Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. április 28. Kommentár Meglazult eresztékek I^Plinden mozog a Rio I Ld I Grandetól délre. A «■At... korábban jobbára ! az Egyesült Államok „hát- j só udvarára” vonatkozó | megállapítás érvénye mára 5 látványosan kiterjedt az egész térségre és vitatha­tatlanul elérte a szubkon­tinens mind gazdaságilag, mind katonapolitikailag egyik legfontosabb orszá­gát, Brazíliát. A Fehér Ház­ban és a legfontosabb kor­mányhivatalokban az ille­tékeseknek szembe kell i nézniük azzal a ténnyel, i hogy Dél-Amerika legna­gyobb és legnépesebb or- I szága immár az ő számuk- j ra nem az a nyugodt hely ! többé, amellyel alig van I gond és amely , — megint :■ csak amerikai szemmel — i oly sokáig a stabilitás föld- ; je volt. , Ha a minden bíráló meg­• nyilvánulást elfojtó fegy­verek fenyegetése stabili­; tást jelent, Brazília az J utolsó polgári elnököt el- ■ távolító 1964-es katonai I puccs óta szinte napjainkig valóban stabil helynek szá­mított. De az egyenruhák • rezzenetlen uralma felett a legutóbbi napok fejlemé­nyei nyomán vitathatatla­nul és egyértelműen meg­szólalt a lélekharang és 1984 zaklatott tavaszán Brazília sem az az ország többé, amely eddig volt. Oscar Niemeyer és Lucio Costa huszonegyedik szá­zadot idéző üveg- és be­tonkölteményében, a brasi- liai törvényhozás épületé­ben vita kezdődött arról az ellenzéki törvényjavaslat­ról, hogy az ország elnökét ezután közvetlenül a nép válassza meg. Az indít­) vány sorsa szinte a jelen­legi brazil helyzet jelképe I lehet. A javaslatot elfogadták, f Ez az érem egyik ol- I dala. A másik viszont aiz, f hogy nem is olyan régen j még elképzelhetetlen lett ' volna egy ilyen eretnek, a ; jelenlegi politikai struktúra | lényegét megkérdőjelező i törvényjavaslat benyújtása • is! És éppoly elképzelhetet­len lett volna az, ami a f palamenti vita során oda- r kint az utcán — és más [ nagyvárosok utcáin — tör- j tént, illetve történik. Az or- ' szág történetének Jegna- ' gyobb, sokmilliós tömeg- : megmozdulásain az embe- i rek valamennyien a rend- I szer módosítását, a polgári I kormányzás útjára lépést I követelték. A V z okokat a világgaz- $ dasági nehézségektől ■ P kezdve a húsbavágó : szociális problémákig hosz- ! szán sorolhatnánk. De van j egy olyan tényező, ami sem- I miképpen nem hagyható fi- ■ gyeimen kívül: ez pedig a : nagy szomszéd és rivális, | Argentína új helyzete. Az i ottani katonai junta buká- í sához a végső lökést a falik- ! landi kaland adta meg. Bra­zíliában ilyen látványos fej- I lemény nem volt és valószí- j nűleg nem is lesz. De az ar- J genitin hatás érződik és a katonai diktatúra meglazult eresztékei most már messzi­re hallhatóan csikorognak. Harmat Endre Nicaraguái jelentés Az ellenforradalmi kudarca „Fegyverszünetet” jelentett be az Arde nevű nicaraguai ellenforradalmi szervezet a sandinista rendszer ellen ví­vott harcában. Az AFP sze­rint Eden Pastora, az Arde vezetője a bejelentést azzal indokolta, hogy „megsemmi­sült szervezetének utánpótlá­si rendszere”. A Costa Rica-i rádió által sugárzott nyilatkozatában Eden Pastora szükségesnek tartotta leszögezni, hogy szervezete — számára kedve­ző időpontban — tovább foly­tatja a managuai kormányzat ellen indított harcát, jóllehet „jelenleg el van szigetelve és több egysége körül van zár­va”. A Costa Rica-i támaszpon­tokkal rendelkező Arde két héttel ezelőtt több ezer fegy­verese bevetésével támadást indított Nicaragua déli me­gyéi ellen, a sandinista erők azonban az Arde fegyveresei­nek egy részét Costa Ricába űzték vissza, más részét pe­dig az ország déli részén kö­rülzárták. Az Egyesült Államok arra készülődik, hogy a novembe­ri elnökválasztás előtt kato­nai erővel lerohanja Nicara­guát — jelentette ki Javier Chamorro, Nicaragua ENSZ- nagykövete. Puerto Ricóban csütörtökön tartott sajtóérte­kezletén hangsúlyozta, hogy a karibi térségben most folyó hadgyakorlatok előjátéknak tekinthetők Nicaragua lero- hanásához. Chamorro szerint Reagan elnök mostani hiva­tali időszakát katonai győze­lemmel szeretné zárni, és ezért kiterjedt előkészületek folynak Nicaragua megtáma­dására. Dominikai jelentés Kormányforrások szerint a katonasággal megerősített rendfenntartó erők véget ve­tettek a Dominikai Köztár­saságban kirobbant zavar­gásoknak. Egy hivatalos szó­vivő csütörtök este úgy nyi­latkozott, hogy a karib-ten- geri országban „helyreállt a béke”, és azt ígérte, hogy a kormány intézkedéseket vesz fontolóra a lakosság helyze­tének javítására. Santo Domingóban, Santi- agóban és más városokban azonban továbbra is rendőri rohamkocsik, katonai pán­célautók cirkálnak. Az ötmillió lakosú ország­ban a hét eleje óta polgár- háborús légkör uralkodik. Az egyre súlyosbodó nyomor miatt nagy tömegek vonul­tak az utcákra. A katonaság és a rendőrség több ízben sortüzet nyitott a tüntetők­re, a megmozdulások utcai zavargásokká fajultak. Több mint száz ember meghalt, mintegy ötezret őrizetbe vet­tek. Letartóztatták a Domi­nikai Kommunista Párt fő­titkárát. Kitüntetett kollektívák (Folytatás az 1. oldalról) halásziak a Kiváló Gyár el­ismerést. A pénteki ünnepsé­gen elmondták, hogy a vál­lalat 23 százalékkal növelte tavaly a tőkés exportját, en­nek 40 százaléka Nagyhalász ről került ki. A gyáregység a kelendő termékek miatt 15,5 százalékkal emelte a terme­lést, elsősorban a dupla falú zsákgyártást növelték beru­házással és szervezési intéz­kedésekkel. A jobb termelés­nek tudható be, hogy a ter­vezett béremeléstől jóval töb bet, 7,6 százalékosat valósi tottak meg. Az ünnepségen a Kiváló Gyár kitüntetést Hu szák Vilmos vezérigazgató adta át Kovács Sándor gyár­egységi igazgatónak. Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést kapott Albert István sze­mélyzeti vezető és Tátrai Fe- rencné szövőnő. Szovjet diplomát kapott a Szabolcs Cipőgyár. A Szov jetunió Kárpátontúli területe és Szabolcs-Szatmár közötti szocialista munkaversenyben tavaly elért kimagasló telje­sítményéért a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár a szovjet testvérmegye pártbizottságé nak és állami szerveinek dip­lomáját kapta. A nyírségi üzem legnagyobb vásárlója évek óta a Szovjetunió, a múlt esztendőben is több, mint 600 ezer pár lábbelit szállítottak a baráti ország­ba, s emellett szoros, gyü­mölcsöző kapcsolatok fűzik a nyíregyházi kollektívát az Ungvári Cipőgyár közösségé­hez is. A diplomát a Szabolcs Cipőgyár dolgozói április 27- én vették át. A KISZÖV elnökségének vándorzászlóját kapta elmúlt évi munkájának jutalmaként a nagykállói KALLUX Cipő­ipari Szövetkezet kollektívá­ja. A férficipőket gyártó szö­vetkezet termelésének 93 szá­zalékát exportálja, nagyrészt szocialista országokba. A ki­tüntetést tanúsító oklevelet pénteken délután, ünnepi ter­melési gyűlés keretében ad­ták át. fémmunkás vállalat NYÍREGYHÁZI GYARA felvétel- re keres értékkönyvelőt (gyesen lévő dolgozó helyettesítésére), készáru könyvelőt, technológust, gyors-gépírót, telex kezelőt, kö­zépfokú végzettséggel rendelkező személyzeti munkában jártas ügyintézőt, lakatos szakmunkáso­kat, hegesztő szakmunkásokat, valamint balkányi telephelyére: hegesztő szakmunkást, lakatos szakmunkást, villanyszerelő szak­munkást, raktárost, raktári se­gédmunkást (férfi). Jelentkezni lehet: Nyíregyháza, Rákóczi u. 100. a személyzeti osztályvezető­nél és a munkaügyi előadónál, Balkányban az üzem vezetőjé­nél. Kilépett munkakönyvi be­jegyzéssel rendelkezők ne jelent­kezzenek. (682) AZ INGATLANKEZELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ vállalat a Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 13. II. em. 1+2, az Arany János utca 9. fsz. és az Északi krt. 44. II. emele­tén levő másfél szobás laká­sok cseréjét kínálja fel. Ér­deklődni lehet: a lakásgaz­dálkodási csoportunknál. Nyíregyháza, Bessenyei tér 3—4. sz. alatt. A MESZÖV-elnökség tárgyalta: Korszerűbb érdekeltség Elnökségi ülést tartottak pénteken délelőtt a MESZÖV- ben. A napirenden szerepelt a tagsági kapcsolatok elem­zése és továbbfejlesztésének lehetőségei, valamint a ZÖL­DÉRT és az ÁFÉSZ-ek együttműködése. A fogyasz­tási szövetkezetek kongresz- szusi határozata szerint nö­velni kell a szövetkezetek taglétszámát, ezen belül is a fiatalok arányát és korszerű­síteni a tagsági érdekeltségi alap felhasználását. Viszont az ÁFÉSZ-eknél másodlagos­nak tekintik a tagszervezést, a megtartást, így csökken a tagok száma. A szervezettség nagy kü­lönbségeket mutat. A megye lakosságának huszonhat szá­zaléka szövetkezeti tag, ám a városokban sokkal kisebb az arány. Kevés helyen tapasz­talható az is, hogy az idős, rászorult tagokat a lehetősé­gekhez mérten támogatnák. A ZÖLDÉRT évente há­romszázezer tonna burgo­nyát, zöldséget, gyümölcsöt vásárol' fel, s ennek több mint a harmadát az ÁFÉSZ- ektől veszi át. A ZÖLDÉRT szövetkezeti vállalatnak az ÁFÉSZ-ek az általuk értéke­sített termékek több mint fe­lét adják, a többit a több csatornás értékesítés kereté­ben más forgalmazó, illetve feldolgozó vállalatoknak ajánlják fel. (sb) I Minisztertanács megtárgyalta Gazdaságpolitikai elgondolások a népgazdaság 1985-90. évi fejlődéséről ‘f- •VII. ötéves népgazda­■ | H sági terv kidolgozását * JB szolgáló eddigi mun­ka az 1990-ig terjedő fejlő­désre vonakozó gazdaságpo­litikai elgondolások kialakí­tására irányult. E munka keretében a tervezők ele­mezték és értékelték a nép­gazdaság 1979—84. évi fejlő­dését, előrejelzéseket készi- tettek az 1990-ig terjedő gaz­dasági fejlődés várható kül­ső és belső feltételeiről. Fel­tárták a gazdaságpolitika mozgásterét és — a hosszú távú tervezésből adódó kö­vetkeztetések figyelembevé­telével — több változatban előzetes elképzeléseket ké­szítettek a gazdasági fejlő­dés lehetséges irányairól. A konkrét gazdasági cse­lekvések részletesebb kidol­gozása a további tervező- munka feladata. Ehhez a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott a VII. ötéves terv gaz­daságpolitikai elgondolásai­ról és a tervkoncepció kidol­gozásának feladatairól. Az ötéves terv kidolgozása során sokoldalúan figyelem­be kell venni a külső és bel­ső gazdasági feltételek válto­zását. Ettől, illetve a gazda­sági tevékenység eredmé­nyességétől függően több tervváltozatot szükséges ki­dolgozná1. Cél a minél ked­vezőbb, a gazdasági fejlődést előrevivő, az elért vívmá­nyainkat továbbfejlesztő változat megalapozása. Ki­emelt tennivaló az 1987-ig terjedő időszak feladatainak konkrétabb meghatározása. A tervezőmunkának a ha­tékony és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés feltételei­nek meghatározására, első­sorban a termelő ágazatok­ban történő forrásképződés erősítésére kell irányulnia, azoknak az eszközöknek és 91 Nyolcadik művészet“ — avagy harc a műkincslopások ellen Itáliában A kibicnek semmi sem drá­ga — így van ez Olaszország­ban is. Az olasz utca embere — legalábbis az AFP római tudósítója szerint mindig a műkdncsrablóknak, sohasem a rendőrségnek szurkol. Mégis az 57 éves Gerardo de Don- no ezredes, az ellopott mű­kincsek „visszaszerzője” az „olasz Maiigret felügyelő” az- zfail próbálkozik, hogy az át­lagembert megnyerje a rendőrségnek. De Donno az utóbbi idő­ben újabb trófeákkal gyara­podott: letartóztatta azokat az olaszokat, akik tavaly no­vemberben hót festményt loptak el a budapesti Szép- művészeti Múzeumból, ő se­gített felgöngyölíteni Ham­burgban egy hírhedt jugo­szláv orgazdahálózatot és végül, de nem utolsósorban az ő irányításával sikerült visszaszerezni a római szov­jet nagykövet rezidenciájá­ról eltűnt értékes faliszőnye­geket, amelyek Nagy Péter cár hagyatékából származ­nak. A hivatalos elismerés sem késlekedett: április 13-án az ezredest magához kérette Ni­no Gullotti olasz kulturális miniszter és tömören közölte vele, hogy „Minden dicsére­tet megérdemel”. De Donno ezredes elve az, hogy mindenekelőtt az ello­pott műkincseket sikerüljön visszaszerezni, s csak azután következzék a tettesek őri­zetbe vétele, mert félő, hogy a tolvajok kárt tesznek az értékes és pótolhatatlan mű­tárgyakban. Az „olasz Maigret” egy Európában szinte egyedülálló bűnüldö­zési csoportot vezet, mely­nek tagjai speciális művésze­ti kiképzésen vettek részt Firenzében. De Donno csoportjának széles körű kapcsolatai van­nak művészeti szakértő kö­rökkel és megvannak az in­formátorai is. Időnként az is előfordul, hogy ők maguk vesznek részt egy-egy mű­kincs-tranzakcióban. Kétévi türelmes keresés után pél­dául a csoport két tagja 1982 júniusában mint „vevő” ment be az egyik római ré­giségkereskedésbe, ahová a tolvajok éppen behozták Re­noir Coco portréja című ké­pét. A szóban forgó műkin­cset még 1978-ban rabolták el Torinóban ... A műkincsek visszaszerzé­se — különösen Itáliában — nem egyszerű ügy. Ennek többek között az az oka, mondta a kulturális minisz­ter, hogy a tolvajok időn­ként valóságos szakértők, és rádaásul sokkal inkább tud­nak „szakosodni” és jóval szervezettebbek is mint a műkincskereskedők. Nehezíti a bűnüldözők munkáját, hogy a műkincs­lopások száma az utóbbi időben igencsak megszaporo­dott. A legtöbb ilyen rablás a templomokat sújtotta:' 1979—83 között 2177 műkin­cset a templomokból loptak el, magángyűjtőktől 1587 esetben raboltak el képeket, szobrokat és egyéb műtár­gyakat, míg a múzeumokból „csupán” 231-et. Egyes ada­tok szerint tavaly az Olasz.- országban elrabolt műtár­gyak egyharmadát különböző vallási kegyhelyekről tulaj­donították el. Az Interpol — elvben — .minden lopásról tájékozta­tást kap. Csak elvben, ugyanis történt egyszer, hogy 1982-ben Ludovica Zambe- letti a híres Pirelli, milánói iparmágnás anyja — megle­petésére — a Louvre-ban látta viszont egy híres olasz festő XVIII. századbeli ké­pét, amelyet hét évvel ko­rábban raboltak el tőle. Azóta a tulajdonos vissza­kapta a képét, noha sem Franciaország, sem a többi nyugati ország, kivéve Olasz­országot és Görögországot, nem ratifikálta az UNESCO 1970-ben született konven­cióját, amely az eltulajdoní­tott műkincseknek az erede­ti tulajdonosnak való vissza­juttatásáról rendelkezik. De Donno ezredes szerint lehet jó az Interpol, le­het kiváló az UNESCO kon­venciója, semmi sem helyet­tesítheti az informátorok jól kiépített hálózatát és néha az sem árt, ha fizetnek is nekik. A nyomravezető in­formációt a rendőrség min­dig megköszöni. cselekvési irányoknak a fel­tárására, amelyekkel az anyagi és emberi erőforrá­sokat a legnagyobb hatás­fokkal lehet hasznosítani. Mindenekelőtt a műszaki megújulás, az exportnövelés, az importkiváltás, a vissza­fejlesztés és a költségvetési megtakarítások programsze­rű kialakítása érdemel nagy figyelmet. Az elosztási politika elő­terébe is azok a módszerek kerülnek, amelyek a haté­konyság növelését, a telje­sítmények fokozásának ösz­tönzését eredményezik. A tervezőmunkában sokoldalú mérlegelés alapján kell ki­alakítani és rangsorolni az elosztási körben érvényesí­tendő társadalmi és gazda­sági célokat. A VII. ötéves tervet a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésére vonatkozó elgondolásokkal összehangol­va, a gazdasági mechaniz­mus korszerűsítésétől várha­tó kedvező hatásokat számí­tásba véve, a fő gazdaságpo­litikai célokat az irányítás eszközeivel is alátámasztva kell kialakítani. A terv további kidolgozá­sa során az illetékes minisz­tériumok és országos hatás­körű szervek koncepciókat alakítanak ki többek között a termelő és infrastrukturá­lis ágazatok, ezen belül a szerkezeti változások szem­pontjából alapvető jelentő­ségű tevékenységek fejlődé­séről, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok, a foglalkoztatás és az életszínvonal-politika, a beruházások, a területfejlesz­tés, az ár- és a pénzügypo­litika fő irányairól. Ennek alapján készül el a VII. öt­éves népgazdasági terv kon­cepciója. A kormány felkérte a tár­sadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy az eddiginél szélesebb körű részvételükkel segítsék a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozását. E szerve­zetek, illetve szervek vezető testületéi a gazdaságpolitikai elgondolásokról vitát ren­deznek, részt vesznek a te­vékenységüket közvetlenül érintő problémák feldolgozá­sában, egyes részkoncepciók, valamint a népgazdasági tervkoncepció tervezetének vitájában és ez utóbbiról társadalmi vitát szerveznek. E tevékenységükben az Or­szágos Tervhivatallal együtt kidolgozott, közös munka- program szerint járnak el. [“TR tervkoncepció kialakí- 5 * R tása során az érintett ™ 1 gazdálkodó szerveze­tek is részt vesznek a mű­szaki-gazdasági koncepciók és tanulmányok kidolgozá­sában, bekapcsolódnak a nemzetközi tervkoordinációs tárgyalások előkészítésébe. Több mint száz gazdálkodó szervezet stratégiai elgondo­lásait a népgazdasági terve­ző szervek is megvitatják, és a tervezőmunkában haszno­sítják. Ez év második felé­ben a vállalatok és szövet­kezetek is megkezdik saját középtávú terveik önálló ki­dolgozását. A tanácsok ter­vezőmunkájukat annak te­kintetbe vételével végzik, hogy növekszik gazdasági önálóságuk, felelősségük, fo­kozódik a lakosság és a tár­sadalmi szervek bevonása a döntések előkészítésébe és végrehajtásába.

Next

/
Thumbnails
Contents