Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

1984. április 18. Kelet-Magyarország 3 Tízezrek — ötletekért F ekete Lajos gyárt­mányfejlesztőnek március 12-én 11 500 forint ütötte a mar­kát, mert a műszaki fej­lesztési pályázatra be­küldött munkájával si­kerrel oldotta meg egy hamarosan gyártásra ke­rülő KAMAZ tehergépko­csi alvázra történő felépí­tését. Juhász György gyárt­mányszerkesztő hatezer forintot nyert a vonóhá­romszögek egységesítésé­nek megoldásával. Egy hét tagból álló kollektí­va: Szalanics István, Be- ke László, Novak Béla, Szekrényes László, Szülék László, Izsai János és Si­pos Elek viszont a futó­mű szereléstechnológiai sorának kialakításában és kisgépesítésében ért el si­kert. Ezt a szakmai zsűri 10 ezer forinttal jutal­mazta. Sinka József gyárt­mányfejlesztő a közúti billenőplatós pótkocsival nyert a pályázaton.. Az említettek mellett még több műszaki értelmiségi, fiatal mérnök, technikus, munkás szerepelt ered­ményesen, akik kisebb- nagyobb összeget nyertek a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat 1983-ban meghir­detett műszaki fejlesztési pályázatán, összesen 55 ezer forintot fizettek ki az alkotóknak. Sokszor hallani: felesle­ges szellemi tőkével ren­delkezünk és nem tudjuk, hogyan, mivel foglalkoz­tassuk a fiatal tehetséges mérnöki, technikusi gár­dánkat. Akad vállalat, ahonnan éppen azért ol­danak kereket a friss dip­lomás műszakiak, mert olyan munkakörökben foglalkoztatják őket, ahol elfecsérlik idejüket, köz­ben alkotókedvük alább­hagy, nem kamatoztatják a bennük feszülő szelle­mi energiát. Elsősorban azért érde­mel figyelmet a Nyíregy­házi Mezőgép Vállalat kezdeményezése, mert itt felismerték a pályázat nagy lehetőségét az új, versenyképes termékek műszaki fejlesztésében, a vállalat, a népgazdaság érdekében, s nem utolsó­sorban az alkotók javára is! A pályázatra érkezett szinte valamennyi mű­szaki megoldást haszno­sítják a fejlesztésre kerü­lő gyártmányokban. így készülhetnek az idén még praktikusabb, könnyebb súlyú, mozgékonyabb, versenyképesebb gépek a hazai és a világpiacra. A már említett tartályos ko­csiból például az első húsz darabot meg is ren­delte a Kecskeméti Kom­munális Szolgáltató Válla­lat. Van olyan gyártmá­nyuk is, amely NSZK-pi- acra kerül. A korszerű műszaki megoldások be­épülnek az exportra gyártott gépekbe. Farkas Kálmán Egyetem és községi iskola együttműködése Vitairat a madai kísérletről Mi haszna lehet annak, hogy egy községi iskola úgyne­vezett kutató-fejlesztő munkacsoportot hív életre és kap­csolatot tart az egyetem neveléstudományi tanszékével? Aligha feltűnési vágyból teszik ezt a Nyírmadai Általános Iskola nevelői, akik ezekben a napokban a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem neveléstudományi tanszéké­nek vezetőit, munkatársait hívták meg a helyszínre, hogy szembesítsék az iskolában kidolgozott és alkalmazott komp­lex nevelési rendszerüket a neveléstudomány elméleti ta­pasztalataival. Vaskos vitairattal várják a részvevőket a nyírmadai pe­dagógusok. 180 gépelt oldalon írták le az iskola helyi neve­lési rendszerét. Nem találtak fel vadonatúj dolgot — a gye­rekek önállóságára, a gyer­meki közösségekre alapozott nevelés nem napjaink vívmá­nya. De bizonyítani kívánják: érdemes komolyan venni a kis közösségekben rejlő lehe­tőségeket. Sőt, egyre komo­lyabban kell venni, mert így teremthetik meg a nevelők — szinte a háttérben maradva — vagy csak megfelelő időben kilépve onnan — a nevelési szituációk egész sorát, ahol a gyermek önállósága, döntési szabadsága érvényesül, s nem mondják meg folyton; mit kell és mit nem kell tennie. Ö maga jut el a helyes vá­laszhoz, magatartáshoz. Ez a nehezebb, de ez az eredmé­nyesebb nevelőmunka. Gyermelcfórumok Ennek különböző színterei­vel kísérleteznek évek óta a nyírmadai iskolában. Kidol­gozták a közösségi önkor­mányzati, önirányító rend­szerüket, amelyben a hagyo­mányos gyermekfórumok, az ügyeletesi rend, a védnökség, a különböző iskolai versenyek szervezői és főszereplői való­ban a gyermekek. Nem he­lyettük szervezik meg ezeket a pedagógusok, hanem velük, az esetek többségében indi­rekt módszerrel. Hasonlóan az értékteremtő munkát, aminek eredménye­ként szaktantermek, sportpá­lyák, közös helyiségek, közle­kedési parkok, földrajzi gya­korlóterepek épültek többsé­gében gyermeki erővel. Az utóbbi hat-hét év szorgos munkájával jóval az egymil­lió forint fölött van az az ér­ték, amit az iskolás gyerme­kek építettek — maguknak. Talán túl szép ez az ered­mény és mégsem várható el, hogy mindenütt a diákok építsék meg maguknak a hi­ányzó tantermeket, sport- s egyéb helyiségeket. Ez a fel­nőtt társadalom dolga. De beavatni őket, velük együtt megrajzolni az elképzelt épít­ményt, a megvalósításhoz ke­zük munkáját, eszüket és igyekezetüket kérni, már igenis jó pedagógia. Mara­dandó nevelési értékeket hoz, személyiséget formál. Hasznosítani minden lehetőséget Tulajdonképpen a nyírma­dai iskola semmi lényegesben nem különbözik a többi ha­sonló létszámú községi isko­lától: negyvenhat nevelő dol­gozik 760 gyermekkel, tizen­kilenc tanterme, négy napkö­zis terme és egy tornaszobá­ja van az iskolának, s a he­lyi erővel épített szabadtéri sportpályák. Az iskola felsze­reltsége közepes. Kevés a tanterem, s a meglévők is a község különböző pontján vannak. Ez nehezítette a fa­kultáció bevezetését is. Sajá­tosság még, hogy a cigány ta­nulók iskolai aránya 26,5 szá­zalékos, igen magas. Érthető, miért fordítanak ebben az iskolában nagy gon­dot a tanórán kívüli, szerve­zett szabad idő tartalmára, a hét végi gyermekfoglalkozta­tásra. Minden héten gazdag a kínálat. önmaguk módszereit, ne­velési, munkaszervezési kul­túráját, a kis közösségek rendszertanát kutatják a nyírmadai tantesület tagjai. Innovációs kutatócsoportot is alakítottak, melyben jelenleg nyolc nevelő dolgozik. Mire vállalkozott a munkacsoport? A helyi nevelési rendszerrel összefüggő elméleti irodalom intenzív tanulmányozására és terjesztésére. Részt vesznek a debreceni egyetem neveléstu­dományi. intézetének elméleti konferenciáin, az esettanul­mányok csoportvitáin. Mun­kásságukat támogatja a Deb­receni Akadémiai Bizottság is. A kutatócsoport rendsze­resen elemzi a nevelés egy- egy részterületét, javaslato­kat dolgoz ki a változtatásra. Egyebek között ez a csoport javasolja, terjeszti az igazga­tóság, illetve a tantestület elé az 1985—1990-ig terjedő isko­laprogramot is. A gyakorlat: próba A munka eredménye végül is közös, a kísérletben részt vevők még a látszatát is el akarják kerülni annak, mint­ha mindenről egyedül ez a „tudós” csoport döntene. Elemzéseiket, javaslataikat a tantestület elé terjesztik és mint eddig, alávetik a gya­korlat próbájának. Ezért is emelkedik ki az is­kolai hétköznapok sorából az április 19-i iskolakonferencia, ahol a nevelés elméletének és gyakorlatának találkozójára kerül sor. Szinte válaszul az országgyűlési kívánalomra, hogy a nevelés elmélete se­gítse jobban a gyakorlati ok­tató-nevelő munkát. Köpeczi Béla miniszter azt mondta parlamenti beszédében: „Cé­lunk az iskolák önállóságának erősítése, belső tartalmi-peda­gógiai munkájuk fejlesztése, az iskolai közösségek erősíté­se.” Ezen munkálkodnak Nyírmadán, ahol úgy tűnik a tantestület egyik fő összetar- tója az alkotás, a kísérletezés öröme. Páll Géza Egy nap a tsz-ben Az ófehértói Búzakalász Termelőszövetkezetben jó ütemben végzik a tavaszi munkákat. A fóliák alatt 3500 négyzetméteren dohánypa­lántát nevelnek, szerte a ha­tárban tart a talaj-előkészí­tés, a vetés. Szarvas Mihály műtrágyaszóráshoz készíti elő a Tornádót. (1) Ottjártunkkor a 764 anya­juhból és 1100 pecsenyebá­rányból álló juhászat éppen eggyel szaporodott. Barkaszi József juhász elmondta, hogy a gondjaira bízott juhok pe­Tehenészetükben a magyar­tarka fajtából 127 tehén, 90 borjú és 130 hízó gondját vi­seli most Nagy József. (2) A szabadtartáson nevelt és hiz­lalt állatok többségét a hús­ipari vállalat dolgozza fel, de ezenkívül arab exportra is jut belőlük. csenyebárányként olasz és görög exportra kerülnek. (3) Melléküzemáguk a nyírbá­tori cipőgyár részére végez bérmunkát. Női cipősarkokat vonnak be bőrrel — havonta nyolcvanezer párat. (4) Ter­vük, hogy egy varrodát is üzembe helyeznek ebben az évben. Az épület kialakítását megkezdték, most folynak a tárgyalások, hogy kivel lép­jenek közösségre. (Jávor László felvételei) Á húsipar segítségével / _________________________ Hűtőpult húsz településre Példamutató gesztusnak is minősíthetnénk a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat vezetésének azt a döntését, mely szerint áp­Az újfehértói gyapjúszövőgyárban a minőség ellenőrzésére korszerű műszerpark áll rendelkezésre. Dudás Andrásné a tömegegyenetlenséget méri. (j. 1.) A z igazgató kocsit akart értem külde­ni, de mondtam, hogy kár a benzinért. Jöt­tem biciklivel, mint a többi napokon. Ibrányban lakom, a lakásom ide há­rom kilométer. Hogy érdekes ember lennék? Sokan vannak hozzám hasonlóak. Majdnem ötven éve használom a két kezemet nehéz munkára. Húsz éve vagyok szakszervezeti bi­zalmi. Ez alatt sokszor fel­szólaltam mások érdeké­ben. Talán néha az asztal­ra is csaptam. Hogy egye­sek nagyszájúnak tarta­nak? Az a fontos, hogy egy-egy komolyabb in­tézkedés után itt ezer em­bernek jobb lett a sorsa. Ügy érzem, mindig jog­gal és meggyőződéssel szólaltam fel. A pártba 1945-ben léptem be so- kadmagammal. A felsza­badulás utáni években Ib- rányt „kis Moszkvának” nevezték, mert olyan so­kan voltunk párttagok, erős volt a mozgalom. A háború után dolgoztam több helyen az országban, ötvenhat után aztán eb­ben a nagyhalászi üzem­ben vállaltam munkát. A kendergyár poros, zajos üzem volt. 1971 óta a Ken­der, Juta és Politextil Gyár nagyhalászi gyár­egysége vagyunk. Jól jött nekünk, hogy Pesthez ke­rültünk. Járjunk itt körbe láthatja, hogy a mostani Bizalmi, biciklin üzemünk olyan mint a pa­tika. Én gépkezelő vagyok itt a műanyag csomagoló­eszközöket gyártó fél­automata gépen. Megvá­lasztottak bizalmi küldött­nek is. Amikor először mentem fel Pestre a Váci úti gyárközpontba, mind­járt felszólaltam. Arra kértem a vezérigazgatót, hogy édestestvérként ke­zeljen minket. 1973 óta van prima szociális épü­letünk. 1975 óta helybe jár az üzemorvos. Kér­tem a villanyhálózat fel­újítását. Megvan. Kértem a munkaruha kihordási idejének csökkentését. Megvan, sőt újabban egy felsőrészhez két nadrágot is adnak, mert a nadrág jobban kopik. A nők vá­logathatnak a munkaruha színében. Egy bizalmi küldöttgyű­lésen elmondtam, hogy Szabolcsban különösen sok a megfáradt, beteges ember. Adjanak több be­utalót üdülőkbe, gyógy­fürdőkbe. Többet is ad­nak. Többször reklamál­tam éles vitákban, hogy a lakástámogatási alapnál igazságosabban vegyék figyelembe az arányokat. A nyereségtől függően kapunk is minden évben szép kis összeget a lakás­ra. Azért nem mondom, hogy minden kérésemet teljesítették. A pesti asszonyok például évente átlagosan nyolcezer fo­rinttal többet keresnek az ittenieknél. Az igazság­hoz tartozik, hogy ők ré­gebben csinálják a szak­mát. Nálunk létszámhiány is van. Most is fent dol­gozik a Váci úton har­minc nagyhalászi lány, ki­segítjük a pestieket. Meg­értettük velük, hogy men­ni kell, mert közös érde­künk, hogy nyereséges le­gyen a gyár. M ost, a legutóbbi kül­döttértekezleten el­köszöntem, mivel május 1-től nyugdíjba me­gyek. Egyszer Kiváló Dol­gozó címet, egyszer mi­niszteri kitüntetést kap­tam. Ezen a télen magam is beutalóhoz jutottam és elmentem egy gyógyfürdő­be. Májusban fájó szívvel hagyom itt ezt a jó kellek- tívát, de alapjában véve elégedetten lépek ki a gyárkapun. Elmondta: Trencsényi Albert Lejegyezte: Nábrádi Lajos rilis végéig húsz kistelepülés ÁFÉSZ-üzletének juttatnak hús- és húskészítmények tá­rolására alkalmas hűtőpulto­kat. Hogy miért gesztus ez? Azért, mert saját pénzéből veszi, szállítja. Egy-egy hűtő­pult ára több, mint 15 ezer forint. S mint Hegedűs Béla főosztályvezető indokolta, nem kérnek semmiféle ellen­szolgáltatást ezekért a „be­ruházásokért”, sőt idővel a hűtők az áfészek tulajdonába kerülnek. Figyelemre érdemes, a kis­települések lakossága ellátá­sán segíteni szándékozó, jó elhatározás a húsipariaké. Nincs mögötte különös üzleti fogás. Ha csak az nem — ami természetes lehet —, hogy ezekben a falvakban a továb­biakban nagyobb arányban rendelnek az üzletvezetők a húsipariak termékeiből. Ezzel elsősorban a lakosság jár jól, amely választékosabb hús- és olcsóbb töltelékárukhoz is hozzájut. Esetleg olyanokhoz is, amelyeket korábban talán azért nem tartottak a boltok­ban, mert rövid a szavatossá­gi idejük, így óvakodtak ren­delésüktől. A megyei húsipari válla­latnak is érdeke, hogy növel­je hasznát, olyan áron is, hogy közvetve szintén részt vállal a távol eső kistelepülé­sek áruellátásából. A közös munka eredményeként bizo­nyára hamarosan növekedni fog a hús- és húskészítmé­nyek rendelése és kulturált kiszolgálása olyan települése­ken, mint Bököny, Nyírderzs, Beszterec, Tisztaberek, Ro- zsály, Csaholc, Turricse. Ér­demes lesz tehát meggondol­ni a háziasszonyoknak, hely­ben vásároljanak, vagy utaz­zanak, de úgy is mondhatjuk: vállalati—ÁFÉSZ együttmű­ködéssel húsz településen ja­vul az ellátás. <fk)

Next

/
Thumbnails
Contents