Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
1984. április 3. Kelet-Magyarország 7 Új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hétfőn a Parlament vadásztermében átadták az idei kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent házár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte. Ünnepi beszédében elmondta, hogy felszabadulásunk megünneplésének szép hagyományai közé tartozik, hogy az ország e napokban elismerését fejezi ki azoknak, akik munkájukkal, teljesítményeikkel, kiemelkedő alkotásaikkal a legtöbbet tették azért, hogy a társadalom szellemiekben és anyagiakban is gyarapodjék. A kiváló és érdemes művész kitüntetések alkotó- és előadóművészeink elismerését jelentik, akik életművükkel a társadalmi haladás ügyét szolgálták. A miniszter szólt arról, hogy a magyar nyelv szemléletesen fejezi ki elismerését a kiválóság iránt: azt mondja a legjobbakról, hogy tehetségesek. Azaz nem csupán talentuma, képessége van a művésznek, hanem tehetsége is: a rábízott értékkel tehet is valamit, s nemcsak saját képességeinek kifejtéséért, művészetéért, hanem a közösségért, a népért, a nemzetért is. A továbbiakban kiemelte, hogy napjaink egyre bonyolultabbnak tűnő problémáiban az eligazodás és az útmutatás nehézségei között fokozottabb felelősség hárul a művészekre. Közösségi világnézetünk — se világnézet alapján épülő társadalmunk — azt is igényli, hogy a művészet jelen legyen a mindennapi életben. A címek köszönetét fejeznek ki, mert a kitüntetettek a tehetség igazi parancsa szerint sokaknak mondják el jól, messziről láthatóan és hallhatóan a humanista és szocialista művészet vallomását világunkról és az emberről. A társadalom köszöneté nemcsak a művészek megbecsülését jelenti, hanem kérést is tolmácsol: vegyenek részt a nehézségek legyőzésében, az ellentmondások megoldásában, a jövő építésében — mondotta végül Köpeczi Béla. A beszédet követően a művelődési miniszter átadta a kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. Gerhadt Pál, a Magyar Televízió szinkronrendezője; Maár Gyula, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Kármentő Andrásné, a Magyar Filmgyártó Vállalat vágója; Monori Lili, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze; Sas István, a Magyar Filmgyártó Vállalat reklámfilmrendezője; Asztalos József, a Pannónia Filmstúdió dramaturgja; Szoboszlay Péter, a Pannónia Filmsúdió rajzfilm-rendezője; Révész Tamás, a Lapkiadó Vállalat fotóriportere. MUNKÁCSY MIHÄLY- DlJAT KAPOTT: * A MAGYAR NÉPKÖZTÄRSASÄG KIVÄLÖ MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA Bartha László Munkácsy- díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze ; Bozó László, a Magyar Rádió Műsorszolgáltatási Igazgatósága igazgató-főrendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Csákányi László, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze; Hadics László, a Fővárosi Operettszínház Jászai Maridíjas és SZOT-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze; Horváth József, a Katona József Színház Jászai Mari- díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Kurtág György, Kossuth- díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének; Öze Lajos, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze; Perényi Miklós, Koesuth- díjas és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Raszler Károly, Kossuth- díjas és Munkácsy Mihály- díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Sík Igor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A MAGYAR * NÉPKÖZTÁRSASÁG Érdemes művésze KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA Babarczy László, a kaposvári Csíky Gergely Színház Jászai Mari-díjas igazgatója; Berki Viola, Munkácsy Mi- hály-díjas festőművész; Bitskey Tibor, a Thália Színház Jászai Mari-díjas Színművésze; Bozay Attila, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Csengery Adrienne, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Csőke József, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas fii mrendező je; Felföldi Anikó, a Fővárosi Operettszínház Jászai Maridíjas színművésze; • Féner Tamás fotóművész, a Film Színház Muzsika szerkesztősége művészeti szerkesztője; Fischer Iván karmester; Fóth Ernő, Munkácsy Mihály-díjas festőművész; ★ ★ Fülöp Zsigmond, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Györgyfalvay Katalin, a Népszínház Erkel Ferenc-díjas és SZOT-díjas művészeti vezetője; Jankovics Marcell, a Pannónia Filmstúdió Kossuth- díjas és Balázs Béla-díjas Ta j zf ilmrendező je; Kalló Viktor, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész; Kende János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Király József, Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész; Kocsis Zoltán, Kossuth-dí- jas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész; Kovács Gyula, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színész-rendezője; Kováts Kolos, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Makrisz Zizi, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Marton László, a Vígszínház Jászai Mari-díjas főrendezője; Moór Marianna, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas és SZOT-díjas színművésze; Patassy Tibor, a győri Kisfaludy Színház Jászai Maridíjas színművésze; Patkós Irma nyugalmazott színművész; Préda Tibor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas filmrendezlője; Radó Vilmos, a kecskeméti Katona József Színház nyugalmazott igazgatója; Ránki Dezső, Kossuth-dí- jas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész ; Révész Mária (dr. Róth Miklósné). a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas szinkron-dramaturgja; Sárközy Zoltán, a debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Schéner Mihály, Munká- csy-díjas festőművész; Schubert Éva, a Vidám Színpad színművésze; Spányik Éva, a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari- díjas színművésze; Székely László, a Katona József Színház Jászai Maridíjas díszlettervezője, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára; Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Végvári Tamás, a Katona József Színház Jászai Mari- díjas színművésze. JÖZSEF ATTILA-DÍJAT KAPOTT: Marshall László költő; Tóth Bálint költő; Kiss Ferenc kritikus, irodalomtörténész ; Alföldy Jenő kritikus; Székely Magda költő, műfordító; Tamás Menyhért író, költő; Bereményi Géza író; Vámos Miklós író; Kertész Ákos író; Kovács István költő, irodalomtörténész; Örsi Ferenc író; Bori Károly költő. JÁSZAI MARI-DIJAT KAPOTT: Gálfi László, a békéscsabai Jókai Színház színművésze; Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze; Császár Angéla, a Nemzeti Színház színművésze; Balkay Géza, a Katona József Színház színművésze; Götz Béla, a Madách Színház díszlettervezője; Gálffi László, a Vígszínház színművésze; Máté Gábor, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Gombár Judit, a győri Kisfaludy Színház díszlet- és j elmeztervező j e; Kránitz Lajos, a József Attila Színház színművésze; Turián György, a Magyar Rádió rendezője; Axt László, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze; Juhász Jácint, a Madách Színház színművésze; Velenczey István, a Népszínház színművésze; Bárány Frigyes, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Dánffy Sándor, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Levente Péter, a Mikroszkóp Színpad színművésze; Úri István, a győri Kisfaludy Színház színművésze; Szokolay Ottó, a Nemzeti Színház színművésze. LISZT FEREC-DÍJAT KAPOTT: Molnár András, a Magyar Operaház magánénekese; Friedrich Ádám, kürtművész a Magyar Állami Hangversenyzenekar I. kürtöse; Szabó László, a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója; Sólymos Pál, a Pécsi Nemzeti Színház magántáncosa; Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Benkó Sándor előadóművész. ERKEL FERENC-DÍJAT KAPOTT: Dobszay László, zenekutató, karnagy, az MTA Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; Foltin Jolán, koreográfus, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa; Sáry László, zeneszerző; Antal Imre, a Magyar Televízió főmunkatársa. BALÁZS BÉLA-DÍJAT KAPOTT: Macskássy Katalin, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Heinzelmann Emma alkalmazott grafikus; Váró Márton szobrászművész ; Polgár Ildikó keramikusművész; Kátai Mihály festőművész; Bohus Zoltán üvegtervező, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi tanára; Lissák György, a Kohászati Gyárépítő Vállalat ipari formatervezője; Szilágyi Júlia textiltervező; Keserű Ilona festőművész; Vadas József művészeti író, a Corvina Kiadó főszerkesztője; Bráda Tibor festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Szabolcs Péter szobrászművész; D. Fehér Zsuzsa művészet- történész, a Magyar Televízó képzőművészeti szerkesztősége vezetője. RÓZSA FERENC-DÍJ Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki hétfőn a Parlament vadásztermében. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként Rózsa Fe- renc-díjat kapott dr. Bényei József, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője, Fekete Sándor, az Űj Tükör főszerkesztő-helyettese, Korompai Erik, a Volán Hírlap felelős szerkesztője, Kovalik Károly, a Magyar Televízió főmunkatársa, Peterdi Pál, a Ludas Matyi főmunkatársa, Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főszerkesztőségének főszerkesztő-helyettese, Szécsi Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa, Tóth Benedek, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért harmincán a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, huszonötén pedig a „Kiváló Munkáért” kitüntetést vettek át. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. ★ Az Elnöki Tanács Lévai Bélának, a Rádió- és Televízióújság nyugalmazott fő- szerkesztőjének több évtizedes, kiemelkedő újságírói munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként — 70. születésnapja alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. r------------------------------------------------------------------------------------\ Űrstaféta ŰRUTAZÁS ELÓTT. A három kozmonauta: (balról jobbra) Sztrekalov, az indiai Sarma és Malisev a bajkonuri űrrepülőtéren. (Kelet-Magyarország telcfotó) A Szaljut—7—Szojuz—T—10 űrállomás utasai — Leo- nyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov űrhajósok, akik 54. napja tartózkodnak a világűrben — a vasárnapi pihenőnapjuk után hétfőn folytatják megfeszített munkájukat, s készülnek a szovjet—indiai űrrepülésben részt vevő kollégáik fogadására — erről számolt be hétfőn a szovjet hírügynökség tudósítója a földi repülésirányítási központból. Az űrállomás lakói felkészültek a látogatók fogadására: berendezték a munka- és pihenőhelyeket, s ellenőrizték azoknak a tudományos berendezéseknek a működését, amelyeken a közös kísérleteket végzik majd. Mint arról a szovjet hírközlő szervek korábban beszámoltak, a szovjet—indiai közös űrutazás résztvevői kedden, április 3-án, moszkvai idő szerint 17 óra 08 perckor indulnak útnak a Szojuz—T—11 fedélzetén, amelyet már vasárnap az indítóállásra helyeztek. D z Interkozmosz program keretében 1978 márciusában indult útnak az első nemzetközi űrexpedíció szovjet és csehszlovák kozmonauta részvételével. Ezt követően három éven át egymás után startoltak nemzetközi legénységek, amelyeknek a szovjet űrhajósok mellett tagjai voltak Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária, Magyarország, Vietnam, Kuba, Mongólia, Románia képviselői. A nemzetközi legénységek együttvéve mintegy 150 tudományos kísérletet hajtottak végre. A kozmikus technológia lehetőséget nyújt az űrt jellemző feltételek — a súlytalanság, a vákuum — fel- használására rendkívül tiszta anyagok előállítására, értékes félvezető kristályok növesztésére, olyan anyagok egyesítésére, amelyek a földön összeférhetetlenek. Minden nemzetközi repülés során végeztek orvosi és biológiai kutatásokat, így az Interferon elnevezésű szovjet—magyar kísérlet a vírusos megbetegedések megelőzéséhez és gyógyításához kapcsolódott. A Kariolider elnevezésű kis méretű műszert, amelyet lengyel szakemberek fejlesztettek ki űrkutatás céljából, ma tnár a klinikai gyakorlatban a szív- és érbetegségeken átesett betegek gyógyítására hasznosítják. Vizsgálták a különféle geofizikai és asztrofizikai folyamaitokat és jelenségeket. NDK-beli és magyar űrhajós részvételével a Polja- rizacija-kísérletekben mérték a légkörön áthatoló és a föld által visszavert napfény polarizációját. A Bulgáriában készült Duga elekt- rofotométer segítségével tanulmányozták a felső légkörben lezajló helyi optikai folyamatokat, valamint a magnetoszíéra és az ionoszféra kölcsönhatásával ösz- szefüggő jelenségeket. S végül a nemzetközi legénységek kutatásai között szerepelt a föld távszondázása a k______________________ kozmoszból, amit a természeti kincsek tanulmányozása céljából végeztek. E kutatások során széleskörűen felhasználták a szovjet szakemberek által kifejlesztett fényképező berendezést, valamint a különféle természeti képződmények szin- képmérósére szovjet és NDK-beli tudósok által közösen kidolgozott készüléket. Használták továbbá a bolgár gyártmányú kézi spektrofotométert. Természetesen nagyon értékes az a tapasztalat is, amelyet a nemzetközi űrrepülések során a testvéri szocialista országok tudósai felhalmoztak. Ezt a tapasztalatot széleskörűen felhasználták az 1982 júniusában végrehajtott szovjet—francia űrrepülés előkészítése, majd pedig a szovjet—indiai legénység kiképzése során. Ami az új, szovjet—indiai nemzetközi expedíció tudományos programját illeti, az fő irányaiban hagyományos. Beletartoznak a kozmikus fizika és geofizika területén végzendő kutatások, a természeti kincsek és a világóceán tanulmányozása, a technológiai kísérletek, az orvosi-biológiai kutatások. A program kialakítása és előkészítése során figyelembe vették India nemzeti űrprogramjának érdekeit. □ Szovjetunió következetesen száll síkra azért, hogy a különböző országok széleskörűen együttműködjenek a kozmoszban, egyesítsék erőfeszítéseiket a kozmikus tér tanulmányozásában és az egész emberiség érdekeit szolgáló békés célú birtokbavételében. Az ember vezette szovjet űrhajók ajtaja nyitva áll bármely ország űrhajósai előtt. A fedélzetükön megfordult külföldi kozmonauták személyesen győződhettek meg a Szalju- tok és Szojuzok kimondottan békés rendeltetéséről, hozzájárulásáról az általános emberi haladáshoz, a békés tudományhoz és technikához. Jurij Zajcev