Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 1. Lakások — átalakítással Űj könyv Szatmárró# Csókapörkölt, töltött csuka Étkészlet hatezer családnak Kelyhek Koreából, ólomkristályok Kínából Ittasan a volánnál Négy és tél évre ítélték a cserbenhagyó gázolót Manapság hazánkban majd­nem minden 5. balesetet al­koholos befolyásoltság hatá­sára idéznek elő a járműve­zetők és a gyalogosok. Sza- bolcs-Szatmár megyében 1983-ban 115-re emelkedett az ittasság miatt bekövetke­zett balesetek száma. Az ösz- szes balesetek 26,7 százalé­kánál volt ittasság kimutat­ható, ezért egyre többen sür­getik a szigort, tegyük hozzá jogosan. Néhány jóvátehe­tetlen eseményt érdemes megemlíteni, hogy mégis mi­lyen elbírálásban részesül­nek. „Csak ittas vezetében ér­zem magam bűnösnek” val­lotta Szatmári István 44 éves budapesti gépkocsivezető az ügyészségen. Az történt, hogy Szatmári a Záhony és Vidéke ÁFÉSZ-nél bérfuva­rozást végzett. A munka után 1983- szeptember 16-án este 21 óra körül ittasan Mén­ekről 7“l'ony felé közleke- teherautóval, ■•’1. Ittas­észre •iát vesztésre mint főbüntetésre és 3 évi közúti járművezetés­től eltiltásra ítélte mellék- büntetésül. A vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbezett. Egy másik ügyben Bátor­ligeti Attila 21 éves bátorli­geti lakos 1983. november 12- én italozás után Vállaj felől Terem felé közlekedett sze­mélygépkocsival kb. 65—70 kilométeres sebességgel. Utasként Rost Józsefet szál­lította, aki szintén ittas volt. Amikor a nagyfenéki útel­ágazáshoz értek, az ittasság miatt Bátorligeti nem észlel­te a vele azonos irányba az úttest jobb oldalán kivilágí- tatlan kerékpárral közlekedő Markovics István teremi la­kost és azt hátulról fékezés nélkül elütötte. Ezután rö­vid időre megálltak, kiszáll­tak a kocsiból, Rost József odament a haldokló sértett­hez, azt többször arcul ütöt­te, kerékpárját az árokba dobta, majd mint aki jól vé­gezte dolgát, segítségnyújtás nélkül eltávoztak. A sértett a helyszínen a sérüléseibe belehalt. A városi bíróság Bátorligeti Attilát 4 év és 6 hónapi szabadságvesztésre, és •ó közúti járművezetéstől g Rost József ni syflhaHcáö­ban személygépkocsijával Ezzel egy időben, vele azo­nos irányba Laczkó Gyuláné tornyospálcai lakos kerék­párral haladt az úttest jobb oldalán- Kovács ittassága és figyelmetlensége miatt nem tartott kellő biztonságot nyújtó oldaltávolságot, így a gépkocsi jobb oldali elejével Laczkónét fékezés nélkül há­tulról elütötte, aki sérülései­be a helyszínen meghalt. Az első fokú bíróság Ko­vács Ernőt 3 év szabadság- vesztésre és 3 év közúti jár­művezetéstől eltiltásra ítélte A vádlott enyhítésért felleb­bezett. Dr. Koplányi Mihálj ügyész Fordított nap „Pokol Miklós igazgató vagyok, a tiszabezdédi ál­talános iskola nyolcadikos tanulója” — hangzott a be­mutatkozás a telefonban. Természetesen megráztam a fejem, majd a kagylót, és visszakérdeztem, hogy jól hallottam-e. Jól! Az iskolában ugyanis diáknapot ren­deztek — erről adott hírt a diákigazgató. Megalakult a diáktanárok: csapata már hetekkel előbb, a felnőttek felkészítették őket, mivel e napon ők tartották az órákat­Az igazgató és helyettese — mint elmondták — alaposan áttanulmányozta a tantervet és az iskolai rendtartást... S rá kellett jönniük, hogy mennyi dol­ga, mekkora felelőssége van egy igazgatónak. A diá­kok által tartott órák is jól sikerültek — hangzott a tájékoztatás —, a fordított nap mindenki számára nagy Hatezer családnak lehetne feltálalni abból a tányér­készletből, amely szemem elé tárul. Elegáns diplomata és svéd asztalok sokaságát teríthetnők meg, s ezernyi csillogó-villpgó ólomkristály zenéjével koccinthatnánk a metszett, művészien csiszolt pezsgőspoharak ezreiből, amelyek között ma már itt vannak a Vásárosnaményban készültek is, az Amfora Vállalat Szabolcs—Hajdú megyei kirendeltség Nyír­egyháza, Kállai Éva utcai raktárában. Kínai, herendi, zsolnai és koreai, kézzel festett porce­lánok. áttetsző, leheletfinom- ságú díszek sokasága sora­kozik a polcokon, a raktárak tárolóiban. Kézzel festett padlóvázák, modern vonalú tálak, az Alföldi Porcelán- gyár Grácia fontázianévre hallgató keresett kemény- cserép-készletei között válo­gathatnak a „nagy” vásár­lók, a közületek két megyé­ből. — Szinte felsorolhatatlan, hányféle termékkel rendel­kezünk —, tájékoztat Vareha Tamás, lerakatvezető. — Természetes, gondoskodunk a legszélesebb igények ki­elégítéséről. Kaphatók ná­lunk olcsó, szovjet import­ból származó 3,50 forintos vizespoharak, de drágábbak is. Több száz ezer van rak­tárunkban, s igen keresettek. Van itt préselt, csiszolt, likőrös-, vizes-, boros-, ká­véspohár. ajkai és salgótar­jáni, lengyel és bolgár po­hárkészlet. Koreai míves kelyhek, színes kínai díszek, festett és matricás vázák. Itt sorakoznak a sokszor hi­ánycikk üvegballonok és fo­nott korsók is, hogy később valahol Szabolcsban vagy Hajdúban gazdára leljenek, s borral töltődjenek. — Üj színfolt raktárunk­ban és üzleteinkben a Vásá­Pokróc, műanyag szálból Matolcson régen nagy hagyománya volt a szövésnek, fonásnak — tudom meg Szabó Istvánnétól, aki a Petőfi ut­cában lakik, s éppen a szövés utolsó mozzanatainál tart. Tizenöt évi porosodás után szedték elő újra az eresz alól — az ól falára volt ez ideig darabonként felrakva — a két esz- továtát, hogy a még megmaradt fonalakat, és a vásárolt pamutot s a régi ruhadarabok csíkokba hasításával pokróc­cá szőjék. Üj eljárást is kipróbáltak, műanyag szálba szőtt pokró­cot is készítettek, s remélik, hogy ez is olyan tartós lesz, mint a hagyományos volt. Képünk: Szabó Istvánná pokróc­szövés közben. Zsoldos Barnabás dőkben, vadon, parkokban és a kertekben is. Az első hóvirággal és sáfrányokkal együtt már február első fe­létől kezdve virít, noha most a késői kitavaszodás csak március második felében csalogatta elő a Nyírség kertjeiben az első virágokat. Bár a téltemető nem a leg­korábban nyíló vadvirágunk, de neve így is kedves és ta­láló, mert jelzi a természet újjászületését. (f.) rosnaményban gyártott üvegáru. Tetszetős pezsgés kérdést kell megoldani. Min­denekelőtt a ház mostani la­Megszűnő társbérletek Huszonnyolc egyszobás tanácsi bérlakás kialakí­tását határozta el Nyír­egyházán, a Benczúr tér 28. szám alatti épületben az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat. A tervek szerint átlagosan 31—35 négyzetméteres alapterü­letű, szoba-konyha-für- dőszobás lakások kapnak itt helyet. Ezekből hét a jelenleg kihasználatlan tetőtérben lesz majd. Sokan bírálták már a ter­vezőket, építőket azért, mert szűkek, kicsik a lakások. Harminc-egynéhány négyzet- méteres tér valóban nem nagy, de egy-két ember szá­mára — a mai lakásínséges világban — elegendő. Így hát örömhír ez mindazoknak, akik lakásgondját egy 1 szo­bás, tanácsi bérlakás old­hatja meg. Ám amíg az elhatározás­ból valóság lesz, sok nyitott kóinak elhelyezését. Jelenleg 8 lakás található az épület­ben, melyek között vannak két-három szobás, több mint száz négyzetméteres alapte- rületűek is. Hat lakásban társbérlők élnek. A lakók természetesen nem kerülnek az utcára. Hogy hová költöz­nek majd, arról most tárgyal velük a városi tanács. A Benczúr téri 28 lakást el­sősorban egyedülállóak szá­mára ajánlják majd. Kőhají- tásnyira a városközponttól, tágas, üldögélésre csábító ud­varával ideális környezet le­het úgy a fiatalok, mint az idősek számára az épület. Hogy a kiutalásnál melyik korosztályt részesítik előny­ben, arról még nem döntöt­tek. Az viszont már eldőlt, hogy az év második felében kezdik a 6 milliós munkát, s várha­tóan jövő év nyarára fejezik be az egyszobás lakások ki­alakítását. üvegpoharakat, gyertyatar­tókat, díszeket kaptunk a gyártól. Uvegpoharak csiszo­lására nemrégiben kötöttünk a naményiakkal szerződést, így reményünk van rá, hogy Szabolcsban és Hajdúban minél több olyan terméket forgalmazhatunk, amelyet a vásárosnaményi üvegfúvók készítenek — tájékoztatott az Amfora Vállalat Sza­bolcs és Hajdú megyei ki- rendeltségének vezetője. i I l [ Elillant... F él éve fizetik a nem létező gázvezeték tör­lesztésének részleteit az Ív utca lakói Nyíregyházán. Ugye, milyen hihetetlennek, sőt talán bi- zarrnak tűnik a helyzet? A közelmúltban tartott városi tanácsülésen a nyíregyházi honatyák is megdöbbenéssel hallgatták Novak Lajos, a körzet tanácstagja bejelenté­sét. Az ügyben az érintett vál­lalatok, intézmények is állást foglaltak. A magánerős gáz- vezték-építés ugyanis már nem számít újdonságnak a megyeszékhelyen. Legalább tíz utcában vezették be a lakosság nagyarányú össze­fogása, anyagi áldozatválla­lása és társadalmi munkája révén. így tervezték ezt az Ív utcán élő családok is, akik közül az utca egyik felén lakó szerencsésebbek már évek óta élvezik a vezetékes gázellátás előnyeit. Am a ve­zeték az utca közepén elka­nyarodott, s talán képletesen is elillant a gázvezeték re­ménye az utca másik felé­nek. Két éve, hogy egyik le­vél követi a másikat, de megoldás csak nem mutat­kozik. A TIGÁZ-nál — több más utcával együtt — a tanács tájékozódott még november­ben : lenne-e kapacitás az építésre. Az nem volt, viszont mind a külső vezeték építé­sére, mind a belső szerelés­re a legtöbb család OTP-köl- csönt vett fel és annak rend- je-módja szerint törleszti a havi 3—500 forintokat. A bo­nyolítással megbízott Nyír- ber és a tanács érdeklődött a KEMÉV-nél: elvállalnák-e a kivitelezést. Hogyne, ha lehetne kapni azt a bizonyos kemény polietilén 110-es csö­vet, ami a közel 200 méterre kell. Solymáron gyártanák, ha lenne hozzá import alap­anyag. Ezzel a kör bezárult. Kivi­telező lenne, de cső és hoz­závaló nincs. Közben a Kő­olaj- és Gázipari Trösztnek megjelent egy rendelete, hogy csak akkor lehet magánerős gázvezetéket létrehozni, ha családonként nem haladja meg a tízezer forintot. (Ez 25 ezer lenne.) Ügy látszik, nincs kiút. Ahány ember már megmoz­dult az ív utca ügyében, ne­héz lenne összeszámolni. De a megkezdett beruházást, a nehézségek ellenére be kel­lene fejezni. Már csak azért is, hogy ne csak fizessenek az ott élők, hanem a pénzükért kapjanak is valamit. T. K. I tt a tavasz és kezdetét vette az össznépi gyújtogatás. A tűzol­tóság megyei pa­rancsnokságának adatai sze­rint csak az év eddig eltelt három hónapjában több mint kétszázszor kellett kivonul niuk Szabolcs-Szatmárban dohányzás és gondatlan gaz égetés miatt keletkezett tűz­höz, s a kár sok millió fo­rint. Hiába a figyelmeztetés, a tűzrakási tilalom, fittyet hány rá az emberek, az üze­mek többsége. Elképesztő, hogy néha mi lyen felelőtlenek vagyunk! Mert milyen jelzőt használ­jon az ember, ha azokról a középiskolásokról hall, akik Kömörő határában cigarettáz­va gyújtották fel az erdőt, vagy arról a hetefejércsei gulyásról, aki égő pipával a szájában aludt el, s kutyája ébresztette, mert lángolt a tarpai tsz erjede . . . ! ? Hetek óta tűzrakási tilalom van érvényben, mely azt je­lenti, hogy nemcsak az er dobén, de attól kétszáz mé­terre sem lehet tüzet rakni, rágyújtani! De ki veszi ezt túlságosan komolyan? Leg­feljebb a hivatásos tűzoltók, ám ők nem foghatják min­denkinek a kezét. A taná­csok, de az önkéntes „tűz- őrök” segítségére, közremű­ködésére lenne sokkal na- gyob szükség. B. G. Pezsgőspohár Seregből Visszavonhatatlanul itt a kikelet, mert nyílik Nyíregy­háza és Sóstó kertjeiben a téltemető. Fő jellemvonását görög eredetű neve is mutat­ja: (Erathis) az éar (tavasz) és anthosz (virág), a fajok korai virítására utalnak. A téltemetőnek vagyis a tavasz­virágnak legalább tíz fajtá­ját ismerjük. Ezek a kora ta­vasz első hírnökei. A dél- és közép-európai honosságú Erathis hazánk több helyén fordul elő. Er­Nyílik a téltemető Matolcsi hagyomány Makay Béla Szabadtűzön Halász-, tadász- és pásztorételek Receptek a Kelső-Tisza vidékéről A tűzrakás fortélyai Milyen nyársat faragjunk? _ A in hnurtit v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents