Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 11. Nyíregyházán, a jósayárosi MODUL-szervizben szomba­ton délelőtt a VASVILL-lel közösen híradástechnikai ter­mékekből tartottak bemuta­tót. A legnagyobb érdeklő­dést a tv-újság váltotta ki. A központiantenna-rendszer- ről üzemelő színes tévén megjeleníthető, lapozható tv-, újság a közeljövő nagy hatá­sú, célszerű tájékoztató esz­köze. Az új fejlesztésű, ha­marosan bolti forgalomban is megvásárolható (de egye­lőre még csak előjegyezhe­tő) távirányításra is alkal­mas tv-készüléken az MTI által kiadott képújság száz­nál több oldala (bel-, külpo­litikai események, sport, idő­járás, kulturális tájékoztató Távirányító készülékkel la­pozzák a tv-újságot. stb.) tetszés szerint olvasha­tó, bármely oldalon megál­lítható. Egy-egy részlet ki­nagyítható és vissza is hívha­tó a kép, sőt az alapműsor közben is nézhetők a leg­frissebb hírek. A tv-újság egyébként nem ismeretlen a televíziónézők körében, hi­szen egy-egy rövid időre a főadón is látható néhány ol­dala, híre — viszont ezek a nézőtől függetlenül jelennek meg a képernyőn. A szom­baton bemutatott modern készülékekkel viszont a néző a nap bármely órájában tet­szés szerinti hírcsokrot hív­hat le. (jávor) Klubhatok Kisvárdán Szívzűrök, játszóház, karate Tavaszi nemzeti és moz­galmi ünnepeink alkalmából immár hetedik éve rendez­nek a fiataloknak, zömmel kulturális programokból álló eseménysorozatot a kisvár- dai művelődési házban. Az idei ünnepi klubhetek meg­nyitója március 17-én lesz, s április végéig több mint húsz műsorból választhatnak az érdeklődők — általános és középiskolai tanulók, dolgozó fiatalok. Űttörőknek és gyermek klubtagoknak ajánlják a táncházat, a játszóházat, a különféle játékos vetélkedő­ket. Többször lesz lehetőség arra, hogy a Kisvárda kör­nyéki és a városi ifjúsági klubok tagjai találkozzanak, s műsorral szórakoztassák egymást, a klubok vezetői­nek ezenkívül még egy „ran­devút” terveznek. Várhatóan nagy népszerű­ségnek örvend majd az aeró- bik és a karatecsoportok be­mutatója, a távol-keleti tájak­kal megismertető diaképes él­ménybeszámoló, illetve Szűcs Judit show-műsora. Lelki ba­jok, szívzűrök címmel szer­veznek beszélgetést a szere­lemről, ami nyilván szintén érdekli a fiatalokat. A vita vendégei a Debreceni Or­vostudományi Egyetem hall­gatói lesznek. A program áp­rilis végén a várkertben a fáklyás felvonulás után sza­badtéri bállal zárul. Fiatalkori káros szenvedélyek — felnőtt bűnök A kérdőíves felmérés során 2528 szabolcsi fiatalt — 895 általános, 655 gimnáziumi, 457 szakközépiskolai és 52Í szakmunkásképzős tanulót — kérdeztek meg. A megkérde­zett fiatalok 37,9 százaléka válaszolt igennel arra a kér­désre, hogy rendszeresen do- hányzi/k-e. A legmagasabb a dohányzó fiatalok aránya a szakközépiskolásoknál, de alig maradnak el mögöttük a gimnáziumi tanulók. A 954 dohányzó 95,2 százaléka ciga­rettát szív, míg 4,2 százaléka pipázik, ami sokkal látványo­sabb és költségesebb. Ügy tű­nik a pipázás egyfajta sikk egyes fiataloknál. Külön ér­dekesség, hogy a pipázásnak hódoló gimnazisták, minden tizedik dohányzó gimnáziumi tanuló a pipázást részesíti előnyben a cigarettával szem­ben. Szülők példája A felmérés azt is kimutat­ta, hogy a dohányzó fiatalok szüleinek 74,2 százaléka szin­tén dohányzik, ami minden­képpen késztető motívum és közrejátszik a gyermekkorú dohányzás kialakulásában. Ezek a családok valósággal tovább hagyományozzák gyer­mekükre a káros szenvedé­lyek csábításait. S ez még ak­kor is így igaz, ha a felméré­sek tanúsága szerint a szü­lők 84,1 százaléka tiltja a do­hányzást, de a gyermek na­ponta látja, hogy a szülő — sőt nem ritkán a pedagógus is — dohányzik, nem beszélve a filmek, a televízió egyes mű­sorainak negatív hatásáról. Miért gyújtottál rá elő­ször? — kérdezték a felmé­rők a fiatalokat. A többség önmagától, kíváncsiságból, többen a barátok hatására, mások, hogy felnőttnek gon­dolják. A dohányzó fiatalok 8,8 százaléka a szülő javasla­tára gyújtott rá először. Va­lószínű a szülőket az vezette, a buzdítás visszájára fordul, a tiltás ellenkezést vált ki, de a végeredmény így sem sem ugyanaz, amit elvártak. Nem hisz az ártalmakban A legtöbben 16—18 éves korban kezdték el dohányoz­ni, de igen magas az a 44,8 M egszületett végre a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház stúdiószínpada. Ai művelődési központ tágas előterében tábla jelzi, s fönn, a kama­rateremre nyíló folyosó mennyezete alatt is ott a felirat: MZSSZ Stúdió. Nagy András László rende­ző, aki az önálló társulat szervezése óta leginkább bekapcsolódott a város kul­turális vérkeringésébe — már az első évben színját­szó tanfolyamot vezetett, felvállalta az új élő folyó- irat, a Hangsúly rendezését — most is rendkívülit mű­velt. Korábbi nagyszínházi rendezéseit is az tette első­sorban szimpatikussá, hogy mindenből, mindig a leg­jobbat akarja. A darabvá­lasztástól a megvalósítás legapróbb mozzanatáig. So­kat beszélgettünk, mióta Nyíregyházán dolgozik. Piszkos — mondta nem­egyszer, bemutatóhoz köze­ledvén, a darabról, amit rendezett. — Még mindig vannak benne foltok, ami­ket ki kell tisztítani. — Ez a törekvés, ez a i meg nem alkuvás érződik most, a megszületett stúdió első elő­adásán, az Oszlopos Simeo­non is. Milyen fontos a darabvá­lasztás! Sarkadi Imre — A világgá tágult műterein ahogy a rendező fogalma­zott — garantált minőség. Egy korábbi beszélgetésün­kön a színház művészeti vezetője is említette, hogy szükség van időnként olyan darabokra, amelyeket első­sorban a színházszerető és értő publikumnak, az értel­miségnek, a főiskolák ér­deklődő és szakmailag is jobban felkészült növendé­keinek szánnak. Színházi kuriózumokra is szükség van, olyan előadásokra, amelyek együtt haladnak a világ színházművészetének legújabb vonulataival. Nagy András László rendkívüli érzékkel egyeztette össze a helyszínt a választott da­rabbal. Az Oszlopos Simeon . Kiss János festőművész mű­termében játszódik. Baráfh András díszlettervezővel be­rendezték. a megyei műve­lődési központ kamarater­mét úgy, hogy szinte műte­remlátogatásra ment már­cius 4-én, vasárnap este az a kilencven, százfős közön­ség, akik számára helyet le­hetett biztosítani a különös hangulatú zárt térben. Nem láttam soha színpadon ezt a darabot. Olvasmányélmé­nyem volt csupán. Rendkí­vül fontosnak tartom, hogy most már nem is tudnám el­képzelni nagy színházban. Annyit beszélünk a művé­szetben a tartalom és for­ma egységéről, és annyiszor vétünk ellene. E törvény magas szintű érvényesítésé­nek iskolapéldája most ez a rendezés. A színészek, akik hittel és lelkesedéssel vettek részt ebben a nem könnyű kísér­letben, a nyilvános főpró­bán és az esti bemutatón különleges élményt nyúj­tottak. A vendég Csikós Sándor, aki szinte mindvé­gig akcióban van — kar­nyújtásnyira tőlünk —, olyan elementáris, hogy szinte megmozdulnak tőle, kitágulnak a falak. Szabó Tünde és Hartmann Teréz ritka mély, emberi pillana­tokat produkálnak. Máthé Eta olyan széles skálán mu­tatta fel figurájának arche­típusát, hogy az már külön attrakció. Jók és kiegyen­súlyozottak a többi szerep­lők is, egészen a szállító- munkásokig, akik az asztalt kiviszik. Jó előadás, sőt nagyon jó az Oszlopos Simeon. \ Mester Attila Divat a pipázás Négy megye — köztük Szabolcs-Szatmár — ifjú lakói­nak dohányzási szokásait, azok motívumait kutatták a kö­zelmúltban a Vöröskereszt egészségnevelési aktivistái, hogy a tapasztalatok alapján felhívják a szülők, az iskolák, a fel­nőtt társadalom figyelmét a káros szenvedélyeket kiváltó főbb okokra. százalék is, ami a 11—15 éves korra, jsőt az a 7,1 szá­zalék, amit a 10 éves kor előt­ti dohányzásra mutat. A többség tudatában van a do­hányzás káros hatásának, míg nem egészen egynegyede a füstölgőknek nem hisz az ártalmaikban, egyötöde pedig nem tudja ártalmas-e, vagy sem. Arra a kérdésre: helyes­nek tartod-e, hogy tanáraid az iskolában a diákok előtt dohányoznak — 68,3 százalé­ka válaszolt nemmel. A fiatalkori káros szén ve- délyekkél foglalkozott leg­utóbbi együttes ülésén a nép­front megyei ifjúsági, egész­ségügyi és szociálpolitikai, va­lamint a Vöröskereszt egész­ségnevelési bizottsága. A do­hányzás károsító hatása mel­lett felhívták a figyelmet a fiatalkorúak növekvő alko­holfogyasztására, amelyről ugyan nem készült felmérés, de a tapasztalatok szerint csaknem minden harmadik fiatal kapcsolatba került már az alkohollal. Alaposabb tájékoztatást! Szó volt a szipózásról is, így nevezik azt a káros szen­vedélyt, amelynek élvezői el­sősorban a különböző vegyi anyagok, ragasztószerek gőzé­nek beszívásával igyekeznek pillanatnyi bódulatot elérni, hihetetlen nagy idegi, lelki és testi károsodások árán, ami­ről a fiatalok többsége sajnos nem tájékozott. A megyében 30—40 fiatalkorú fordult meg eddig a kórház ideggyógyá­szati osztályán, országosan vi- szint már ötvenegy halálos ál­dozatot követelt ez a káros élvezet. A társadalmi testüle­tek a felnőttek alaposabb tá­jékoztatását szeretnék előse­gíteni és a felnőttek egészsé­gesebb életvitelében látják a fiatalkori káros szenvedélyek csökkenésének lehetőségeit. (P.) Lámpa, tükörrel Ha sárga, akkor nátrium Lassan megszokottá vál­nak Nyíregyházán azok a közvilágítási lámpatestek, melyeket egy-egy forgalmas útkereszteződésben, vagy kü­lönösen balesetveszélyes gya­logátkelőhelyen helyeztek el a TITÁSZ szakemberei. Ezek jellegzetesen sárga fényű lámpák az úgynevezett nát­riumlámpák. Ilyenekkel ta­lálkozhatunk például az Északi körúton, vagy a Szé­chenyi utcán is. Az este közlekedő autósok tapasztalhatták, hogy már messziről feltűnik az így megvilágított kereszteződés és jobban látszanak a zebrán lévő gyalogosok is. A gyalo­gosok pedig azt veszik észre, hogy kicsit furcsák a színek, de szinte nappali fényárban kelhetnek át. A figyelmes szemlélő még azt is észreveheti, hogy ezek a lámpák nem csak színük­ben térnek el a megszokot­tól. A lámpatesteket eddig közvetlen a gyalogátkelőhely­nél helyezték el. Most az osz­lopok a közeledő járművek irányában néhány méterrel előbb állnak. Fényüket lefe­lé, kissé ferdén irányítják, hogy a gyalogost ne felülről, hanem oldalról világítsák meg. A gyalogosnak azt az oldalát, amelyet a jármű ve­zetője lát. A lámpabura bel-> sejében jól beállított tükör az izzó fényének nagyobb ré­szét a zebrára, illetve annak meghosszabbításában a jár­dára vetíti. Ezért a járdáról lelépni készülő gyalogos is könnyen észrevehető. E célszerű és gazdaságos világítás egyaránt növeli a gyalogosok és az autósok köz­lekedésének biztonságát. De vigyázat! A pazarul megvi­lágított szakasz után újra át­lagos fényviszonyok között autózunk és nem minden út­kereszteződés vagy zebra van ellátva ezzel a világítással. A szemünk néhány másod­perc késedelemmel alkal­mazkodik a kisebb világí­táshoz. Ezért a nátriumlám­pás kereszteződés után le­gyünk még figyelmesebbek! Eltűnik a név is? E lszomorított a hír: el­tűnt egy falu a szatmári sarokból, Nagygécnek hovatovább a neve sem marad meg csak az emléke­zetben. A Csengeri Nagy­községi Közös Tanácson — nyilván megfelelő indokkal — törölték a térképről az 1970-es árvíz idején elpusz­tult falut, amelyben csak néhány család maradt meg, vállalva a veszélyt, ami a gáton kívül rekedteket érheti. Abba még csak bele is nyugodnék, hogy Csengersi- mával egyesítették a (volt) falut, de hogy a neve is el­vesszen? A közigazgatásban ugyanis ezt a településrészt újabban Géci-telep néven tartják nyilván. Bárhová vetődtek a falu volt lakói, azért ne csak addig éljen emlékük, amíg a születési anyakönyvi ki­vonatban szerepel Nagygéc. Protestálok — ha lehet — hogy Géci-telep helyett még­is Nagygécre jusson, aki ar­ra jár. (lányi) Betét A takarékbetétkönyv jó dolog. Az ember (ha ta­karékos) apránként szép summát gyűjthet össze, és idővel — ha szüksége van a pénzre — csak kiváltja. Azaz csak kiváltaná! A napokban az a „képte­len ” ötletem támadt, hogy bizonyos összeget kiveszek Nyíregyházán az északi al­központi postahivatalnál gyűjtött betétemből. Sürgős volt az ügy, s ezért délelőtt tíz órára odamentem a hiva­tal nyitására. A kisasszony a pult túlsó oldalán udvariasan, de saj­nálkozva közölte, hogy most nyitottak és még nincs pénzük. Jöjjek vissza két óra múlva. Nemcsak én, hanem a mögöttem kígyózó sorban többen is bosszúsan távoz- täk« Ha végképp nincs más meg­oldás, egyet azért javasol­nék: írják ki egy táblára: nyitás 10-kor, pénzkifizetés 12-kor — de jobb lenne, ha tízre pénzt szállítanának a „nagy” postáról a „kis” pos­tára. (gaál) Negatív dugó a kis barna orvosságos- üveget gondosan har­monika alakúra hajtoga­tott zsírpapír borítot­ta, a nyakánál friss kender­zsineg kötötte át, és a tete­jén apró körcédulán volt olvasható, ami ilyenkor fon­tos. Lebontva a felsorolt csomagolóanyagot, a kupa­kot pillanthatta meg a be­teg, és ha lecsavarta, még mindig talált egy celofán alá­tétet. Ez a gyarmekkori kép azért éledt fel bennem ilyen szem­léletesen, mert alig ballag­tam néhány lépést a pati­kából, már ragadt a kezem is, az üveg is, a kupak is az ott vásárolt kanalas orvos­ságtól. Megvizsgálván az egyik el­adóval a dolgot, megtudtam: az álombéli és fentebb elso- solt cicomák már a múlt em­lékei. A csavaros kupak alatt úgynevezett negatív műanyag dugó van, amely hermetikusan helyettesíti a tökéletes zárás idejétmúlt pepecselését. Igen ám, de a dugó bánatosan lötyögött. Nincs tehát pepecs — viszont ragad az üveg ... (ésik) Kemény Lajos V, A tárgyalóteremből Kaszálás — távirányítással Ebben a büntetőügyben két dolog furcsa: az egyik az, hogy rávilágít, miként lehet ügyeske­déssel jó pénzt szerezni; a má­sik, hogy a bűnügyi költségek csaknem elérik az okozott kárt. 1981-ben Major Dénes és Balogh László — a nagykállói Virág­zó Föld Tsz akkori elnöke és főkönyvelője — kapcsolatba ke­rült a Nyírmadai Állami Gazda­ság gesztorságában működő Na­tura Társulással. A Natura ka­pacitáshiány miatt nem tudta el­végezni az M3-as autópálya egy részén a kaszálási munkákat, s ezt a tsz elvállalta. A tsz vezetői Csépe Sándor 34 éves hasznos i lakoshoz for­dultak, aki akkor már évek óta végzett toborzást a tsz részére, almaszedőket keresve. Ugyan­csak megállapodtak Maksó László 47 éves hasznosi lakossal is, hogy ők szereznek a kaszá­láshoz alkalmi munkásokat, fe­jenként ezéj-t a tsz 50 forint „fej­pénzt” ígért Csépééknek, s meg­állapodtak az egyéb térltéssek- ben is. Csépe ezt a munkavi­szonyt nem jelentette be mun­káltatójának, a Pásztói AFESZ- nek, pedig ekkor ő ott volt kocsmáros. A munka be is indult, szervez­ték a hatnapos dolgozókat, s olyan arányok bontakoztak ki, hogy a tsz elvállalta másik két autópálya bizonyos részeinek gondozását, továbbá szerződést kötöttek fővárosi parkok és utak kaszálására vonatkozóan is. 1981-ben a csaknem 6 milliós árbevételt hozó tevékenység több mint 2 millió nyereséget hozott anélkül, hogy egyetlen tsz-tag is kikalapálta volna a kaszáját hozzá. , Csépe és Maksó kevesellette a részükre költségként megál­lapított összeget, és 25 ezer forint reprezentációs keretet kértek Major Dénestől. Major ez ellen tiltakozott, s végül úgy oldották meg, hogy Csépéék fik­tív neveket írtak a munkalapok­ra, és így 33 429 forintot felvet­tek. Közben az SZTK jelezte, hogy több alkalmi munkás többet dolgozott hat napnál. Miután másként nem tudták megoldani, Majot Dénes utasítást adott, hogy tí munkalapokat hamisít­sák meg. így került az egyes nevek elé az id., ifj„ özv. és hasonló más megkülönböztető. A dolog azonban kitudódott. Csépe és Maksó ellen sikkasz­tás, illetve csalás, a tsz két ve­zetője ellen üzérkedés miatt in­dult eljárás. A Nyíregyházi Bí­róság dr. Demeter Ferenc ta­nácsa Balogh Lászlót egy évre próbára bocsátotta. A Nyíregy­házi Megyei Bíróság Csépét egy év, Maksót kilenc hónap szabad­ságvesztéssel sújtotta, ezeknek végrehajtását azonban három­három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Csépe köteles 10 ezer, Maksó pedig 1600 forint pénzbüntetést is megfizetni. A bíróság Major Dépest az üzér­kedés miatt egy évre próbára bocsátotta. Kötelesek a vádlottak a még meg nem térített 13 429 forint kárt a tsz-nek, a felmerült csak­nem 30 ezer forint bűnügyi költ­séget pedig az államnak meg­téríteni. Az ítélet jogerős. (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents