Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

XLI. évfolyam, 52. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. március 2., péntek Élet­közeiben azdag választékot kínál az érdeklő­dőknek a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezete, amely az elmúlt években megújította szellemi, mód­szertani eszköztárát. Nem könnyű versenyre kelni a tévével, a filmmel, a vi­deóval. Az ismeretterjesz­tés megyei szakemberei azonban jól tudják: van egy pótolhatatlan eszkö­zük, amivel a többi isme­retterjesztő fórum nem rendelkezik. Ez a közvet­len, a személyes találko­zás az érdeklődőkkel, a kérdezés, a visszaszólás, a vita lehetősége, ami csak az ilyenfajta rendezvénye­ken valósítható meg. Ezért sem néptelened- tek el az ismeretterjesztő rendezvények, melyeken csak az elmúlt évben 320 ezer szabolcsi vett részt. Mit mutat a tavalyi mérleg? A TIT rendezvé­nyei, egyedi előadásai, tu- dományági sorozatai, komplex sorozatai, szabad- egyetemi, vagy akadémiai jellegű ismeretterjesztő te­vékenységi formái egyre jobban kötődnek napjaink égető kérdéseihez, a gaz­dálkodás, az állampolgári etika, a történelem, a mű­vészet, az idegen nyelvek, a szakmai ismeretek sajá­tos témaköreihez. Nem a véletlen műve, hogy a legtöbben — több mint 40 ezren — a közgazdaság időszerű problémáira vol­tak kíváncsiak, hivatalból, munkakörükből eredően, vagy egyéni érdeklődés alapján. Továbbra is sok hallga­tót vonzanak a jogi, pe­dagógiai, nemzetközi poli­tikai, hadtudományi és történelmi témák. Az em­beri tényező megnöveke­dett szerepével függ össze, hogy mind népesebb hall­gatósága van a szociológi- airdemográfiai és lélekta­ni előadásoknak, soroza­toknak. kísérleteknek. ■ Változatlanul népszerű­ek — mert praktikusan használható ismereteket közvetítenek — a tudo­mánybaráti körök, az osz­tályozó, felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamok, az át- és továbbképző, a köz­hasznú és az idegen nyel­vi tanfolyamok. igyelemre méltó az is, hogy a hagyo­mányos előadások, sorozatok, szabadegyete­mi formák mellett mind jobban tért hódítanak az országjárás, a tanulmányi séták, a laborgyakorlatok, a tudományos vetélkedők, a speciális foglalkozások. Oka egyszerű: a résztve­vők jobban szeretnek ak­tív feldolgozói lenni az ismeretek elsajátításá­nak, mint kényelmes, passzív befogadók. P. G. Napirenden: a balatoni üdülőkörzet fejlesztése — Á Szépművészeti Múzeumban történt képlopás körülményei Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Hivatala közli: Tájékoztatási A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelenté­se alapján megállapította, hogy a balatoni üdülőkör­zetben a túlterhelés csök­kentésére és az infrastruk­túra fejlesztésére elhatáro­zott lépések nyomán mér­séklődtek az üdülési szezon­ban jelenkező ellátási fe- szültségek, a helyzet lénye­ges megjavításához azonban további intézkedésekre van szükség. A kormány úgy rendelkezett, hogy az üdü­lőkörzet meghatározott te­lepülésein lakásépítésre, -bő­vítésre, illetve -megosztásra — további intézkedésig — csak az kaphat engedélyt, akinek az adott településen legalább öt éve állandó la­kása, illetve munkahelye van. A kormány jelentést ka­pott a Szépművészeti Múze­umban történt képlopás kö­rülményeit felderítő nyomo­zás és vizsgálat befejezésé­ről. Megállapította, hogy az intézményeknél a műkincsek védelmének biztosításában és az ezt szolgáló előírások be­tartásának minisztériumi el­lenőrzésében mulasztások történtek. Tudomásul vette, hogy a személyi felelősségre vonás megtörtént, illetve fo­lyamatban van. Utasította a művelődési minisztert, hogy az illetékesekkel együttmű­ködve tegyen intézkedést és szükség szerint javaslatokat a közgyűjtemények fokozot­tabb védelmére. A Minisz­tertanács . elismerését és kö­szönetét fejezte ki a nyomo­zás irányítóinak és résztve­vőinek, mindazoknak a ha­zai és külföldi személyeknek, akik segítőkészen hozzájá­rultak a festmények felkuta­tásához- és visszajuttatásá­hoz. A TESZÖV elnökségének napirendjén Eredményes szolgáltató csoportok Elnökségi ülésen tárgyalta csütörtökön délelőtt a TE­SZÖV a szövetség mellett működő szolgáltató csopor­tok tevékenységét. Hat évvel ezelőtt, araikor legutóbb ke­rült napirendre a szolgáltató csoportok tevékenysége, még négy részleg működött, me­lyet az energetikai és a mű­szeres vizsgálati csoport ösz- szevonásával háromra csök­kentettek. Üj szolgáltató cso­portként hozták létre 1979- ben a jogi irodát. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetsége mellett működő műszaki iro­da feladata kétirányú: ter­vezői, valamint lebonyolítói és műszaki ellenőri tevé­kenységet látnak el. Az iro­da beruházói és kivitelezői jogokat nem vesz át, ellen­ben elvégzik az előkészítést és az ellenőrzést. Munkájuk révén mintegy ötödével csök­kent a termelőszövetkezeti beruházások költsége, s na­gyon lényeges, csökkent az előkészítési, tervezési határ­idő is. (Folytatás a 4. oldalon) Minőség, ár, választék (2. oldal) Oszlopos Simeon (2. oldal) Számítógépen a zöldborsó (3. oldal) Késsel támadt a rendőrre (5. oldal) Szombaton labdarúgó­rajt (8. oldal) Nyíregyháza — a Szamuely tér madártávlatból. (Jávor) A gazdálkodás jelentős tartaléka a jó légkör, az emberi viszonyok Közel negyvenegymilliós ér­téket termelt 1983-ban a szak- szövetkezetből csupán öt éve termelőszövetkezetté fejlődött szakolyi Egyetértés. Mint a közös gazdaság tegnapi zár­számadó és tervtárgyaló gyű­lése beszámolójában elhang­zott: tavaly — elsősorban az aszály, az almaértékesítés gondjai és a tárolási nehézsé­gek következtében — az el­múlt esztendők legalacso­nyabb nyereségét produkálta a szövetkezet. Ebben bizonyos szubjektív — szervezési és vezetési — tényezők is közre­játszottak. Az idei tervek épp ezért az eredményesebb gaz­dálkodást célozták meg, amelynek alapja a hozamok emelése és a termékek jobb minősége. Jelentős tartalékok vannak az almatermelés- ben. -értékesítésben, a do­hánytermesztésben, a juhá­szati ágazat tevékenységében, valamint a nagy fontosságú háztáji gazdaság segítésében. Elhatározták, hogy megszün­tetik a veszteséges naprafor­gó-termesztést. nagyobb terü­leten termelnek kalászost és a korszerű eljárások alkalma­zásával növelik a hozamokat. A növénytermelés bevételeit 11 és fél millió forinttal ter­vezik növelni, amely egyben a szövetkezet egész termelési értékét is ennyivel bővíti. Az alaptevékenységen kívü­li ágazatok, az ipari jellegű tevékenység fejlesztése is fon­tos idei cél. A jelenleg 50 em­bert foglalkoztató varrodát újabb harminc munkahellyel bővítik, a ládaüzem és a mű­kőüzem is számos termelőszö­vetkezeti tag téli foglalkozta­tását teszi lehetővé. Részt vett a közgyűlésen Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. Felszólalá­sában arra hívta fel a tag­ság figyelmét: a belső tartalé­kok hasznosítása az anyagi és emberi tényezők konkrét számbavételét, az összehan­goltabb munka feltételeinek megteremtését jelenti. A kö­zös gazdaságokban működő politikai és mozgalmi szervek feladatait, munkamódszerét is ahhoz a követelményekhez kell igazítani, hogy a tsz-dol- gozók, szakemberek tudása mind eredményesebben bon- takuzhassék ki. Napjainkban A mátészalkai Szatmár Bútorgyárban havonta 300 Szalka M. típusú szekrénysort készítenek. A négy szekrénysort 17 tagú brigád állítja össze a végszerelő üzemben. (Elek Emil felvételei darabból álló nyilvánvaló, hogy vezetők és beosztottak, szellemi és fizi­kai dolgozók a hatékonyabb munka érdekében az eddigi­eknél sokkal inkább egymás­ra utaltak. Szólt a vezetők fe­lelősségéről a gazdálkodás­ban, majd hangsúlyozta: az eredményes munkához leg­alább ilyen mértékű a beosz­tottak, a fizikai és a szellemi munkások személyes felelős­sége is. Rengeteg múlik azon — mondta —, hogy ki, mit ismer a gazdálkodás felada­taiból, s azok megvalósításá­hoz mennyire adja hozzá sa­ját szorgalmát, felkészültsé­gét. ,.A gazdasági szükségletek előbb-utóbb mindenütt ki­kényszerítik, hogy az oktatá- a képzés, továbbképzés meg­felelő anyagi és erkölcsi tá­mogatást kapjon. Az általános műveltségnek és a szakmai hozzáértésnél-: termelőszövet­kezeteink életében is egyre nagyobb a szerepe.” Felhívta a vezetés figyel­mét, hogy a munkahelyi kö­zösségekkel ne csupán, mint ermelési, gazdálkodási egysé­gekkel számoljon, hanem, mint olyan közösségekkel, amelyek jelentős erkölcsi, po­litikai erőt is képviselnek. A továbblépés szempontjából nem lehet közömbös, hogy az egyes munkahelyeken milye­nek az emberi viszonyok, ho­gyan érvényesül a megértő gondoskodás, milyenek a szo­ciális körülmények. Ebből kö­vetkezik, hogy Szakolyban és megyénkben másutt az elkö­vetkező időszakban a politi­kai munkának az emberek közvetlen környezetére kell hatni, választ szükséges adni az embereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre, tö­rődnie kell a családdal, a fia­talok társadalmi beilleszkedé­sével, az idős emberek gond­jainak megoldásával. A közgyűlés ezután megvá­lasztotta a tsz vezetőségét A tsz elnökének ismét Belme Jánosi választották. vaílli«IIKf B«rC8IS

Next

/
Thumbnails
Contents