyeztetések, csupán az a gond, hogy a szerződések csak az év második felére öl­tenek végleges formát. Lengyel kristály A román kollégákkal is részben már lefolytatták a megbeszéléseket. Szatmár­németi, Nagyvárad, Csíksze­reda és Brassó a tárgyalások színhelye, az itteni kereske­delmi vállalatokkal, illetve áruházakkal kötnek megálla­podást. Ugyancsak áruházi cserére kerül sor két bolgár várossal, Mihaj lovgráddal és Karlovóval. Egyebek közt nagyon jó minőségű pamut­árukat, diplomatatáskákat várnak innen. Lengyelországban Katowi­cével és Rzeszów-val állnak kapcsolatban. Már folynak az áruszállítások: cukorkafélék, vodka, kristályáru, háztartási gépek, kávéőrlők érkeznek ezekről a helyekről, többek között. Az NDK-beli partner­rel, Plauennel azonban idén visszaesett a forgalom. Míg tavaly 210 ezer rubelt tett ki az onnét érkező cikkek érté­ke, addig 1984-ben, csak 130 ezer rubelt. A kassai partner­rel folynak a tárgyalások, de a közelség és a jó viszony eredményeként, évente több­ször is egyeztetik a cserére kínált áruk listáját. S. Z. Az idei külföldi üdültetés előkészítése a SZOT-ban már 1982. őszén megkezdő­dött. Tavaly szeptemberben a belföldi beutalókkal egy idő­ben mintegy húszezer kül­földre szólót is átvehettek a szakszervezetek. Ennek fele dunai hajóüdülésre ad lehe­tőséget, a további mintegy tízezer beutaló csereüdülésre • szól, összesen tíz országba. A külföldi szakszervezeti üdültetést az utazási irodák által szervezett társasutazá­soknál lényegesen kedvezőbb részvételi díj jellemzi, a könnyítés mértéke a belföldi üdültetéshez hasonló. A szol­gáltatások színvonala a ma­gasabb kategóriájú hazai üdülésnek felel meg, sok ér­dekes programmal, lehető­leg a legkényelmesebb szál­lítással, figyelmes vendéglá­tással. Sajnos a beutalók meny- nyisége az igényektől messze elmarad, így ezt az üdülési lehetőséget sok alapszerve­zetben egyáltalán nem isme­rik. Ausztria mintegy másfél­ezer túristát fogad Alsó­Ausztria különféle üdülőhe­lyein, valamint Karintiában. Bulgáriában 270 magyar szakszervezeti utas Várnát és Szófiát keresi fel. A cseh­szlovák üdülési lehetősége­ket szinte az egész év folya­mán élvezheti összesen mint­egy 2600 beutalt, Prága, Ma­rianske Lazne, Luhacovice, Tátra-Lomnic és Jasna szak- szervezeti üdülőiben. A finn kapcsolat még szerény, két csoport utazik ki. Lengyelor­szágban mintegy ötszáz utas üdül, télen Zakopáne, nyá­ron Krenica üdülőiben, a cso­portok Krakkót is felkeresik néhány napra. Az NDK-ba utazó 1200 be­utalt úticélja a thüringiai Oberhof és Tabarz, valamint a Rügen-szigeti Binz, a Szász- Svájcban fekvő Hohnstein és a Berlin közelében lévő Buc­kow üdülőhely. A csoportok Amikor rendőrnő igazoltat... Hölgy( trafipaxszal egy része Berlinben is eltölt egy-két napot. A Romániába utazó 160 beutalt a Fekete­tenger partján Eforia Nord üdülőhelyen pihen, majd Bukaresttel ismerkedik. Mintegy ezerhétszázan üdül­nek a Szovjetunióban, elő- és utószezonban a nagyváro­sok nevezetességeivel ismer­kednek, a téli hónapokban az Elbrusz-hegység közelében, Itkol üdülőhelyen élvezhetik a télisport örömeit, a nyári főszezonban pedig a Fekete­tenger partján Ogyessza, Szu- humi, Szocsi üdülőiben pi­henhetnek. A tengerparti üdülőcsoportok is eltöltenek néhány napot Moszkvában, Kijevben, vagy Lvovban. A hajóüdülés keretében négy és fél ezren a Pozsony— Bécs útvonalon utazhatnak, főleg elő- és utószezonban. Ezerkilencszáz fő beutalt a Pozsonyba szervezett utakon vesz részt, mintegy 3500 be­utaló pedig a Duna Buda­pesttől Orsováig terjedő sza­kaszára szól. Az utak időtar­tama a hajóüdültetésnél egy­ségesen 6 nap, a csereüdülés útvonalainál többnyire két hét, de vannak ennél rövi- debb 7—12 napos utak, sőt távoli úticéloknál — kis mennyiségben — két hétnél hosszabb utazások is. Tekintettel a külföldi be- utalási lehetőségek fentiek­ben bemutatott korlátozott mennyiségére, az ilyen uta­zásokon való részvételre az érvényben lévő üdülési sza­bályzat értelmében legfeljebb 3 évenként kerülhet sor. Nyílnak a járdapresszók Már csak az időjáráson múlik, hogy május elsejétől a kedvelt járdapresszók, kerthelyiségek állandóan nyitva legyenek Nyíregyhá­zán. Ismét várja vendégeit az Arany Szarvas étterem tera­sza, s a sóstói Krúdy-szálló hasonló helyisége. Kerti asz­talok mellé ülhetnek le a kirándulás közben megpi­henni vágyók a Tölgyes csárdában. A Zöld Elefánt és az Omnia előtt is hama­rosan benépesülhet a járda, a Jereván pedig már nyitva is van. Néhányan elférnek majd a jósavárosi sütemé­nyesbolt előtt. A vasútállo­más környékén — az Utas­ellátó fedett terasza mellett — a Szindbád söröző járda­presszója nyújt szabadtéri szórakozási lehetőséget. A városközpontban a Korzó presszó előtt ülhetnek le a vendégek, s egyszerre nyolc­van embert tud fogadni a Korona kerthelyisége. (A Szabolcs-szállóé ezúttal nem nyit ki.) — Azt már megszokták az autósok, hogy valamelyik férfikollégával együtt rend­szerint engem látnak a tra- fipaxos kocsiban. De ha más szolgálatra osztanak be — például közúti ellenőrzésre — van csodálkozás, hogy egy nő kéri a forgalmi engedélyt — mosolyog Bor József né közlekedési járőr törzsőr­mester. Hiába, még nem minden­napos látvány Nyíregyházán, sőt az egész megyében az egyenruhás rendőrnő. — A meglepődés persze érthető, hiszen Szabolcs-Szat- márban rajtam kívül csak egy egyenruhás járőrnő dol­gozik. Úgy tapasztalom, hogy az ellenőrzések során rám jobban hallgatnak, mint a férfiakra. Olyan már meg­történt, hogy valamelyik au­tós fölajánlott ötszáz forin­tot, csak vegyem ki a filmet a trafipaxból. De kötekedni, pimaszkodni nemigen szok­tak velem. Bőmé a megmondhatója, milyen nehéz vállalkozás volt nő létére elérnie, hogy egyen­ruhás rendőrként dolgozhas­son. — Magam sem tudom meg­magyarázni, miért vonzott engem ez a pálya. Azért is iratkoztam be a gimnázium­ba, hogy érettségi után a rendőrségen helyezkedhessek el. Itt a megyében nem si­került, így hát mentem to­vább : Pestre. Őrmesterként szereltek fel. Elvégeztem az alapismereti, majd a rendőr tiszthelyettes-képző tanfolya­mot. Nagyon jól éreztem ma­gam a fővárosban, de azért vágytam haza. A megyében az első női járőr voltam. Nem választott könnyű munkát Margitka. Általában a trafipaxos kocsival jár, s sokszor a megye távoli pont­jaira szólítja a szolgálat. S mindezt úgy, hogy otthon férj, gyermek várja a fiatal- asszonyt. Persze gyakran adódik más feladat is: mint közlekedési baleseteknél a helyszín biztosítása. — Munkámnak ez a leg­megrázóbb része, hiszen bor­zasztó dolog vérző sérülteket látni. A látványt persze meg lehet szokni — de az embe­rek közönyét nem. Nagyon emlékezetes számomra az a baktalórántházi eset, mikor halálra gázolt egy figyelmet­len kerékpárost egy IFA. Szörnyű látvány volt, sem­miképp sem gyermeknek va­ló. A bámészkodók között pedig nem is egy fiatal anyát fedeztem fel, oldalukon cse­metéjükkel. Az egyik csöp- ség, aki fölfogta, hogy itt valami tragédia történt, sír­ni kezdett. Ám ez egyáltalán nem zavarta a nőt a nézelő­désben ... A kívülálló alighanem úgy gondolja, nem asszonynak való munka ez. Füstös kocs­NYlREGYHAZÄN má­jus 2-án, hároméves szü­net után ismét nyit az éjjel-nappalos ügyeletes gyógyszertár — a Koro­na-szálló épületében. Itt kapják meg a betegek a külföldi készítményeket is. (Jávor László felvé­tele) mákban igazoltatni, része­gekkel, agresszív autósokkal vitatkozni... — Nem féltem én sosem. Már a középiskolában kara- téztam, meg tudom védeni magam. Az egyenruha kü­lönben is biztonságot ad. Volt már olyan, mikor belső szolgálatra vezényeltek, de az íróasztal melletti munkát nem nekem találták ki. Ha járőrözők, észre sem veszem, s már vége is a szolgálat­nak ... (b. zs.)

Next

/
Thumbnails
Contents