Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. április 20. TELEX NAKASZONE LEMONDTA EURÓPAI LÁTOGATÁSÁT Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök lemondta jú­niusra tervezett látogatását az NSZK-ba, Franciaország­ba, Olaszországba és a Va­tikánba. A hírt maga a kormányfő közölte csütörtö­kön újságírókkal. Nakaszone az eredeti tervek szerint a vezető tőkés országok állam- és kormányfőinek június má­sodik hetében Londonban sorra kerülő csúcsértekezlete után utazott volna az emlí­tett országokba. Értesülések szerint a látogatások lemon­dása mögött belpolitikai okok állnak: külpolitikája fffj#tt szembetalálta magát pártja, a konzervatív LDP befolyásos vezettSömeík «ften- Jsszésével. MONDÁKÉ «aKÜÜÖTT EX. ÜLISBTÁKOKON W Iter Manmfafe njyerte "a ntóisrouri eftöválaBztásokat siet. in. A veg|feg$»ébez köze­li acla.ok szénáit a owlt alel- nök a szavazatok százalé­kával áll az élen, s újabb 44 elektort szerzett a júliusi San liancísco-i pártkonven­cióra. Gary Hart szenátor nem volt képes újítani a New York-i és a pennsylva­niai vereség után. Missouri­ban a szavazatok 22 százalé­kával 10 pártkongresszusi küldöttre számíthat. Jesse Jackson ebben az államban a szavazatok 8 százalékát szerezte meg, ami 6 elektort jelent. BÁNYÁSZOK SZTRÁJKJA NAGY-BRIT ANNI AB AN A brit bányászszakszerve­zet (NUM) küldöttközgyűlé­se csütörtökön Sheffieldben úgy döntött, hogy egyelőre nem szavaztatja meg a tag­ságot egy országos sztrájk­ról. Hoztak egy másik hatá­rozatot is: a jövőben nem 55 százalékos, hanem csak egy­szerű többség szükséges ah­hoz, hogy a NUM — az ösz- szes szervezett bányász sza­vazatának összeszámlálása után — országos munkabe­szüntetést hirdessen. A bá- nyúszsztrájk, amely hétfőn már a hetedik hetébe lép, a küldöttközgyűlés után az ed­digi „körzeti” alapon folyta­tódik. (------------------------------------------­S zokatlan, egyes értéke­lések szerint hatásuk­ban valósággal föld­rengéssel felérő átszervezése­ket hajtott végre II. János Pál pápa a Vatikán élén. Az áp­rilis 9-én nyilvánosságra ho­zott, 18 személyt érintő kine­vezések megfigyelők szerint részint azt jelzik, hogy a jövő­ben számolni kell, hogy az egyházfő, utazásai miatt, sok­szor távol lesz a Vatikántól, és jelzik azt is, hogy a Szent­szék különös figyelmet fordít a fejlődő országokkal való kapcsolatokra. Az előbbivel függ össze Agostino Casaroli bíboros ha­táskörének kiszélesítése. A saját kezűleg írt pápai ok­mány az államtitkár-kardi­nálist most már miniszterel­nöki jogkörrel is felruházza. Rendeleteket írhat alá a pá­pa helyett, pénzt bélyeget bo­csáthat ki és általában azo­kat a világi jogokat gyako­rolhatja, amelyek eddig a mindenkori egyházfejedelmet illették meg. Például, módjá­ban áll a Vatikán teljes pénz­ügyi alapjának, bankjának átszervezése is. Az egyszemé­lyi felelősség mellett az el­lenőrző tevékenysége kiterjed a kúria valamennyi felelős beosztású megbízottja és az általuk irányított hivatalok tevékenységére is. Casaroli tevékenységét egy csúcsszerv, afféle kabinetta­nács segíti. Az olasz Agostino Casaroli helyettese a spanyol Eduardo Martinez Somalo. A hittani kongregáció élén a i nemet Joseph Ratzinger áll. < ■ ....................­Indira Gandhi fogadta Sarlós Istvánt Indira Gandhi kormányfő endőkrőL, valamint Indiának csütörtök este fogadta Sarlós az el nem kötelezett országok Istvánt, az MSZMP Politikai mozgalmában betöltött, világ- Bizottságának tagját, minisz- szerte nagy tekintélyt élvező terelnök-helyeittest. A szívé- nemzetközi szerepéről, lyes légkörű találkozón véle- Sarlós István találkozott ményt cseréltek a két ország Naraszimha Rao külügymá- széles körű együttműködésé- niszterrel, s vele megvitatta ről, a baráti kapcsolatok el- az időszerű nemzetközi kér- mélyítését szolgáló további te- déseket. Bonnban tüntetés volt az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. A demonstráció résztvevői amiatt tiltakoztak, hogy az USA elaknásította Nicaragua kikötőit. A képen a nyugat­német rendőrök a tüntetőkre támadnak. Kudarcot vallott Nicaraguában az ellenforradalmi támadás Nicaraguában kudarcot val­lott a múlt héten indított, küiliföldróL támogatott nagy­szabású fegyveres akció. Eden Pastora, az ARDE nevű ellenforradalmi szervezet ka­tonai vezetője szerdán elis­merte, hogy csoportjai kény- tetlenek voltak visszavonulni San Juan del Norte kikötő­város körzetéből. A forradal­mi hadsereg az ország északi részén — ahová mintegy 11 ezer elilenforradalmár hatolt be — folytatja a harcot a be­hatolt fegyveresekkel. A Prensa Latina hírügy­nökségnek a nicaraguai fővá­rosból küldött beszámolója fényt derít az ellenforradal­már betolakodók propaganda­gépezetének működésére. Pas­tora osztagai csupán rövid ideig tartózkodtak a Costa Rica közelében levő térség­ben, ám ez alatt is két nagy létszámú újságírócsoport ide- látogatását szervezték meg. A Costa Rica-i és az ott akkre­ditált újságírók terjedelmes tudósításokban számoltak be az ellenforradalmárok előre­nyomulásáról és egy nicara­guai ellenkurmány rövid időn belül való létrehozását jósol­ták. Üjabb hazai bírálatok érik a Reagan-kormányziait közép- aimerikiad politikáját A Latin- amerikai Származású Állam­polgárok Ligájának országos elnöke washingtoni sajtóérte­kezletén leszögezne: az Egye­sült Államok beavatkozása a közép-amerikai országok bel- ügyeibe ellentmond a demok­rácia elveinek. Amerikai ka­tolikus főpapok is komoly kétségeiket fejezték ki a rea­gani irányvonallak a Közép- Amerikában végrehajtott tit­kos akciókkal kapcsolatban. Küldöttségük — John Kroi philadelphiai és Joseph Ber- nardin chicagói érsek vezeté­sével — szerdán Washington­ban állást foglalt a Salvador­nak nyújtott katonai segély növelése ellen is. „Földrengéssel tölérö“ Átszervezések a Vatikánban (Az egykori inkviziciós szerv, a szent hivatal prefektusa nem sokkal húsvét előtt közölte, hogy az egyház nem tűri, az evangéliumtól idegennek te­kinti a felszabadító mozgal­mak papi támogatását.) A püspökök kongregációját a benini Bernardin Gantinra bízta a pápa. A papság kong­regációját az ultrakonzervatív Silvio Oddi olasz bíboros irá­nyítja továbbra is. A szerze­tesrendek kongregációjának élére Jean Jerome Hamer belga főpap került. A hitter­jesztés, a missziók irányítá­sát ezentúl az ír Dermot Rian intézi; a nevelésügyi kongre­gáció élén az amerikai Wil­liam Baum áll. Figyelemre méltó, hogy míg alig negyedszázada, XII. Pius halálakor, mindössze két nem olasz tagja volt a va­tikáni kormánynak. II. János Pál viszont már 7 külföldi és mindössze 3 olasz prefektust választott. A fejlődő orszá­gokhoz fűződő különleges va­tikáni érdekek szempontjából a megfigyelők a legfonto­sabbnak a szerzetesrendeket irányító kongregáció élén be­következett változást tartják: Jean Jerome Hamer belga bí­boros nyilvánvalóan azzal a céllal került új helyére, hogy a fejlődő országokban tevékenykedő, a társadalmi és politikai kérdések iránt élénken érdeklődő szerzete­seket terelje vissza az egy­ház érdekeit megszabó kor­látok közé. Elődje Eduardo Pironio ar­gentin bíborost sokan azzal vádolták, hogy túlságosan el­néző a dél-amerikai katonai diktatúrák ellenfeleit támo­gató papokkal szemben. És végül egy csöndes, de látványos bukást is takar a „vatikáni földrengés”: Paul Marcinkus amerikai érsek­ről van szó. A pápa nem bo­csátotta meg neki Olaszor­szág legnagyobb bankcsőd­jében játszott kétes szerepét, pénzügyi manipulációit, me­lyekért végül is a Vatikán sú­lyos dollárokat fizetett. A vallási ügyek intézetet (IOR), amelynek Marcinkus forma­ilag továbbra is elnöke, át­szervezik. És hogy azután mi vár az érsekre, csak az egek tudják. A helytartó közelé­ben azonban nem tartják le­hetetlennek egy kolostor nyu- godtabb légkörét a Vatikán zajos világa helyett. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. április 17—i üléséről Mint azt lapunk tegnapi számában je­leztük, a szerkesztőségi elektromos áram­kör meghibásodása miatt az MTI telex­adását csak részben vehettük, igy az MSZMP Központi Bizottságának üléséről kiadott közlemény második részét csak a mai lapunkban tudjuk közreadni. A fogyasztói árrendszer feleljen meg mind a gazdasági, mind a társadalompoli­tikai követelményeknek. A termelés és a szükségletek kellő összhangjának, a meg­felelő áruellátás biztosításának feltétele, hogy a fogyasztói árakban érvényesüljenek a termelői árakban kifejezésre jutó szük­séges ráfordítások. A fogyasztói árak tar­tósan ne szakadjanak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a társadalompolitikai szempontból indokolt termékek, szolgáltatások fogyasztói ára tartalmazzon. A lakosság fogyasztásában alapvető termékek és szolgáltatások árát továbbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformába tartozza­nak az alapevető élelmiszerek, az üzem­anyagok, a tüzelőanyagok és más meghatá­rozott termékek és szolgáltatások árai. Biztosítani kell a jövedelmek és az árak tervszerű alakulását, a fogyasztói árak ér­demi ellenőrzését. Gazdasági céljaink elérésének fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi meg­becsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönözzön. A keresetek jobban fejezzék ki a tényleges teljesítményeket, és tükrözzék a munka társadalmi hasznosságát. A szabályozás tegye lehetővé a hatéko­nyan gazdálkodó, nyereséges termelést folytató vállaltatoknál a magasabb kerese­tet, s akadályozza meg a keresetek növeke­dését ott, ahol a hatékonyság ezt nem tá­masztja alá. A jelenlegi vállalati átlagbér­szabályozás szűnjön meg azokon a terüle­teken, ahol a teLjasítmény növelésére ösz­tönző módszerek alkalmazhatók, s a gaz­dasági verseny, az ár- és költségérzékeny­ség képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapozott bérkiáramlást. A bér-, illetve keresetszabályozás to­vábbfejlesztésével is elő kell segíteni az elosztás szocialista elvének következete­sebb érvényesítését, a teljesítményt vissza­tartó, fékező hatású egyenlősdi szemlélet és gyakorlat visszaszorítását. Elsősorban a többet vállaló, a kezdeményező, a kima­gasló teljesítményt nyújtó dolgozók anyagi megbecsülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltségét, jövedelmét a vállalati gazdálkodás haté­konyságához kell kötni, figyelembe véve a kollektíva értékítéletét is. Társadalmi juttatási rendszerünknek az elmúlt évtizedekben kialakult • alapvonásait meg kell tartani. A szociálpolitika tovább­fejlesztése, valamint a társadalmi juttatá­sokra fordított eszközök erősítsék a létbiz tonságot, mérsékeljék az indokolatlan tár­sadalmi egyenlőtlenséget. Arra kell töre­kedni, hogy távlatilag az összjövedeLmen belül növekedjék a munkajövedelmek ará­nya. A gazdaságirányítási intézményrendszer valamint a vállalati szervezeti rendszer fej­lesztésével elő kell mozdítani a hatékony- sági követelmények érvényre jutását, a vállalati önállóság növekedését és a válla­latok közötti gazdasági verseny kibontako­zását. A vállalati méretek a gazdaságosság és az ésszerű termelés követelményeihez igazodjanak. Javítani kell az állami válla­latok közötti kooperációt, valamint az ál­lami vállalatok és a szövetkezetek együtt­működését. A gazdaságirányító szervek és az állami vállalatok kapcsolatait oly módon kell to­vábbfejleszteni, hogy növekedjék a gazda­ságirányítás hatásfoka, és bővüljön a vál­lalatok önállósága, felelőssége a gazdál­kodásban. A jelenlegi vállalatvezetési formában — kinevezett vezetővel, igazgató tanáccsal, felügyelő bizottsággal — működjenek a kommunális és közszolgáltató vállalatok, valamint az állami érdekből a Miniszter- tanács által ide sorolt vállalatok. Az állami vállalatok körében — a tulaj­don jellegének változása nélkül — két új vezetési formát kell alkalmazni: a válla­lati tanács, illetve a választott vezetőség út­ján történő irányítást. Mindkét esetben állami hatáskörben marad: a vállalatok alapítása, s egyidejűleg a tevékenységi körük meg­határozása, a vállalatvezetési forma, vala­mint a vezetőikkel kapcsolatos kádeílhatás- kör megállapítása, a vállalatok megszün­tetése. — Vállalati tanács irányításával működ­jenek a közepes és egyes nagyméretű álla­mi vállalatok. A vállalati tanács a válla­lat stratégiai döntéshozó szerve, amely át­ruházott hatáskörben gyakorolja a szocia­lista tulajdonnal kapcsolatos egyes rendel­kezési és munkáltatói jogokat. A vállalat folyamatos irányítása, a vállalati terv meg­valósításához szükséges döntések meghoza­tala a vállalati igazgató feladata, illetve jo­ga. A vállalati tanács tagjai a dolgozók küldöttei és a vállalatvezetés képviselői le­gyenek. Munkájában részt vesz a vállalat pártszervezetének, szakszervezetének és KISZ-szervezetének titkára. A dolgozók küldötteit meghatározott időre a vállalati kollektíva választja. — Választott vezetőséggel általában a kisebb, minisztériumi és tanácsi vállala­tok működjenek. A tulajdon feletti egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat a dol­gozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése gya­korolja. A vállalatot az igazgató és a vál­lalati vezetőség irányítja. Az igazgatót és a vállalati vezetőség tagjait a dolgozók vá­lasztják meg és hívhatják vissza. A vállalati tanáccsal, illetve a választott vezetőséggel irányított vállalatok esetében a törvényességi felügyeletet vagy az ága­zati minisztériumok, vagy a fővárosi, a megyei, illetve a helyileg illetékes taná­csok gyakorolják. 4. A Központi Bizottság áttekintette gaz­daságirányítási rendszerünk fejlesztésének társadalmi összefüggéseit. Hangsúlyozta, hogy társadalmi és gazdasági céljaink el­érése megköveteli a népgazdaság teljesítő- képességének jelentős fokozását és az ezt akadályozó tényezők következetes felszá­molását. Megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények növelését akadályozza: a műszaki színvonal viszonylagos elmarai- dottsága. az anyagi érdekeltség nem kellő érvényesülése, az alacsony hatékonyságú vagy veszteséges gazdasági tevékenyégek kiterjedt köre, az irányító munka gyenge­ségei, az üzem- és munkaszervezés hiá­nyosságai, a munkafegyelem lazaságai, s helyenként a munkaerő nem megfelelő foglalkoztatása. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésé­nek az is célja, hogy mindezekre a prob­lémákra olyan szocialista megoldást talál­junk, amely a kedvezőtlen folyamatok foko­zatos felszámolását segíti elő és biztosítja alapvető társadalmi és politikai feladataink megoldását. A Központi Bizottság ismételten hangsú­lyozta, hogy a gazdasági építésben a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meg­határozása, érvényre juttatása és a végre­hajtás ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai elvek helyi érvényesítése, a végrehajtás segítése poli­tikai eszközökkel, a tömegtámogatás biz­tosítása, a tömegek mozgósítása. Megfelelő ideológiai, politikai tevékenységgel alakít­sák a közgondolkodást, fordítsanak foko­zott gondot a kádermunkára, támogassák határozottan a jó kezdeményezéseket. A Központi Bizottság felhívja a szak- szervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a társadalmi szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztését. A gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztésére 1985-től folyamatosan és ösz- szehangoltan kerüljön sor. A Központi Bi­zottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki a gazdaságiirányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladato­kat, terjessze az országgyűlés elé a szüksé­ges törvénymódosítási javaslatokat. A Központi Bizottság köszönetét és elis­merését fejezte ki a kommunista és párton kívüli tudósoknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek, a közreműködő intézmé­nyeknek, mindazoknak, akik a tárgyalt na­pirend előkészítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy állásfoglalását a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséről teljes terjedelemben nyilvá­nosságra hozza a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. Tovább javítható az ellátás (Folytatás az 1. oldalról) nek javítására, 17 egység re­konstrukcióját végezték el, s több, korábban más célra használt épületet adtak át a kereskedelemnek. Javultak a vásárlási körül­mények. 1981 óta a kistelepü­léseken 34 boltot korszerűsí­tettek, a Nyíregyházi ÁFÉSZ 2 millió forintot kapott moz­góbolt beszerzésére, amely- lyel a külterületek ellátását javították jelentős mérték­ben. A SZÖVOSZ által meg­hirdetett pályázat alapján 94 települést érintő hároméves program végrehajtásán dol­goznak a kereskedelmi szak­emberek. s ha s támogatást iftegkapj ák, a szövetkezetek saját fejlesztési alapjával együtt közel 150 bolt korsze­rűsítését lehet elvégezni. A Belkereskedelmi Minisz­térium és a megye vezetőinek megbeszélését követően Ju­hár Zoltán megtekintette a múlt évben átadott Korona­szállót, bemutatták neki a Nyírfa Áruházat és ellátogat­tak a Piaccsarnokba is.

Next

/
Thumbnails
Contents