Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

4 Kelet-Magyaro/szág 1984. április 27. (Folytatás az 1. oldalról) utóbbi öt évben négyszer el­nyert kiváló cím és a MÉM elismerése. A szövetkezet termelési szerkezete kiala­kult, de mint elmondták, in­dokolt esetben — legutóbb a gabonaprogramnál — válta­nak. A szövetkezetben min­dent az eredményes gazdál­kodásnak vetnek alá. Az el­múlt évben 17 milliós tiszta nyereséget értek el, az aszály a következetes munka hatá­sára nagy károkat nem oko­zott. 1983-ban 54 mázsás búza-, s 94 mázsás kukorica­termést értek el, de a cu­korrépa és a borsó hozama is az országosan jók közé számít. A termésátlagokat sikerült stabilizálni, de még mindig tartalék a tudomány és az emberi munka. Vállalkoznak az új tech­nológiák gyors bevezetésére és fegyelmezett megvalósítá­sára, előtérbe került a minő­ség és az értékesítés. Mint az elnök elmondta: a figyel­met a forint helyett a fillé­rekre, a kilogramm helyett a dekára fordítják, s ebben nagyon sok a tennivalójuk. Megnőtt az ember szerepe, nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a szakma szereteté- nek, a fegyelemnek, amely- lyel a tagság zöme rendelke­zik. Megteremtették a mun­kával arányos anyagi, erköl­csi ösztönzést: egy éve kísér­leti b ér szabályozásban dol­goznak. Mivel kedvezőek a tapasztalatok, ezt tovább akarják fokozni. Évi nyolcezer sertést te­nyésztenek KAHIB tenyész- anyagból, az idei terv húsz százalékkal magasabb a ta­valyinál. A takarmányt he­lyi termésből állítják elő, s még eladni is marad. Ami­ben előre kell lépni, — foly­tatta az elnök — a tehené­szet, ahol mindössze 3200 li­teres a fejési átlag. Foglal­koznak a jó piaccal rendel­kező és a hulladékanyagot is eltakarító juhtenyésztés­sel és haltelepükről 180 ton­na pontyot adnak el. A ház­táji kismértékben, de nö­vekvő. Tevékenységükhöz tartozik még a szeszfőzés, a fuvarozás és az építés, amellyel saját beruházásai­kat vitelezik ki. Az idei feladatokat a munkahelyi közösségekkel megbeszélték: fokozzák a gabona és hús termelését, folyékonytrágya-üzemet ál­lítanak munkába, világban­ki hitellel gabonatárolót és szociális épületet létesítenek. Javítani akarják a pénz- és hitelgazdálkodást, a munka- fegyelmet és a munkahelyi körülményeket. A fiatalok lakásépítésére több mint két­milliós alapot képeztek, ta­gonként és lakásonként 50 ezer forintos kamatmentes hitelt adnak. Támogatják a dolgozók továbbtanulását, különösen a második szakma megszerzését, amire ma már a tsz-ben is szükség van. Évente tíz-tizenkét fiatallal kötnek ösztöndíjszerződést, a szakembereknek szolgálati la­kást adnak. A Munka Tsz-ben Moravszki György elnök tájékoztatja vendéget. Aczél György az új bére­zési rendszer hatásáról kér­dezte: hogyan fogadták azt az emberek? Moravszki György azt válaszolta, hogy először sokan kétkedéssel. Aki kevesebbet kap, termé­szetesen ma sem örül, de ha megmagyarázzák, miért, megérti, és megnő a vállal­kozási kedve. A cél ugyan­azon munkánál is a minőség megbecsülése, a minőségi prémium az alapbér 50—60 százaléka is lehet, és ennek ma már szép eredményei is vannak, például a traktoro­sok kiváló munkájában. zamok növelésére tett erőfe­szítéseket. A Központi Bizottság titká­ra a déli óráfebam érkezett Nyíregyházára' a Móricz Zsig- mond Színházhoz, ahol Sze- merszki Miklós városi első titkár és Gyuricsku Kálmán tanácselnök köszöntötték, majd Léner Péter igazgató és Nagy András László párt­titkár — a színház rendezője — kalauzolták az épületben, számoltak be aiz idei évad re­pertoárjáról. A vendég bete­kintett egy próbára is és meg­nézte az épülő színészházat. Érdeklődött a művészek hely­Sóstó: a múzeumfalu népi építészeti emlékei között. (Elek Emil felvételei) zetéröl, a vidéki színészeit fő­városi fellépéseinek lehetősé­geiről, a színház népszerűsé­géről. Elégedetten hallotta, hogy a társulat megalakulása óta eltelt két és fél év után is majd minden előadás telt ház előtt zajlik. Az igazgató arról számolt be, hogy a megye la­kosságának közakaratából lét­rejött színházat szereti, elfo­gadja és a sajátjának tartja a közönség. Ehhez a Központi Bizottság titkára őszintén gra­tulált és elmondta: jóleső ér­zés olyan színházat látni, amellyel elégedett a közön­ség, a megyei vezetés és a minisztérium is. Rövid városnézés követke­zett, s a program a Sóstói Múzeumfaluban folytatódott, ahol Németh Péter, a megyei múzeumok igazgatója és Er­dész Sándor, a skanzen veze­tője mutatta be az állandóan bővülő, s ma már országosan is rangot szerzett létesítményt, amelynek házai a falvakban már-már alig találhatók. Aczél György délután a me­gyei pártbizottság nagytermé­ben találkozott Szabolcs- Szaitmár párt-, állami és tö­megszervezeti aktivistáival, a kulturális élet területén dol­gozók képviselőivel. Megkö­szönte a meghívást, az igen gazdag programot, s elmond­ta: „Aki ritkábban jár erre­felé, az látja igazán, mennyit nőtt ez a megye. Ma délelőtt a tiszavasvári Alkaloida Gyárban és a Munka Terme­lőszövetkezetben fiatal veze­tőgárdával találkoztam, s ar­ra gondoltam, hogy önök nem csak anyagiakban, hanem a legfontosabban, az emberek gondolkodásában, szerénység­ben és tudásban lettek gazda­gabbak. Megfogott az ott el­töltött néhány óra, az, aho­gyan arról beszélitek, hogyan Elutazott Budapestről Sadii Bendzsedid Közös közi&mónyt adtak ki az aigórial ailamfö látogatásáról lehet az ország számára na­gyobb értéket teremteni, mit, mikor és hogyan lehet jobban eladni. Ebből azt látom, las­san tényleg megtanul számol­ni ez az ország. Jóleső érzés volt azt is tapasztalni, hogy egymásra talált a megye és a színház, s látni azt a falumú­zeumot, amely néhány éve valóság volt még, s ma már múzeum. Szeretném ezeket az élményeket megköszönni ven- déglátóiminiak, a megye lakói­nak.” Aczél György ezt követően válaszolt a nemzetközi kérdé­sekkel, a gazdasági helyzet­tel, a belpolitikai és kulturá­lis élettel kapcsolatban fel­tett kérdésekre. A Központi Bizottság titká­ra a délutáni órákban eluta­zott megyénkből. TELEX ÜDVÖZLŐ TAVIKAT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Babrak Kar­mait, az Afganisztáni Népi ■Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnökét Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, ■ a Miniszter- tanács elnöke ez alkalomból Szultán Ali Kistmand-nak, a minisztertanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. REAGAN KÍNÁBAN Az Egyesült Államokba szóló meghívást fogadott el Kína államelnöke, Li Hszien- nien csütörtökön, Reagan amerikai elnök pekingi tar­tózkodásának első napján. Az amerikai elnököt a pekingi Tienanmen téren ugyancsak Li Hszien-nien üdvözölte hi­vatalosan, helyi idő szerint délután. A ceremónián 18 évi szünet után először dördült el külföldi államfő tiszteleté­re 21 ágyúlövéses díszsortűz. Li Hszien-nien és Reagan ta­lálkozója után, este a kínai államfő díszvacsorát adott Reagan és kísérete tiszteleté­re. Csütörtökön befejeződött Sadii Bendzsedidnek, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártja főtitkárának magyarországi programja. A reggeli órákban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke rövid megbeszé­lést folytatott a magas rangú algériai vezetővel, az algériai vendég szállásán. Hasznos­nak, és gyümölcsözőnek érté­kelték a látogatás során tar­tott őszinte, nyílt vélemény- cseréket, a különböző szak­mai tárgyalásokat, amelyek új lendületet adnak a sokol­dalú együttműködésnek, to­vább erősítik a magyar és az algériai kapcsolatokat. Ezután az algériai vezető Kádár János és Losonczi Pál társaságában az ünnepélyes búcsúztatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajta­tott. Az Országház előtt fel­sorakozott a Magyar Néphad­sereg díszzászlóalja; budapes­ti dolgozók, a hazánkban ta­nuló algériai diákok gyűltek össze az elnök és kísérete bú­csúztatására. Sadii Bendzsedidet és kísé­retének tagjait Kádár János és Losonczi Pál búcsúztatta. Jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési, Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, s az állami, és tár­sadalmi élet számos vezető képviselője. Ott volt Havasi Béla, hazánk algíri és Abdel- aziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. Az ünnepélyes aktuson megjelent a Buda­pestre akkreditált diplomáci­ai képviseletek több vezetője, illetve tagja is. Ezután a vendégek Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kí­séretében a Ferihegyi repülő­térre hajtattak. A légikikötő betonján a magyar vezetők — közöttük Várkonyi Péter — szívélyes szavakkal búcsúz­tak Sadii Bendzsedidtől. Né­hány perccel később a ma­gasba emelkedett az algériai elnök különgépe, amely a déli órákban Prágába érke­zett. ★ Sadii Bendzsedid látogatá­sáról közös közleményt adtak ki. Megelégedéssel állapítot­ták meg többek között, hogy a két ország és a két nép, kö­zötti baráti együttműködés jól fejlődik és magas szintet ért el. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi forga­lom folyamatos fejlesztése érdekében elősegítik a kap­csolatok sokoldalúbbá és ki­egyensúlyozottabbá tételét. Kiemelték az MSZMP és az FLN Párt közötti kapcsolatok elmélyítésének fontosságát és szerepét a két ország együtt­működésében. Ugyancsak hangsúlyozták a két ország parlamentjei közötti kontak­tusok erősítését. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy Sadii Bendzsedid köztársasági elnöknek, az FLN Pártja főtitkárának magyarországi látogatása új távlatokat nyit a magyar— algériai együttműködésben, és újabb lendületet ad a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítésének, baráti kapcsolataik erősítésének. Sadii Bendzsedid elnök hi­vatalos, baráti látogatásra hívta meg Algériába Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, és Lo­sonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, akik a meghívást köszönettel elfogadták. Sadii Bendzsedid, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nem­zeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkára kifejezte köszönetét a két ország és a két nép közötti barátságot és kölcsönös tiszteletet tükrö­ző szívélyes fogadtatásért, amelyben az algériai vendé­geket a baráti Magyarorszá­gon részesítették. Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) s azóta — miként Herczeg Ferenc igazgató és Vladár Miklós, a pártszervezet titkár ra elmondta — nagy léptek­kel halad előre. A tájékozta­tót követő üzemlátogatás után a Központi Bizottság első titkára részt vett a mun­kásünnepet köszöntő röpgyű- lésen. — Bizakodóan, jó hangu­latban készülünk május el­sejére — mondotta felszóla­lásában Schlovicskó. Gézáné, az üzemrész szakszervezeti főbizalmija. — Ehhez az is hozzájárul, hogy tegnap ve­hette át kollektívánk a Ki­váló Vállalat kitüntetést. Büszkék vagyunk erre a címre, hiszen megdolgoztunk érte; önállóságunk három éve alatt a termelés 40, jöve­delmünk 30 százalékkal emelkedett. Ezután Kádár János kö­szöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Kádár János megköszönte a meghívást és a szíves fogad­tatást. Elmondta, örül, hogy ismét elátogathatott az Ak­kumulátor- és Szárazelem­gyárba, amely most elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Lá­togatására — tette hozzá — a párt Központi Bizottságának nagy fontosságú ülése után került sor, amelyen a legje­lentősebb mad kérdésekkel, a nemzetközi helyzettel és a gazdasági építőmunkával fog­lalkoztak. Á nemzetközi helyzetről szólva a Központi Bizottság első titkára elmondta többek között, hogy feszült, s ez ki­váltképpen megköveteli a szocialista országoktól, hogy gondoskodjanak népeik biz­tonságáról — mondotta Kádár János. — Nem engedjük, s nem engedhetjük meg, hogy az imperialisták erőfölénybe kerüljenek, mert akkor dik­tálni akarnának. Mi nem ke­ressük az összeütközéseket, a mi politikánk az, hogy minden kérdést valamennyi érdekelt fél biztonságának megfelelő megállapodások­kal rendezzünk. Bár a múlt év végén Nyugat-Európában megkezdték a közép-hatótá­volságú amerikai rakéták te­lepítését, ezt az? álláspontun­kat fenntartjuk. De látszat- tárgyalásokra sem a Szovjet­unió, sem a Varsói Szerződés többi országa nem hajlandó. Mi valódi tárgyalásokat, tisz­tességes megoldást akiárunk. Ez a mi külpolitikánk lé­nyege. Kádár János ezek után gazdasági kérdésekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a 16 éve működő gazdaságirányítási rendszer betölti feladatát, de a növekvő követelmé­nyeknek megfelelően tovább kell fejlesztenünk. Rámuta­tott, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer .csak eszköz a hatékonyabb munkára, na­gyobb eredményeket az eddi­ginél termelékenyebb, gazda­ságosabb munkával, az áruk minőségének javításával, fo­kozottabb anyag- és energia­takarékossággal érhetünk el. Csak a munka teremtheti meg a feltételeit annak, hogy hazánkban az emberek, a csa­ládok kielégíthessék alapvető szükségleteiket, nyugodtan, tisztességesen élhessenek. Az a cél, hogy aki jól dolgozik, az többet keressen, de aki nem végzi el tisztességgel a dolgát, az anyagilag se jár­jon jól. Így ösztönözhet be­csületes, tisztességes mun­kára a meggyőződés és az ér­dek. A Központi Bizottság első titkára a szociálpolitikáról szólva hangsúlyozta a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítésének fontosságát. Ki­emelte, hogy csak az része­süljön a társadalom támoga­tásában, aki ténylegesen rá­szorul, de aki nem érdemes rá, az ne élhessen vissza rendszerünk humanizmusá­val. Kádár János felhívta a fi­gyelmet, hogy a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésének egyik fontos célja: növelni a dolgozó kol­lektívák részvételét a dön­tések meghozatalában, s ezen keresztül a felelősségüket is a helyi feladatok megoldásá­ban. A mai kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények között különösen fontos — hangoz­tatta Kádár János —, hogy jobban hasznosítsuk a ren­delkezésünkre álló gépeket, jobban takarékoskodjunk anyaggal és energiával, mert csak így tudunk még dinami­kusabban fejlődni, így lehet emelni az életszínvonalat és még inkább érvényesíteni a társadalmi igazságot. Ez ami politikánk, s ennek megvaló­sításához kérjük az önök megértését és támogatását is — fejezte be felszólalását Kádár János, majd gratulált a gyár dolgozóinak a jó ered­ményekhez és kellemes május elsejei ünnepséget, jó egész­séget, további sok sikert kí­vánt a jelenlévőknek, mun­katársaiknak. Kádár János angyalföldi látogatása a gyár dolgozóival folytatott kötetlen beszélge­téssel fejeződött be. Beszélgetés a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház veze­tőivel. A rendezett, tiszta és par­kokkal díszített sertéstelep létesítményeit Kovács László telepvezető mutatta be. A vendég elégedetten nyugtáz­ta a fejlett technológiát, majd arról szólt, hogy helyi feldolgozással tovább lehet­ne fokozni a jövedelmezősé­get. Akár összefogással is — amivel a téesz vezetői egyet­értettek. A látogatás befe­jeztével a búzafajta-kísérle- ti táblánál Varga Lajos fő- agronómus ismertette a ho-

Next

/
Thumbnails
Contents