Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

A T. Házban jj ípn ég nem szólalt meg az országgyűlés tavaszi üléssza­kának kezdetét jelző csengő, még a legtöbb képvi­selő az első nap programtervével ismerkedett, de az ellesett mondatok már a délutáni napirend témája irán­ti várakozást jelezték, hiszen Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter olyan dolgokról beszélt, amelyek mindenkit ér­dekelnek, sőt közvetve, vagy közvetlenül érintenek is. Az érdeklődés nemcsak amiatt volt nagyobb a szoká­sosnál, mert az oktatási rendszer helyzetének áttekintése, a fejlesztés feladatainak megvitatása első alkalommal sze­repelt az országgyűlés napirendjén, hanem azért is, mert a tudományos-technikai haladás olyan igényeket támaszt oktatási rendszerünk iránt, amelynek csak jól átgondolt, széles körben megvitatott és elfogadott program alapján vagyunk & leszünk képesek megfelelni. Természetes volt, hogy Szaboles-Szatmár képviselői elsősorban szőkébb környezetükből hozták el tapasztalatai­kat és a gondok közül is azokat emlegették, amelyeket vá­lasztókerületükben láttak és hallottak. De volt olyan gond is, amelyet nemcsak ők valamennyien, hanem minden kép­viselő, a miniszter és Sarlós István miniszterelnök-helyet­tes is azonosnak értékelt, ez pedig a pedagógusok anyagi- erkölcsi megbecsülésének hiánya volt. A jövő nemzedéké­nek nevelése alapvetően attól függ: megfelelő felkészült- ségűek-e a pedagógusok. És voltak közös kérdések is: jó és rugalmas a megfo­galmazott program, de lesz-e elegendő pénz a megvalósí­táshoz? Bíró Miklós a Mátészalkán tapasztalt kritikus hely­zetet említette, mert ha városában fel is építik a 12 tanter­mes iskolát, még mindig két műszakban kell tanítani. Csak­nem ilyen fontos lenne — és nemcsak Mátészalkának, ha­nem a megye egész keleti részének, hogy a gépészeti szak- középiskolát technikummá minősítsék, mert a környék ipa­rának szakembergondjait csak helyben lehet megfelelő mó­don megoldani. A tananyag, a tankönyvek minősége is gyakori beszéd­téma volt az ülésteremben és a folyosókon egyaránt, mert — amint Hornyák Tiborné fogalmazott: hogyan is várhat­nánk él, hogy a tankönyveket a legjobb pedagógusok írják, ha tiszteletdíjuk négy, vagy hatforintos órabért jelent. Va­jon megengednénk-e, hogy szakképzetlen sebész operáljon bennünket? — tette fel a kérdést Gilányi János és folytat­ta is tovább: legalább ilyen fontos lenne, hogy gyermeke­inket csak megfelelő felkészültségű és néhol nem képesítés nélküli pedagógus taníthassa. Bár a legtöbbet az általános iskolai oktatás-nevelés helyzete, jövője foglalkoztatta a képviselőket, sok szó esett a szakmunkásképzőkről is, hiszen itt készítik fel az életre, a munkára a fiatalokat. Vagy ahogy Biszku Béla felszó­lalásában fogalmazott: itt kell elérni, hogy a fiatalok a munkáspályát ne átmeneti állapotnak tekintsék, hanem megbecsült egzisztenciát és élethivatást lássanak benne. Egyik képviselő — anélkül, hogy a testnevelésoktatás rangját akarta volna csökkenteni — jó példát hozott. El­vileg a fiatalok testi képzését csak egyetemet, vagy főis­kolát végzett tanár láthatja el, a szakma oktatásához, a munka megismertetéséhez, megszerettetéséhez pedig ele­gendőnek tartunk egy — jó esetben — érettségizett szak­munkást is. □ közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesztéséről szóló vita másfél napig tartott a Parlamentben és a kép­viselők megnyugvással nyugtázhatták: szavaik, ja­vaslataik meghallgatásra találtak. Ezt igazolta vissza a mű­velődésügyi miniszter, amikor elmondta: a kormány figye­lemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményei­nek alakulását és a társadalom teherbíró képességétől füg­gően napirendre tűzi a közoktatásban dolgozó pedagógusok anyagi és a kistelepüléseken dolgozó kezdő pedagógusok lakáshelyzetének javítását is. Az a bejelentés pedig, hogy az iskolák pedagógusellétásának javítása érdekében növe­lik a pedagógusképző intézmények hallgatóinak létszámát és korszerűsítik a képzést is, nemcsak a pedagógusok, ha­nem a szülők és a tanulókorba lépő ifjúság egyetértését is ■kiválthatta’. Balogh József I Játszunk || Horkolásgátlój Ellenőrök a tűzzel? || protézis | a boltokban i I Lakáshoz jutni „Herrera téged I Nyíregyházán akar...!" Kötődni a szülőföldhöz '----------------------------------------) Talán eső Tavasszal mindig, de az idén különösen a felhők minden Ms „könnyhulla- tása” aranyat ér. A me­teorológusok azonban sok jót nem ígérnek. Az észak felől közeledő hűvösebb le­vegőtömeg okozhat esetleg földfrissítő esőt, de igazi talajáztató csapadékmeny- nyiségre nem számolha­tunk néhány napon belül a megyében. Minthogy várhatóan a Nap ritkán bújik el, nap­közben a hőmérséklet 15— 20 C° körül lesz. Éjszaka plusz 5 C° alá nem süllyed a hőmérő higanyszála. Az észak-északkeleti irányból fújó szél élénk marad. V_________________/ már a pályaválasztást is ered­ményesen szolgálhatja. Végül kiemelték: o társadalmilag hasznos munka, a környezet, a lakóhely felett vállalt véd­nökség minőségileg is gyara­pítja az úttörőmozgalom ered­ményeit. A küldöttek megválasztot­ták a 15 fős városi elnöksé­get, amelynek elnöke ismét Temesvári Éva lett Április 11-én alakult meg az újfehértói nagyközsé­gi úttörőelnökség, öt úttörő- csapat 2243 kisdobosát és út­törőjét képviseli a napi mun­kában a hétfős úttörőelnök­ség, amelynek elnökévé Ros- kóné Mohácsi Piroskát vá­lasztották. Folytatódtak az úttörövezető-konfferenciák Ültetik a burgonyát Jól kihasználták április első napjait a nyírtassi Dózsa Tsz tagjai. Tavaly 12 hektárról huszonhárom tonna desirey fajta burgonyát takarítottak be hektáronként. A nagyhal­mos tárolóból kiszedett bur­gonya egy része, a Vetőmag- termeltető Vállalat segítségé­vel a szabolcsbákai tsz-be került. Pénteken — mint Ja­kab Zoltán növénytermesztő agronómus elmondta — meg­kezdődött Nyírtasson is a krumpli ültetése. A háztá­ji területként hasznosított Giianc-tagba 30 hektáron, a Fried-tagba 10 hektáron vet­nek az UT—1-es burgonyá­ból. Napokon belül a földbe kerül Nyírtasson a burgonya, melynek válogatását a KSZ— T 15-ös géppel végzik. Színházi premier. lata szombaton este matatta be Gádor Béla—Darvas Ferenc —Váradi Szabolcs: Lyuk az életrajzon című darabot, Zoltán Gábor rendezésében. A főszerepben Slmor Ottó, Szigeti András, Máté Eta és Bárány Frigyes művészek lépnek szín­padra. Képünk: Lulu szerepében Máté Eta. (Elek Emil felv.) Tegnap folytatódtak a vá­rosi úttörővezető-küldött- gyűlések. Nyíregyházán, az MSZMP székházának nagy­termében Hargitai Ilona vá­rosi úttörőelnök 190 küldött előtt számolt be az elmúlt évek munkájáról, és vázolta a következő úttörővezetői konferenciáig terjedő idő­szakra megszabott feladato­kat. A Magyar Úttörők Szö­vetsége Országos Elnökségét is képviselte az eseményen Lippai Gergely megyei úttö­rőelnök. A nyíregyházi úttörőveze­tők 68 csapat 32 830 kisdobo­sának és úttörőjének minden­napjairól tanácskoztak. A be­számolóban kiemelték: a gyermekek önállóságának erősítése érdekében jobb együttműködést szükséges megvalósítani a csapatvezetők reszortfelelősei, az úttörőve­zetők, s a gyermek-önkor­mányzati szervek tagjai kö­zött. Ez a kapcsolat ne csak a tervezésre, hanem a fel­adatok megszervezésére és értékelésére is vonatkozzon. A demokratikus formák szé­lesítése minden bizonnyal megmutatkozik majd az isko­lai életben is. Ezáltal min­den úttörőcsapat kialakíthat­ja a csak rá jellemző csapat­arculatot. A küldöttek hangsúlyozták: az úttörőélet programjai szol­gálják jobban a lakóhelyhez való kötődést, ezek révén is­merjék meg a gyerekek ala­posabban szülőföldjüket, a tájat, az ott élő embereket. Az ünnepek pedig valameny- nyi gyermeknek közvetítse­nek érzelmeket, élményeket és ösztönözzék a névadók és a példaképek tetteinek köve­tésére. A játékosabb, roman­tikusabb közösségi élet tar­talmában is többet ad a ma gyermekének. Az úttörőélet eseményei nem nélkülözhetik a még több játékot, sportot, kiránduláso­kat. Ezeket a tevékenysége­ket valamennyi úttörőcsapat kapcsolja össze egy-egy táj­egység megismerésével, nagy történelmi események felidé­zésével. A küldöttek megválasztot­ták a 17 tagú elnökséget, amelynek elnöke Hargitai Ilona, titkára- Hrenkó Lászió­né lett. Tiszavasváriban nyolc úttö­rőcsapat több mint 4 ezer gyermekét képviselte a negy­ven küldött. Hangsúlyozták: a szülőföld iránti szeretet ki­alakítása, a magyar történe­lem haladó hagyományainak ápolása egyúttal a béke vé­delmére, a világ haladó ifjú­ságának összefogására is készteti a gyermekmozgalom­ban tevékenykedőket. A beszámolóban hangoztat­ták: számítani kell az úttö­A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (Gaál Béla felv.) rők és kisdobosok alkotó kez­deményezésére, önállóságára, vállalásaikra a mozgalmi fel­adatok megoldásában. Az is­kolai nevelő-oktató munka legalább annyira igényli az Úttörőgárda keretében tevé­kenykedő közlekedési rend­őrök, tűzoltók, egészségőrök, határőrök apróbb feladatait, mint azt az úttörőmozgalom­ban már megszoktuk. A küldöttek kiemelték: az úttörőmozgalom nem nélkü­lözheti a lelkes felnőttek, szü­lők, patronálok, szocialista brigádok és ifivezetők rész­vételét. Megválasztották a kilencfős úttörőelnökséget, amelynek elnöke Gulyás Ilo­na lett. Mátészalkán 13 376 kisdo­bost' és úttörőt képviselt az a 120 küldött, akik meghall­gatták Temesvári Éva városi úttörőelnök beszámolóját. Az országos elnökséget Osváth Sámuel munkatárs képvisel­te. A 33 úttörőcsapatban nagy súlyt fektetnek a munkamód­szerek megújítására. A ha­gyományápolás keretében na­gyobb segítséget adnak a vajai hagyományőrző talál­kozó szervezéséhez. A máté­szalkai úttörővezetők elhatá­rozták: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezet­ben élő gyerekek foglalkozta­tására, nyári táborozására, a mozgalomba történő aktívabb bekapcsolódására kiemelt fi­gyelmet fordítanak. Társadalmi szakköröket in­dítanak: a helyi termelőszö­vetkezetekkel, ipari üzemek­kel és intézményekkel a gye­rekeket érdeklő kiscsoportok létrehozását, szakkörök indí­tását kezdik el hamarosan. Ez I XLi. évfolyam, 89. szánt AB A: 1,40 FORINT 1984. április 15., vasárra J A TISZALÖKI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN az idén kétszáz hektá­ron cukorrépát vetnek. A táb­lán Nagy Miklós vegyszere­zéssel együtt, kombinátoro- zással készíti elő a talajt a vetéshez. (Jávor László felvé­tele)

Next

/
Thumbnails
Contents