Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

4 Kelet-Magyarorazáf 1984. március 13. LEMP Országos pártértekezlet előtt A LENGYEL POLITIKAI ÉLET FONTOS ÁLLOMÁ­SA lesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos párt­értekezlete március 16—18. között. A tanácskozás fel­adata, hogy két kongresz- szus között félidős mérleget készítsen, s hogy kidolgoz­za a rövidebb és hosszabb távú program téziseit. A pártértekezleten, a szerve­zeti szabályzat értelmében, az 1981-es rendkívüli kong­resszus küldöttei vesznek részt. E nagy fontosságú ta­nácskozás előkészítésével foglalkozott a párt Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ülésén. A plénum felszóla­lói mindenekelőtt azt emel­ték ki, hogy a tanácskozás módot ad a pártdemokrá­cia elmélyítésére, arra, hogy a párttagság képvise­lői fokozott és tényleges el­lenőrzést gyakorolhassanak minden fokú pártszerv te­vékenysége felett, kezdve a Politikai Bizottságtól egé­szen a városi, községi és üzemi pártbizottságokig. A felszólalók hangoztat­ták : a párttagság abban bí­zik, hogy az őszinte bírála­tok és értékelések megaka­dályozzák a visszatérést a régi hibákhoz, azokhoz az időkhöz, amikor a párt ad­minisztratív funkciót töl­tött be, s az irányító párt­szervek kizárólag az ered­ményekről szóltak, s elhall­gatták a nehézségeket, a gondokat, a hibákat. Az or­szágos küldöttértekezlet­nek, ha be akarja tölteni feladatát — mutattak rá a Központ,! Bizottság .ülésén —, meg kell erősítenie a párt vezető szerepét, de nem szabad adminisztratív feladatokkal terhelnie a pártot, nem szabad, hogy a pártszervek a miniszterek vagy az igazgatók helyébe lépjenek. FOGLALKOZOTT A PÁRTPLÉNUM a vajdasá­_______________________ »találkáién a lő tollasul»: a nukleáris veszély elhárítása, a béte megőrzése K. Csernyenko fogadta az SPD parlamenti frakciójának elnökét gi és alsóbb szintű párt- szervezetekben, -bizottsá­gokban az elmúlt hónapok­ban lezajlott beszámolási és választási kampánnyal. Er­re azért volt szükség, mert a LEMP szervezeti szabály­zata értelmében csak az or­szágos szervek megbízatása szól öt évre, az alsóbb szin- tűeké két és fél évre, s ez most járt le. A Politikai Bizottságnak a KB ülésén előterjesztett beszámolója sikeresnek minősítette a kampányt. A párt az előző, 1981. évi választási kampány idősza­kához képest stabilizálódott, nőtt az aktivitása és be­folyása. A kampány bebizo­nyította, hogy a IX. rendkí­vüli kongresszuson elhatá­rozott gazdasági reformot támogatja a társadalom. A dokumentum elismeri, hogy a tagság igen érzékeny az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekre. A Központi Bizottság ülé sén ismertették a „Miért; harcolunk, mire törek­szünk?” című, a párt rövid távú programját tartalmazd programnyilatkozatot, ame lyet az országos küldöttér­tekezlet elé terjesztenek Ugyancsak az országos kon­ferencia foglalkozik a párt hosszú távú programjának téziseivel is, amelyeket a következő, X. pártkongresz- szus önt majd végleges for­mába. A DOKUMENTUMTER VEZET a legfontosabb fel­adatnak azt tartja, hogy a párt egésze, minden szerve­zete és tagja a valóságos szükségletek és igények fi­gyelembe vételével elvhű, marxista-leninista szellem­ben végezze munkáját Majd leszögezi: „Fokozato­san, kitartóan dolgozunk a gazdasági válság követkéz ményeinek legyőzésén. Har­colunk a dolgozó tömegek szociális biztonságáért és a jobb jövőért.” Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára hét­főn Moszkvában fogadta Hans-Jochen Vogelt, a Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnö­két, aki SPD-politikusok cso­portja élén a Szovjetunió parlamenti csoportjának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A tárgyszerű, konstruktív légkörű találkozón szó volt a nemzetközi helyzet néhány elvi jelentőségű kérdéséről, a Szovjetunió és az NSZK, az SZKP és az SPD közötti kap­csolatokról. A megbeszélésen Konsztan­tyin Csernyenko — utalva arra a beszélgetésre, amelyet 1983-ban Jurij Andropov folytatott Vogellal, — hang­súlyozta, hogy a szovjet ve­zetés mind a bel-, mind pe­dig a külpolitikában folytat­ja korábban kollektíván ki­dolgozott irányvonalát. Ez a lényege az SZKP Központi Bizottsága februári ülésén el­fogadott határozatnak, ame­lyet a szovjet nép a nemrég megtartott választáson egy­öntetű támogatásáról biztosí­tott. — A külpolitikában a fo­lyamatosság mindenekelőtt azt jelenti, hogy minden le­hetségesei meg kell tennünk a nukleáris katasztrófa elhá­rítása érdekében — mondot­ta Csernyenko. — El kell te­hát érni, hogy a világesemé­nyek jelenlegi veszélyes ala­kulásában valóságos fordulat következzék be, s a békés egymás mellett élés elvei alapján egyenjogú együttmű­ködés alakuljon ki a külön­böző államok között. Készek vagyunk ebben a szellemben együttműködni minden poli­tikai és társadalmi erővel, minden olyan kormánnyal, amely szintén ezeket a célo­kat követi. A nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséről szólva az SZKP KB főtitkára kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataira. Rá­mutatott: egyelőre sajnos semmi jele sincs annak, hogy az amerikai kormányzat az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján megálla­podást akarna kötni a nukle­■MMI Atomkilowattok milliói... Az energiagazdálkodás elsőrendű forrásai az atomerőművek A Szovjetunióban elfogad­ták az új energetikai progra­mot, amelyben hosszú távra előirányozták az ország fűtő­anyag-energetikai komplexu­mának gyorsított fejlesztését és gyökeres szerkezeti átala­kítását. Ennek alapja — az atomenergetika gyors növe­kedése. A hatalmas erőmű­vek két-három évtized alatt az energiagazdálkodás első számú forrásaivá válnak a Szovjetunió európai területén, majd a keleti országrészben is. S mindez független attól, hogy a világ bármely más or­szágánál többet termelnek a hagyományos fűtőanyagokból is. (A Szovjetunióban van a világ összes ismert kőolaj- lelőhelyének csaknem a har­mada, a világ földgázkészle­tednek 45 százaléka, a szén 55 százaléka, a tőzeg 60 százalé­ka stb.). A szakemberek számításai szerint az atomerőművek minden millió kilowattja évente mintegy kétmillió ton­na kőolajterméket, vagy há­rommillió tonna szenet taka­rít meg. Ez azért is fontos, mert az európai területeken összpontosul az összes ener­giafelhasználó 80 százaléka, míg az alapvető fűtőanyag- energetikai tartalékok (a kő­olaj, a gáz és a szén) az Urálitól keletre helyezkednek elv Ezzel magyarázható, hogy 1981-től a Szovjetunió euró­A belojarszki atomerőmű reaktorterme. (Foto: APN—KS) pai részén gyakorlatilag ab­bahagyták a szénre, pakurá­ra, földgázra alapított új hő­erőművek építését. így már két esztendeje az atomerőmű­vek biztosítják az energiaka­pacitás teljes növekedését. Az 1980-tól 1985-ig terjedő öt esztendőben a Szovjetunióban 25 millió kilowatt új atom­erőmű-kapacitást helyeznek üzembe. Részarányuk az or­szág energiamérlegében eléri a csaknem 15 százalékot. A Szovjetunióban változat­lanul nagy figyelmet fordíta­nak az új fajta energia fejlő­désére. Az országban széles­körűen elterjedtek a sorozat­ban gyártott urán-grafit reaktorok. 1981-ben a világ egyik legnagyobb atomerőmű­vében, a leningrádiban elér­ték a négymillió kilowatt tervezett kapacitást. Sikere­sen működik a milliós reak­tor a szmolenszki atomerő­műben is. Azt tervezik, hogy a következő pár-reaktor is ide kerül, s az a másfél mil­lió kilowatt kapacitású erő­mű a legnagyobb lesz egész Európában. áris fegyverzetek korlátozá­sáról ~és csökkentéséről. Az első csapás mérésére alkal­mas amerikai nukleáris fegy­verek nyugat-európai telepí­tésével az Egyesült Államok és a NATO növelni kívánja a Szovjetuniót fenyegető hadá­szati veszélyt. A Szovjetunió erre nem álláspontjának fel­adásával, hanem megfelelő védelmi intézkedések megté­telével válaszol. A Szovjetunió továbbra is kész arra, hogy konstruktí­van. s kölcsönösen elfogad­ható módon oldják meg a hadászati és az európai nuk­leáris fegyverzetek kérdését — hangsúlyozta Csernyenko. — A tárgyalásokat bármely pillanatban fel lehet újítani, ha az Egyesült Államok ki­küszöböli azokat az akadá­lyokat, amelyek új rakétái­nak Európába telepítése kö­vetkeztében keletkeztek. Eb­ben az esetben szükségtelen­né válnak a Szovjetunió vá­laszlépései is. Konsztantyin Csernyenko pozitívan értékelte az SPD- nek az amerikai rakéták NSZK-beli telepítésével kap­csolatos, az 1983 novemberé­ben megtartott kongresszu­son kialakított álláspontját és azt a törekvését, hogy csök­kentse az NSZK nukleáris konfliktusba való bevonásá­nak veszélyét. Hangoztatta: meggyőződése, hogy a nyu­gati országok békeszerető erői jelentősen hozzájárulhatnak a nukleáris háború veszélyé­nek kiküszöböléséhez. Hans-Jochen Vogel a ta­lálkozón ismertette pártjának a biztonsági és fegyverzet- ellenőrzési kérdésekkel kap­csolatos álláspontját. Mint mondotta, az SPD Európában az enyhülés megszilárdítását és a békés együttműködést akarja, ellenzi a nukleáris fegyverkezési hajszát, s a biztonsági kérdésekben a Ke­let és Nyugat közötti partne­ri viszony megteremtésének a híve. Kifejtette azt a véle­ményét is, hogy az új szov­jet békekezdeményezések, köztük azok, amelyeket Konsztantyin Csernyenko március 2-án elmondott vá­lasztási beszédében ismerte­tett, a legkomolyabb tanul-! mányozást érdemlik. A találkozón mindkét rész-j ről állást foglaltak amellett, hogy tovább kell fejleszteni a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti kölcsönösen előnyös együttműködést. Konsztantyin Csernyenko és Hans-Jochen Vogel megerő-s sítette, hogy kívánatosnak tartják az SZKP és az SPD közötti további kapcsolattar­tást, mindenekelőtt a hábo­rús veszély elhárítását, a bé ke megszilárdítását érintő kérdésekben. Lausanneban megnyílt a libanoni megbékélési konferencia Hétfőn megnyílt Lausanne­ban a libanoni megbékélési konferencia második szaka­sza. Amin Dzsemajel libanoni elnök megnyitó beszédében felszólította a Lausanne-i megbékélési értekezlet vala­mennyi résztvevőjét: csat la­kozzanak az ellenségeskedé­sek beszüntetését, az ország felszabadítását és egységének helyreállítását szolgáló erőfe­szítésekhez. A tavály novem­berben elnapolt tanácskozás második fordulója hétfőn dél­után, helyi idő szerint fél hat­kor kezdődött Svájcban, a Lausanne-i Beau Rivage luxusszállodában. Az elnöklő Amin Dzsemajel tízperces megnyitó beszédé­ben annak a reményének adott hangot, hogy a tanács­kozás eredményeként véget ér Libanonban „a vér és a könnyek” időszaka. Remélem — mondta —, hogy kilenc évi esztelen és szűnni nem akaró háborúskodás után, amely­nek összesen százezren estek áldozatul, végre új korszak kezdődik az ország történél mében. Dzsemajel szerint : tanácskozás alapjául négy fc célkitűzésnek kellene szolgál­nia: — a háborús állapot meg­szüntetése, azonnali, szilárd teljes és végleges tűzszünet útján; — lépések megtétele Li­banon egységének és felsza­badulásának érdekében; — a különböző reformja-i vasiatokkal kapcsolatos állás­pontok egymáshoz való köze­lítése; — nemzeti egységkormány alakítása. Az értekezletet rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette tartják. A megnyitást háromszor is elhalasztották, mert nem érkezett meg a li­banoni megbékélési folya­matban kulcsszerepet játszq Szíria képviselője, Abdel Ha­lim Haddam alelnök. A meg­nyitóbeszéd végül is Haddarn távollétében hangzott el. A tanácskozás érdemi munkája kedden kezdődik. Építkezők — közületek figyelem! Nyékládházi bányakavics (0—32 mm szemcseméretű) ér­tékesítés az „Űj Barázda” Mg. Tsz nyírbátori telepén 320.—Ft/m3 áron A termelőszövetkezet T. megrendelőinknek rövid határidő­vel házhoz szállítást vállal az alábbi díjtételekkel: Kilométer övezet Házhoz száll, díj Ft/m1 0,1— 5 47,— 5,1—10 76,— 10,1—15 104,— 15,1—20 133,— 20,1—25 162,— 25,1—30 191,— 30,1—35 220,— A vásárló járművére 20,— Ft/m1 áron vállalunk rakodást. Értékesítés szombat, vasárnapi napokon is. Megrendelés: Papp József készletkezelő, Űj Barázda Mg. Tsz. Nyírbátor, telefon: Nyírbátor 186. (448) Kommentár Lipcse üzenete □ nemzetközi gazdasági élet eseményei általá­ban elválaszthatatla­nok mögöttes politikai ösz- szefüggésektől. Mégis ritka az olyan eredendően gazda sági esemény, mint jelen esetben a lipcsei vásár, amelynek politikai töltete ennyire erős és nyilvánvaló lenne. Az ősi iparváros év ről évre módot ad a két né met állam kapcsolatainak áttekintésére, s az itteni vá­sár általában is a kelet­nyugati kapcsolatok állásá­nak fokmérője. Abban nincs semmi külö­nös, hogy Erich Honecker, az NSZEP főtitkára, azf NDK államelnöke ezúttal is megragadta az alkalmat,- hogy kifejtse: az NDK kész a másik német állammal való dialógusra olyannyira, hogy eleget tesz a bonni meghívásnak és tárgyal majd Kohl nyugatnémet kancellárral. Az NDK veze­tő politikusai és testületéi mindig abból indulták ki. hogy a két német állam vi­szonya túlmutat határaikon, európai jelentőségű kérdés. Berlin tárgyalási készségét mi sem jellemzi jobban, hogy az amerikai rakétate­lepítés után sem vágták el a párbeszéd egy ideig kétség kívül vékonyodó fonalait. Ami az idei lipcsei vásár politikai mozzanataiban leg-i inkább szembetűnő, hogy Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter mellett, rövid időn belül másodszor felbukkant az NDK-ban Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnö­ke is. A hivatalos bonni po­litika két reprezentáns sze­mélyiségének lipcsei jelen­léte akairva-akaraitlan fel­idézi azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban szinte egymásnak adták a kilin­cset az NDK-ban a bonni kormánykoalíció és az el­lenzék vezető politikusai. S ha árnyasabban néz­zük a dolgokat, akkor a szo­ciáldemokrata Vogel és Schmidt útjánál is figye- lemfelkeltőbb a CDU-poli- tikusok manapság megfi­gyelhető utazási kedve. Mi­ként az ismert napilap, a müncheni Süddeutsche Zei4 tung némi iróniával megje­gyezte: a szóban forgó poli­tikusok számukra meglepő dolgokat vettek észre Ber-Í linben, NDK-beli találkozá­saik során azt tapasztalták hogy „az oldott beszélgetés az őszinte szó és a kölcsö­nös odafigyelés tehetsége: volt,”. % z igazság az, mióta | Bonnban kormányoz- nak, mind a CDU- nak, mind a CSU-nak fel kellett ismernie azokat a realitásokat, amelyekkel ko­rábban az ellenzéki padso­rokból nem voltak hajlan­dók számolni. S a vaskos realitások közé sorolható akár a két német állam gaz­dasági kapcsolatainak fon­tossága, akár politikai együttműködésük hatása a NÁTO és a Varsói Szerző­dés, a két szembenálló vi­lágrendszer viszonyára. Győri Sándor Stockholmi párbeszéd Stockholmban vasárnap megnyílt az európai bizton­ság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi „pár­beszéd-konferencia” munká­jában harminchét — főként európai — ország mintegy száz politikai, szakszervezeti és vallási szervezetének és békemozgalmának képviselői vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents